Volt egy álmom... Volt egy álmom, hogy létrejöjjön egy Vulkánpark, itt nálunk Magyarországon, a Ság-hegy mellett, ahol a sziklák egyedi módon, nyitott lapokként mesélnek egy izgalmas színes történetről! Ahol kicsik és nagyok megismerkedhetnek a Föld e lélegzetelállító folyamatával, ahol az emberek ráeszmélhetnek, hogy a szomszédjukban lévő hegy egy egykor látványos kitöréseket produkáló tűzhányó, ahol megtudható az, hogy térségünk tele van vulkáni természeti értékkel, és büszkék lehetünk arra, hogy már két geoparkunk is van, ahol mindkét esetben a vulkáni természeti értékek jelentették az alapot.
Volt egy álmom, hogy ez egyszer megvalósul...
Április 19-én pedig megnyitották a Kemenes Vulkánparkot a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál. Kevés olyan nap van, amit annyira vártam, mint ezt. A megnyitón azonban a hátsó sorokban szemléltem, hogy mások dagadó kebellel, hogyan nyitják meg a Kemenes Vulkánpark szívét adó Vulkánházat… Meghívást az eseményre, mint az ötletgazda nem kaptam, csupán egy meghívó érkezett, amit sokan hasonló szöveggel kaptak meg… Volt egy álmom… Olvasom a híreket, vajon milyen a visszhang? Egy szűk MTI hír, amelyben az áll, hogy „A Vulkánpark ötlete szorosan kötődik a celldömölki Vulkán fürdőhöz…”, a nyugat-magyarországi napilapban, a Vas Népében Celldömölk polgármesterének nyitóbeszédére hivatkozva azt írják, hogy „a hajdani katonai objektum helyére megálmodott vulkánpark előkészületei az ezredfordulón kezdődtek”, majd kicsit később „Fehér László itt köszönte meg Kiss Péter országgyűlési képviselő, Celldömölk díszpolgára támogató figyelmét”, végül a szombathelyi tv videós hírportálján többek között Karátson Dávid nyilatkozik, hogy terveik alapján Közép-Európai léptékben egyedi vulkán kiállítás nyílt itt meg… Hirtelen Edvard Munch Sikoly c. képe ugrik elém! Nem, nem és nem, most már meg kell szólalnom! Geológusként és magánemberként is a tények elkötelezett híve vagyok és nem engedhetem meg, hogy mindenféle igaztalan nyilatkozatokból álljon össze a torz kép arról, hogy miként is alakult ki a Kemenes Vulkánpark!
Több mint egy évtizedes történetről talán egy könyvnyi tanulságos anyag is összeállt, de én inkább maradok a vulkanológiai könyvek írásánál, itt álljon csupán röviden, a tényekre alapozva a Kemenes Vulkánpark hiteles története!
A történet az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a gyorsan fejlődő vulkanológia modern eszköztárát felhasználva diákjaimmal elsőkként igyekeztünk rekonstruálni azt, hogy miképpen alakultak ki hazánk bazalt hegyei. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok, 1994-ben és 1995-ben tudományos publikáció készült arról, hogy miképpen jöttek létre a Kemenesalja bazalt vulkáni kúpjai, ezen belül is különösképpen a Ság hegy. Ezt követte a Kissomlyó melletti vulkáni halom kialakulásának rekonstruálása, majd a Hercseg-hegy, a miskei tufagyűrű - mind-mind a vulkáni működés egy különleges világa, egy színes története (minderről rövid képes beszámoló található a közelmúltban megjelent A Múlt ösvényei c. könyvben és természetesen a Vulkánok c. könyvemben). Egyre inkább kialakult bennem az ötlet, ez olyan nagyszerű, hogy ezt meg kell mutatni mindenkinek, igen, merjünk nagyot álmodni, legyen itt egy Vulkánpark! 2003-ban a Hiloban tartott Cities on Volcanoes konferencián Lukács Rékával bemutattuk az ötletet, majd 2004-ben két további nemzetközi konferencián is, miközben a Természet Világa hasábjain ugyanebben az évben részletesen is írtam az ötletről és elkészítettük ennek szakmai háttéranyagát is egy Környezetvédelmi Minisztérium KAC pályázati munka keretében. Ezzel már felkerekedhettünk, tárgyalást folytattunk Markovits Tiborral az Őrségi Nemzeti Park igazgatójával, aki támogatásáról biztosított bennünket, akárcsak a térség több polgármestere is. Az anyagi források azonban még hiányoztak.
2005-ben egy fekete időszak következik a Ság-hegy életében, lezárják a hegyet filmforgatás miatt. Sokan örülnek neki, mert pénzt hoz a házhoz, de egy természetvédelmi területhez mindez nagyon nem illik. Tiltakozás indul el, ebben szakmai oldalról én is részt veszek, mivel látom, hogy bontják a sziklákat, ami olyan, mintha a történelem könyv egyedi lapjait semmisítik meg, majd következik egy olyan földtani hamisítás, ami végképp kiveri a biztosítékot: Uzsáról szállítanak bazalt köveket a Ság-hegyre! Ez kérem a földtörténet meghamisítása olyan, mintha a történelmi dokumentumokat kevernék össze. Hogyan állhat így össze a rekonstruált kép? Ezt én tudom, de az utódok vajon tudni fogják?
A filmesek elmennek és végre, 2007-ben megjelenik egy pályázati kiírás, ami turisztikai fejlesztésről szól a Nyugat-Magyarországi régióban. Ez kell nekünk, ezt szinte erre az ötletre írták ki! Jelentkezem rögtön Fehér László celldömölki polgármesternél és ismertetem a tervet, közben Celldömölkön több előadást tartok "A Kemenes Vulkánpark: a jövő egy lehetősége" címmel (vegyes helyi támogatással). Sajnos az ötlet politikai présbe kerül (ki gondolta volna ezt egy vulkánpark ötlet nyomán...), vannak viták, de végül mégiscsak elfogadásra lel, köszönhetően néhány lelkes helyi képviselőnek! Az újabb tárgyaláson most már ott van a Nemzeti Park képviselője is és megszületik a megegyezés: elindulunk a pályázaton!
Versenyfutás kezdődik az idővel 2008 január végéig kell elkészíteni a pályázatot, amihez a szombathelyi Promen kft pályázatírói nyújtanak segítséget. Sikerül, és a pályázat átmegy az első fordulón! Következik a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése! A regionális fejlesztési ügynökség felhívja a figyelmet, hogy ki kell dolgoznunk egy részletes marketing tervet is, hiszen egy teljesen új fejlesztést kell ismertté tenni. Egy kiváló marketinges szakember és egy remek pénzügyi szakemberrel látok munkához. A 2009-ben elkészült Megvalósíthatósági tanulmányban leírom, hogy szükség van egy Vulkánházra, ami a vulkánpark látogatóközpontjaként működik, de emellett fontos, hogy a látogatók felkeressék a Ság-hegyet is, rácsodálkozzanak erre a különleges természeti értékre, egy egykori bazalt tűzhányó feltárt belsejére! Személyes tapasztalatokat gyűjtünk a nemzetközi szinten talán az egyik legnagyobb, a vulkáni működést a 21. század technikáival bemutató francia Vulcania élményparkban, két teljes nap alatt minden attrakciót végignézve, valamint az Eifel vulkáni világát bemutató múzeumokban. Most már el tudjuk helyezni ötleteinket és látjuk, hogy ezek miben különböznek a francia és német példáktól. A Megvalósíthatósági tanulmány bevezetőjében leszögezzük mi is a Kemenes Vulkánpark koncepció lényege: "a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve egy magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik. E hazánkban szinte példa nélküli elképzelés új dimenziókat nyithat a térség idegenforgalmában, mindemellett szervesen illeszkedik a fejlesztendő turisztikai attrakciók körébe. A Kemenes Vulkán Park, megvalósulása esetén, Közép-Európában egyedülálló turisztikai termékcsomagot nyújtana!" Közben váratlan eseményekkel is meg kell birkózni. A brit euroszkeptikus szervezet, az Open Europe egy ötvenes szégyenlistát tesz közzé, amin szerepel a Kemenes Vulkánpark is, mondván mit keres egy vulkánpark egy sík országban (sic!). Ahogy ez nyilvánosságra kerül, felveszem a kapcsolatot a szervezet vezetőjével (bár senki sem kért meg rá) és több levélváltás után sikerül meggyőznöm, hogy ez a projekt nem bolondság, hanem egy a kistérség gazdasági fejlődését is elősegítő innovatív fejlesztés.
A Megvalósíthatósági tanulmányban minden apró részletet kidolgozunk, hiszen ez lesz az alapja a pályázat sikeres elfogadása esetén a kivitelezésnek! Itt megjelennek már a Ság-hegyre tervezett fejlesztés részletei (Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Ság-hegyi Múzeum felújítása) és a Vulkánházba tervezett magas színvonalú szórakoztató-ismeretterjesztő bemutató tervei. A marketing tervben pontosan részletezzük, hogy miképpen kell hirdetésekkel, cikkekkel, út menti plakátokkal felhívni a figyelmet már jóval a megnyitó előtt is a Kemenes Vulkánparkra, hogyan kell azt bevezetni a piacra (vajon ebből a külön kérésre gondosan elkészült mintegy 12 milliós marketing tervből vajon mi valósult meg?). A pénzügyi tervben pontosan kidolgozzuk mire mennyi jut és a működtetés hogyan hozza vissza a befektetett összeget, hogyan lehet a fejlesztés nyereséges. Már közel vagyunk a beadáshoz, amikor a pályázó celldömölki önkormányzat számos ponton változtatást kér, így például ők másképpen gondolják az üzemeltetést, szerintük ezt a polgármesteri hivatal városgondoksága is el tudja látni (kérdem ismét, mi lett ebből a megvalósítás?). Közel állunk, hogy feladjuk, de az álmot nem adhatjuk fel és átírjuk a megfelelő részeket. A pályázat a Megvalósíthatósági tanulmány alapján a második fordulón is átmegy, indulhat a kivitelezés!
A Kemenes Vulkánpark projekt kivitelezési szerződését 2010. április 16-án írják alá - talán nem véletlenül pont akkor, amikor elindul az izlandi Eyjafjallajökull vulkáni kitörésének második fázisa, ami káoszba dönti Európa légiközlekedését. Az álom megvalósulhat! A részletekbe most már nem belemenve azonban, ami elindul az nem egy sikertörténet, hanem számomra egy nagyon szomorú, keserves időszak... A celldömölki önkormányzat a kivitelezés két évének első felében alig mozdul, még 2011 nyarán is azon gondolkoznak, hogy talán vissza kellene adni a pályázatot... Érvek, levelek tucatjait küldöm és most ebben már a Vulkánház nyertes építész tervezője is partner, miszerint nem szabad leállni, itt valami nagy készül! Átlendülünk a holtponton, de elveszítettünk egy évet és ezért még mindig nem készülhetett el a pályázat lelkének számító kiállítás forgatókönyve. Az épület részletes terveit viszont meg kell csinálni és 2011. nyarán el is indul az építkezés. Ismét versenyfutás az idővel, eljön a munka azon része, ami számomra a legnagyobb kihívást jelenti: részletekbe menve kidolgozni minden attrakciót, a bemutató minden egyes pontját. Kiváló szakemberekkel dolgozhatok ismét, akik hazai szinten már bizonyítottak, hogy képesek vonzó elemeket felvonultató természettudományi kiállítás megalkotására. A tét nagy, hiszen már kezdetben évi közel 30 ezer látogatót kell vonzania (ez nagyon sok!) a Vulkánháznak egy olyan területen, ahol addig a turizmus még nem vert gyökeret. Ezt a számot pedig évente növelni kell, amíg eléri a százezres látogatottságot! Ehhez pedig hazai és nemzetközi szinten is újszerű attrakciók kellenek! Tervem ezért nem egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív, szórakoztató, játékos feladatokat tartalmazó, maradandó élményeket nyújtó bemutatóközpont!
Szórakoztatást, egyedi élményt adó attrakciók kellenek, amelyek húzóerői lehetnek e friss fejlesztésnek - hangsúlyozom az elkészült kiállítási forgatókönyv és installációs tervben, ami a Megvalósíthatósági tanulmányon alapul. Kidolgozzuk a földrengés szimulátor tervét, ami hazai fejlesztésben készülne el: egy berendezett szobában mindenki átélhet egy 6-7 erősségű földrengést, megtapasztalhatja milyen is ez az érzés. Poharak összecsörrennek, csillár, faliképek kimozdulnak, minden remeg... A Verne-teremben egy virtuális utazást terveztünk a Föld belsejébe, ilyen nincs sehol máshol! Kivetítőkön keresztül érezhettük volna, ahogy jutunk egyre nagyobb mélységbe és közvetlen szemlélői lehetünk a vulkánokat tápláló magma képződésének. A szomszédos Magmakamra-terem szintén egyedülálló lett volna, amire nincs nemzetközi példa sem: síkképernyős kivetítőkön futó animációs program segítségével leereszkedés egy vulkán alatti magmakamrába, követni a kitörés előtti folyamatokat, majd végigélni magát a vulkáni kitörést mintegy 10 percben! Volt egy álmom, hogy mindezt meg lehet valósítani Magyarországon és ezzel egy hazai és nemzetközi szinten is különleges, egyedi élményt adó bemutatóközpont valósulhat meg. De jött a való világ, 2011 végén, 2012 elején jöttek az erőszakos emberek és a celldömölki önkormányzat hirtelen koncepciót váltott a kivitelezési időszak utolsó hónapjaiban és félreállítanak. Előtérbe hozták a ház építész tervezőjének csapatát és ehhez megnyerik Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi tanszék vezetőjét, a vulkánmorfológiai tudomány nemzetközi szinten is ismert személyiségét is (hasonló kiszorításos történetet azóta számosat hallottam...).
Közben még egy utolsó felcsillanó fényfolt, 2012. április 27-én átadják a Ság-hegyen a terveim alapján elkészített Vulkánösvényt, kőparkot és játszókertet. Szintén ekkor nyitja meg a kapuit a felújított Ság-hegy múzeum is. De emellett már a jogi harc zajlik, beadványokat írok, hogy bizonyítsam igazamat - senkinek sem kívánom ezt, miközben mások a Megvalósíthatósági tanulmánytól teljesen eltérő kiállítást terveznek, majd furcsa módon ugyanők végzik a kivitelezést is (vajon ez EU-konform, vajon egy pályázat kivitelezése ilyen mértékben eltérhet a Megvalósíthatósági tanulmánytól??)...
Többen felvetették, hogy vajon miért megyek el az átadó ünnepségre? Kell ez nekem ott, ahol mások aratják le a sikert és beszélnek egyedi fejlesztésről, pedig az ötlet nem a sajátjuk, hanem az enyém? Nem bántam meg, hogy elmentem, sokan megállítottak, sokan bátorítottak és egy valami jó érzéssel töltött el: bár a Vulkánház tartalma teljesen más, mint amire a celldömölki önkormányzat pályázati támogatást kapott, azért ez az egész, a megnyitó emelvényein levők nem lettek volna ott, Magyarországnak nem lenne egy vulkánparkja, ha jó néhány évvel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel ezt nem viszem keresztül. A kiállítás pedig? Kíváncsi voltam rá persze, tüzetesen végignéztem mindent úgy is mint szakember és úgy is, mint ötletgazda. Más! Más, a koncepció, más a megvalósítás, nekem mások az elképzeléseim. A látogatóknak nincs mérlegelési lehetőségük, hogy melyik a jobb (az élet dönti majd el, hogy egy ilyen különösebb attrakciók nélküli kiállítással is be lehet-e hozni a vállalt látogatói számot), élvezzék tehát ezt a kiállítási koncepciót, a tűzhányók világa olyan gyönyörű, hogy érdemes minden részletét megismerni. De az attrakciók, a földrengés-szimulátor, a Verne-kabin, a Magmakamra-terem és a többi, hát igen Vulkán-fickó is, az nekem nagyon hiányozni fog! Fiókomban ott lapulnak, hátha egyszer még előkerülhetnek valahol... Volt egy álmom...
Április 19-én pedig megnyitották a Kemenes Vulkánparkot a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál. Kevés olyan nap van, amit annyira vártam, mint ezt. A megnyitón azonban a hátsó sorokban szemléltem, hogy mások dagadó kebellel, hogyan nyitják meg a Kemenes Vulkánpark szívét adó Vulkánházat… Meghívást az eseményre, mint az ötletgazda nem kaptam, csupán egy meghívó érkezett, amit sokan hasonló szöveggel kaptak meg… Volt egy álmom… Olvasom a híreket, vajon milyen a visszhang? Egy szűk MTI hír, amelyben az áll, hogy „A Vulkánpark ötlete szorosan kötődik a celldömölki Vulkán fürdőhöz…”, a nyugat-magyarországi napilapban, a Vas Népében Celldömölk polgármesterének nyitóbeszédére hivatkozva azt írják, hogy „a hajdani katonai objektum helyére megálmodott vulkánpark előkészületei az ezredfordulón kezdődtek”, majd kicsit később „Fehér László itt köszönte meg Kiss Péter országgyűlési képviselő, Celldömölk díszpolgára támogató figyelmét”, végül a szombathelyi tv videós hírportálján többek között Karátson Dávid nyilatkozik, hogy terveik alapján Közép-Európai léptékben egyedi vulkán kiállítás nyílt itt meg… Hirtelen Edvard Munch Sikoly c. képe ugrik elém! Nem, nem és nem, most már meg kell szólalnom! Geológusként és magánemberként is a tények elkötelezett híve vagyok és nem engedhetem meg, hogy mindenféle igaztalan nyilatkozatokból álljon össze a torz kép arról, hogy miként is alakult ki a Kemenes Vulkánpark!
Több mint egy évtizedes történetről talán egy könyvnyi tanulságos anyag is összeállt, de én inkább maradok a vulkanológiai könyvek írásánál, itt álljon csupán röviden, a tényekre alapozva a Kemenes Vulkánpark hiteles története!
|
 |
A Ság-hegy egyik remekbe szabott kürtője egy egykori salakkúp kettévágott szelvényében és a Ság-hegy kialakulásának története 1995-ben publikált tudományos munkánkból!
A történet az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a gyorsan fejlődő vulkanológia modern eszköztárát felhasználva diákjaimmal elsőkként igyekeztünk rekonstruálni azt, hogy miképpen alakultak ki hazánk bazalt hegyei. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok, 1994-ben és 1995-ben tudományos publikáció készült arról, hogy miképpen jöttek létre a Kemenesalja bazalt vulkáni kúpjai, ezen belül is különösképpen a Ság hegy. Ezt követte a Kissomlyó melletti vulkáni halom kialakulásának rekonstruálása, majd a Hercseg-hegy, a miskei tufagyűrű - mind-mind a vulkáni működés egy különleges világa, egy színes története (minderről rövid képes beszámoló található a közelmúltban megjelent A Múlt ösvényei c. könyvben és természetesen a Vulkánok c. könyvemben). Egyre inkább kialakult bennem az ötlet, ez olyan nagyszerű, hogy ezt meg kell mutatni mindenkinek, igen, merjünk nagyot álmodni, legyen itt egy Vulkánpark! 2003-ban a Hiloban tartott Cities on Volcanoes konferencián Lukács Rékával bemutattuk az ötletet, majd 2004-ben két további nemzetközi konferencián is, miközben a Természet Világa hasábjain ugyanebben az évben részletesen is írtam az ötletről és elkészítettük ennek szakmai háttéranyagát is egy Környezetvédelmi Minisztérium KAC pályázati munka keretében. Ezzel már felkerekedhettünk, tárgyalást folytattunk Markovits Tiborral az Őrségi Nemzeti Park igazgatójával, aki támogatásáról biztosított bennünket, akárcsak a térség több polgármestere is. Az anyagi források azonban még hiányoztak.
 |
2003 nyarán a hiloi Cities on Volcanoes konferencián mutattuk be először Lukács Rékával a Vulkánpark ötletet.
2005-ben egy fekete időszak következik a Ság-hegy életében, lezárják a hegyet filmforgatás miatt. Sokan örülnek neki, mert pénzt hoz a házhoz, de egy természetvédelmi területhez mindez nagyon nem illik. Tiltakozás indul el, ebben szakmai oldalról én is részt veszek, mivel látom, hogy bontják a sziklákat, ami olyan, mintha a történelem könyv egyedi lapjait semmisítik meg, majd következik egy olyan földtani hamisítás, ami végképp kiveri a biztosítékot: Uzsáról szállítanak bazalt köveket a Ság-hegyre! Ez kérem a földtörténet meghamisítása olyan, mintha a történelmi dokumentumokat kevernék össze. Hogyan állhat így össze a rekonstruált kép? Ezt én tudom, de az utódok vajon tudni fogják?
A filmesek elmennek és végre, 2007-ben megjelenik egy pályázati kiírás, ami turisztikai fejlesztésről szól a Nyugat-Magyarországi régióban. Ez kell nekünk, ezt szinte erre az ötletre írták ki! Jelentkezem rögtön Fehér László celldömölki polgármesternél és ismertetem a tervet, közben Celldömölkön több előadást tartok "A Kemenes Vulkánpark: a jövő egy lehetősége" címmel (vegyes helyi támogatással). Sajnos az ötlet politikai présbe kerül (ki gondolta volna ezt egy vulkánpark ötlet nyomán...), vannak viták, de végül mégiscsak elfogadásra lel, köszönhetően néhány lelkes helyi képviselőnek! Az újabb tárgyaláson most már ott van a Nemzeti Park képviselője is és megszületik a megegyezés: elindulunk a pályázaton!
 |
 |
A Kemenes Vulkánpark ötlet és visszhangja a Vas népe hasábjain.
Versenyfutás kezdődik az idővel 2008 január végéig kell elkészíteni a pályázatot, amihez a szombathelyi Promen kft pályázatírói nyújtanak segítséget. Sikerül, és a pályázat átmegy az első fordulón! Következik a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése! A regionális fejlesztési ügynökség felhívja a figyelmet, hogy ki kell dolgoznunk egy részletes marketing tervet is, hiszen egy teljesen új fejlesztést kell ismertté tenni. Egy kiváló marketinges szakember és egy remek pénzügyi szakemberrel látok munkához. A 2009-ben elkészült Megvalósíthatósági tanulmányban leírom, hogy szükség van egy Vulkánházra, ami a vulkánpark látogatóközpontjaként működik, de emellett fontos, hogy a látogatók felkeressék a Ság-hegyet is, rácsodálkozzanak erre a különleges természeti értékre, egy egykori bazalt tűzhányó feltárt belsejére! Személyes tapasztalatokat gyűjtünk a nemzetközi szinten talán az egyik legnagyobb, a vulkáni működést a 21. század technikáival bemutató francia Vulcania élményparkban, két teljes nap alatt minden attrakciót végignézve, valamint az Eifel vulkáni világát bemutató múzeumokban. Most már el tudjuk helyezni ötleteinket és látjuk, hogy ezek miben különböznek a francia és német példáktól. A Megvalósíthatósági tanulmány bevezetőjében leszögezzük mi is a Kemenes Vulkánpark koncepció lényege: "a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve egy magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik. E hazánkban szinte példa nélküli elképzelés új dimenziókat nyithat a térség idegenforgalmában, mindemellett szervesen illeszkedik a fejlesztendő turisztikai attrakciók körébe. A Kemenes Vulkán Park, megvalósulása esetén, Közép-Európában egyedülálló turisztikai termékcsomagot nyújtana!" Közben váratlan eseményekkel is meg kell birkózni. A brit euroszkeptikus szervezet, az Open Europe egy ötvenes szégyenlistát tesz közzé, amin szerepel a Kemenes Vulkánpark is, mondván mit keres egy vulkánpark egy sík országban (sic!). Ahogy ez nyilvánosságra kerül, felveszem a kapcsolatot a szervezet vezetőjével (bár senki sem kért meg rá) és több levélváltás után sikerül meggyőznöm, hogy ez a projekt nem bolondság, hanem egy a kistérség gazdasági fejlődését is elősegítő innovatív fejlesztés.
A Megvalósíthatósági tanulmányban minden apró részletet kidolgozunk, hiszen ez lesz az alapja a pályázat sikeres elfogadása esetén a kivitelezésnek! Itt megjelennek már a Ság-hegyre tervezett fejlesztés részletei (Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Ság-hegyi Múzeum felújítása) és a Vulkánházba tervezett magas színvonalú szórakoztató-ismeretterjesztő bemutató tervei. A marketing tervben pontosan részletezzük, hogy miképpen kell hirdetésekkel, cikkekkel, út menti plakátokkal felhívni a figyelmet már jóval a megnyitó előtt is a Kemenes Vulkánparkra, hogyan kell azt bevezetni a piacra (vajon ebből a külön kérésre gondosan elkészült mintegy 12 milliós marketing tervből vajon mi valósult meg?). A pénzügyi tervben pontosan kidolgozzuk mire mennyi jut és a működtetés hogyan hozza vissza a befektetett összeget, hogyan lehet a fejlesztés nyereséges. Már közel vagyunk a beadáshoz, amikor a pályázó celldömölki önkormányzat számos ponton változtatást kér, így például ők másképpen gondolják az üzemeltetést, szerintük ezt a polgármesteri hivatal városgondoksága is el tudja látni (kérdem ismét, mi lett ebből a megvalósítás?). Közel állunk, hogy feladjuk, de az álmot nem adhatjuk fel és átírjuk a megfelelő részeket. A pályázat a Megvalósíthatósági tanulmány alapján a második fordulón is átmegy, indulhat a kivitelezés!
A Kemenes Vulkánpark projekt kivitelezési szerződését 2010. április 16-án írják alá - talán nem véletlenül pont akkor, amikor elindul az izlandi Eyjafjallajökull vulkáni kitörésének második fázisa, ami káoszba dönti Európa légiközlekedését. Az álom megvalósulhat! A részletekbe most már nem belemenve azonban, ami elindul az nem egy sikertörténet, hanem számomra egy nagyon szomorú, keserves időszak... A celldömölki önkormányzat a kivitelezés két évének első felében alig mozdul, még 2011 nyarán is azon gondolkoznak, hogy talán vissza kellene adni a pályázatot... Érvek, levelek tucatjait küldöm és most ebben már a Vulkánház nyertes építész tervezője is partner, miszerint nem szabad leállni, itt valami nagy készül! Átlendülünk a holtponton, de elveszítettünk egy évet és ezért még mindig nem készülhetett el a pályázat lelkének számító kiállítás forgatókönyve. Az épület részletes terveit viszont meg kell csinálni és 2011. nyarán el is indul az építkezés. Ismét versenyfutás az idővel, eljön a munka azon része, ami számomra a legnagyobb kihívást jelenti: részletekbe menve kidolgozni minden attrakciót, a bemutató minden egyes pontját. Kiváló szakemberekkel dolgozhatok ismét, akik hazai szinten már bizonyítottak, hogy képesek vonzó elemeket felvonultató természettudományi kiállítás megalkotására. A tét nagy, hiszen már kezdetben évi közel 30 ezer látogatót kell vonzania (ez nagyon sok!) a Vulkánháznak egy olyan területen, ahol addig a turizmus még nem vert gyökeret. Ezt a számot pedig évente növelni kell, amíg eléri a százezres látogatottságot! Ehhez pedig hazai és nemzetközi szinten is újszerű attrakciók kellenek! Tervem ezért nem egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív, szórakoztató, játékos feladatokat tartalmazó, maradandó élményeket nyújtó bemutatóközpont!
 |
 |
Részlet a Tűzhányó-terem tervéből és Vulkán-fickó, aki a Vulkánösvényhez hasonlóan mindenhol játékra invitált volna, akik végigkísért volna a Vulkánházon.
Szórakoztatást, egyedi élményt adó attrakciók kellenek, amelyek húzóerői lehetnek e friss fejlesztésnek - hangsúlyozom az elkészült kiállítási forgatókönyv és installációs tervben, ami a Megvalósíthatósági tanulmányon alapul. Kidolgozzuk a földrengés szimulátor tervét, ami hazai fejlesztésben készülne el: egy berendezett szobában mindenki átélhet egy 6-7 erősségű földrengést, megtapasztalhatja milyen is ez az érzés. Poharak összecsörrennek, csillár, faliképek kimozdulnak, minden remeg... A Verne-teremben egy virtuális utazást terveztünk a Föld belsejébe, ilyen nincs sehol máshol! Kivetítőkön keresztül érezhettük volna, ahogy jutunk egyre nagyobb mélységbe és közvetlen szemlélői lehetünk a vulkánokat tápláló magma képződésének. A szomszédos Magmakamra-terem szintén egyedülálló lett volna, amire nincs nemzetközi példa sem: síkképernyős kivetítőkön futó animációs program segítségével leereszkedés egy vulkán alatti magmakamrába, követni a kitörés előtti folyamatokat, majd végigélni magát a vulkáni kitörést mintegy 10 percben! Volt egy álmom, hogy mindezt meg lehet valósítani Magyarországon és ezzel egy hazai és nemzetközi szinten is különleges, egyedi élményt adó bemutatóközpont valósulhat meg. De jött a való világ, 2011 végén, 2012 elején jöttek az erőszakos emberek és a celldömölki önkormányzat hirtelen koncepciót váltott a kivitelezési időszak utolsó hónapjaiban és félreállítanak. Előtérbe hozták a ház építész tervezőjének csapatát és ehhez megnyerik Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi tanszék vezetőjét, a vulkánmorfológiai tudomány nemzetközi szinten is ismert személyiségét is (hasonló kiszorításos történetet azóta számosat hallottam...).
Közben még egy utolsó felcsillanó fényfolt, 2012. április 27-én átadják a Ság-hegyen a terveim alapján elkészített Vulkánösvényt, kőparkot és játszókertet. Szintén ekkor nyitja meg a kapuit a felújított Ság-hegy múzeum is. De emellett már a jogi harc zajlik, beadványokat írok, hogy bizonyítsam igazamat - senkinek sem kívánom ezt, miközben mások a Megvalósíthatósági tanulmánytól teljesen eltérő kiállítást terveznek, majd furcsa módon ugyanők végzik a kivitelezést is (vajon ez EU-konform, vajon egy pályázat kivitelezése ilyen mértékben eltérhet a Megvalósíthatósági tanulmánytól??)...
Többen felvetették, hogy vajon miért megyek el az átadó ünnepségre? Kell ez nekem ott, ahol mások aratják le a sikert és beszélnek egyedi fejlesztésről, pedig az ötlet nem a sajátjuk, hanem az enyém? Nem bántam meg, hogy elmentem, sokan megállítottak, sokan bátorítottak és egy valami jó érzéssel töltött el: bár a Vulkánház tartalma teljesen más, mint amire a celldömölki önkormányzat pályázati támogatást kapott, azért ez az egész, a megnyitó emelvényein levők nem lettek volna ott, Magyarországnak nem lenne egy vulkánparkja, ha jó néhány évvel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel ezt nem viszem keresztül. A kiállítás pedig? Kíváncsi voltam rá persze, tüzetesen végignéztem mindent úgy is mint szakember és úgy is, mint ötletgazda. Más! Más, a koncepció, más a megvalósítás, nekem mások az elképzeléseim. A látogatóknak nincs mérlegelési lehetőségük, hogy melyik a jobb (az élet dönti majd el, hogy egy ilyen különösebb attrakciók nélküli kiállítással is be lehet-e hozni a vállalt látogatói számot), élvezzék tehát ezt a kiállítási koncepciót, a tűzhányók világa olyan gyönyörű, hogy érdemes minden részletét megismerni. De az attrakciók, a földrengés-szimulátor, a Verne-kabin, a Magmakamra-terem és a többi, hát igen Vulkán-fickó is, az nekem nagyon hiányozni fog! Fiókomban ott lapulnak, hátha egyszer még előkerülhetnek valahol... Volt egy álmom...
Szabolcs, sajnos nem egyedi az eseted, teljes mértékben együttérzek Veled.
VálaszTörlésNoli, köszönöm! Talán ez egy jó útmutató arra, mikre kell vigyázni, ha valaki el akar indítani egy újszerű fejlesztést...
TörlésKedves Szabolcs! Teljesen döbbentem olvastam a soraidat és sajnos ilyen és hasonló dolgokról oldalakat írhatnék tele! Abszolút nem egyedi az eseted és bizony már témákat is csak úgy merek kiadni feldolgozásra, hogy szerződéseket kötünk - de ez sem biztosíték, mert éveket járkálhatsz utána bíróságra - tényleges döntések nélkül. Szerencsére a szegedi egyetemen alakult egy szellem tulajdonvédelmi csoport és már keményen működnek is - remélem munkájuk révén tisztulnak a szellemi tulajdonjog, ötletek körül ködös foltok. Na de mit várunk az "ellenfeleinktől" amikor a saját "tanítványaink" lazán lenyúlják az eredményeinket, még a hivatkozottat is, vagy az akadémiai téziseket is és saját nevük alatt publikálják, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ne félj a szakma tudja, hogy ki volt az ötlet adó gazda és az élet mindig visszaadja a rablónak ami jár neki...
TörlésHa valami jó ötlet van, azonnal be kell biztosítani, ebben ku*va országban mindent ellopnak, ez a kommunizmusból itt maradt szokás. Most, hogy kézzelfogható dolgokat már nem lehet ellopni, az emberek "gondolatait" lopják. A feleségem hasonlóan járt volna egy cikk kapcsán. Egy író akarta a saját nevén megjelentetni a feleségem által elkészített interjút egy híres francia rendezővel. Szerencsére nem sikerült, mert a nő annyira arrogáns volt, hogy követelte a feleségemtől az anyagot. :-D
VálaszTörlésKitartás továbbra is!
VálaszTörlésEgyenlőre még semmi sincs veszve, az életben sokszor megesik, hogy amit valami nem a terveink szerint történik.
Igaz a helyzet más, de reméljük, hogy végül is sikerül az ötletet teljes mértékben kivitelezni.
Minden esetre már az is önmagáért beszél, hogy ennyi fáradalmon és problémán keresztül végtére is megvalósult az ötlet.
Kedves Szabolcs!
VálaszTörlésMegértem, hogy keserű szájízzel gondolsz erre a projektre. Lehet, hogy valahol, egy másik országban talán esély lett volna a teljes megvalósításra - itt, Magyarországon, azt hiszem, ez volt a maxiumum. Tudod, olyan ez, mint a magyar narancs: kicsi, savanyú, de a miénk! Most még mások büszkélkednek vele, de minden csoda három napig tart, jövőre már senki nem fog emlékezni az átadó méltóságos urakra.
Réka olyan büszkén áll a demonstráló táblánál. :) Én akkor is csak gratulálni tudok Nektek! És örülök, ha csak töredékesen is, de sikerült tető alá hozni a dolgot.
L. Anita (Kornél mama)
Tisztelt Blogolvasók! Fenti bejegyzésében Harangi Szabolcs kollégámtól a celldömölki Vulkánház „hiteles történetét” olvashatjuk. Bár az írás elsősorban a 10 éves történet régebbi szakaszait eleveníti fel, jómagam is helyet kapok benne, már a felvezetésben. Eszerint a megnyitón nyilatkoztam a szombathelyi tv-nek (ez tény)... majd pár sorral alább Szabolcs „igaztalan nyilatkozatokról” ír. A hosszú bejegyzésből e kitételekre, tehát arra, ami rám tartozik, feltétlenül válaszolni kívánok, nehogy (Szabolcs szavaival) „torz kép” maradjon a történetet elolvasókban.
VálaszTörlés2012 elején a celldömölki Önkormányzat általános vulkanológiai kiállítás megvalósításához kért tőlem segítséget. Korábban csak arról volt tudomásom, hogy kollégám egy, a Ság-hegyet bemutató kiállítást tervez, így az általános kiállításra, a vulkánházra vonatkozó megkeresés teljesen új információ volt a számomra. Mivel az önkormányzat Harangi Szabolcstól tőlem függetlenül elvette a megbízást, és a projektet mindenképpen befejezték volna, a kiállítás sikere érdekében elvállaltam a felkérést. Indokolt volt ez azért is, mert az önkormányzat – amely elnyerte a félmilliárdos projektet – a megvalósítás után a működtetés felelősségét egyedül viseli, és mint megrendelőnek szíve joga eldönteni, kire bízza a kiállítás szakmai megalkotását. Szabolcstól mindemellett, érdemeit és ötletadó szerepét nagyra értékelve, kértem a munkában való együttműködését. Ő ezt visszautasította, így innentől kezdve a kiállítás tervezése rám (és számos kitűnő hazai és külföldi kollégámra) hárult. A szakmai forgatókönyv 2012 kora nyarára készült el.
A kiállítás megvalósítását ez év januárjától a Narmer Építészeti Stúdió végezte, ebben vulkanológus szakértőként működtem közre. Hogy a Vulkánház tartalmaz-e „különösebb attrakciókat” vagy sem, azt immár a tisztelt Látogatónak kell eldöntenie (lásd pl.: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.452550071485811.1073741827.100001924678052&type=1 ). Mivel az interaktív tartalom döntően az én elképzeléseim szerint valósult meg, ebben nekem van elsődleges felelősségem. Minden valamirevaló tudósnak, vulkanológusnak illik saját elképzelésének lennie a vulkánokról, így a közös alapozás mellett nyilván nagy eltérések lehetnek, és lettek is abban, hogy miként mutassuk be mindezt a közönségnek – szakmailag éppúgy, mint művészileg vagy a kivitelezés terén.
Összességében: sajnálatos, hogy egy kiváló ötlet megfogalmazása és egy projekt kidolgozása végül nem csapatmunkában ért véget. Olyan együttmunkálkodásban, amikor a vulkanológia két hazai képviselője vállvetve dolgozott volna a közös projektben. Mivel az élet úgy hozta, hogy az önkormányzat – nem mellékes előzmények után – az országban jelenleg fellelhető másik vulkanológust kérte fel a végső, tényleges kiállítástervezésre, a kívülálló számára egyfajta versenyhelyzetről beszélhetünk. Ez más területeken (pl. építészet, film) nem ismeretlen; és nem feltétlenül tragédia, ha a versenyhelyzethez előbb vagy utóbb a tudománynak is hozzá kell szoknia. Kollégám szakmaiságát nagyra tartva, a kiváló alapötletet más módon, de reményeim szerint ahhoz méltó színvonalon megvalósítva, javaslom minden olvasónak, hogy látogatóként is érezze át a vulkánok nagyszerűségét Celldömölkön.
Karátson Dávid
ELTE Természetföldrajzi Tanszék, volcanology.elte.hu
Csak néhány szóban egy gyors reakció Dávid hozzászólására.
Törlés1. A versenyhelyzet jó, azonban ez csak akkor van, ha a feltételek egyenlők, a versenyszabályok világos keretet adnak. Onnantól kezdve versenyről nem beszélhetünk, ha az egyik játékost kizárják, a szabályokat (azaz a törvényi szabályozást) nem tartják be…
2. A Kemenes Vulkánpark tervének megvalósítása nem egy versenyhelyzet, hiszen az ötlet, az elgondolás az enyém, a részletek kidolgozását én végeztem és ezt szerettem volna megvalósítani. Ez megítélésem szerint világos dolog és nem összekeverhető a versenyhelyzettel. A tudományban sem úgy dolgozunk, hogy előjön egy ötletünk, leteszteljük, kapunk erre pályázati anyagi támogatást, kidolgozzuk a modellt, és amikor már csak le kell írni, közzé kell tenni, le kell publikálni, akkor szólunk a korábbi munkákban részt nem vevő kollégáknak, hogy na gyertek, akkor innentől kezdve csináljuk együtt.
3. Egy EU-forrásból (bár szerintem ez igaz a hazai forrású fejlesztésekre is) finanszírozott fejlesztési projekt esetében a kivitelezés a Megvalósíthatósági tanulmányban írtakra alapozódhat csak, attól nem lehet lényegesen eltérni, hiszen a pályázat ez alapján kapta meg a támogatást. Úgy vélem meglehetősen furcsa, ha valaki kap egy pályázati anyagra jelentős pénzügyi támogatást, aztán mikor már megvan az anyagi támogatás, gondol egyet és más koncepciót igyekszik megvalósítani. Itt ez történt!
4. Azzal egyetértek Dáviddal, hogy a vulkáni működés bemutatását másképpen, különböző szemléletben, különböző eszközökkel képzeljük el. Úgy vélem ezek a különbségek egyértelműen érezhetők, a látogatók most megismerhetik Dávid szemléletében a tűzhányók világát. Ez rendben is van, csupán a tényekhez az is hozzátartozik, hogy erre a megvalósításra az önkormányzat nem kapott pályázati felhatalmazást (l 3. pont).
5. Valóban, miután az önkormányzat egyoldalúan eltávolított a projektből, ezután furcsának éreztem, hogy na, akkor dolgozzunk együtt! Dolgozzak együtt azokkal, akik mindehhez hozzájárultak, miközben jogi úton is igyekszem bizonyítani az igazamat? Ez az 1., 2., 3. és 4. pontokban írtak alapján amúgy sem életszerű felvetés.
6. Végül Dávid tv nyilatkozatában foglaltakat világossá téve, igazán ott csorgott ki a víz a pohárból, hogy mindenki úgy beszél, hogy itt milyen különleges, a tágabb régióban is egyedi, újszerű fejlesztést valósítottak meg. Úgy gondolom, hogy ha néma maradok, akkor ez mindenkiben így is fog rögzülni, pedig a tény az, hogy én nem elsősorban a Megvalósíthatósági tanulmány írója vagyok, ami a Vulkánház bejáratánál lévő táblán szerepel, hanem az egész ötlet elindítója, kitervelője is, ami nélkül itt most nem lenne semmi, ami nélkül itt nem valósult volna meg semmi… Azért ezek között van lényeges különbség, és én erre szerettem volna felhívni a figyelmet a tényszerűség miatt, ha már más ezt nem tette.
Elnézést, hogy belepofázok, ráadásul abszolút kívülállóként, mert a történet egyik szereplőjét sincs szerencsém személyesen ismerni, de talán pont ezért lehet hiteles vagy érdekes a két megjegyzés, ami eszembe jutott. Illetve az egyik nem is megjegyzés, inkább kérdés: konkrétan miért vette el Harangi Szabolcstól az önkormányzat a megbízást? A másik megjegyzés pedig: Karátson Dávid hivatkozhat arra, hogy a kiállítás sikere érdekében vállalta el a félkérést, de ez takarózás, a helyzet ismeretében nem volt korrekt igent mondania erre, hisz kollegialitás is van a világon. Már ahol.
VálaszTörlésMihályi András
VálaszTörlésAz ember hajlamos arra, hogy önkényesen válassza meg az időszámítás kezdetét. Ez főleg nem szerencsés egy olyan ember részéről, aki olyan évmilliós időléptékkel dolgozik, mint Harangi Szabolcs úr. Kétségtelenül - a beruházó Önkormányzat részéről- soha nem vitatott értékű szerepe van abban, hogy ma Celldömölk legújabb turisztikai látványossága a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontja fogadhatja az érdeklődőket. Azzal a képpel azonban, amit fest a történtekről vitába kell szállni elsősorban a ház, másodsorban az azt részben nélküle létrehozók érdekében.
Azt az elején szögezzük le a Ság hegy geológiai értékeinek és rajta keresztül az egész vulkáni tevékenység bemutatásának ötlete nem Harangi úr találmánya, ő is „csak” részese egy folyamatnak. Általa is minden bizonnyal jól ismert emberek Dr. Tardy János és Dr. Oravecz János már az 1980-as évek közepén elkészítették azt a szakmai anyagot, aminek alapján egy geológiai tanösvény került kialakításra az akkori városi tanács és a természetvédelmi hatóság együttműködésében. Ez és a még korábban megnyitott Sághegyi Múzeum, valamint az itt élők hegy iránti szeretete az igazi csírája a ma látványosságának.
Harangi úr ezek továbbfejlesztésére, kiterjesztésére építette fel kitűnő tanulmányait, szakmai cikkeit. Szerencsés helyzetként 2007-ben megjelent egy olyan EU-s pályázat, aminek segítségével egyáltalán remény mutatkozott a szakmai anyagok idegenforgalmi hasznosítására. Az Önkormányzat több nekifutással számba vette akkor a város előtt álló fejlesztési feladatokat, a hozzárendelhető önerős forrásokat. A Vulkánpark projekt közel 100 millió forint önerőt igényelt (nem számítva a saját tulajdonú ingatlan rendelkezésre bocsátását) a pályázati források maximális kihasználása mellett. Egy ekkora összegről szóló és később jelentős fenntartási költséget is okozható pályázatról való döntés bizony viták kereszttüzében születhetett csak meg, kevés olyan befektető van a világon (lehet, hogy Harangi úr csak ilyenekkel találkozott), akik az első szóra (tanulmányra), kontroll nélkül hajlandóak pénzüket kockáztatni. És a pénzt az Önkormányzat kockáztatta és kockáztatja folyamatosan. Kockáztatta akkor is, amikor például szerződést kötött Harangi úrral nettó 1.500 eFt összegben az előzetes és nettó 4.600 eFt összegben a végleges megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Született egy harmadik megbízási szerződés is nettó 8.000 eFt összegről a kiállítás megtervezésére, de ez az Önkormányzat részéről egyoldalúan felbontásra került, jelenleg bírósági per zajlik e témában a felek között. A szerződésbontás okai többrétűek, a bíróság majd dönt. Az egyik mégis ezek közül az, hogy az Önkormányzat nem látta a kiállítási anyagot olyan színvonalúnak, ami biztosítja a megtérülés, de legalábbis a nullszaldós működtetés reményét. A döntést megint nem könnyen ugyan, de az Önkormányzat hozta meg, nem az épület építész csapata, nem Karátson Dávid, nem a Narmer Kft. Ők a kiállítás elkészítése tekintetében e döntés megszületése után kaptak szerepet és külön köszönet Karátson Dávidnak, hogy nemcsak egy magas színvonalú szakmai anyag elkészítését vállalta fel, hanem a helyzetet egyoldalúan, vagy csak felszínesen ismerők alaptalan kritikáját is. Ha Harangi úr nemcsak a fiókjában tartja majd anyagát, hanem mondjuk e helyen publikálja is, lehetősége lesz mindenkinek összehasonlítani és eldönteni a két megközelítési mód közül melyik a korszerűbb, időt állóbb. Addig is vár minden érdeklődőt a Kemenes Vulkánpark, a „Törj ki a hétköznapokból” lendületével. Dummel Ottó projekt felelős
Bíztam benne, hogy nem folytatódik itt is az a rossz ízű vita, ami a peres eljárásban is zajlik, szeretném magam túltenni ezen az ügyön, azonban nem hagyhatom szó nélkül Ottó (én maradok ennél a megszólításnál, ha nem gond, nem urazlak, hiszen hosszú ideig, jó néhány évig tegeztük egymást) bejegyzését. Igazán nem jó az az érzés, hogy egy radír alatt vagyok, és éppen tüntetnek el egy történetből... Igyekszem rövid lenni, amennyire lehet, azonban ezt csak 3 részben tudom megtenni a feltölthető terjedelem miatt:
Törlés1. Sajnos itt is tapintható az a törekvés a Celldömölki Önkormányzat részéről, hogy igyekezzenek elmismásolni a történteket és úgy beállítani, mintha én, mint ötletgazda nem is léteztem volna, nem ennek a projektnek az elindítója és kidolgozója voltam, hanem csak egy "folyamat része". Nem új ez számomra, hiszen ezt tapasztaltam a megnyitó alkalmával és a nyilatkozatok kapcsán is, így lehet igazán kiradírozni valakit a történetből. Ottó, szerinted lett volna Vulkánpark, megnyílt volna a Vulkánház látogatóközpont, ha nem kereslek meg Titeket több esetben is az ötlettel, ha nem dolgozom ki munkatársaimmal részletekbe menően a projekt megvalósíthatóságát?? Az ember nem maga választja meg az időszámítás kezdetét, mindennek van előzménye, mint ahogy ennek a projektnek is. Jól ismerem mind Tardy Jánost, mind Oravecz Jánost! Az utóbbi tanárom volt, az előbbi pedig közeli kollégám, együtt dolgoztunk többek között a Nógrádi Geopark pályázati anyagán, és nyomon követte azt is, hogy mi zajlik a Vulkánpark projekttel. Jól ismerem, és nagyra becsülöm mindazt, amit tettek, talán elsőként hoztak létre egy tanösvényt hazánkban, és sokra tartom amit Tardy János jelenleg is tesz a természetvédelemért, a természeti értékek jobb megbecsülése érdekében! A tanösvény megvalósítása és a Vulkánpark ötlete között azonban van különbség....
2. Sokra értékelem azt is, amit az elmúlt évtizedben számos helyi lakostól kaptam, akik támogatásukról biztosították a Vulkánpark ötletét még akkor is, ha az Önkormányzat vezetése már kezdetben sem állt egyértelműen mellé. Akiket a hegy szeretete még az olyan nehéz pillanatokban is kiállásra sarkalt, amikor filmesek özönlötték el a Ság-hegyet és hónapokra le kellett zárni a természetvédelmi oltalom alatt álló területet a látogatók és a helyiek elől (!!!). Máig megvannak ennek nyomai, minket geológusokat nem lehet megtéveszteni. Nagyra becsülöm mindazokat, akik kiálltak képviselőként a projekt mellett, akik eljöttek az előadásokra még akkor is, ha ezt a város vezetése nem nézte jó szemmel. Igen, enélkül sem valósult volna meg a projekt! Ottó, bizonyára Te is jól emlékszel ezekre az eseményekre, a küzdelmekre...
3. Ottó, a tények fontos dolgok... Meglehetősen ízléstelen és akár a jogi normákat feszegeti az, ahogy valamilyen oknál fogva, hirtelen kiteregeted egy fejlesztési projekt általad kiválasztott pontjainak pénzügyi megbízási részleteit. Ez mire jó? Mit akarsz ezzel üzenni? Igazán a stílust sem tartom megfelelőnek, de ezt hagyjuk. Nem tudom, ez hogyan kapcsolódik a jelenlegi kérdéshez, igazán el is mehetnék mellette, azonban reagálnom kell, mert amit írsz, az nem igaz! Bár a projekt ötletgazdája vagyok, azonban velem személy szerint sohasem kötött megbízási szerződést az Önkormányzat, leszámítva azt az egyetlen alkalmat, amikor szakértőként közreműködtem a Vulkánház tervpályázatának értékelésében. Egy megvalósíthatósági tanulmány, egy kiállítási forgatókönyv és installációs terv nagy dolog, ezt egyetlen ember, ráadásul egy kutató szakember nem képes elkészíteni. A megbízást ezért az ismeretterjesztő és földtani szakértői feladatra alapított cégem kapta. A munkában természetesen jelentős részt vállaltam, azonban számos szakmai kérdésben kiváló munkatársak működtek közre. Gondolom, nem képzeled, hogy a szakmai fejezetek mellett a pénzügyi tervet és a marketing tervet is egyedül dolgoztam ki. Ugyan ez vonatkozik a kiállítási anyagra is, ahol szintén kiváló, a természettudományi kiállításokban már tapasztalt szakemberekkel dolgoztam együtt. Ottó, amit írsz nagy csúsztatás, nem beszélve ízléstelen voltáról (én sem feszegetem a projekt számos részének anyagi vonatkozásait)!!
Törlés4. Ottó, egy fejlesztésbe belevágni igen, kockázatos és jól át kell gondolni, hogy érdemes-e arra pénzt áldozni. Erre valók a tanulmányok, legfőképpen a Megvalósíthatósági tanulmány. Ebben pontos pénzügyi terv van arra vonatkozólag, hogy mi várható, mik a kockázatok, milyen lehetőségek vannak stb. Ez elkészült, ezt elfogadtátok és ennek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatandónak tartotta a projektet és erre közel fél milliárd forint (pontosan 434 millió Ft) EU forrású támogatást ítélt meg. Ez szerintem nagy dolog! A kivitelezési szerződés aláírásával úgy vélem az elhatározásotok egyértelművé vált!
5. Végül leírod azt, hogy az Önkormányzat miért állt el és bontott egyoldalúan szerződést. Azt írod, hogy „az Önkormányzat nem látta a kiállítási anyagot olyan színvonalúnak, ami biztosítja a megtérülés, de legalábbis a nullszaldós működtetés reményét”. Hmmm, nem világos, hogy ezt mi alapján ítéltétek meg? Miért gondolta ezt az Önkormányzat, amikor ugyanezt az anyagot kivitelezhetőnek és jónak tartotta többek között a hazai természettudományos kiállítások egyik vezető szakembere is! Ki áll emögött azt pontosan nem tudom, egyet azonban igen: az általad felsorolt szakemberek közül nem mindenki tekinthető „mentőcsapat” tagjának, akik utólag ugrottak, hogy megmentsék a projektet... Talán Te is jól emlékszel arra az általatok „szakembernek” nevezett művészettörténészre, akit felkértetek, hogy írjon kritikát a kiállítási tervünkről. Talán Te is emlékszel, hogy ez a művészettörténész nem utólag került be a projektbe, hanem az építész igyekezett már jóval korábban beajánlani nekem, hogy részt vehessen a kiállítási terv kidolgozásában, azonban ez nem történt meg, mivel ehhez nem volt meg a megfelelő tapasztalata. Talán te is emlékszel, hogy az ezt követő megbeszélésen kiderült, hogy nem csak kiállítás rendezésben nem jártas, nemcsak természettudomány kiállításokban tapasztalatlan, hanem súlyos szakmai tévedéseket fogalmazott meg, ami a kiállítás alapkoncepcióját érintette. Talán Te is tudod, hogy félreállításom után aztán ez a művészettörténész lett valamilyen oknál fogva az új kiállítási koncepció kidolgozója, művészeti vezetője. Neked ez nem furcsa? Nem furcsa az, hogy a kivitelezés utolsó szakaszában, miért vetett 180 fokos fordulatot a kiállítási terv, miért történt koncepcióváltás? Nem furcsa az, hogy a ház felépítésén kívül semmi sem valósult meg az általatok megrendelt, általatok elfogadott, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által jóváhagyott, a pályázat kivitelezése során alapnak tekintett Megvalósíthatósági tanulmányban írtakból?? Ottó, kérlek vegyed elő a Megvalósíthatósági tanulmányt, lapozzad fel és kérlek nézzed meg, vajon mennyi valósult meg a projekt lelkét jelentő kiállítás műszaki tervéből, mennyi valósult meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által hangsúlyosan kért, előírt, részletes marketing tervből, mennyi valósult meg az működtetésre vonatkozó tervünk általatok megvétózott és végül a Ti javaslatotok szerinti leírásból. Ottó, érdekes olvasmány lesz! Mindezek után javaslom azt is, hogy vegyed magad elé az általatok nekem küldött kritikai kifogásokat. Tegyed magad elé a mi tervünket, majd tegyed magad elé a Narmer tervét. Kérlek, olvasd el figyelmesen vajon ezekből hol, mi teljesült. Ez is egy izgalmas olvasmány lesz!.. Az hogy egy nagy összegű pályázati fejlesztés kivitelezése során ilyen mértékben el lehet-e térni a sikeres pályázat alapját jelentő Megvalósíthatósági tanulmánytól, nem tudom.... Ottó, furcsa világban élünk....
Törlés6. Végül, mivel ismét hosszan sikerült a válaszadás, a végén csupán annyi: Ottó, én szeretném lezárni ezt az ügyet, szeretnék most már más dolgokra koncentrálni. Nem tisztem, hogy a megvalósult kiállítást én értékeljem, versenyhelyzet nincsen, hiszen én nem valósíthattam meg azt, amire a fejlesztési pénzt kaptátok. Nincs mit publikálni, mert Ti egyoldalúan nemet mondtatok arra, amit megrendeltetek. Remélem ez jogilag helyre kerül, innentől kezdve pedig csak annyit tudok mondani, bízom abban, hogy a Vulkánház jelenlegi kiállítását sokan megnézik és élvezik a tűzhányók világát még akkor is, ha én más koncepcióban gondoltam mindezt átadni. Másfél évig, miután eltávolítottatok a projektből, én nem szólaltam meg, tehettem volna, kerestek újságírók, de nem teregettem ki a szennyest. Most sem teszem, csupán egy dolog miatt szólaltam meg: ne legyek kiradírozva abból a történetből, ami nélkülem nem valósult volna meg! Ezt ugyanis más helyettem nem teszi meg...