2015. április 10., péntek

A Tambora kitörésének 200. évfordulójára - tudósítás a berni konferenciáról - 2

Pontosan a mai napon, 200 évvel ezelőtt, 1815. április 10-én, késő este egy újabb hatalmas robbanás rázta meg a Tambora tűzhányót. A környék lakói még az 5 nappal ezelőtti jelentős vulkáni kitörés során mindent beborító vulkáni hamut igyekeztek eltakarítani és megnyugodtak, hogy a váratlan kitörés után ismét minden nyugodtnak tűnt. De nem! A tűzhányó másodszor is kopogtatott és elemi erővel zúdult ki belőle több tucat köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag. "Rövid idő alatt a teljes Tomboro hegy mintha tűzben állott volna, lángnyelvek csaptak fel belőle, nem csökkenő dühvel tombolt." - idézte fel a történteket Sanngir fejedelme, aki csodával határos módon maradt életben.
"Három lángnyelv csapott fel, majd mintha a teljes Tomboro hegy tűzben állott volna". A berni konferencián Adjat Sudradjat, az indonéziai Padjadjaran egyetem professzora idézte fel a 200 évvel ezelőtt történteket.

Az erőteljes robbanásos kitörést követően néhány óra múlva a kitörési felhő összeomlott és mindent elsöprő piroklaszt-ár zúdult le a tűzhányó lejtőjén. Több mint 10 ezer ember halt meg azonnal, egyes településeket több méter vastag vulkáni hamu fedett be. A további következmények pedig az egész Földön katasztrofálisak voltak! A Tambora kitörése az egész világot megrengette. A Bernben ezen a héten, április 7. és 10. között tartott Tambora konferencia fantasztikus tapasztalatokat adott arra, hogy hol áll a tudomány egy ilyen ritka, de jelentős hatású természeti esemény megértésében. Az itt szerzett élmények, ismeretek feldolgozása még napokon keresztül meghatározza gondolataimat és minden bizonnyal meghatározzák majd a további kutatásainkat is.
Stephen Self volt munkatársaival az első, aki részletes vulkanológiai kutatás alapjánrekonstruálta és publikálta a kitörés lefolyását.

A konferencián a legkiválóbb klímakutató szakemberek, vulkanológusok, történészek gyűltek össze, ami eleve megadta a találkozó hatalmas szakmai rangját és jelentőségét. Az itt elhangzott eredmények, az élén viták nagyban elősegítik azt is, hogy számba véve és értékelve a 200 évvel ezelőtt történt eseményeket fel lehessen készülni egy jövőbeli globális kihatású vulkáni kitörés kezelésére. A konferencián két beszámoló (egy poszteres bemutató és egy előadás) összesítette a térségünket érintő hatásokat, amelyek sokak számára újdonság volt és amit Christian Pfister, a berni egyetem nemzetközi szaktekintélye, emeritus professzora a következőképpen kommentált:

Európában a Tambora kitörése következményeként az egyik legnagyobb mértékben sújtott terület a Kárpát-medence, Magyarország és környezete volt.


Mi történt Magyarországon 1815-1816-ban, milyen hatások érték a Tambora kitörése nyomán? Ezt mutattuk be poszteren és előadásban, az eredmények kiemelt figyelmet kaptak

Mindkét bemutató aláhúzta, hogy a Magyarország térségét különösen súlyosan érintő hatásban szerepet játszottak a korábbi nehéz évek is, azaz a lakosság már sokat szenvedett, a társadalom már különösen érzékeny volt, amikor elérkezett 1815 nyara, majd 1816, amikor még súlyosabb időjárási viszonyok jöttek és olyan extrém események, ami miatt tízezrek haltak meg. Kiss Andrea, a bécsi egyetem munkatársa hangsúlyosan mutatta be, hogy gyakorlatilag hónapokon keresztül vízben tocsogott az ország, Szegeden a Tisza 6 hónap folyamatos áradás után 1816. nyarán az egyik legnagyobb árvízét produkálta. A konferencián fontos volt jelenlétünk, hiszen szakmai eredményeinkkel, a térségünket érintő különleges időjárási viszonyok, a társadalmai következmények összefoglalásával, a Kárpát-medencéből első alkalommal közölt, 1200-ig visszamenő, éves felbontású dendrokronológiai idősor közlésével az egyik legrészletesebb dokumentált területi feldolgozást sikerült nyújtanunk a Tambora kitörésnek Európára gyakorolt hatásáról.

Best Blogger Tips

1 megjegyzés: