Grímsvötn kitörés: a negyedik nap

Frissítés (Szabolcs, 20:40):
A norvég NILU is módosította a modell paramétereket, ahogy a Grimsvötn elcsendesült. Ez azt jelenti, hogy nincs utánpótlás és így nem jut újabb vulkáni hamu a légtérbe, amit a szombati hidegfront a Kárpát-medencébe sodorna. Úgy tűnik így ez alkalommal hamumentesen múlik el az újabb izlandi vulkánkitörés. Figyelmünk azonban továbbra is ott van...

Frissítés: Balázs 18:30

Így néz ki a Grímsvötn hamufelhője az űrből, ahogyan épp Skócia, az Északi-tenger és Norvégia felett haladt tegnap. Tehát ha még volt valaki, aki kételkedett (lásd a cikk alján) a légtérzárak indokoltságában, az most saját szemével láthatja, hogy a hamu valóban itt van Európa felett is.

A Grímsvötn hamufelhője Európa északi része felett 2011. 05. 24-én. Forrás: NASA, Jeff Schmaltz és a Modis csapat. Az eredeti kép valamint egy másik felvétel itt tekinthető meg.

Szabolcs holnap az m1-en 6:10-től szerepel majd. A téma természetesen a Grímsvötn kitörése!

Frissítés: Balázs 16:48

Így ér véget a kitörés a Grímsvötn-ön.

Az alábbi kép a mai napon készült, és a kitörés végső fázisát mutatja. A Grímsvötn kráterébe érkező kis mennyiségű magma a kráterben lévő vízzel keveredve kis erejű robbanásokhoz vezet. Ezen robbanások során kevés hamu jut a kitörési felhőbe, abban főként a vízgőz és egyéb gázok dominálnak. Erről tanúskodik, hogy a felhő szinte teljesen fehér. Az ilyen kitöréseket surtsey-típusú kitöréseknek hívjuk. (Ez a kitöréstípus egyébként egy másik izlandi vulkánkitörésről kapta a nevét. 1963-64-ben Izland mellett egy kis sziget emelkedett ki az óceánból. A kitörést Sigurdur Thorarinsson részletesen leírta. A részletes dokumentáció révén felismerve, hogy számos esetben zajlik hasonló módon a kitörés, mint '63-64-ben Surtsey sziget születésénél, a vulkanológiában meghonosodott ez a kitörési típus is.) A surtsey-típusú kitörés egyik jellegzetessége, az alapi torlóár jól megfigyelhető az alábbi képen, a kitörési oszlop alsó részén oldalirányba szétterjedő "felhő" formájában.

Grímsvötn 2011. 05. 25. A kitörés végső fázisa. Az eredeti kép itt tekinthető meg.

Frissítés (Szabolcs, 14:20):
Kijött az általunk legmegbízhatóbbnak tartott londoni VAAC legújabb vulkáni hamu elterjedés előrejelzése:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján (kiocsájtás május 25, helyi idő szerint 12:41)

Ez azt jelenti, hogy a korábbi jelentések szerint Kárpát-medence felé közelítő hamufelhő keleti irányba mozog el és egyelőre nem érinti térségünket. Azonban, továbbra is fennállhat az, hogy szombaton az érkező hidegfronttal nyugatról felénk sodródik a Grimsvötn, jelenleg az Atlanti-óceán felett tartózkodó vulkáni hamuja. Az események gyorsan változhatnak, ezért folyamatosan követjük a fejleményeket! Ahogy Balázs is jelezte korábban, a legfrissebb hírek szerint a Grimsvötn kitörése leállt. A vulkánkitörésről egy nagyszerű videofelvétel látható a RÚV anyagából.

végül egy másik nagyon tanulságos video arról, milyen a helyzet a vulkán közelében?


Frissítés: Balázs 12:10
Az alábbi légi felvételen a most már csak gyengén pöfékelő Grímsvötn látható 2011. 05. 24.-én. A kép megerősíti, hogy a kitörés szép lassan elcsendesül.

A Grímsvötn tűzhányó 2011. 05. 24-én. A képet készítette: Aron Berndsen

Frissítés: Tomi (12:00)
Norvégiában, az ország déli részén, a Rogaland megyei Saudában esővel vulkáni hamu is hullott! (Forrás: Dagbladet)

Balra az esővel érkezett hamu egy autón,

jobbra a helyszín a Google Maps térképén.

Håkon Melhus meteorológus szerint 5-6000 m magasségban volt a térségben a vulkáni hamu, és a tenger felől fújó szélnek köszönhetően a nedves légtömegekkel együtt elérte az ország tengerparti régióit, ahol az esővel együtt hullott le. Megemlítette, hogy tavaly azért nem tapasztaltak ilyet a környéken, mert akkor keletről fújt a szél. Közölte, hogy 250 mikrogramm/m³ a hamukoncentráció, ami egészséges embereknek legfeljebb kis kellemetlenséget okoz, de asztmásoknak, tüdőbetegeknek nem javasolja a kinttartózkodást.

Szabolcs írta, hogy a Vulkanológiai Csoport is igyekszik mintát gyűjteni. Természetesen hazánkban nem várható ilyen "bő termés", de kis szerencsével egy-két hamuszemcsét elkaphatunk.


Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 9:17):

A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés a negyedik napjához ért. Kezdetben, óriási mennyiségű vulkáni anyag került a levegőbe, másfél nap alatt jóval több mint a teljes Eyjafjallajökull kitörés során! Aztán a Grimsvötn korábbi kitöréseihez hasonlóan napra-napra csökkent a vulkáni működés intenzitása és mára úgy tűnik, hogy befejeződéshez közeledik a kitörés. A vulkáni földremegések ereje folyamatosan csökken, a hamufelhő magassága is egyre kisebb, tegnap este már csak 2-3 km volt, ami nem elegendő ahhoz, hogy a magas légáramlású szelek elsodorják. Szóval, akkor vége, ezt az izlandi kitörést jobban megúsztuk? Nos, azért a helyzet nem ennyire egyszerű!
A vulkáni hamu kis szemcseméretű frakciója még a levegőben van, ami a légi közlekedésre is hatással van. Tegnap több mint 500 repülőgép járatot kellett törölni Nagy-Britanniában, ami több ezer utast érintett. Ma már a repülőgépek többsége elindulhat ott, azonban Európa más országaiban, például Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Németországban és Svédországban ma lehetnek járattörlések. A vulkáni hamu ugyanis dél felé vette az irányt, amint azt a londoni VAAC legfrissebb modell előrejelzése is mutatja:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján

Amint arról tegnap este írtunk több vulkáni hamu előrejelzést is figyelünk egyszerre. Mindenekelőtt, amit hangsúlyoznom kell:
1. A vulkáni hamu terjedésének előrejelzése modellszámításokon alapul! Ehhez bemeneti paraméterek szükségesek.
2. Az egyik legfontosabb bemeneti paraméter maga a vulkáni működés. Milyen intenzitással zajlik, milyen magasságba jut fel a vulkáni hamu, milyen a vulkáni szemcsék nagyság szerinti eloszlása stb.
3. A másik fontos paraméter az uralkodó szélirány Izland felett.
4. A következő fontos paraméter az időjárási viszonyok Európa felett.

Ezek mind-mind befolyásolják az előrejelzést és világossá teszik, hogy ezekhez szakmai ismeretek szükségesek, mégpedig elsősorban vulkanológiai és meteorológiai. Ezek nem megkerülhetők, sőt nélkülözhetetlenek, ezek nélkül ugyanis nem lehet hiteles véleményt formálni arról, hogy jelent-e bármilyen veszélyt a levegőben lévő vulkáni hamu. Ezt többek között Stephen McNamara úrnak is be kellene látnia! Mivel a fent jelzett paraméterek folyamatosan változnak, ezért a vulkáni hamu elterjedés előrejelzése is változik. Még egyszer: ez nem azt jelenti, hogy a szakemberek nem tudják pontosan előre jelezni a vulkáni hamu terjedését, hanem azt, hogy a szakemberek folyamatosan figyelik és ha kell, akkor módosítják a bemenő paramétereket, hogy minél pontosabban képet alkothassanak!
Most az tapasztalható, hogy az első bemeneti paramétercsokor jelentősen változik, azaz a vulkáni működés erőssége jelentősen csökkent, azaz a vulkáni hamu utánpótlás megszűnőben. A továbbiakban a második és harmadik paraméter együttes válik fontossá. Európa felett változnak a légköri viszonyok, aminek következtében a vulkáni hamufelhő egyre inkább a kontinens belseje felé mozog. A tegnapi modellszámítások még arra utaltak, hogy szombatra érheti el Magyarországot a vulkáni hamu felhő, most úgy tűnik ez akár hamarabb is lehet. Hangsúlyozom azonban, hogy a körülmények gyorsan változhatnak!
Vulkanológiai csoportunk már tavaly, az Eyjafjalljökull kitörése során is vizsgálta, hogy valóban eljutott-e fölénk a vulkáni hamufelhő. Vizsgálataink kimutatták az Eyjafjalljökull vulkáni hamu szemcséinek jelenlétét a budapesti levegőmintában, bár ennek mennyisége nagyon-nagyon kicsi volt. Most ismét előkészületeket tettünk arra, hogy amennyiben eléri hazánk légterét a vulkáni hamufelhő, úgy tudományos igényű mintagyűjtést végezzünk az ország több területén. A helyzetet, azaz a vulkáni hamufelhő terjedését folyamatosan követjük és ahogy biztosan tudjuk hogy megközelíti térségünket, jelezzük!

Vulkánok működtek, működnek jelenleg is, és így lesz a jövőben is! Izlandon további tűzhányók "állnak készültségben", azaz az elkövetkező évtizedben még várhatóan többször is kialakul majd a tavalyihoz és a mostanihoz hasonló helyzet. Fontos tehát, hogy szakmai hitelességgel ismerjük ezek lefolyását, hatását. A Tűzhányó blognak ez az egyik kiemelt célja és a Vulkanológiai kutatócsoportunk is azon dolgozik, hogy szakmailag minél alaposabb képet kapjunk e kitörések hatásairól, továbbá ahogy évek óta tesszük, minél szélesebb körben ismertessük meg a vulkáni működés folyamatát. Holnap, azaz május 26-án Ipolytarnócon többször is tartunk vulkánbemutatót, majd június 3-4-5-én ott leszünk a budapesti Millenárison is!

Újra támad az izlandi hamu!

Frissítés: Évi (21:00)

A Kossuth Rádió mai, 15:30-kor kezdődött "Közelről" című műsorának egyik vendége ma Szabolcs volt, aki a Grímsvötn tűzhányó mostani kitöréséről beszélt: a beszélgetés az alábbi linken meghallgatható (a műsor 17. óra 21. percétől kezdve).

A Grímsvötn hamufelhőjének terjedéséről (ahogy arról már Tomi is beszámolt) többféle matematikai modell született, melyek között kisebb eltérések is megfigyelhetők. A következő négy kép négy különböző előrejelzési modellt mutat:

1. kép: a London VAAC legfrissebb mai (délutáni) előrejelzései; 2. kép: a norvég NILU kutatóintézet által készített előrejelzés, amely a hamufelhő mostani (itthoni idő szerint 21:00-kor) állapotát mutatja (a színek a hamufelhő koncentrációját jelzik).

3. kép: a Svájci Meteorológiai Központ által készített, a hamufelhő várható elterjedését bemutató videó egy részlete, mely a ma esti (itthoni idő szerint 21:00-kor) állapotot mutatja (a három szín azt jelzi, hogy miként terjed a hamufelhő 1500 m, 5500 m és 12000 m tengerszint feletti magasságban); 4. kép: a Flightradar24 által készített modell, amely a hamufelhő mostani (itthoni idő szerint 21:00-kor) helyzetét mutatja.

A kitörés intenzitása továbbra is csökken, amit nem csak a kitörési felhő magasságának csökkenése (3-5 km magas) és a földrengések megszűnése jelez, hanem a földremegések (tremorok) alábbhagyása is:

A földremegések jelei: a Grímsvötn kitörése előtt, annak kezdetekor (május 21.) és azóta (csökkenés). Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat.

A vulkáni hamu a Grímsvötn-től délnyugatra található Kirkjubæjarklaustur nevű településen és környékén komoly problémákat is okoz: alig lehet látni valamit a sűrű hamu miatt, az utakon nehéz a közlekedés, a haszonállatokat próbálja mindenki zárt helyre terelni.

Végül két gyönyörű videófelvétel a kitörés korábbi pillanatairól, vagyis a magasba törő kitörési felhőről és a benne cikázó villámokról: 1. és 2.

Frissítés: Tomi (16:00)

A legújabb jelentések szerint a kibocsátott hamu mennyisége tovább csökkent, jelenleg 100 t/s. A kitörési felhő magassága csak 3-5 km. Izland fő reptere, Keflavík ismét fogadja és indítja is a járatokat, kivéve London és Glasgow felé/felől, ez esetben késések és törlések is előfordulnak.


Eredeti bejegyzés: Tomi

Bár eleinte úgy látszott, Európa jó eséllyel megúszhatja azt a problémát, amit egy éve az Eyjafjallajökull hamuja okozott, sajnos mégsem így történt.
Nézzük is gyorsan, mi a helyzet:

A fenti térképek a London VAAC helyzetképei - előrejelzései. Az egyes színek különböző magasságban mutatják a hamu elterjedését: piros - ~6 km-ig; zöld - 6-10.5 között, kék - 10.5-16.5 km között.
Elsőként természetesen Izlandon okozott gondot a hamu, de mára már Grönlandot, Kanadát és Európát is fenyegeti, pedig a legutóbbi izlandi jelentés szerint csak 10 %-a finomabb 10 mikrométernél. Az Eyjafjallajökull kitörésénél ez 20 % volt.
Ma délben már Nagy-Britannia jelentős része fölött jelen volt a felhő, emellett részben Dánia, Dél-Norvégia és Oroszország Észak-Uráli területeinél is.
A mai prognózis nem kecsegtet semmi jóval, éjfélre a hamufelhő az előbbiek mellett teljesen befedi Norvégia és Svédország déli (azaz legsűrűbben lakott) részét, teljes Dániát, Hollandiát és Németországban Schleswig-Holstein, Hamburg tartományokat, valamint Niedersachsen és Mecklenburg-Vorpommern tartományok északi részét. Európán kívül pedig mélyen benyúlik majd a felhő Oroszországba, egészen a kazah határig, Kanadában pedig végig a Hudson-öböl nyugati partja mentén.
Eddig a légiforgalmat főként a Brit-szigeteken érinti a hamufelhő, 252 járatot töröltek máris, Londonderry, Glasgow, Edinburgh, Prestwick, Durham Tees Valley, Newcastle és Carlisle repterét zárták le eddig.
Norvégiában Karmoey és Stavanger került lezárásra, Dániában pedig 6 km-ig zárták le az ország légterét.
Ennek ellenére egyes légitársaságok most sem nyugszanak és már végeztek is próbarepüléseket Skóciában, 12-13 km magasan, és szerintük nincs veszély. A londoni közlekedési miniszter szerint is nagyobb a felhajtás, mint kéne, szerinte Skócia légterének java ma estére, esetleg holnapra kitisztulhat, írja a BBC.
Nagy-Britannia mellett egyes járatokat törölni kellett Grönland és Írország felett is.
Merre tovább, hamufelhő?
Amint láthatjuk, nem olyan egyszerű nem csak egy kitörést, de a keletkezett hamufelhő viselkedését sem megjósolni. Nemrég még azt gondoltuk, hogy most nem lesz nagy gond, közben máris sokakanak jelent problémát, elég csak azt említeni, hogy az USA elnöke is kénytelen volt előbb elhagyni Írországot és még nem tudni, a Barcelona hogy jut el a BL-döntő helyszínére. A felhő jelenlegi mozgása alapján a legveszélyeztetettebb területek Franciaország, Németország, Lengyelország, a Baltikum államai, Írország és Kanada.
A norvég NILU kutatóintézet előrejelzése aggasztóbb, szerintük pár nap múlva a felhő Franciaországtól Ukrajnáig, Hollandiától Romániáig Európa nagy részét érinti majd.
Szerencsénkre a kitörési felhő magassága folyamatosan csökkent a kitörés kezdete óta, a legutóbbi mérések alapján csak 5-9 km, azaz csak kevés hamu juthat magasabb légrétegekbe, ami szerencsés, hiszen így sokkal kisebb utat tud megtenni a szél szárnyán. Ráadásul a felhőnek csak a 8 km alatti része halad délnek - azaz Európa felé - e felett nyugatra sodorja a szél. Újabb jó hír a repülni vágyóknak, hogy a kezdeti 10000 t/s kitörési ráta 1000-2000 t/s közé esett, de ez sem elhanyagolható teljesítmény, tömegét tekintve közelít a Duna budapesti vízhozamához.
Bár a vulknaikus földremegések enyhén csökkentek, egyáltalán nem maradtak abba, a kitörés - ha kevéssé hevesen is, de folytatódik. Valószínűleg a felhő azért (is) lett alacsonyabb, mert már kevesebb víz jut el a kürtőhöz, és a robbanásokért a víz-magma kölcsönhatás felelt. Persze lehetséges, hogy a jég alatt új hasadék nyílt fel, aminek hatását még nem láthatjuk.
A jelenlegi helyzet alapján tehát reménykedhetünk, hogy a felhő a közeljövőben nem kap jelentős utánpótlást, azonban erre nincs garancia. A remegések, a kibocsátási ráta alapján ha alábbhagyott is a kitörés, nem maradt abba és fel is erősödhet.

Mennyire volt váratlan a Grímsvötn mostani kitörése?

A bejegyzés végén frissítés: Miért NEM füst emelkedik a vulkánok fölé, és mi az a vulkáni hamu?


A Grímsvötn hamufelhője és egy benne cikázó villám 2011. 05. 22-én. Készítette: Jóhann Ingi Jónsson

A válasz nagyon egyszerű: nem volt váratlan! Miért? Ennek megválaszolásához ismét a földrengéseket, földrengésrajokat kell megvizsgálnunk. Előtte azonban mindenképpen ki kell térnünk arra, hogy mit is jelent ma a váratlanság a vulkanológiában. Ezt a következővel lehetne példázni: ha egy hölgy állapotos lesz és elmegy az orvoshoz, akkor napra pontosan meg tudják mondani, hogy elvileg mikorra várható a kisbaba megszületése. Folyamatosan észleljük a baba érkezésének előjeleit, és a gyermeket váró házaspár, valamint környezetük felkészül a nagyszerű eseményre. Jól tudjuk azonban, hogy a gyermekáldás esetében nagyon is igaz a mondás: "..ember tervez, isten végez..". Még az orvosok sem tudják megmondani, akár 1 hónappal a szülés előtt sem, a szülés időpontját órára, percre pontosan. Azt persze látják, hogy mikor kell befeküdni a kórházba, mikortól kell folyamatos megfigyelés alá helyezni a kismamát, de teljes pontossággal képtelenség előre jelezni a szülést. Amikor tehát egy vulkánkitörésre azt mondjuk, hogy nem volt váratlan, az alatt körülbelül azt kell érteni, mint egy állapotos anyuka esetében.
Térjünk vissza a nyers adatokhoz és a vulkánokhoz. Miért is volt várható a kitörés a Grímsvötnön? A Vatnajökull jégsapka alatt több tűzhányó is található, például a Bárðarbunga és a Grímsvötn. Ezek várható kitöréseiről már korábban is írtunk az akkoriban bekövetkezett események hatására. Ha megnézzük az elmúlt években a Vatnajökull alatt regisztrált földrengések eloszlását (1. ábra), jól látható, hogy ezek elsősorban az ott lévő tűzhányók alatt pattantak ki, ami jelzi, hogy a szeizmikus aktivitás egyértelmű összefüggésben van a vulkán és az azt tápláló rendszerben zajló eseményekkel.

1. ábra Felül: Földrengések térbeli helyzete Izlandon, kiemelve a Vatnajökull régióját. Alul: Földrengés hipocentrumok térbeli és időbeli változása a Grimsvötn alatt. Forrás: Kristín S. Vogfjörd et al. 2010 Keflavik, Iceland

A rengések gyakorisági eloszlását megfigyelve (2. ábra) további megállapításokat tehetünk. Az ábrán a piros görbe jelzi a Grímsvötn alatt kipattant földrengéseket 1991 és 2010 között. Ezen időszakban összesen 3 kitörés történt 1996-, 1998- és 2004-ben, amelyekhez kötődően csúcsok, azaz a földrengések számában maximumok figyelhetők meg az ábrán. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a csúcsokat megelőző részeken egy emelkedő trend, tehát fokozódó vagy éppen egy plató, vagyis folyamatosan erős szeizmicitás jelentkezik. A kitöréseket követően a földrengések száma hirtelen lecsökken, majd szép lassan elkezd emelkedni például a 2000-2004 vagy a 2005-2010 közötti időszakban. Az idei évre a földrengések gyakorisága már bőven elérte azt a szintet, ami az elmúlt húsz évben a kitörések előtt észlelhető volt.

2. ábra A Vatnajökull jégsapka tűzhányói alatt az elmúlt két évtizedben kipattant földrengések gyakorisági eloszlása. Forrás: Kristín S. Vogfjörd et al. 2010 Keflavik, Iceland

Összefoglalva: Az elmúlt 5 évben az összes vatnajökulli tűzhányóra jellemző egyre erősödő szeizmikus aktivitás alapján várható volt a kitörés a Grímsvötn vulkánon, de azt nem lehetett megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be.


Frissítés (Szabolcs, 21:47)
Egy látványos animáció látható a Grimsvötn kitörésének kezdetéről az alábbi helyre kattintva!
Szeretné látni, milyen a nappal vulkáni hamuban? Nézze meg a The Telegraph videofelvételét, ami Kirkjubaejarklaustur település mellett készült!
Végül, látványos előrejelzés a vulkáni hamu terjedéséről a Flightradar24.com portálon! Csak egy apró megjegyzés: ma több híradásban is hallottam, hogy holnapra Franciaországot és Spanyolországot is eléri a vulkáni hamu. Erre sem a londoni VAAC modellje, sem a Flightradar24.com nem utal!

A sok-sok híradást hallva és olvasva, megismétlem, amit egy korábbi bejegyzésben már írtam:
a Grimsvötn vulkán NEM "FÜSTÖLÖG", NEM emelkedik fel "FÜSTOSZLOP" a tűzhányó fölé és persze there is NO "SMOKE", there is NO "SMOKE COLUMN" above the volcano!!!

egy tűzhányó robbanásos kitörése során vulkáni hamu zúdul ki a kürtőből és gomolyog felfelé. A vulkáni hamu annyit jelent, hogy a felszínre került vulkáni szemcsék 2 mm-nél kisebbek. A Grimsvötn mostani kitörése során a vulkáni hamu 10%-a még ennél is jóval picibb, nem több mint 10 mikrométer (az Eyjafjallajökull kitörés során ez a mérettartomány a vulkáni hamuanyag 20%-át tette ki!). A vulkáni hamu szemcse származhat a magmából és ekkor a gyors hűlés miatt a kőzetolvadék hirtelen megdermed, megszilárdul és kőzetüveg lesz belőle, amelyben esetenként korábban kivált kristályok lehetnek bezárva. Ezeket a szemcséket megelemezve ismerjük meg a kitörő magma kémiai összetételét, ami a Grimsvötn esetében bazaltos, azaz 50-51 tömeg% szilícium-dioxidot tartalmaz. Ez azért fontos, mert a szilícium-dioxid mennyiség alapvetően meghatározza a magma fizikai tulajdonságait és ezzel a kitörés jellegét!
A vulkáni hamu mellett a kitörési felhőben vulkáni gázok (pl. szén-dioxid, kén-dioxid, hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, kén-hidrogén) vannak jelen és jelentős mennyiségű vízgőz. Ez utóbbinak mennyisége a freatomagmás kitörések esetében, azaz amikor a robbanásos kitörést a forró magma és hideg víz keveredése okozza, igen jelentős lehet!
A kitörési felhő magasságát alapvetően a kitörés intenzitása szabja meg, azaz egységnyi idő alatt mekkora térfogatú vagy mekkora tömegű magma jut a felszínre. A kitörési felhő azért emelkedik magasra, mert egy bizonyos magasság elérése után a nehezebb vulkáni törmelékek kihullnak belőle és a belekeveredő és felmelegedő levegő olyannyira csökkenti a sűrűségét, hogy az kisebb lesz a környező levegőnél (a forró levegő sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé). A kitörési felhő addig emelkedik, amíg ez a sűrűségkülönbség tart, azután szétterül. A kitörési felhő alakját persze nagy mértékben befolyásolják a szelek is, amelyek adott esetben erősen eltéríthetik a kitörési felhőt még a maximális magasság elérése előtt is!

Grímsvötn - a helyzet hétfő reggel

Az IMO (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) jelentése szerint a kitörés továbbra is folytatódik. A kezdeti 17-20 km magas kitörési felhő vasárnapra alacsonyabb lett (kevesebb hamu hagyta el a kürtőt), de még akkor is meghaladta 10, időnként a 15 km-t. Az alábbi MODIS kép tegnap hajnalban készült:

A barna kitörési oszlopot és a belőle kelet felé elnyúló hamufelhőt lehet látni a felkelő nap fényében.
A kitörési felhő alacsonyodását támasztják alá a Met Office (Brit Meteorológiai Szolgálat) legutóbbi (május 22. este - 23. hajnal) villámlásszámlálási adatai is:

A diagram függőleges tengelyén a percenkénti villámlásokat, a vízszintesen az időt tüntették fel órában. Jól látható, hogy a villámlások intenzitása folyamatosan csökkent. A Met Office egy tavalyi kutatása szerint 7 km-es kitörési felhőmagasság felett intenzív villámlás indul be, ami annál erősebb, minél jobban meghaladja a hamufelhő az említett magasságot. Ez alapján a felhő elég gyorsan és sokat vesztett a kezdeti magasságából.
A hajnali VAAC jelentés alapján a hamufelhő ma délre már a Kola-félszigetet is eléri, éjfél körül pedig már Skócia és Írország légterében is ott lesz. A felhő patkó alakot formáz. Úgy tűnik hát, hogy még Európa felé sodródva sem okoz akkora gondot, mint az egy évvel ezelőtti izlandi felhő. Ezt a Szabolcs által már említett (hamu)szemcseméret különbség mellett a jelenlegi légköri viszonyoknak köszönhetjük. Akkor épp magas légnyomású területen (anticiklon) tört ki a vulkán, aminek hatására a hamufelhő egyenesen Európa irányába haladt, és mivel finom szemcseméretű volt, el is ért hozzánk. Jelenleg szerencsénkre a hamu java hamarabb kihullik a felhőből és mint az alábbi térképeken látni, egyelőre patkó alakban elkerüli Európa nagy részét. Ennek hála a kontinens légiforgalmát nem érinti, legfeljebb néhány Észak-Amerika felé tartó járatot, mivel pl. Alaszkába a legrövidebb út az Északi-sark közelében vezet.

A fenti VAAC térépen nem csak a hamu haladási irányára érdemes figyelni. Az egyes színekkel jelölt területek (ahova elér-elért a hamu) különböző magasságokat jelölnek (nagyjából: piros - 6 km-ig, zöld - 10.5-16,5 km, kék - 16.5 felett km). Ez azt jelenti, hogy a vulkántól messze is a hamu jóval magasabb légrétegekben található meg, mint az Eyjafjallajökull kitörése idején. Szépen elkülönül a troposzférában maradt illetve a sztratoszférába jutott hamuanyag is, az utóbbi a kékkel jelölt és a többivel ellentétben nyugat felé sodródik. Hogy miért? Mert abban a magasságban a nyugati szelek az uralkodóak, a hamut is arra sodorják.

Végül nézzük a kitörés igazán szép oldalát: Hjörtur Smárason antropológus honlapján gyönyörű képgyűjteményt állított össze a kitörésről.

Vulkánhírek innen-onnan

A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón február 7-én, tegnap reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe (a mostani kitörések nagy része a Showa kráterben történt).

Hamufelhő felemelkedése a Sakurajima tűzhányó Minami-dake kráteréből 2011. február 7-én (a kép forrása: flickr, Matthew Bednarik).

A japán Kyushu-sziget másik "versenyzője", a Kirishima vulkáncsoporthoz tartozó Shinmoe-dake tűzhányó szintén folyamatosan pöfékel. A 700 m átmérőjű kráterben kitüremkedett lávalepény átmérője már a 600 m-t is eléri, így szinte már teljesen kitölti a krátert. A kráter körüli 4 km átmérőjű veszélyzónán kívül is jelentős gondokat okoz a tűzhányó: a környéken található városok lakosai a vulkáni hamu okozta problémákkal (pl. a mezőgazdaságban, közlekedésben, iskolák működésében, stb.) küzdenek.

Bal oldali kép: A Shinmoe-dake kráterében növekedő lávalepény 2011. február 4-én (a kép forrása és további felvételek: Earthquake Research Institute, University of Tokyo). Jobb oldali kép: 2011. február 4-i műholdfelvétel a Shinmoe-dake tűzhányóból származó hamufelhőről, mely kelet felé terjed, érintve Miyazaki városát is (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Ismét a figyelem központjába került az Izland délkeleti részén található hatalmas Vatnajökull gleccser, mely a sziget legnagyobb gleccsere (8100 négyzetkilométernyi területet borít). Az elmúlt pár napban megnőtt a szeizmikus aktivitás a Vatnajökull északnyugati részén. Dr. Páll Einarsson geológus (Izlandi Egyetem) szerint a területen több szeizmométerre lenne szükség, hogy jobban tudják detektálni a földrengések pontos helyét és mélységét. Egy potenciális vulkánkitörés helyeként a Kistufell vulkáni területet említi (Izland egyik legaktívabb területe), mely a Bárdarbunga vulkáni rendszerhez tartozik (1996-ban a Gjálp kitörés előtt szintén erősödött a szeizmikus aktivitás a Kistufell területen). Egy másik geológus, Dr. Sigurlaugar Hjaltadóttir (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) szerint az említett területen akár egy éven belül bekövetkezhet a kitörés. A továbbiakban még jobban szemmel tartják a gleccser északnyugati részét (a Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánok környékét).

Végül ugorjunk át a Kamcsatka-félszigetre, ahol a Kizimen tűzhányó továbbra is szinte megállás nélkül szorgoskodik. Egy nagyszerű videófelvétel (február 7.) tekinthető meg a Kizimen egyik kitöréséről a BBC honlapján. Február 1-3. között a hamufelhők kb. 5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, és több mint 430 km-re terjedtek a vulkántól keleti irányba.

A Kizimen hamu- és gőzfelhőjének terjedése kelet-északkeleti irányba (a Kamcsatka-öböl fölé) 2011. február 1-jén (a kép forrása: NASA Earth Observatory).