Vulkánhírek innen-onnan

A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón február 7-én, tegnap reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe (a mostani kitörések nagy része a Showa kráterben történt).

Hamufelhő felemelkedése a Sakurajima tűzhányó Minami-dake kráteréből 2011. február 7-én (a kép forrása: flickr, Matthew Bednarik).

A japán Kyushu-sziget másik "versenyzője", a Kirishima vulkáncsoporthoz tartozó Shinmoe-dake tűzhányó szintén folyamatosan pöfékel. A 700 m átmérőjű kráterben kitüremkedett lávalepény átmérője már a 600 m-t is eléri, így szinte már teljesen kitölti a krátert. A kráter körüli 4 km átmérőjű veszélyzónán kívül is jelentős gondokat okoz a tűzhányó: a környéken található városok lakosai a vulkáni hamu okozta problémákkal (pl. a mezőgazdaságban, közlekedésben, iskolák működésében, stb.) küzdenek.

Bal oldali kép: A Shinmoe-dake kráterében növekedő lávalepény 2011. február 4-én (a kép forrása és további felvételek: Earthquake Research Institute, University of Tokyo). Jobb oldali kép: 2011. február 4-i műholdfelvétel a Shinmoe-dake tűzhányóból származó hamufelhőről, mely kelet felé terjed, érintve Miyazaki városát is (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Ismét a figyelem központjába került az Izland délkeleti részén található hatalmas Vatnajökull gleccser, mely a sziget legnagyobb gleccsere (8100 négyzetkilométernyi területet borít). Az elmúlt pár napban megnőtt a szeizmikus aktivitás a Vatnajökull északnyugati részén. Dr. Páll Einarsson geológus (Izlandi Egyetem) szerint a területen több szeizmométerre lenne szükség, hogy jobban tudják detektálni a földrengések pontos helyét és mélységét. Egy potenciális vulkánkitörés helyeként a Kistufell vulkáni területet említi (Izland egyik legaktívabb területe), mely a Bárdarbunga vulkáni rendszerhez tartozik (1996-ban a Gjálp kitörés előtt szintén erősödött a szeizmikus aktivitás a Kistufell területen). Egy másik geológus, Dr. Sigurlaugar Hjaltadóttir (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) szerint az említett területen akár egy éven belül bekövetkezhet a kitörés. A továbbiakban még jobban szemmel tartják a gleccser északnyugati részét (a Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánok környékét).

Végül ugorjunk át a Kamcsatka-félszigetre, ahol a Kizimen tűzhányó továbbra is szinte megállás nélkül szorgoskodik. Egy nagyszerű videófelvétel (február 7.) tekinthető meg a Kizimen egyik kitöréséről a BBC honlapján. Február 1-3. között a hamufelhők kb. 5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, és több mint 430 km-re terjedtek a vulkántól keleti irányba.

A Kizimen hamu- és gőzfelhőjének terjedése kelet-északkeleti irányba (a Kamcsatka-öböl fölé) 2011. február 1-jén (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

GVP heti jelentés, képek a Nyiragongó lávataváról, Vatnajökull

Kizimen 2010. január 05-én. Piroklaszt ár, és kitörési felhő.
Fotó: A. Lobashevsky
Megjelent a Smithsonian Intézet legfrissebb heti jelentése.
Benne:
- Összefoglaló az Etna egy héttel ezelőtti kitöréséről.
- Fokozódó aktivitás a Fuegon.

- Kissé gyengült az aktivitás, de továbbra is erőteljesek a kitörések a Kizimen vulkánon. A Repülési Színkódot vörösről narancssárgára csökkentették, írja legutóbbi jelentésében a KVERT. Ugyanakkor továbbra is erős a szeizmikus aktivitás a területen és ~6 km is lehet a kitörési felhő magassága, nyilatkozott az Orosz Tudományos Akadémia egyik vulkanológusa. Még a ~250 km-re lévő Petropavlovskban is hullik a Kizimen hamuja.
- Gyengül a kitörés a Tungurahuán.
- Továbbra is megbízhatóan működik az indonéz Krakatau és a japán Sakura-Jima. A vulkánokon továbbra is gyengébb, robbanásos kitörések zajlanak, 1,5-2,4 km magasra pöfékelve a vulkáni hamut.
- Kilauea: az előző bejegyzésben számos új hírt közöltünk Hawaii-ról, de akadnak még érdekességek. A mostani GVP heti jelentésből kiderül, hogy a Halema'uma'u kráter kisebb kürtőjében a lávatavacska szintje jelenleg ~120 m mélyen van a kráteraljzathoz képest. Ez az érték tavaly szeptemberben még ~160 m volt. Az elmúlt 5 hónapban tehát közel 40 m-t emelkedett a lávató szintje. Ugyanakkor a láva szintjének változása nem meglepő esemény. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium egy március 19-i jelentése szerint a lávató szintje 200 m mélyen volt a kráteraljzathoz képest, majd májusban egészen 100 méterig emelkedett. A 2008 márciusát követő heti GVP jelentésekben több ilyen eseményről is olvashatunk.

Térkép: A GVP jelentésben szereplő tűzhányók. Forrás: Smithsonian Intézet és USGS, googlemaps

A Volcanodiscovery csapata januárban a Nyiragongot célozta meg. Nagyszerű képeket készítettek és beszámoltak arról is, hogy 2006-, 2007-hez képest körülbelül 50-100 métert emelkedett a lávató szintje, aminek köszönhetően jóval nagyobb a felszíne is.

Az Eruptions blogban érdekes bejegyzés olvasható az izlandi Vatnajökull gleccserről és az alatta rejtőző vulkánokról.

Gyors hír: erősődő földrengések a Bárðarbunga és a Grimsvötn alatt...

Miközben erősen készülünk a holnapi Vulkán Napra, fél szemünk azért ott van az éppen aktuális történéseken. Például, az elmúlt 24 órában számos földrengés pattant ki a Vatnajökull hatalmas jégsapkája alól, ahol történetesen két tűzhányó is lapul: a Bárðarbunga és a Grimsvötn. A rengések e két tűzhányó alól indulnak ki. Mindkét tűzhányónak időszerű a kitörése, tehát érdemes követni a következő napok eseményeit. Elképzelhető, hogy a riftzóna szerkezeti mozgásai erősödtek fel vagy esetleg újabb magmaadagok érkeznek és töltik fel a magmakamrát, de az sem kizárt, hogy mindez vulkáni kitörésben végződik majd. A Bárðarbunga nyugatlanságáról korábban már beszámoltunk. Mindkét tűzhányó kitörése jelentős veszélyekkel jár, mivel megolvasztja a jégtakaró egy részét és pusztító jökullhlaupot indíthat el. Alább az Izlandi Meteorológiai Intézet legfrissebb képe a földrengések epicentrumairól:

Forrás: IMO