Kitörés készülődik a világ legnagyobb aktív kalderájában? (Aso, Japán)

Az aktuális vulkáni veszélyhelyzet Kyushun. A felső táblázatban olvasható, hogy mely vulkánok aktívak (=2 készültségi szint) jelenleg a térségben (több ismerős név is visszaköszönhet, mint a Sakurajima vagy a Kirishima/Shinmoedake).

Kettes fokozatra (= A vulkáni kráter megközelítése tilos) emelték a készültségi szintet 2011. május 16-án az Aso vulkánon. Ezt az indokolta, hogy az Aso kaldera központi részén található vulkáni kúpok egyikéből (Nakadake) 500 m magas, vulkáni gázokban dús felhő tört fel. Az intenzív gázkibocsátásról videófelvétel is készült. Egyelőre a kráter 1 km-es körzetét zárták le, amelyen belül tilos tartózkodni. Az események webkamerán is követhetők (a megnyíló weboldalon a jobb oldali dobozban alulról a 10. sorra kell kattintani, az Aso vulkán Kanjija: 阿蘇山 = Aso-san).

Részlet az asahi.com által közölt videóból, amely ottani idő szerint 14:09-kor (2011. 05. 16.) mutatja a felerősödött gázkibocsátást.

Az Aso vulkán valójában nem egy vulkáni kúp, hanem egy 24 km átmérőjű kaldera Japán legdélebbi nagy szigetén Kyushu-n, Fukuokától alig 100 km-re délkeleti irányban.
Az Aso a világ legnagyobb aktív kalderája, amelynek nagyjából a középső részén egy 17 vulkáni kúpból álló komplexum található. A kaldera 4 fő robbanásos kitörés következtében jött létre, amelyek az elmúlt 300.000-90.000 ezer évvel ezelőtti időszakban történtek. Ezen kitörések alkalmával keletkezett piroklaszt árak Kyushu nagy részét beborították. Az utolsó kitörés során (Aso-4) több, mint 600 köbkilométer tefra és piroklaszt ár üledék képződött. (A Balaton vizének térfogata kb. 1-2 köbkilométer.)

Bal oldali kép: Az Aso kaldera helyzete Japánban. Forrás: JMA. Jobb oldali kép: Az Aso kaldera madártávlatból. A piros háromszög jelöli a kaldera központi részén található vulkáni kúpokból álló komplexumot. E körül jól kirajzolódik a szinte szabályos kör alakú kaldera perem. Forrás: gg earth.

A vulkáni működés a történelmi időkben elsősorban a kaldera központi részén található Nakadake vulkáni kúpra korlátozódott. A Nakadake japán egyik legaktívabb tűzhányója és emellett azzal is büszkélkedhet, hogy i.sz. 553-ban zajlott kitörése volt az első történelmi időkben dokumentált vulkáni működés Japánban. A történelmi időkben főként stromboli-típusú lávatüzijáték valamint freatomagmás hamuszórás jellemzi a vulkáni működést. A Nakadake emellett Kyushu kedvelt turistacélpont.

Egyelőre erőteljes gázkibocsátás (fumarola tevékenység) zajlik a tűzhányón, amit a 19:00 óra körül általam készített webkamera felvétel is tanúsít. Azonban nem kizárt, hogy újabb taggal bővül a Japán "Vulkán ki, mit tud " résztvevőinek a köre.

Erőteljes fumarola tevékenység a Nakadake vulkánon (Aso kaldera) hazai idő szerint kb. 19:00-kor (2011. 05. 16.) Forrás: JMA

Vulkánhírek innen-onnan

A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón február 7-én, tegnap reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe (a mostani kitörések nagy része a Showa kráterben történt).

Hamufelhő felemelkedése a Sakurajima tűzhányó Minami-dake kráteréből 2011. február 7-én (a kép forrása: flickr, Matthew Bednarik).

A japán Kyushu-sziget másik "versenyzője", a Kirishima vulkáncsoporthoz tartozó Shinmoe-dake tűzhányó szintén folyamatosan pöfékel. A 700 m átmérőjű kráterben kitüremkedett lávalepény átmérője már a 600 m-t is eléri, így szinte már teljesen kitölti a krátert. A kráter körüli 4 km átmérőjű veszélyzónán kívül is jelentős gondokat okoz a tűzhányó: a környéken található városok lakosai a vulkáni hamu okozta problémákkal (pl. a mezőgazdaságban, közlekedésben, iskolák működésében, stb.) küzdenek.

Bal oldali kép: A Shinmoe-dake kráterében növekedő lávalepény 2011. február 4-én (a kép forrása és további felvételek: Earthquake Research Institute, University of Tokyo). Jobb oldali kép: 2011. február 4-i műholdfelvétel a Shinmoe-dake tűzhányóból származó hamufelhőről, mely kelet felé terjed, érintve Miyazaki városát is (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Ismét a figyelem központjába került az Izland délkeleti részén található hatalmas Vatnajökull gleccser, mely a sziget legnagyobb gleccsere (8100 négyzetkilométernyi területet borít). Az elmúlt pár napban megnőtt a szeizmikus aktivitás a Vatnajökull északnyugati részén. Dr. Páll Einarsson geológus (Izlandi Egyetem) szerint a területen több szeizmométerre lenne szükség, hogy jobban tudják detektálni a földrengések pontos helyét és mélységét. Egy potenciális vulkánkitörés helyeként a Kistufell vulkáni területet említi (Izland egyik legaktívabb területe), mely a Bárdarbunga vulkáni rendszerhez tartozik (1996-ban a Gjálp kitörés előtt szintén erősödött a szeizmikus aktivitás a Kistufell területen). Egy másik geológus, Dr. Sigurlaugar Hjaltadóttir (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) szerint az említett területen akár egy éven belül bekövetkezhet a kitörés. A továbbiakban még jobban szemmel tartják a gleccser északnyugati részét (a Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánok környékét).

Végül ugorjunk át a Kamcsatka-félszigetre, ahol a Kizimen tűzhányó továbbra is szinte megállás nélkül szorgoskodik. Egy nagyszerű videófelvétel (február 7.) tekinthető meg a Kizimen egyik kitöréséről a BBC honlapján. Február 1-3. között a hamufelhők kb. 5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, és több mint 430 km-re terjedtek a vulkántól keleti irányba.

A Kizimen hamu- és gőzfelhőjének terjedése kelet-északkeleti irányba (a Kamcsatka-öböl fölé) 2011. február 1-jén (a kép forrása: NASA Earth Observatory).