Újabb vendégbejegyzés érkezik, ezúttal Mexikóból. Kósik Szabolcs geológus és geográfus végez terepi megfigyeléseket a Colima vulkánon. Lássuk, milyen is ez a munka...
"A Volcán de Colima a Mexikói Vulkáni Öv délnyugati részén helyezkedik el, a jelenleg három rétegvulkánból álló Colima Vulkáni Komplexum legfiatalabb, napjainkban is aktív tagja. A vulkáni komplexum a Rivera és a Kókusz lemezek találkozásánál kialakult Colima-árokban helyezkedik el, a cirkumpacifikus szubdukciós zónától kb. 150 km távolságban. A terület legidősebb vulkáni kőzetei a komplexum északi végén elhelyezkedő, erősen lepusztult, s szinte teljesen ismeretlen El Cántaro vulkán működése során jöttek létre 1,5 millió évvel ezelőtt. Kb. 0,4 millió évvel ezelőtt kezdett működni a terület középső vulkáni egységét képező Nevado de Colima, amelyen legalább 5 alkalommal hatalmas lejtőcsuszamlások változtatták meg a hegy arculatát, általuk lópatkó alakú kalderák jöttek létre. A területen nemcsak rétegvulkánok, hanem monogenetikus kitörési centrumok, döntően salakkúpok is nagy számban fordulnak elő (545 és 23 ezer év közötti kitörésekkel), amelyek ritka kőzetei - mint pl. minette - a terület extenziós feszültségterével hozható kapcsolatba. A terület legfiatalabb tagja a Volcán de Fuego vagy másik nevén Volcán de Colima elődje, amely mintegy 50 ezer évvel ezelőtt kezdett el működni 5 km-rel délebbre a Nevado de Colima központjától. Kb. 10 ezer évvel ezelőttig a két tűzhányó párhuzamosan működött, s közben egy hatalmas lejtőcsuszamlás során alakult ki a Paleofuego dél felé nyitott kalderája. Az utóbbi kicsit több mint 10 ezer évben épült fel, a kb. 1000-1100 m magas, 3860 m abszolút magasságú Volcán de Colima, amely az elmúlt évszázadok kitörései alapján Észak-Amerika legaktívabb vulkánja, így méltán szerepel az IAVCEI „Decade Volcanoes” listáján is.
 A tanszéki terepjáró cukornádültetvények között, háttérben a Volcán de Colima |  A piroklaszt-árak által leginkább érintett barrankó és környzete 2 km-re a krátertől 2500 m magasságban |
A vulkán által veszélyeztetett övezetben több 10 ezer ember él – főleg cukornádtermesztés zajlik ezeken a területeken -, de a Paleofuego összeomlása nyomán lerakódott törmelékekre épült a 250 ezres város aggregátum, Colima állam székhelye; Colima és Villa de Alvarez is. A helyi lakosok teljes biztonságban érzik magukat, bár az elmúlt évezredek során további 3-4 alkalommal érték el törmelékárak Colima város északi negyedeit. A vulkán utolsó jelentősebb, pliniusi erejű kitörése 1913-ban volt, azóta lávafolyások ill. lávadóm-építő és lávadóm-romboló, Vulcanói-típusú explozív működés váltakozása jellemző. A legújabb lávadóm épülése és részleges összeomlása nyomán 2011-ben is több blokk- és hamuár alakult ki, amelyek átlagosan 2-3 km távolságra jutottak el. Ezen kívül a vulkáni iszapárak, ún. laharok jelentenek nagyobb veszélyt, amelyek legutoljára a 2011. októberi hurrikán esőzései nyomán a barrankók felső szakaszain komoly eróziót okoztak, míg lentebb több 10 cm vastag iszapot raktak le kerítéseket, termőterületeket elpusztítva.
 Volcán de Colima tűzhányó és környékének veszélytérképe (spanyol). |
A vulkánon folyó kutatómunkát alapvetően két részre lehet osztani, vulkán-monitoring és alapkutatás. A vulkán-monitoring alapvetően a műszerekkel észlelhető fizikai és kémiai valós idejű változásokra helyezi a hangsúlyt, míg a kutatómunka másik része a lezajlott események által létrehozott „információk” feldolgozását szolgálja. A két terület között akadnak bőven átfedések.
A monitoring legfontosabb eleme a vulkán szeizmológiai megfigyelése. A vulkánon és közvetlen környezetében több adatgyűjtő is üzemel, az adatok a Colima Egyetem RESCO egységéhez futnak be. Hasonló elven, de más tartományba eső hullámok-rezgések mérését szolgálja a vulkán DNy-i és DK-i lejtőjén felállított két, ill. a déli lejtőn felállított eltérő tartományban mérő harmadik infrahang állomás, amely valósidejű információkat ad a vulkán belső rezgéseiről.
A Berlini Egyetem közreműködésével több irányból, nagy felbontású webkamerákkal zajlik a lávadóm növekedésének megfigyelése. Kutatócsoportunk havi rendszerességgel légifelvételek és GPS-es helymeghatározások alapján szintén a lávadóm morfológiájának változását vizsgálja a dómnövekedés és a vulkáni felépítmény délies irányú süllyedése tükrében.
 Az aktuális lávadóm 2010 decemberében (aktív lávaeffúzió) |  és az aktív lávadóm 2011 decemberében (szunnyadó időszak) |
Szintén havi rendszerességgel folyik a kráter és a lávadóm fumaroláinak hőkamerás vizsgálata. A Fuego kráterétől 5 km-re, a Nevado de Colima utolsó nagy beszakadása-lejtőcsuszamlása során létrejött kaldera peremén található a polgári védelem által fenntartott obszervatórium, amely a tűzhányó 24 órás emberes felügyeletét végzi. A kutatócsoport tagjai közül ideális esetben legalább 3 fő infravörös tartományban érzékelő kamerával (és SO2 kibocsátást is mérő spektrométerrel, Flyspec-kel) felszerelkezve 2-3 napra az obszervatóriumba beköltözve 4030 m-ről végzi a méréseket. A mérést végző csoportnak a szélsőséges időjárás (egyidejű hideg és erős napsugárzás, éjszakai fagyok) mellett a nagy magasság okozta hegyibetegséggel is meg kell küzdenie, mivel az 1500 m-en fekvő Ciudad Guzman nevű városból bő egy óra alatt történik az obszervatórium elérése. Hőkamerás mérések rendszertelenül máshonnan is történnek, ezek közül a legérdekesebb adatok a vulkán szunnyadó időszakaiban történő, veszélytelennek nem nevezhető dómmászások során nyerhetőek (a legutóbbi dómmászás során, a bőrünkön is tapasztalt forró gázok hőmérséklete a 200 ºC –t is meghaladta a lávadóm egyes részein).
 Hőkamerás felvétel tiszta időben ... |  és felhős időben. |
Kevésbé izgalmas, de nagyon hasznos adatokat szolgáltat a vulkán lábainál előbújó források vizének fizikai és kémiai tulajdonságainak elemzése. Havi rendszerességgel 4 forrás vizét elemezzük már a helyszínen hőmérséklet, vezetőképesség, redoxpotenciál, pH és oldottanyag-tartalom szempontjából, a laborban további kémiai elemzések is történnek, amelyek már nem esnek annyira a szűken vett vulkán-monitoring tárgykörébe.
A monitoringon kívüli kutatás nagyon szerteágazó, s számos területen vannak sötét foltok a vulkán földtanával, fejlődésével kapcsolatban. Ezek közül a vulkáni geomorfológia -és rekonstrukció (főleg a komplexum idősebb tagjai szempontjából), geokémia, gravimetria segítségével számos új, fontos információ lenne elérhető. Azonban nagyon sok területen folynak több éve előrehaladott vizsgálatok, úgymint a barrankókban levonuló laharok volumetriai elemzése vagy a robbanásos kitörések nyomán levegőbe kerülő ballisztikus pályát leíró bombák becsapódásainak és a hamuszórások elemzése. A kutatócsoport nagy hangsúlyt fektet a monitoring által gyűjtött adatok további elemzésére, mint pl. a különböző típusú szeizmikus események időbeli eloszlására és azok kapcsolata a dómnövekedéssel, fumaróla-hőmérsékletekkel stb. Az éghajlati adottságok inkább a ” téli” – 25-30 ºC-os napi maximum - terepmunkának kedveznek, a nyári időszakban a 35-40 ºC-os hőmérséklet és a passzátszél hozta esők kombinációja miatt nehezen tervezhető terepi napokkal kell számolnia a kutatóknak. A terepen való mozgás mind gépjárművel, mind gyalogosan sok nehézségbe ütközik; az utak gyakran válnak járhatatlanná vízerózió vagy csuszamlások miatt, ezért a műszerek mellett mindig viszünk magunkkal ásót, csákányt és láncfűrészt. A gyalogos közlekedést az alapjában is nehéz terepi adottságok mellett a sűrű, szúrós trópusi növényzet keseríti meg, a forrásaink egyike különösen nehezen megközelíthető dzsungelben helyezkedik el.
A kutatócsoport felszereltsége természetesen egy hazai természettudományos tanszék felszereltségével nem vethető össze, hiszen a vulkáni veszély miatt jóval nagyobb források állnak a kutatás rendelkezésére is. Napi rendszerességgel használunk 20-30 ezer dollár értékű terepi műszereket (pl. hőkamera, UV-kamera), azonban az egyetlen, egyébként nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező terepjáró karbantartására már nehéz forrásokat találni. A labor informatikai fejlesztése is döntően használt, ingyen szerzett számítógépekkel történik, azonban a gyakran drága szoftverek ill. oktatási segédanyagok szempontjából nem szenvedünk hiányt. A kutatásokhoz szükséges emberi erőforrások tekintetében viszont szűkek a helyi lehetőségek, ezért a megfelelő végzettségű vagy tanulmányokat folytató (geográfus, geológus, geofizikus) olvasó szeretne belekóstolni a Föld egyik legveszélyesebbnek tartott tűzhányójának kutatásába (akár szakdolgozatírás kapcsán) a Colima tárt karokkal fogadja majd (bővebb információ: kosiksz@eotvos.elte.hu)."
Kósik Szabolcs
 Forrásvíz mintavétel és elemzés |  Infrahang hálózat kiépítése, rekonstrukciója |
 3 hetes folyamatos UV-kamerás mérés kellékeinek (autó akkumulátorok, műszerek, napelemek) bepakolása |  Terepre menet közben; a hófedte Nevado de Colima lávadómja (2012. február) |
 A vulkáni komplexum fő tömege, balra (délre) a Volcán de Colima, jobbra (északra) a Nevado de Colima) | |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése