Merre tovább, vulkanológia? A 21. század kihívásai - cikkajánló

2013. július 1-vel új időszámítás kezdődött a vulkanológiai csoportunk számára. Eredményes pályázat után megkezdte működését 7 szakemberrel az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, amely lehet talán mondani - robbanásszerű kitöréssel rajtolt! Júliusban az OzoneNetwork egyik műsorában a Vulkánok működése volt a központi téma, majd Kapolcson, a Művészetek Völgye program keretében a Bakony-Balaton Geopark szervezésében alakult meg ismét egy vulkán obszervatórium, hogy az interaktív vulkán-show műsor végén, mindenki szeme láttára, az előrejelzésnek megfelelően látványos tűzhányókitörés zárja az előadást. Két hónapon belül, ezek mellett, 2 tudományos tanulmány végére tettünk pontot és kerültek ezek elfogadásra rangos nemzetközi szakfolyóiratokban (az egyik már online elérhető). Megjelent egy ismeretterjesztő cikk a Természet Világa hasábjain, és már olvasható az MTA folyóiratában, a Magyar Tudományban egy tanulmány a vulkanológia 21. századi új kihívásairól (a cikk pdf formátumban is letölthető).
Merre tovább vulkanológia? Hol a helye társadalmunkban, mi lehet a szerepe a jövőben, segít-e pénzt teremteni, segít-e emberéleteket, javakat megvédeni? Nos, e tanulmányban mindezekre igyekszek választ adni, nem tagadva, saját felfogásomban. A vulkanológia olyan természeti folyamatot kutat, amely a Föld kialakulása óta, azaz mintegy 4,6 milliárd éve formálja bolygónkat. A vulkáni kitörések közvetlen és szoros kölcsönhatásban vannak a környezettel, befolyásolják az élővilágot, átalakítják a felszíni formákat, módosítják a klímát, kihatnak társadalmi folyamatokra. Nincs kétség afelől, hogy ez a jövőben is így lesz. A tudományág 20. századi jelentős fejlődésében nagy szerepet játszottak a tragikus, sokezer halálos áldozattal járó vulkánkitörések (például a Mt. Pelée 1902-es, a Mt. St. Helens 1980-as, a Nevado del Ruiz 1985-ös kitörése). Nagy kérdés, hogy ez vajon így lesz-e a 21. században is? Kell-e majd egy újabb tragikus esemény, ami a vulkanológiai kutatás szerepét, fontosságát megerősíti, ami nagyobb anyagi támogatást indít el a döntéshozók felől? Két évvel ezelőtt, egy viszonylag kis vulkánkitörés komoly társadalmi hatása már ráirányította a figyelmet arra, hogy modern, technológiailag fejlett társadalmunk bizony sebezhető a természeti folyamatokkal szemben, és ez csupán egy jótékony, baráti figyelmeztetés volt. De vajon ki emlékszik már erre?

Vulkánturizmus aktív tűzhányón (balra, Vezúv) és Magyarországon (jobbra, Ság Vulkánösvény, Kemenes Vulkánpark)

Mit adhat a vulkanológia a 21. század társadalmának? Bármilyen meglepő, de akár komoly anyagi hasznot, akár kis és nagyobb térségek gazdasági megerősödését! A tematikus turizmus, ezen belül a geoturizmus és a vulkánturizmus egyre dinamikusabban fejlődő terület. Rövidesen megjelenik Patricia Erfurt-Cooper szerkesztésében egy remek könyv (Volcanic Tourist Destinations - benne a Kárpát-medence vulkanológiai természeti látványosságaival!), ami a korábbi Volcano Tourism c. könyv folytatása. Van-e létjogosultsága a vulkánturizmusnak? Visszafogott becslések szerint is évente közel 150 millió ember látogat el vulkáni területre. Ahova pedig turisták érkeznek, ott pénzt költenek, ott további látnivalókat is szívesen felkeresnek! Vulkánturizmust azonban nem csak aktív vulkáni területen lehet elérni. A turisztikai szolgáltatások egyre több helyen épülnek a vulkáni örökségre, azaz egykor működött tűzhányók természeti szépségére és a vulkáni működés modern eszközökkel való bemutatására. Geoparkok, vulkánparkok, vulkánmúzeumok - ezekben most már a Kárpát-medencében sincs hiány! Két geoparkunk is alapvetően a vulkanológiai értékekre építve kezdte meg működését és 2013-ban, ha nem is úgy, ahogy azt korábban megálmodtam, de mégis megnyitotta kapuit a Kemenes Vulkánpark.

Az elmúlt 1500 év nagy vulkánkitörései, amelyek nyomot hagytak a grönlandi vagy antarktiszi jégtakaróban, azaz globális hatásúak voltak

A vulkanológia társadalmi szerepe kapcsán azonban sokkal inkább a tűzhányó kitöréseket előrejelző, az emberéleteket, anyagi javakat óvó tevékenység jut sokaknak eszébe. Az elmúlt évszázadban e területen is hihetetlen nagy előrelépés történt és további fejlődés várható a következő évtizedekben is. Mindennek ellenére szinte biztosan nem érhetjük el azt a pontot, amikor hátradőlhetünk és azt mondhatjuk: képesek vagyunk előre jelezni vulkánkitöréseket és ezzel védőernyőt tarthatunk sok millió ember fölé. Ez a munka azonban nem haszontalan, bizonyítja ezt számos eset, legutóbb 2010 őszén az indonéziai Merapi kitörését előrejelző és ezzel több ezer vagy akár több tízezer lakos életét megmentő pontos vulkanológiai munka. Tudni kell a határokat, tudni kell az előrejelzés bizonytalanságát, tudni kell a szakembereknek megfelelően átadni az ismereteket, és akkor lehet eredmény! Márpedig ma már több mint 600 millióan, azaz a Föld lakosságának közel 10%-a él olyan tűzhányó közelében, amelynek kitörése be nem látható katasztrófát okozhat, olyat, amilyen még nem történt az emberiség történelmében! Tanulmányomban részletesen írok arról, hogy mekkora anyagi kárt okoztak az elmúlt évtizedek nagy vulkánkitörései, milyen társadalmi hatásaik vannak a globális hatású vulkáni működéseknek, milyen kapcsolat van a vulkánkitörések és a klímaváltozás között, milyen új előrejelzési lehetőségek vannak, amelyek segítik a szakemberek munkáját és hogyan igyekeznek feltárni vulkanológusok a vulkáni kitörések okait.

Következtetések a vulkáni kitörés előtti folyamatokra: az információk a vulkáni kőzetekben vannak! A kristályok évgyűrűhöz hasonló összetételi zónássága utal a magmakamrában megváltozó körülményekre. A kőzettani vulkanológia, mint egy detektívmunka segíti a vulkánkitörések előtt a mélyben zajló folyamatok, a kitörések mozgatórugóinak rekonstruálását.

Hogyan zajlik le egy vulkáni kitörés? Robban vagy ömlik a magma? Mennyi idő telik el a magmatározó friss magmával való feltöltődése és a vulkánkitörés között, milyen gyorsan emelkedik fel a magma? Ezek alapvető megválaszolandó kérdései a vulkáni veszély előrejelzésének. A választ a vulkáni kőzetek, a bennük lévő kristályok hordozzák, amelyek oly mértékben tartalmazzák a képződési körülményekről az információkat, mint a fák évgyűrűi a környezeti változásokról. Egy adott vulkán korábbi működése során keletkezett képződményei fontos tanúi a mélyben zajló eseményeknek, és vallatásukkal képet kaphatunk a jövőben esetleg várható eseményekről, illetve általánosan is következtethetünk a vulkáni működés okaira. A kristályfelbontású kőzettani-geokémiai és vulkanológiai kutatások, amit kőzettani vulkanológiának nevezhetünk, az elmúlt években feltűnést keltő eredményeket hoztak. A kutatások e frontvonalában lévő kérdések megválaszolásához a hazai vulkanológiai vizsgálatok is jelentékeny módon hozzá tudnak járulni, többek között ez vezérli munkánkat a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban. Nagy megtiszteltetés és egyben felelősség is, hogy a vulkanológiai kutatásaink elismerést kaptak, igyekszünk a jövőben is ennek szellemében dolgozni! Ehhez szervesen kapcsolódnak ismeretterjesztő tevékenységeink is. Legközelebb, szeptember 21-én ott leszünk a budapesti Jövő Hídja rendezvényén egy nagy durranással járó előadással jelenünk meg és természetesen ismét lesz Vulkán nap a szeptember 27-i Kutatók Éjszakája rendezvényen is az ELTE Lágymányosi Campusán és a budapesti főhelyszíni rendezvényen!