Volt egy álmom... Volt egy álmom, hogy létrejöjjön egy Vulkánpark, itt nálunk Magyarországon, a Ság-hegy mellett, ahol a sziklák egyedi módon, nyitott lapokként mesélnek egy izgalmas színes történetről! Ahol kicsik és nagyok megismerkedhetnek a Föld e lélegzetelállító folyamatával, ahol az emberek ráeszmélhetnek, hogy a szomszédjukban lévő hegy egy egykor látványos kitöréseket produkáló tűzhányó, ahol megtudható az, hogy térségünk tele van vulkáni természeti értékkel, és büszkék lehetünk arra, hogy már két geoparkunk is van, ahol mindkét esetben a vulkáni természeti értékek jelentették az alapot.
Volt egy álmom, hogy ez egyszer megvalósul...
Április 19-én pedig megnyitották a Kemenes Vulkánparkot a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál. Kevés olyan nap van, amit annyira vártam, mint ezt. A megnyitón azonban a hátsó sorokban szemléltem, hogy mások dagadó kebellel, hogyan nyitják meg a Kemenes Vulkánpark szívét adó Vulkánházat… Meghívást az eseményre, mint az ötletgazda nem kaptam, csupán egy meghívó érkezett, amit sokan hasonló szöveggel kaptak meg… Volt egy álmom… Olvasom a híreket, vajon milyen a visszhang? Egy szűk MTI hír, amelyben az áll, hogy „A Vulkánpark ötlete szorosan kötődik a celldömölki Vulkán fürdőhöz…”, a nyugat-magyarországi napilapban, a Vas Népében Celldömölk polgármesterének nyitóbeszédére hivatkozva azt írják, hogy „a hajdani katonai objektum helyére megálmodott vulkánpark előkészületei az ezredfordulón kezdődtek”, majd kicsit később „Fehér László itt köszönte meg Kiss Péter országgyűlési képviselő, Celldömölk díszpolgára támogató figyelmét”, végül a szombathelyi tv videós hírportálján többek között Karátson Dávid nyilatkozik, hogy terveik alapján Közép-Európai léptékben egyedi vulkán kiállítás nyílt itt meg… Hirtelen Edvard Munch Sikoly c. képe ugrik elém! Nem, nem és nem, most már meg kell szólalnom! Geológusként és magánemberként is a tények elkötelezett híve vagyok és nem engedhetem meg, hogy mindenféle igaztalan nyilatkozatokból álljon össze a torz kép arról, hogy miként is alakult ki a Kemenes Vulkánpark!
Több mint egy évtizedes történetről talán egy könyvnyi tanulságos anyag is összeállt, de én inkább maradok a vulkanológiai könyvek írásánál, itt álljon csupán röviden, a tényekre alapozva a Kemenes Vulkánpark hiteles története!
A történet az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a gyorsan fejlődő vulkanológia modern eszköztárát felhasználva diákjaimmal elsőkként igyekeztünk rekonstruálni azt, hogy miképpen alakultak ki hazánk bazalt hegyei. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok, 1994-ben és 1995-ben tudományos publikáció készült arról, hogy miképpen jöttek létre a Kemenesalja bazalt vulkáni kúpjai, ezen belül is különösképpen a Ság hegy. Ezt követte a Kissomlyó melletti vulkáni halom kialakulásának rekonstruálása, majd a Hercseg-hegy, a miskei tufagyűrű - mind-mind a vulkáni működés egy különleges világa, egy színes története (minderről rövid képes beszámoló található a közelmúltban megjelent A Múlt ösvényei c. könyvben és természetesen a Vulkánok c. könyvemben). Egyre inkább kialakult bennem az ötlet, ez olyan nagyszerű, hogy ezt meg kell mutatni mindenkinek, igen, merjünk nagyot álmodni, legyen itt egy Vulkánpark! 2003-ban a Hiloban tartott Cities on Volcanoes konferencián Lukács Rékával bemutattuk az ötletet, majd 2004-ben két további nemzetközi konferencián is, miközben a Természet Világa hasábjain ugyanebben az évben részletesen is írtam az ötletről és elkészítettük ennek szakmai háttéranyagát is egy Környezetvédelmi Minisztérium KAC pályázati munka keretében. Ezzel már felkerekedhettünk, tárgyalást folytattunk Markovits Tiborral az Őrségi Nemzeti Park igazgatójával, aki támogatásáról biztosított bennünket, akárcsak a térség több polgármestere is. Az anyagi források azonban még hiányoztak.
2005-ben egy fekete időszak következik a Ság-hegy életében, lezárják a hegyet filmforgatás miatt. Sokan örülnek neki, mert pénzt hoz a házhoz, de egy természetvédelmi területhez mindez nagyon nem illik. Tiltakozás indul el, ebben szakmai oldalról én is részt veszek, mivel látom, hogy bontják a sziklákat, ami olyan, mintha a történelem könyv egyedi lapjait semmisítik meg, majd következik egy olyan földtani hamisítás, ami végképp kiveri a biztosítékot: Uzsáról szállítanak bazalt köveket a Ság-hegyre! Ez kérem a földtörténet meghamisítása olyan, mintha a történelmi dokumentumokat kevernék össze. Hogyan állhat így össze a rekonstruált kép? Ezt én tudom, de az utódok vajon tudni fogják?
A filmesek elmennek és végre, 2007-ben megjelenik egy pályázati kiírás, ami turisztikai fejlesztésről szól a Nyugat-Magyarországi régióban. Ez kell nekünk, ezt szinte erre az ötletre írták ki! Jelentkezem rögtön Fehér László celldömölki polgármesternél és ismertetem a tervet, közben Celldömölkön több előadást tartok "A Kemenes Vulkánpark: a jövő egy lehetősége" címmel (vegyes helyi támogatással). Sajnos az ötlet politikai présbe kerül (ki gondolta volna ezt egy vulkánpark ötlet nyomán...), vannak viták, de végül mégiscsak elfogadásra lel, köszönhetően néhány lelkes helyi képviselőnek! Az újabb tárgyaláson most már ott van a Nemzeti Park képviselője is és megszületik a megegyezés: elindulunk a pályázaton!
Versenyfutás kezdődik az idővel 2008 január végéig kell elkészíteni a pályázatot, amihez a szombathelyi Promen kft pályázatírói nyújtanak segítséget. Sikerül, és a pályázat átmegy az első fordulón! Következik a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése! A regionális fejlesztési ügynökség felhívja a figyelmet, hogy ki kell dolgoznunk egy részletes marketing tervet is, hiszen egy teljesen új fejlesztést kell ismertté tenni. Egy kiváló marketinges szakember és egy remek pénzügyi szakemberrel látok munkához. A 2009-ben elkészült Megvalósíthatósági tanulmányban leírom, hogy szükség van egy Vulkánházra, ami a vulkánpark látogatóközpontjaként működik, de emellett fontos, hogy a látogatók felkeressék a Ság-hegyet is, rácsodálkozzanak erre a különleges természeti értékre, egy egykori bazalt tűzhányó feltárt belsejére! Személyes tapasztalatokat gyűjtünk a nemzetközi szinten talán az egyik legnagyobb, a vulkáni működést a 21. század technikáival bemutató francia Vulcania élményparkban, két teljes nap alatt minden attrakciót végignézve, valamint az Eifel vulkáni világát bemutató múzeumokban. Most már el tudjuk helyezni ötleteinket és látjuk, hogy ezek miben különböznek a francia és német példáktól. A Megvalósíthatósági tanulmány bevezetőjében leszögezzük mi is a Kemenes Vulkánpark koncepció lényege: "a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve egy magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik. E hazánkban szinte példa nélküli elképzelés új dimenziókat nyithat a térség idegenforgalmában, mindemellett szervesen illeszkedik a fejlesztendő turisztikai attrakciók körébe. A Kemenes Vulkán Park, megvalósulása esetén, Közép-Európában egyedülálló turisztikai termékcsomagot nyújtana!" Közben váratlan eseményekkel is meg kell birkózni. A brit euroszkeptikus szervezet, az Open Europe egy ötvenes szégyenlistát tesz közzé, amin szerepel a Kemenes Vulkánpark is, mondván mit keres egy vulkánpark egy sík országban (sic!). Ahogy ez nyilvánosságra kerül, felveszem a kapcsolatot a szervezet vezetőjével (bár senki sem kért meg rá) és több levélváltás után sikerül meggyőznöm, hogy ez a projekt nem bolondság, hanem egy a kistérség gazdasági fejlődését is elősegítő innovatív fejlesztés.
A Megvalósíthatósági tanulmányban minden apró részletet kidolgozunk, hiszen ez lesz az alapja a pályázat sikeres elfogadása esetén a kivitelezésnek! Itt megjelennek már a Ság-hegyre tervezett fejlesztés részletei (Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Ság-hegyi Múzeum felújítása) és a Vulkánházba tervezett magas színvonalú szórakoztató-ismeretterjesztő bemutató tervei. A marketing tervben pontosan részletezzük, hogy miképpen kell hirdetésekkel, cikkekkel, út menti plakátokkal felhívni a figyelmet már jóval a megnyitó előtt is a Kemenes Vulkánparkra, hogyan kell azt bevezetni a piacra (vajon ebből a külön kérésre gondosan elkészült mintegy 12 milliós marketing tervből vajon mi valósult meg?). A pénzügyi tervben pontosan kidolgozzuk mire mennyi jut és a működtetés hogyan hozza vissza a befektetett összeget, hogyan lehet a fejlesztés nyereséges. Már közel vagyunk a beadáshoz, amikor a pályázó celldömölki önkormányzat számos ponton változtatást kér, így például ők másképpen gondolják az üzemeltetést, szerintük ezt a polgármesteri hivatal városgondoksága is el tudja látni (kérdem ismét, mi lett ebből a megvalósítás?). Közel állunk, hogy feladjuk, de az álmot nem adhatjuk fel és átírjuk a megfelelő részeket. A pályázat a Megvalósíthatósági tanulmány alapján a második fordulón is átmegy, indulhat a kivitelezés!
A Kemenes Vulkánpark projekt kivitelezési szerződését 2010. április 16-án írják alá - talán nem véletlenül pont akkor, amikor elindul az izlandi Eyjafjallajökull vulkáni kitörésének második fázisa, ami káoszba dönti Európa légiközlekedését. Az álom megvalósulhat! A részletekbe most már nem belemenve azonban, ami elindul az nem egy sikertörténet, hanem számomra egy nagyon szomorú, keserves időszak... A celldömölki önkormányzat a kivitelezés két évének első felében alig mozdul, még 2011 nyarán is azon gondolkoznak, hogy talán vissza kellene adni a pályázatot... Érvek, levelek tucatjait küldöm és most ebben már a Vulkánház nyertes építész tervezője is partner, miszerint nem szabad leállni, itt valami nagy készül! Átlendülünk a holtponton, de elveszítettünk egy évet és ezért még mindig nem készülhetett el a pályázat lelkének számító kiállítás forgatókönyve. Az épület részletes terveit viszont meg kell csinálni és 2011. nyarán el is indul az építkezés. Ismét versenyfutás az idővel, eljön a munka azon része, ami számomra a legnagyobb kihívást jelenti: részletekbe menve kidolgozni minden attrakciót, a bemutató minden egyes pontját. Kiváló szakemberekkel dolgozhatok ismét, akik hazai szinten már bizonyítottak, hogy képesek vonzó elemeket felvonultató természettudományi kiállítás megalkotására. A tét nagy, hiszen már kezdetben évi közel 30 ezer látogatót kell vonzania (ez nagyon sok!) a Vulkánháznak egy olyan területen, ahol addig a turizmus még nem vert gyökeret. Ezt a számot pedig évente növelni kell, amíg eléri a százezres látogatottságot! Ehhez pedig hazai és nemzetközi szinten is újszerű attrakciók kellenek! Tervem ezért nem egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív, szórakoztató, játékos feladatokat tartalmazó, maradandó élményeket nyújtó bemutatóközpont!
Szórakoztatást, egyedi élményt adó attrakciók kellenek, amelyek húzóerői lehetnek e friss fejlesztésnek - hangsúlyozom az elkészült kiállítási forgatókönyv és installációs tervben, ami a Megvalósíthatósági tanulmányon alapul. Kidolgozzuk a földrengés szimulátor tervét, ami hazai fejlesztésben készülne el: egy berendezett szobában mindenki átélhet egy 6-7 erősségű földrengést, megtapasztalhatja milyen is ez az érzés. Poharak összecsörrennek, csillár, faliképek kimozdulnak, minden remeg... A Verne-teremben egy virtuális utazást terveztünk a Föld belsejébe, ilyen nincs sehol máshol! Kivetítőkön keresztül érezhettük volna, ahogy jutunk egyre nagyobb mélységbe és közvetlen szemlélői lehetünk a vulkánokat tápláló magma képződésének. A szomszédos Magmakamra-terem szintén egyedülálló lett volna, amire nincs nemzetközi példa sem: síkképernyős kivetítőkön futó animációs program segítségével leereszkedés egy vulkán alatti magmakamrába, követni a kitörés előtti folyamatokat, majd végigélni magát a vulkáni kitörést mintegy 10 percben! Volt egy álmom, hogy mindezt meg lehet valósítani Magyarországon és ezzel egy hazai és nemzetközi szinten is különleges, egyedi élményt adó bemutatóközpont valósulhat meg. De jött a való világ, 2011 végén, 2012 elején jöttek az erőszakos emberek és a celldömölki önkormányzat hirtelen koncepciót váltott a kivitelezési időszak utolsó hónapjaiban és félreállítanak. Előtérbe hozták a ház építész tervezőjének csapatát és ehhez megnyerik Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi tanszék vezetőjét, a vulkánmorfológiai tudomány nemzetközi szinten is ismert személyiségét is (hasonló kiszorításos történetet azóta számosat hallottam...).
Közben még egy utolsó felcsillanó fényfolt, 2012. április 27-én átadják a Ság-hegyen a terveim alapján elkészített Vulkánösvényt, kőparkot és játszókertet. Szintén ekkor nyitja meg a kapuit a felújított Ság-hegy múzeum is. De emellett már a jogi harc zajlik, beadványokat írok, hogy bizonyítsam igazamat - senkinek sem kívánom ezt, miközben mások a Megvalósíthatósági tanulmánytól teljesen eltérő kiállítást terveznek, majd furcsa módon ugyanők végzik a kivitelezést is (vajon ez EU-konform, vajon egy pályázat kivitelezése ilyen mértékben eltérhet a Megvalósíthatósági tanulmánytól??)...
Többen felvetették, hogy vajon miért megyek el az átadó ünnepségre? Kell ez nekem ott, ahol mások aratják le a sikert és beszélnek egyedi fejlesztésről, pedig az ötlet nem a sajátjuk, hanem az enyém? Nem bántam meg, hogy elmentem, sokan megállítottak, sokan bátorítottak és egy valami jó érzéssel töltött el: bár a Vulkánház tartalma teljesen más, mint amire a celldömölki önkormányzat pályázati támogatást kapott, azért ez az egész, a megnyitó emelvényein levők nem lettek volna ott, Magyarországnak nem lenne egy vulkánparkja, ha jó néhány évvel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel ezt nem viszem keresztül. A kiállítás pedig? Kíváncsi voltam rá persze, tüzetesen végignéztem mindent úgy is mint szakember és úgy is, mint ötletgazda. Más! Más, a koncepció, más a megvalósítás, nekem mások az elképzeléseim. A látogatóknak nincs mérlegelési lehetőségük, hogy melyik a jobb (az élet dönti majd el, hogy egy ilyen különösebb attrakciók nélküli kiállítással is be lehet-e hozni a vállalt látogatói számot), élvezzék tehát ezt a kiállítási koncepciót, a tűzhányók világa olyan gyönyörű, hogy érdemes minden részletét megismerni. De az attrakciók, a földrengés-szimulátor, a Verne-kabin, a Magmakamra-terem és a többi, hát igen Vulkán-fickó is, az nekem nagyon hiányozni fog! Fiókomban ott lapulnak, hátha egyszer még előkerülhetnek valahol... Volt egy álmom...
Április 19-én pedig megnyitották a Kemenes Vulkánparkot a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál. Kevés olyan nap van, amit annyira vártam, mint ezt. A megnyitón azonban a hátsó sorokban szemléltem, hogy mások dagadó kebellel, hogyan nyitják meg a Kemenes Vulkánpark szívét adó Vulkánházat… Meghívást az eseményre, mint az ötletgazda nem kaptam, csupán egy meghívó érkezett, amit sokan hasonló szöveggel kaptak meg… Volt egy álmom… Olvasom a híreket, vajon milyen a visszhang? Egy szűk MTI hír, amelyben az áll, hogy „A Vulkánpark ötlete szorosan kötődik a celldömölki Vulkán fürdőhöz…”, a nyugat-magyarországi napilapban, a Vas Népében Celldömölk polgármesterének nyitóbeszédére hivatkozva azt írják, hogy „a hajdani katonai objektum helyére megálmodott vulkánpark előkészületei az ezredfordulón kezdődtek”, majd kicsit később „Fehér László itt köszönte meg Kiss Péter országgyűlési képviselő, Celldömölk díszpolgára támogató figyelmét”, végül a szombathelyi tv videós hírportálján többek között Karátson Dávid nyilatkozik, hogy terveik alapján Közép-Európai léptékben egyedi vulkán kiállítás nyílt itt meg… Hirtelen Edvard Munch Sikoly c. képe ugrik elém! Nem, nem és nem, most már meg kell szólalnom! Geológusként és magánemberként is a tények elkötelezett híve vagyok és nem engedhetem meg, hogy mindenféle igaztalan nyilatkozatokból álljon össze a torz kép arról, hogy miként is alakult ki a Kemenes Vulkánpark!
Több mint egy évtizedes történetről talán egy könyvnyi tanulságos anyag is összeállt, de én inkább maradok a vulkanológiai könyvek írásánál, itt álljon csupán röviden, a tényekre alapozva a Kemenes Vulkánpark hiteles története!
|
 |
A Ság-hegy egyik remekbe szabott kürtője egy egykori salakkúp kettévágott szelvényében és a Ság-hegy kialakulásának története 1995-ben publikált tudományos munkánkból!
A történet az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a gyorsan fejlődő vulkanológia modern eszköztárát felhasználva diákjaimmal elsőkként igyekeztünk rekonstruálni azt, hogy miképpen alakultak ki hazánk bazalt hegyei. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok, 1994-ben és 1995-ben tudományos publikáció készült arról, hogy miképpen jöttek létre a Kemenesalja bazalt vulkáni kúpjai, ezen belül is különösképpen a Ság hegy. Ezt követte a Kissomlyó melletti vulkáni halom kialakulásának rekonstruálása, majd a Hercseg-hegy, a miskei tufagyűrű - mind-mind a vulkáni működés egy különleges világa, egy színes története (minderről rövid képes beszámoló található a közelmúltban megjelent A Múlt ösvényei c. könyvben és természetesen a Vulkánok c. könyvemben). Egyre inkább kialakult bennem az ötlet, ez olyan nagyszerű, hogy ezt meg kell mutatni mindenkinek, igen, merjünk nagyot álmodni, legyen itt egy Vulkánpark! 2003-ban a Hiloban tartott Cities on Volcanoes konferencián Lukács Rékával bemutattuk az ötletet, majd 2004-ben két további nemzetközi konferencián is, miközben a Természet Világa hasábjain ugyanebben az évben részletesen is írtam az ötletről és elkészítettük ennek szakmai háttéranyagát is egy Környezetvédelmi Minisztérium KAC pályázati munka keretében. Ezzel már felkerekedhettünk, tárgyalást folytattunk Markovits Tiborral az Őrségi Nemzeti Park igazgatójával, aki támogatásáról biztosított bennünket, akárcsak a térség több polgármestere is. Az anyagi források azonban még hiányoztak.
 |
2003 nyarán a hiloi Cities on Volcanoes konferencián mutattuk be először Lukács Rékával a Vulkánpark ötletet.
2005-ben egy fekete időszak következik a Ság-hegy életében, lezárják a hegyet filmforgatás miatt. Sokan örülnek neki, mert pénzt hoz a házhoz, de egy természetvédelmi területhez mindez nagyon nem illik. Tiltakozás indul el, ebben szakmai oldalról én is részt veszek, mivel látom, hogy bontják a sziklákat, ami olyan, mintha a történelem könyv egyedi lapjait semmisítik meg, majd következik egy olyan földtani hamisítás, ami végképp kiveri a biztosítékot: Uzsáról szállítanak bazalt köveket a Ság-hegyre! Ez kérem a földtörténet meghamisítása olyan, mintha a történelmi dokumentumokat kevernék össze. Hogyan állhat így össze a rekonstruált kép? Ezt én tudom, de az utódok vajon tudni fogják?
A filmesek elmennek és végre, 2007-ben megjelenik egy pályázati kiírás, ami turisztikai fejlesztésről szól a Nyugat-Magyarországi régióban. Ez kell nekünk, ezt szinte erre az ötletre írták ki! Jelentkezem rögtön Fehér László celldömölki polgármesternél és ismertetem a tervet, közben Celldömölkön több előadást tartok "A Kemenes Vulkánpark: a jövő egy lehetősége" címmel (vegyes helyi támogatással). Sajnos az ötlet politikai présbe kerül (ki gondolta volna ezt egy vulkánpark ötlet nyomán...), vannak viták, de végül mégiscsak elfogadásra lel, köszönhetően néhány lelkes helyi képviselőnek! Az újabb tárgyaláson most már ott van a Nemzeti Park képviselője is és megszületik a megegyezés: elindulunk a pályázaton!
 |
 |
A Kemenes Vulkánpark ötlet és visszhangja a Vas népe hasábjain.
Versenyfutás kezdődik az idővel 2008 január végéig kell elkészíteni a pályázatot, amihez a szombathelyi Promen kft pályázatírói nyújtanak segítséget. Sikerül, és a pályázat átmegy az első fordulón! Következik a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése! A regionális fejlesztési ügynökség felhívja a figyelmet, hogy ki kell dolgoznunk egy részletes marketing tervet is, hiszen egy teljesen új fejlesztést kell ismertté tenni. Egy kiváló marketinges szakember és egy remek pénzügyi szakemberrel látok munkához. A 2009-ben elkészült Megvalósíthatósági tanulmányban leírom, hogy szükség van egy Vulkánházra, ami a vulkánpark látogatóközpontjaként működik, de emellett fontos, hogy a látogatók felkeressék a Ság-hegyet is, rácsodálkozzanak erre a különleges természeti értékre, egy egykori bazalt tűzhányó feltárt belsejére! Személyes tapasztalatokat gyűjtünk a nemzetközi szinten talán az egyik legnagyobb, a vulkáni működést a 21. század technikáival bemutató francia Vulcania élményparkban, két teljes nap alatt minden attrakciót végignézve, valamint az Eifel vulkáni világát bemutató múzeumokban. Most már el tudjuk helyezni ötleteinket és látjuk, hogy ezek miben különböznek a francia és német példáktól. A Megvalósíthatósági tanulmány bevezetőjében leszögezzük mi is a Kemenes Vulkánpark koncepció lényege: "a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve egy magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik. E hazánkban szinte példa nélküli elképzelés új dimenziókat nyithat a térség idegenforgalmában, mindemellett szervesen illeszkedik a fejlesztendő turisztikai attrakciók körébe. A Kemenes Vulkán Park, megvalósulása esetén, Közép-Európában egyedülálló turisztikai termékcsomagot nyújtana!" Közben váratlan eseményekkel is meg kell birkózni. A brit euroszkeptikus szervezet, az Open Europe egy ötvenes szégyenlistát tesz közzé, amin szerepel a Kemenes Vulkánpark is, mondván mit keres egy vulkánpark egy sík országban (sic!). Ahogy ez nyilvánosságra kerül, felveszem a kapcsolatot a szervezet vezetőjével (bár senki sem kért meg rá) és több levélváltás után sikerül meggyőznöm, hogy ez a projekt nem bolondság, hanem egy a kistérség gazdasági fejlődését is elősegítő innovatív fejlesztés.
A Megvalósíthatósági tanulmányban minden apró részletet kidolgozunk, hiszen ez lesz az alapja a pályázat sikeres elfogadása esetén a kivitelezésnek! Itt megjelennek már a Ság-hegyre tervezett fejlesztés részletei (Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Ság-hegyi Múzeum felújítása) és a Vulkánházba tervezett magas színvonalú szórakoztató-ismeretterjesztő bemutató tervei. A marketing tervben pontosan részletezzük, hogy miképpen kell hirdetésekkel, cikkekkel, út menti plakátokkal felhívni a figyelmet már jóval a megnyitó előtt is a Kemenes Vulkánparkra, hogyan kell azt bevezetni a piacra (vajon ebből a külön kérésre gondosan elkészült mintegy 12 milliós marketing tervből vajon mi valósult meg?). A pénzügyi tervben pontosan kidolgozzuk mire mennyi jut és a működtetés hogyan hozza vissza a befektetett összeget, hogyan lehet a fejlesztés nyereséges. Már közel vagyunk a beadáshoz, amikor a pályázó celldömölki önkormányzat számos ponton változtatást kér, így például ők másképpen gondolják az üzemeltetést, szerintük ezt a polgármesteri hivatal városgondoksága is el tudja látni (kérdem ismét, mi lett ebből a megvalósítás?). Közel állunk, hogy feladjuk, de az álmot nem adhatjuk fel és átírjuk a megfelelő részeket. A pályázat a Megvalósíthatósági tanulmány alapján a második fordulón is átmegy, indulhat a kivitelezés!
A Kemenes Vulkánpark projekt kivitelezési szerződését 2010. április 16-án írják alá - talán nem véletlenül pont akkor, amikor elindul az izlandi Eyjafjallajökull vulkáni kitörésének második fázisa, ami káoszba dönti Európa légiközlekedését. Az álom megvalósulhat! A részletekbe most már nem belemenve azonban, ami elindul az nem egy sikertörténet, hanem számomra egy nagyon szomorú, keserves időszak... A celldömölki önkormányzat a kivitelezés két évének első felében alig mozdul, még 2011 nyarán is azon gondolkoznak, hogy talán vissza kellene adni a pályázatot... Érvek, levelek tucatjait küldöm és most ebben már a Vulkánház nyertes építész tervezője is partner, miszerint nem szabad leállni, itt valami nagy készül! Átlendülünk a holtponton, de elveszítettünk egy évet és ezért még mindig nem készülhetett el a pályázat lelkének számító kiállítás forgatókönyve. Az épület részletes terveit viszont meg kell csinálni és 2011. nyarán el is indul az építkezés. Ismét versenyfutás az idővel, eljön a munka azon része, ami számomra a legnagyobb kihívást jelenti: részletekbe menve kidolgozni minden attrakciót, a bemutató minden egyes pontját. Kiváló szakemberekkel dolgozhatok ismét, akik hazai szinten már bizonyítottak, hogy képesek vonzó elemeket felvonultató természettudományi kiállítás megalkotására. A tét nagy, hiszen már kezdetben évi közel 30 ezer látogatót kell vonzania (ez nagyon sok!) a Vulkánháznak egy olyan területen, ahol addig a turizmus még nem vert gyökeret. Ezt a számot pedig évente növelni kell, amíg eléri a százezres látogatottságot! Ehhez pedig hazai és nemzetközi szinten is újszerű attrakciók kellenek! Tervem ezért nem egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív, szórakoztató, játékos feladatokat tartalmazó, maradandó élményeket nyújtó bemutatóközpont!
 |
 |
Részlet a Tűzhányó-terem tervéből és Vulkán-fickó, aki a Vulkánösvényhez hasonlóan mindenhol játékra invitált volna, akik végigkísért volna a Vulkánházon.
Szórakoztatást, egyedi élményt adó attrakciók kellenek, amelyek húzóerői lehetnek e friss fejlesztésnek - hangsúlyozom az elkészült kiállítási forgatókönyv és installációs tervben, ami a Megvalósíthatósági tanulmányon alapul. Kidolgozzuk a földrengés szimulátor tervét, ami hazai fejlesztésben készülne el: egy berendezett szobában mindenki átélhet egy 6-7 erősségű földrengést, megtapasztalhatja milyen is ez az érzés. Poharak összecsörrennek, csillár, faliképek kimozdulnak, minden remeg... A Verne-teremben egy virtuális utazást terveztünk a Föld belsejébe, ilyen nincs sehol máshol! Kivetítőkön keresztül érezhettük volna, ahogy jutunk egyre nagyobb mélységbe és közvetlen szemlélői lehetünk a vulkánokat tápláló magma képződésének. A szomszédos Magmakamra-terem szintén egyedülálló lett volna, amire nincs nemzetközi példa sem: síkképernyős kivetítőkön futó animációs program segítségével leereszkedés egy vulkán alatti magmakamrába, követni a kitörés előtti folyamatokat, majd végigélni magát a vulkáni kitörést mintegy 10 percben! Volt egy álmom, hogy mindezt meg lehet valósítani Magyarországon és ezzel egy hazai és nemzetközi szinten is különleges, egyedi élményt adó bemutatóközpont valósulhat meg. De jött a való világ, 2011 végén, 2012 elején jöttek az erőszakos emberek és a celldömölki önkormányzat hirtelen koncepciót váltott a kivitelezési időszak utolsó hónapjaiban és félreállítanak. Előtérbe hozták a ház építész tervezőjének csapatát és ehhez megnyerik Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi tanszék vezetőjét, a vulkánmorfológiai tudomány nemzetközi szinten is ismert személyiségét is (hasonló kiszorításos történetet azóta számosat hallottam...).
Közben még egy utolsó felcsillanó fényfolt, 2012. április 27-én átadják a Ság-hegyen a terveim alapján elkészített Vulkánösvényt, kőparkot és játszókertet. Szintén ekkor nyitja meg a kapuit a felújított Ság-hegy múzeum is. De emellett már a jogi harc zajlik, beadványokat írok, hogy bizonyítsam igazamat - senkinek sem kívánom ezt, miközben mások a Megvalósíthatósági tanulmánytól teljesen eltérő kiállítást terveznek, majd furcsa módon ugyanők végzik a kivitelezést is (vajon ez EU-konform, vajon egy pályázat kivitelezése ilyen mértékben eltérhet a Megvalósíthatósági tanulmánytól??)...
Többen felvetették, hogy vajon miért megyek el az átadó ünnepségre? Kell ez nekem ott, ahol mások aratják le a sikert és beszélnek egyedi fejlesztésről, pedig az ötlet nem a sajátjuk, hanem az enyém? Nem bántam meg, hogy elmentem, sokan megállítottak, sokan bátorítottak és egy valami jó érzéssel töltött el: bár a Vulkánház tartalma teljesen más, mint amire a celldömölki önkormányzat pályázati támogatást kapott, azért ez az egész, a megnyitó emelvényein levők nem lettek volna ott, Magyarországnak nem lenne egy vulkánparkja, ha jó néhány évvel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel ezt nem viszem keresztül. A kiállítás pedig? Kíváncsi voltam rá persze, tüzetesen végignéztem mindent úgy is mint szakember és úgy is, mint ötletgazda. Más! Más, a koncepció, más a megvalósítás, nekem mások az elképzeléseim. A látogatóknak nincs mérlegelési lehetőségük, hogy melyik a jobb (az élet dönti majd el, hogy egy ilyen különösebb attrakciók nélküli kiállítással is be lehet-e hozni a vállalt látogatói számot), élvezzék tehát ezt a kiállítási koncepciót, a tűzhányók világa olyan gyönyörű, hogy érdemes minden részletét megismerni. De az attrakciók, a földrengés-szimulátor, a Verne-kabin, a Magmakamra-terem és a többi, hát igen Vulkán-fickó is, az nekem nagyon hiányozni fog! Fiókomban ott lapulnak, hátha egyszer még előkerülhetnek valahol... Volt egy álmom...
