Újabb "vulkánkitörések" várhatók a fővárosi Széchenyi téren, majd az ELTE-n és a Műjégpályán... ;-)

Frissítés (2012.09.28)
Figyelem! Ma Kutatók éjszakája!!!.... és ennek keretében immár hetedszer Vulkán Nap!
Vulkánkitörések, a földköpeny kőzete, vulkáni hamu, bepillantás térségünk legfiatalabb tűzhányójának kutatásába, vulkánjáték! Most két helyszínen is folynak programjaink, délután 2 órától az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén (itt regisztráció köteles programjaink vannak, ahol a helyek rögtön beteltek - azonban a 19 órás programra egy utolsó pillanatban történt visszamondás miatt van még 15 szabad hely...), és a budapesti központi rendezvényen, a Városligeti Műjégpályán. Ez utóbbin, aki kedvet érez, feladatot kaphat a frissen verbuválódó Vulkán Obszervatóriumban! Minden érdeklődőt tűzi lelkesedéssel vár az ELTE KGT Vulkanológiai csoportja!


Eredeti bejegyzés:
Vulkánkitörések várhatók, sőt kitöréssorozat! Hol? Budapesten! Na, ne vicceljünk, legalább a Tűzhányó blogon ne... Nos, a hír félig igaz, mert lesznek vulkánkitörések, de ehhez azért mi, a Vulkanológiai csoport tagjai is hozzájárulunk, mégpedig tevőlegesen!
Szeptember 22-én immár második alkalommal kerül megrendezésre a Tudományok hídja, avagy mostani nevén a Jövő hídja rendezvény. Tavaly nagy sikert aratott a Vulkán stand és a kapcsolódó előadás, a mostani rendezvényen a sok kutatási elfoglaltság miatt csupán előadással készülünk: Mit hoz a 21. század a vulkánok életében és ez mit jelent a társadalom számára? Ezt a kérdést járjuk körül és közben megnyílik a Föld, lávaszökőkút csap fel... majd meglátják! Kezdés szombaton, este 9 órakor a Tudományos sátorban!

Ilyen vulkánkitörés volt tavaly a Tudományok hídja rendezvényén... mi lesz most?

És nincs megállás! Szeptember 28-án ismét Kutatók éjszakája és ebben immár hetedszer Vulkán Nap!! Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén ismét lesznek játékos vulkánkísérletek, újra közel lehet kerülni friss lávakőzethez, meg lehet fogni a földköpeny kőzetét és megint bepillantást engedünk a jelenleg is intenzíven folyó vulkanológai kutatásunkba: A Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörései – lesz-e folytatás? címmel. A regisztrált helyek (több mint 300) mondhatni pillanatok alatt elkeltek (az éjféli nyitást követően reggel 7 órakor már minden hely betelt!), azonban ez alkalommal ott leszünk a budapesti központi rendezvényen, a Műjégpályán is! Pénteken, este 7 órától Vulkánkitörés 2012! - Interaktív vulkán obszervatórium szerepjáték címmel lépünk fel a Marie Curie színpadon, majd az ELTE sátorban fogadjuk a látogatókat, ahol játékok, nagy vulkánkitörések kőzetei, némi vulkáni hamu és sok más várja az érdeklődőket!

Santorini: amikor a vulkán púposodik - a lényeg azonban a részletekben rejlik!

Az előző héten a Fuji körüli hírhullám után rögtön Santorini került a média tudományos hírei közé. A hír apropóját Michelle Parks és kutatótársainak szeptember 9-én a Nature Geoscience c. lapban megjelent tudományos publikációja adta. Az eredmények valóban figyelemre méltóak, amiről az oxfordi és bristoli sajtóközlemények is hasonló címmel számoltak be: "Giant ‘balloon of magma’ inflates under Santorini". Az izgalmas hír megjelent a hazai sajtóban is, szerencsére mértéktartó közléssel, alapvetően a PhysOrg közleményét követve. Úgy tűnhet sokaknak, hogy a vulkán alatt egy hatalmas magmalufi fújódhat fel, ami a felszínt is megemelte és ebből a laikus olvasónak akár az is következhet, hogy ha ez kipukkad, akkor abból akár nagy kitörés is lehet. Nos a helyzet azért nem teljesen ez, mivel a vulkánok alatt nem alakulnak ki hatalmas magmabuborékok, vélelmezhető, hogy az ördög a fordításba lopakodott be. A 'balloon' valóban fordítható akár buboréknak is, mivel egy léggömb a felszín alatt furcsa lenne, de fordítható a 'magma balloon' magmaduzzadásnak, magmadomborodásnak is, ami azért a valós helyzetet jobban tükrözi (bár nem hangzik olyan jól...). A felszín feldomborodását ugyanis az okozza, hogy a mélyről sekélyebb mélységbe nyomul egy jelentékeny magmatömeg és ennek hatalmas nyomása emeli meg a vulkán felszínét. A hír lényege azonban nem is egyszerűen ebben, hanem a részletekben van. És innentől kezdve a hír még izgalmasabb! Lássuk tehát a kutatás eredménye mit is jelent?

Háttérben a Santorini kaldera fala, előtérben pedig a Nea Kameni vulkáni kúpja az egyik kráterrel. Jobb oldalt az 1866-os kitörés illusztrációja. Forrás: Santorini.com

Santorini leginkább a mintegy 3600 évvel ezelőtti hatalmas robbanásos kitöréséről ismert - azonban a hazai cikkekben megjelentekkel szemben nem ez volt az utolsó vulkáni működés itt! A minoszi kitörést követően a beszakadt kaldera közepén nehezen folyós magma türemkedett a felszínre és épített végül fel két szigetet a Palaea és Nea Kamenit. Az utóbbi 1570-ben bukkant a kezdeti vízalatti kitörések után a felszínre és ezt követően 5 alkalommal (1707, 1866, 1925, 1939 és 1950) történt rajta újabb lávaöntéses kitörés, ami egyre növelte a sziget méretét. Ezek a kitörések alapvetően viszkózus lávafolyásokat eredményezett, amiket kisebb robbanásos kitörések tarkítottak. E kitörések során 10-100 millió köbméter mennyiségű magma tört a felszínre. 1950 óta alapvetően nyugodtan szunyókált a vulkán, 2011. januárjában viszont változott a helyzet, egyre több földrengés pattant ki és egyre jobban emelkedett, púposodott a felszín. Parksék nagy pontosságú mérései szerint az emelkedés mértéke 8-14 cm, ami megfelel 10-20 millió köbméter felnyomuló magma nyomásának. Ez a szám azonban csupán egy minimum érték, mert a modell eredményt sok minden befolyásolja, mint például a magmatest alakja, továbbá az is, hogy mibe nyomult be a friss magmatömeg. Amennyiben egy összenyomható anyagot (azaz kristályokból és olvadékból álló magmát, avagy kristálypépet) tartalmazó magmakamrába, akkor a valós érték a becsült térfogat akár ötszöröse is lehet! Összességében akárhogy is számoljuk, a felszíndomborodást akkora térfogatú magma sekély (4-5 km) mélységbe való emelkedése okozta, amennyi általában egy-egy kitörési periódus során a felszínre tört. Ez azonban csak a friss magma mennyisége, ez még keveredett a magmakamrában lévő kristályokban gazdag magmatömeggel, azaz a magmatározóban akár ennek a térfogatnak a tízszerese is jelen lehet! Potenciálisan vulkánkitörést tápláló magmatömeg tehát jelen van a vulkán tárolórendszerében, azonban mindenki arra kíváncsi, hogy ez vajon ki fog-e törni és ha igen, akkor mikor és milyen módon?
Nos, ezekre a kérdésekre sajnos nem tudunk pontos választ adni, azonban Parksék tanulmányát olvasva és figyelembe véve az elmúlt években az e témában megjelent tudományos munkákat (például a legutóbb ugyancsak nagy port felkavaró Timothy Druitt és munkatársainak Nature-ben publikált eredményeit) elgondolkodtató következtetésekre juthatunk és közelebb juthatunk a válaszadáshoz. Az elmúlt évek kutatásai alapján a jelenlegi felfogás az, hogy a vulkán alatt 4-5 km mélységben van egy magmatározó, ahová időszakonként friss magmatömeg érkezik egy mélyebb, a becslések szerint 10-14 km mélyen lévő magmakamrából. A vulkáni kőzetekben lévő ásványok összetételének elemzése alapján több kutató is arra az értelmezésre jutott, hogy a lávaöntő kitörések előtt nem sokkal, az 1925-ös kitörés előtt például csupán egy hónappal korábban történt a friss magmatömeg felnyomulása, ami végül a kitöréshez vezetett. A nagy robbanásos kitörések előtt sem telik el sok idő a feltöltődés után: a friss magma felnyomulása mindössze néhány évtizeddel a hatalmas mínoszi kitörés előtt történhetett! Parksék azt hangsúlyozzák, hogy a magmafeltöltődési szakaszok általában ritkák, de gyorsak a Santorini alatt és ezalatt jelentős mennyiségű magma érkezhet a sekély magmatározóba.
A szintén a szerzők között lévő David Pyle korábbi tanulmányában arról írt, hogy a Nea Kameni kitörései között sok hasonlóság volt, a kitöréseket felszínemelkedés vezette be (azaz friss magma felnyomulása), majd nem sokkal utána zajlottak a kitörések. A felszínre került magmatömeg mennyisége úgy tűnik akár becsülhető is a korábbi kitörések vizsgálati eredményei alapján, mivel Pyle erős összefüggést talált a felszínre törő magma mennyiség és a korábbi nyugalmi szakasz hossza között. Ebből ő arra következtetett, hogy a következő kitörés esetében 30-70 millió köbméter láva növelheti a sziget térfogatát és a kitörés 2-3 évig is eltarthat. Nos, a becsült magmatérfogat már ott van a sekély magmatározóban! Az ásványok vizsgálata azt jelzi, hogy nincs kizárva az, hogy a kitörés néhány éven belül valóban bekövetkezik, kérdés azonban az, hogy a vulkán követi-e az eddigi, mondhatni kiszámítható magatartását, vagy most változtat a természetén és fricskát ad a vulkanológusoknak. Ez tehát a jövő és a vulkán titka. A szakemberek, a vulkanológusok, akik egyben detektívek (és ebbéli tevékenységük folytán nagy részletességgel fel tudták tárni a vulkán eddigi kitöréseinek jellemzőit), egyben pszichológusok (akik igyekszenek megérteni a vulkán természetét és ebből következtetni a jövőbeli viselkedésére) nem tehetnek mást, mint folyamatosan értékelik a vulkán rezdüléseit. Amennyiben az eddig megszokott módon folytatja életét a tűzhányó, úgy fog még egy rövid jelet adni. Ez a jel az eddigi adatok alapján még fontosabb lesz és ehhez Parksék jelen munkája, valamint az elmúlt évek kutatási eredményei összességében rendkívül fontos háttér-információt adnak, ami alapján a fokozott figyelem nélkülözhetetlen, megijedni azonban nem szükséges: egy a 3600 évvel ezelőtti hatalmas robbanásos vulkáni kitöréshez hasonló esemény esélye nagyon-nagyon kicsi, sokkal inkább egy újabb, bár az 1950-ös kitörésnél intenzívebb lávaöntő kitörés várható!

Fuji - kitörés várható? - valamikor biztos...

Frissítés (Szabolcs, vasárnap 21:00):
Rövidesen jelentkezünk egy értékeléssel és helyre tesszük a legújabb rémhírt... Holnap reggel mindez az Inforádió adásában is hallható lesz!

OK, akkor röviden... pénteken még nem voltam benne biztos, csak sejtettem, hogy az újabb vulkánkitörési láz eléri a hazai médiát is és lőn... Az Index.hu portálon olvashatjuk, hogy "kitörés határán van a Fuji" és ennek milyen következményei lehetnek. Nos, erre Balázs megadta a lakonikus választ, amivel tökéletesen egyetértek: "Az, hogy egy aktív vulkánra valaki azt mondja, hogy bármikor kitörhet, olyan, mintha azt mondaná, hogy holnap is fel kell majd a nap." A kérdés persze csak az, hogy mikor? A vulkánkitörés pontos idejét senki nem tudja megjósolni, olyan badarságot pedig egy szakember nem mondhat, hogy 3 éven belül kitör egy vulkán, mondjuk a Fuji... Nézzük azonban a mostani hír részleteit!
Az eredeti hír, ami az index cikkben is szó szerint megjelent számos adatot, megfigyelést tartalmaz és innen kezd az a szakember számára gyanússá válni. Vegyük sorba csupán a legfontosabb megállapításokat:
1. "A tudósok mérései szerint a vulkán magmakamrájában ma magasabb a nyomás, mint az 1707-es kitörésnél volt." - Válasz: legjobb ismereteim szerint sem tudják a szakemberek a magmakamra nyomását mérni! Erre nincsen ugyanis mérőeszköz!!! A nyomást legfeljebb modellezni lehet, számos bemenő paraméter segítségével és ehhez hozzá kell tenni ezek bizonytalanságát. Természetesen nem lehet tudni azt sem, hogy 1707-ben mekkora volt a nyomás a Fuji alatti magmakamrában!
2. "A műszerek 1,6 megapascalt mutatnak, ami a 16-szorosa annak az elméleti minimum értéknek, ami már képes egy kitörést beindítani." - Válasz: Huhhh, szuper, ez a számszerűsítés tényleg hihetővé teheti a hírt, de... a tudomány más! Egyrészt, amint már írtam a műszerek nem mérik a magmakamrában lévő nyomást! Továbbá, nincs minimum nyomás érték, ami egy kitörés beindulásához szükséges. A tudomány másképpen működik! A mérési eredményeket tudományos publikációkban teszik közre a szakemberek, ahol a következtetéseket nagyon meg kell alapozni. Nem tudok olyan tanulmányról, ami meghatározta volna a magmakamra minimális nyomását ahhoz, hogy vulkánkitörés induljon be (megjegyzem ez rengeteg paramétertől függ, azaz univerzális értéket mondani, hmmm, szamárság...). Másrészt a jelzett érték (1,6 megapascal nyomás a Fuji magmakamrájában) nem az interneten szaladgálna, hanem egy tudományos konferencián, egy tanulmányban jelent volna meg először...
3. "A tavaly márciusi nagy földrengés aztán csak rontott a helyzeten, és egy 34 kilométer hosszú új törésvonalat nyitott meg, éppen a hegy alatt." - Válasz: Ismét egy pontosnak tűnő megfigyelés. Erre megint csak az a válaszom, hogy akkor hihető, ha ez szakközönség előtt is megmérettetik... Egy törésvonal, megjegyzem még azért nem kell pánikot okozzon, mivel a Fuji olyan lemeztektonikai helyzetben van, hogy a legutolsó kitörése óta vélelmezhetően számos töréses mozgás történt alatta. De nézzük csak a ki is mondta ezt a 34 km hosszú törésvonal megfigyelést?
4. "...tette közzé mérési eredményeit egy nemzetközi kutatócsoport." - Válasz: Pont, bingó! Tessék összeszámolni, hogy hány ilyen hír jelenik meg naponta - ilyen vagy olyan kutatócsoport ezt és azt a következtetést hozta. Ismét hangsúlyozom, a tudomány nem ilyen, hogy egy kutatócsoport első eredményeivel az internetes hírportálokhoz rohan! Ráadásul illik megnevezni, hogy kik is tartoznak be a kutatócsoportba, hol van az eredeti közlemény stb... ezekkel most sem találkoztunk.
Ennyi talán elég is, akkor lássuk a következtetést:
A Fuji egy alvó óriás, ami már több mint 300 éve szunnyad. Hosszú ez az idő vagy kevés? A kitörési kronológia erről nem sokat árul el, abban sok a bizonytalanság. Mindazonáltal nem is megyünk ezzel sokra, mert ebből nem lehet ítélni! Tény, hogy a Fuji egy időzített bomba, amelynek egy jövőbeli kitörése komoly problémákat fog okozni. Veszélyes vulkán, éppen ezért a japán vulkanológusok minden bizonnyal naprakészen követik a viselkedését. Mi az, ami valóban egy közelgő kitörésre utalhat? 1. Gyakoribbá váló földrengés rajok; 2. A hegy felszíne egyre jobban kidomborodik (ez a magma nyomásából adódik, azaz visszatérve a jelzett hírre, amennyiben már 16-szorosára nőtt volna a magmakamra belső nyomása, akkor mindez világosan észlelhető lenne a Fuji magasságának növekedésében!); 3. Megnövekszik a kéndioxid és széndioxid gázkiáramlás. Akkor tehát figyeljük ezeket a jeleket a Fuji esetében is! Addig is persze nem értelmetlen felkészülni arra, hogy milyen hatása lehet a Fuji jövőbeli kitörésének! Tokyo mindössze 100 km-re fekszik tőle és egy ilyen gazdasági központot ki tudja hogyan érne egy nagyobb kitörés? Ilyenre még nem volt példa a modern történelemben, de valamikor lesz... azt azonban egy másfajta hír fogja megelőzni!

Eredeti bejegyzés (Tomi):

A Fuji Kawasaki felől

A Japán Nemzeti Földtudományi és Katasztrófamegelőzési Intézet érdekes tanulmányt készített, melyet a Kyodo News is lehozott, azóta pedig több tudományos blog is foglalkozik vele (Volcanidiscovery; Wired Science), a legtöbb hírportálon is vezető anyag lett. Hogy miért is, arra jól rávilágít Szabolcs egyik korábbi bejegyzése a Fujiról. Ahogy írta, az 1707-es, eddigi utolsó kitörés hamulepellel borította be Edót, Tokió elődjét, manapság pedig egy ilyen kitörés akár jóval nagyobb gondot is okozhatna.
De mi miatt utalnak mindenhol egy esetleges kitörésre? Volt bármi jele is ennek?
Az intézet munkatársai megállapították, hogy a Fuji magmakamrájában (arra nincs utalás, hogy a Szabolcs által említett kettő közül melyikben) 1.6 MPa-ra nőtt a nyomás, míg szerintük ennek 1/16-a is elegendő lehet egy kitöréshez. Meg kell jegyezni, hogy önmagában a magmakamrában lévő (becsülhető - hiszen közvetlen mérést végezni nem lehet) nyomás mértéke önmagában még nem ad teljes képet. Gondoljunk csak arra, hogy a mélység növekedésével fokozatosan nő az ún. litosztatikus, a kőzetek súlyából adódó nyomás. A feltörő magmának ezt és a kőzetek törési szilárdságát is le kell küzdenie. Amíg csak annyit mondanak, hogy a nyomás mekkora, de azt nem, hogy milyen mélységben lévő, milyen magmakamrában, addig tudományos szempontból a hír nem teljes, nem is igazán ellenőrizhető.
Sokkal közvetlenebb jelekre hívta fel a figyelmet Dr Masaaki Kimura, a Ryukyui Egyetem professor emeritusa. Szerinte három éven belül kitör a Fuji. Ezt több megfigyelésre alapozza, melyek: a hegy kráteréből növekvő mennyiségű gőz, gáz tör elő; a környéken többfelé víz tört fel a földből; nagy üregek szakadtak-nyíltak fel a hegy lejtőin és azokból forró gázok törtek fel (Erről adott hírt a Wired Science portál egyik kommentelője, "hidflect" is, aki a Fuji melletti tóvidék tavaiból látott feltörni hatalmas gázbuborékokat.). Az általa adu ászként értékelt tény pedig az, hogy egy 34 km hosszú, a hegy alatt húzódó vetőt fedeztek fel nemrég. Feltételezése szerint egy nagyobb földrengés során a vető mentén történő elmozdulás a legrosszabb esetben a hegy összeomlásával is járhatna. Ez hatalmas földcsuszamlásokat, törmeléklavinákat okozna, emellett a magmakamra feletti hirtelen nyomáscsökkenés miatt nagy erejű vulkánkitöréssel is.
Ez pedig a közeli, sűrűn lakott területeken hatalmas pusztítással járna, következményei azonban globális szinten érezhetők lennének a japán gazdaságra, illetve Tokióra, a világ egyik pénzügyi-gazdasági központjára gyakorolt hatása miatt.
Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindig tiszta fejjel, a rémhírkeltés elkerülésével igyekezzünk a tényeket értelmezni, a híreket tálalni. Ami biztos, hogy a Fuji alatt vélhetően nem is egy magmakamra van, az egyikben a nyomás nő, a tűzhányó aktívabbá válásának vannak jelei. Bízzunk a japán kutatókban és rendkívül fejlett megfigyelőrendszerükben, hogy időben jeleznek majd, ha kell!

Rövid, erőteljes kitörés a Bezimjannij tűzhányón

Vége a nyári szünetnek, kezdődik az iskola! A forró nyár nem szolgáltatott túl sok tüzes vulkáni hírt, ez tükröződött a blog bejegyzések ritkaságában is. Nem, ez nem jelenti azt, hogy nincs miről írnunk, híradásainkat, jegyzeteinket a vulkáni működésekről folytatjuk majd a továbbiakban is, bár lehet, hogy kicsit ritkábban (hacsak közbe nem szól egy éppen most még szunnyadó, aztán hirtelen felébredő tűzhányó...). Be kell látnunk, hogy korlátozott időnket hatékonyabban kell beosztanunk és a következőkben nagyobb mértékben kell foglalkoznunk tudományos eredményeink szakmai közzétételével, azaz publikációk elkészítésével. Természetesen majd ezekről is röviden beszámolunk. Most azonban egy friss hétvégi hír: ismét hallatott magáról a kamcsatkai Bezimjannij (köszönjük Alexnek az infót!)

Ismét kitörésben a kamcsatkai Bezimjannij: szeptember 1-i felvételek. Előtérben a Kljucsevszkaja gyönyörű szabályos kúpja. Forrás: Yu. Demyanchuk, KVERT

A KVERT jelentése szerint a szeizmikus jelek a koordinált világidő (UTC) szerint szeptember 1-én este negyed 8-ra teszik a robbanásos kitörés kezdetét. A vulkáni hamufelhő rövidesen 10-12 km magasra emelkedett. A vulkáni működés mindössze fél órán keresztül tartott, majd még jó két órán keresztül zajlott a földremegés. A vulkáni hamu kelet-északkelet felé terjedt és a műholdas felvételek a vulkántól 550-600 km távolságig követték. A kitörési felhő miatt először vörös, majd vasárnap narancs riasztást adtak ki a repülőknek.
A kitörésnek nem volt sok előzménye, szemben azzal ahogy azt korábban, március elején tapasztalták. Augusztusban gyenge földrengéseket regisztráltak, amihez több-kevesebb gázkiáramlás kapcsolódott. A KVERT augusztus eleji jelentéseiben azonban már megjegyzik, hogy a vulkanológusok lávadóm kitüremkedést figyeltek meg a vulkán délnyugati oldalában, amit a hőanomália képek is megerősítettek. Mindezek alapján úgy vélem, hogy a kitörés egy hirtelen vulcanoi kitörés lehetett, aminek oka a kürtőt elzáró lávadóm alatti magmatestben lefojtott gázok túlnyomása, majd hirtelen robbanásos felszabadulása lehetett. Mindez beleillik a tűzhányó szokásos működésébe és hasonló kitörések a jövőben is várhatóak.