Fuji - kitörés várható? - valamikor biztos...

Frissítés (Szabolcs, vasárnap 21:00):
Rövidesen jelentkezünk egy értékeléssel és helyre tesszük a legújabb rémhírt... Holnap reggel mindez az Inforádió adásában is hallható lesz!

OK, akkor röviden... pénteken még nem voltam benne biztos, csak sejtettem, hogy az újabb vulkánkitörési láz eléri a hazai médiát is és lőn... Az Index.hu portálon olvashatjuk, hogy "kitörés határán van a Fuji" és ennek milyen következményei lehetnek. Nos, erre Balázs megadta a lakonikus választ, amivel tökéletesen egyetértek: "Az, hogy egy aktív vulkánra valaki azt mondja, hogy bármikor kitörhet, olyan, mintha azt mondaná, hogy holnap is fel kell majd a nap." A kérdés persze csak az, hogy mikor? A vulkánkitörés pontos idejét senki nem tudja megjósolni, olyan badarságot pedig egy szakember nem mondhat, hogy 3 éven belül kitör egy vulkán, mondjuk a Fuji... Nézzük azonban a mostani hír részleteit!
Az eredeti hír, ami az index cikkben is szó szerint megjelent számos adatot, megfigyelést tartalmaz és innen kezd az a szakember számára gyanússá válni. Vegyük sorba csupán a legfontosabb megállapításokat:
1. "A tudósok mérései szerint a vulkán magmakamrájában ma magasabb a nyomás, mint az 1707-es kitörésnél volt." - Válasz: legjobb ismereteim szerint sem tudják a szakemberek a magmakamra nyomását mérni! Erre nincsen ugyanis mérőeszköz!!! A nyomást legfeljebb modellezni lehet, számos bemenő paraméter segítségével és ehhez hozzá kell tenni ezek bizonytalanságát. Természetesen nem lehet tudni azt sem, hogy 1707-ben mekkora volt a nyomás a Fuji alatti magmakamrában!
2. "A műszerek 1,6 megapascalt mutatnak, ami a 16-szorosa annak az elméleti minimum értéknek, ami már képes egy kitörést beindítani." - Válasz: Huhhh, szuper, ez a számszerűsítés tényleg hihetővé teheti a hírt, de... a tudomány más! Egyrészt, amint már írtam a műszerek nem mérik a magmakamrában lévő nyomást! Továbbá, nincs minimum nyomás érték, ami egy kitörés beindulásához szükséges. A tudomány másképpen működik! A mérési eredményeket tudományos publikációkban teszik közre a szakemberek, ahol a következtetéseket nagyon meg kell alapozni. Nem tudok olyan tanulmányról, ami meghatározta volna a magmakamra minimális nyomását ahhoz, hogy vulkánkitörés induljon be (megjegyzem ez rengeteg paramétertől függ, azaz univerzális értéket mondani, hmmm, szamárság...). Másrészt a jelzett érték (1,6 megapascal nyomás a Fuji magmakamrájában) nem az interneten szaladgálna, hanem egy tudományos konferencián, egy tanulmányban jelent volna meg először...
3. "A tavaly márciusi nagy földrengés aztán csak rontott a helyzeten, és egy 34 kilométer hosszú új törésvonalat nyitott meg, éppen a hegy alatt." - Válasz: Ismét egy pontosnak tűnő megfigyelés. Erre megint csak az a válaszom, hogy akkor hihető, ha ez szakközönség előtt is megmérettetik... Egy törésvonal, megjegyzem még azért nem kell pánikot okozzon, mivel a Fuji olyan lemeztektonikai helyzetben van, hogy a legutolsó kitörése óta vélelmezhetően számos töréses mozgás történt alatta. De nézzük csak a ki is mondta ezt a 34 km hosszú törésvonal megfigyelést?
4. "...tette közzé mérési eredményeit egy nemzetközi kutatócsoport." - Válasz: Pont, bingó! Tessék összeszámolni, hogy hány ilyen hír jelenik meg naponta - ilyen vagy olyan kutatócsoport ezt és azt a következtetést hozta. Ismét hangsúlyozom, a tudomány nem ilyen, hogy egy kutatócsoport első eredményeivel az internetes hírportálokhoz rohan! Ráadásul illik megnevezni, hogy kik is tartoznak be a kutatócsoportba, hol van az eredeti közlemény stb... ezekkel most sem találkoztunk.
Ennyi talán elég is, akkor lássuk a következtetést:
A Fuji egy alvó óriás, ami már több mint 300 éve szunnyad. Hosszú ez az idő vagy kevés? A kitörési kronológia erről nem sokat árul el, abban sok a bizonytalanság. Mindazonáltal nem is megyünk ezzel sokra, mert ebből nem lehet ítélni! Tény, hogy a Fuji egy időzített bomba, amelynek egy jövőbeli kitörése komoly problémákat fog okozni. Veszélyes vulkán, éppen ezért a japán vulkanológusok minden bizonnyal naprakészen követik a viselkedését. Mi az, ami valóban egy közelgő kitörésre utalhat? 1. Gyakoribbá váló földrengés rajok; 2. A hegy felszíne egyre jobban kidomborodik (ez a magma nyomásából adódik, azaz visszatérve a jelzett hírre, amennyiben már 16-szorosára nőtt volna a magmakamra belső nyomása, akkor mindez világosan észlelhető lenne a Fuji magasságának növekedésében!); 3. Megnövekszik a kéndioxid és széndioxid gázkiáramlás. Akkor tehát figyeljük ezeket a jeleket a Fuji esetében is! Addig is persze nem értelmetlen felkészülni arra, hogy milyen hatása lehet a Fuji jövőbeli kitörésének! Tokyo mindössze 100 km-re fekszik tőle és egy ilyen gazdasági központot ki tudja hogyan érne egy nagyobb kitörés? Ilyenre még nem volt példa a modern történelemben, de valamikor lesz... azt azonban egy másfajta hír fogja megelőzni!

Eredeti bejegyzés (Tomi):

A Fuji Kawasaki felől

A Japán Nemzeti Földtudományi és Katasztrófamegelőzési Intézet érdekes tanulmányt készített, melyet a Kyodo News is lehozott, azóta pedig több tudományos blog is foglalkozik vele (Volcanidiscovery; Wired Science), a legtöbb hírportálon is vezető anyag lett. Hogy miért is, arra jól rávilágít Szabolcs egyik korábbi bejegyzése a Fujiról. Ahogy írta, az 1707-es, eddigi utolsó kitörés hamulepellel borította be Edót, Tokió elődjét, manapság pedig egy ilyen kitörés akár jóval nagyobb gondot is okozhatna.
De mi miatt utalnak mindenhol egy esetleges kitörésre? Volt bármi jele is ennek?
Az intézet munkatársai megállapították, hogy a Fuji magmakamrájában (arra nincs utalás, hogy a Szabolcs által említett kettő közül melyikben) 1.6 MPa-ra nőtt a nyomás, míg szerintük ennek 1/16-a is elegendő lehet egy kitöréshez. Meg kell jegyezni, hogy önmagában a magmakamrában lévő (becsülhető - hiszen közvetlen mérést végezni nem lehet) nyomás mértéke önmagában még nem ad teljes képet. Gondoljunk csak arra, hogy a mélység növekedésével fokozatosan nő az ún. litosztatikus, a kőzetek súlyából adódó nyomás. A feltörő magmának ezt és a kőzetek törési szilárdságát is le kell küzdenie. Amíg csak annyit mondanak, hogy a nyomás mekkora, de azt nem, hogy milyen mélységben lévő, milyen magmakamrában, addig tudományos szempontból a hír nem teljes, nem is igazán ellenőrizhető.
Sokkal közvetlenebb jelekre hívta fel a figyelmet Dr Masaaki Kimura, a Ryukyui Egyetem professor emeritusa. Szerinte három éven belül kitör a Fuji. Ezt több megfigyelésre alapozza, melyek: a hegy kráteréből növekvő mennyiségű gőz, gáz tör elő; a környéken többfelé víz tört fel a földből; nagy üregek szakadtak-nyíltak fel a hegy lejtőin és azokból forró gázok törtek fel (Erről adott hírt a Wired Science portál egyik kommentelője, "hidflect" is, aki a Fuji melletti tóvidék tavaiból látott feltörni hatalmas gázbuborékokat.). Az általa adu ászként értékelt tény pedig az, hogy egy 34 km hosszú, a hegy alatt húzódó vetőt fedeztek fel nemrég. Feltételezése szerint egy nagyobb földrengés során a vető mentén történő elmozdulás a legrosszabb esetben a hegy összeomlásával is járhatna. Ez hatalmas földcsuszamlásokat, törmeléklavinákat okozna, emellett a magmakamra feletti hirtelen nyomáscsökkenés miatt nagy erejű vulkánkitöréssel is.
Ez pedig a közeli, sűrűn lakott területeken hatalmas pusztítással járna, következményei azonban globális szinten érezhetők lennének a japán gazdaságra, illetve Tokióra, a világ egyik pénzügyi-gazdasági központjára gyakorolt hatása miatt.
Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindig tiszta fejjel, a rémhírkeltés elkerülésével igyekezzünk a tényeket értelmezni, a híreket tálalni. Ami biztos, hogy a Fuji alatt vélhetően nem is egy magmakamra van, az egyikben a nyomás nő, a tűzhányó aktívabbá válásának vannak jelei. Bízzunk a japán kutatókban és rendkívül fejlett megfigyelőrendszerükben, hogy időben jeleznek majd, ha kell!