2012. szeptember 9., vasárnap

Fuji - kitörés várható? - valamikor biztos...


Frissítés (Szabolcs, vasárnap 21:00):
Rövidesen jelentkezünk egy értékeléssel és helyre tesszük a legújabb rémhírt... Holnap reggel mindez az Inforádió adásában is hallható lesz!

OK, akkor röviden... pénteken még nem voltam benne biztos, csak sejtettem, hogy az újabb vulkánkitörési láz eléri a hazai médiát is és lőn... Az Index.hu portálon olvashatjuk, hogy "kitörés határán van a Fuji" és ennek milyen következményei lehetnek. Nos, erre Balázs megadta a lakonikus választ, amivel tökéletesen egyetértek: "Az, hogy egy aktív vulkánra valaki azt mondja, hogy bármikor kitörhet, olyan, mintha azt mondaná, hogy holnap is fel kell majd a nap." A kérdés persze csak az, hogy mikor? A vulkánkitörés pontos idejét senki nem tudja megjósolni, olyan badarságot pedig egy szakember nem mondhat, hogy 3 éven belül kitör egy vulkán, mondjuk a Fuji... Nézzük azonban a mostani hír részleteit!
Az eredeti hír, ami az index cikkben is szó szerint megjelent számos adatot, megfigyelést tartalmaz és innen kezd az a szakember számára gyanússá válni. Vegyük sorba csupán a legfontosabb megállapításokat:
1. "A tudósok mérései szerint a vulkán magmakamrájában ma magasabb a nyomás, mint az 1707-es kitörésnél volt." - Válasz: legjobb ismereteim szerint sem tudják a szakemberek a magmakamra nyomását mérni! Erre nincsen ugyanis mérőeszköz!!! A nyomást legfeljebb modellezni lehet, számos bemenő paraméter segítségével és ehhez hozzá kell tenni ezek bizonytalanságát. Természetesen nem lehet tudni azt sem, hogy 1707-ben mekkora volt a nyomás a Fuji alatti magmakamrában!
2. "A műszerek 1,6 megapascalt mutatnak, ami a 16-szorosa annak az elméleti minimum értéknek, ami már képes egy kitörést beindítani." - Válasz: Huhhh, szuper, ez a számszerűsítés tényleg hihetővé teheti a hírt, de... a tudomány más! Egyrészt, amint már írtam a műszerek nem mérik a magmakamrában lévő nyomást! Továbbá, nincs minimum nyomás érték, ami egy kitörés beindulásához szükséges. A tudomány másképpen működik! A mérési eredményeket tudományos publikációkban teszik közre a szakemberek, ahol a következtetéseket nagyon meg kell alapozni. Nem tudok olyan tanulmányról, ami meghatározta volna a magmakamra minimális nyomását ahhoz, hogy vulkánkitörés induljon be (megjegyzem ez rengeteg paramétertől függ, azaz univerzális értéket mondani, hmmm, szamárság...). Másrészt a jelzett érték (1,6 megapascal nyomás a Fuji magmakamrájában) nem az interneten szaladgálna, hanem egy tudományos konferencián, egy tanulmányban jelent volna meg először...
3. "A tavaly márciusi nagy földrengés aztán csak rontott a helyzeten, és egy 34 kilométer hosszú új törésvonalat nyitott meg, éppen a hegy alatt." - Válasz: Ismét egy pontosnak tűnő megfigyelés. Erre megint csak az a válaszom, hogy akkor hihető, ha ez szakközönség előtt is megmérettetik... Egy törésvonal, megjegyzem még azért nem kell pánikot okozzon, mivel a Fuji olyan lemeztektonikai helyzetben van, hogy a legutolsó kitörése óta vélelmezhetően számos töréses mozgás történt alatta. De nézzük csak a ki is mondta ezt a 34 km hosszú törésvonal megfigyelést?
4. "...tette közzé mérési eredményeit egy nemzetközi kutatócsoport." - Válasz: Pont, bingó! Tessék összeszámolni, hogy hány ilyen hír jelenik meg naponta - ilyen vagy olyan kutatócsoport ezt és azt a következtetést hozta. Ismét hangsúlyozom, a tudomány nem ilyen, hogy egy kutatócsoport első eredményeivel az internetes hírportálokhoz rohan! Ráadásul illik megnevezni, hogy kik is tartoznak be a kutatócsoportba, hol van az eredeti közlemény stb... ezekkel most sem találkoztunk.
Ennyi talán elég is, akkor lássuk a következtetést:
A Fuji egy alvó óriás, ami már több mint 300 éve szunnyad. Hosszú ez az idő vagy kevés? A kitörési kronológia erről nem sokat árul el, abban sok a bizonytalanság. Mindazonáltal nem is megyünk ezzel sokra, mert ebből nem lehet ítélni! Tény, hogy a Fuji egy időzített bomba, amelynek egy jövőbeli kitörése komoly problémákat fog okozni. Veszélyes vulkán, éppen ezért a japán vulkanológusok minden bizonnyal naprakészen követik a viselkedését. Mi az, ami valóban egy közelgő kitörésre utalhat? 1. Gyakoribbá váló földrengés rajok; 2. A hegy felszíne egyre jobban kidomborodik (ez a magma nyomásából adódik, azaz visszatérve a jelzett hírre, amennyiben már 16-szorosára nőtt volna a magmakamra belső nyomása, akkor mindez világosan észlelhető lenne a Fuji magasságának növekedésében!); 3. Megnövekszik a kéndioxid és széndioxid gázkiáramlás. Akkor tehát figyeljük ezeket a jeleket a Fuji esetében is! Addig is persze nem értelmetlen felkészülni arra, hogy milyen hatása lehet a Fuji jövőbeli kitörésének! Tokyo mindössze 100 km-re fekszik tőle és egy ilyen gazdasági központot ki tudja hogyan érne egy nagyobb kitörés? Ilyenre még nem volt példa a modern történelemben, de valamikor lesz... azt azonban egy másfajta hír fogja megelőzni!

Eredeti bejegyzés (Tomi):
A Fuji Kawasaki felől
A Japán Nemzeti Földtudományi és Katasztrófamegelőzési Intézet érdekes tanulmányt készített, melyet a Kyodo News is lehozott, azóta pedig több tudományos blog is foglalkozik vele (Volcanidiscovery; Wired Science), a legtöbb hírportálon is vezető anyag lett. Hogy miért is, arra jól rávilágít Szabolcs egyik korábbi bejegyzése a Fujiról. Ahogy írta, az 1707-es, eddigi utolsó kitörés hamulepellel borította be Edót, Tokió elődjét, manapság pedig egy ilyen kitörés akár jóval nagyobb gondot is okozhatna.
De mi miatt utalnak mindenhol egy esetleges kitörésre? Volt bármi jele is ennek?
Az intézet munkatársai megállapították, hogy a Fuji magmakamrájában (arra nincs utalás, hogy a Szabolcs által említett kettő közül melyikben) 1.6 MPa-ra nőtt a nyomás, míg szerintük ennek 1/16-a is elegendő lehet egy kitöréshez. Meg kell jegyezni, hogy önmagában a magmakamrában lévő (becsülhető - hiszen közvetlen mérést végezni nem lehet) nyomás mértéke önmagában még nem ad teljes képet. Gondoljunk csak arra, hogy a mélység növekedésével fokozatosan nő az ún. litosztatikus, a kőzetek súlyából adódó nyomás. A feltörő magmának ezt és a kőzetek törési szilárdságát is le kell küzdenie. Amíg csak annyit mondanak, hogy a nyomás mekkora, de azt nem, hogy milyen mélységben lévő, milyen magmakamrában, addig tudományos szempontból a hír nem teljes, nem is igazán ellenőrizhető.
Sokkal közvetlenebb jelekre hívta fel a figyelmet Dr Masaaki Kimura, a Ryukyui Egyetem professor emeritusa. Szerinte három éven belül kitör a Fuji. Ezt több megfigyelésre alapozza, melyek: a hegy kráteréből növekvő mennyiségű gőz, gáz tör elő; a környéken többfelé víz tört fel a földből; nagy üregek szakadtak-nyíltak fel a hegy lejtőin és azokból forró gázok törtek fel (Erről adott hírt a Wired Science portál egyik kommentelője, "hidflect" is, aki a Fuji melletti tóvidék tavaiból látott feltörni hatalmas gázbuborékokat.). Az általa adu ászként értékelt tény pedig az, hogy egy 34 km hosszú, a hegy alatt húzódó vetőt fedeztek fel nemrég. Feltételezése szerint egy nagyobb földrengés során a vető mentén történő elmozdulás a legrosszabb esetben a hegy összeomlásával is járhatna. Ez hatalmas földcsuszamlásokat, törmeléklavinákat okozna, emellett a magmakamra feletti hirtelen nyomáscsökkenés miatt nagy erejű vulkánkitöréssel is.
Ez pedig a közeli, sűrűn lakott területeken hatalmas pusztítással járna, következményei azonban globális szinten érezhetők lennének a japán gazdaságra, illetve Tokióra, a világ egyik pénzügyi-gazdasági központjára gyakorolt hatása miatt.
Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindig tiszta fejjel, a rémhírkeltés elkerülésével igyekezzünk a tényeket értelmezni, a híreket tálalni. Ami biztos, hogy a Fuji alatt vélhetően nem is egy magmakamra van, az egyikben a nyomás nő, a tűzhányó aktívabbá válásának vannak jelei. Bízzunk a japán kutatókban és rendkívül fejlett megfigyelőrendszerükben, hogy időben jeleznek majd, ha kell!


Best Blogger Tips

17 megjegyzés:

  1. Kitört Nicaraguában a San Cristobal tűzhányó! A jelentések szerint mintegy 4 km magasra emelkedett a vulkáni hamu és több mint 3000 embert kellett eddig kitelepíteni.
    Videofelvétel a kitörésről: http://www.youtube.com/watch?v=VlJ6a6GdeNI&feature=player_embedded és http://www.youtube.com/watch?v=QYOBhYQtEEI&feature=player_embedded

    VálaszTörlés
  2. Képek a San Cristobal kitörésről: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.433825200001058.115943.113540418696206&type=3

    VálaszTörlés
  3. Azt szeretnem kerdezni valakitol aki ert hozza: Mi volt az alapja annak a remhirnek 1979ben hogy foldrenges lesz Budapesten, es a Gellert hegy leomlik a Dunara. Anno az volt a fama hogy 1980 januarban lesz a foldrenges es Bicsket is erinteni fogja. Allitolag ezt a japanok "szamitottak" ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szilveszter!
      Röviden a válasz a kérdésre: semmi. Jelenleg sincs semmilyen eszközünk arra, hogy előrejelezzük a földrengéseket. Valószínűleg a hírt közlő félreértette a cikk lényegét, ami talán arról szólt, hogy milyen következménye lenne egy nagyobb földrengésnek a főváros környékén (hozzáteszem nem ismerem a cikket). Szóval ilyet nem lehet kiszámolni. Azon ugyanakkor lehet gondolkozni, hogy mennyire stabil egy olyan meredek hegyoldal, mint a Gellért-hegy K-i oldala, de ez már nem a mi asztalunk.

      Törlés
  4. A Szantorini alatt meg gyűlik a magma. A cikkben azt is megjegyzik, hogy 3500 éve tört ki utoljára. Ennyit a tudományos alaposságról.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az lenne a jó, ha az ilyen cikk íróiban gyűlne össze "valami", mielőtt elkezdik írni ezeket a cikkeket. Például az igényesség,h ne írjon le olyasmit, ami badarság...
      Az Eruptions blog legújabb bejegyzése foglalkozik a Santorinivel. Érdemes elolvasni http://www.wired.com/wiredscience/2012/09/doom-volcano-research-media/

      Törlés
  5. Kitörés történt a Karangetang vulkánon szeptember 9-én.
    A legfrisebb információk szerint két lávafolyást figyeltek meg és piroklaszt árakat.
    A San Cristóbal jelenleg gázt bocsájt ki 300 méteres magasságba, melynek mennyisége tegnaphoz képest is csökkent.

    VálaszTörlés
  6. Intenzív kitörés a guatemalai Fuego tűzhányón, Több mint 30 ember kitelepítése kezdődött meg! Részletek: http://tuzhanyo.blogspot.hu/p/legfrissebb-rovidhirek.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 30 ember? micsoda tömeg. ;) :)

      Törlés
    2. 30 ezer... (ez egy kicsit több, azaz igen sok!)

      Törlés
  7. El Hierro ismét! újabb földrengés rajok El Hierro szigete alatt. Most a korábbi viszonylag sekélyebb (ca. 10 km) rengések mellett újra vannak mélyebbről (18-20 km) kipattanó földrengések is. Forrás: http://www.ign.es/ign/resources/volcanologia/HIERRO.html

    VálaszTörlés
  8. El Hierro újratöltve! feltehetően újabb magmabenyomulások okozhatják az újra meginduló szeizmikus aktivitást El Hierro szigetén. Ma már közel 100 földrengés pattant ki a sziget alatt mintegy 20-22 km mélységből!
    Forrás: http://www.ign.es/ign/resources/volcanologia/HIERRO.html

    VálaszTörlés
  9. http://vimeo.com/19547193

    VálaszTörlés
  10. Boris az Eruptions blogban írt a Fujival kapcsolatban, annak apropóján, hogy az INGV vendége volt Eisuke Fujita a Japán Nemzeti Földtani Kutatóintézet munkatársa. A japán professzor részt vett a modellezésben, ami a Tohokui földrengést hatását vizsgálta a Fuji magmakamrájára. Elnézést kérek, de nem volt érkezésem a fordítást megírni, így Boris eredeti hozzászólása olvasható alább:

    "Just a note on the recent hype about Fuji threatening to erupt (obviously, in a catastrophic fashion) - we had a guest lecture yesterday here in the INGV-Osservatorio Etneo by Eisuke Fujita of the National Research Institute for Earth science and Disaster prevention in Tsukuba (Japan) right on the effect of the 11 March 2011 magnitude 9 Tohoku earthquake on the Japanese volcanoes. Remember, at the time it was said that we would soon see a drastic increase in volcanic activity in Japan, and the excitation grew stronger when 4 days after the huge earthquake, a magnitude 5.9 earthquake occurred right below Fuji. Well, one-and-a-half years have gone by, and nothing has happened, except for the fearmongering in the media and on a number of blogs.

    In his lecture, Fujita described how they ran a number of computer models imagining the pressure and stress changes on a magma chamber located below Fuji (by the way, it was revealed that extraterrestial forces represent a really, really minuscule part of the forces acting on a magma chamber located at an assumed 10-15 km below the volcano). He also showed graphics of different types of earthquakes recorded under Fuji, and what came out was that except for the 15 March 2011 magnitude 5.9 event, there was virtually no change in the seismicity at the volcano since then. So there is absolutely no sign of an awakening of Fuji - I have said this before and Erik did, too, but here we have first-hand confirmation from an authoritative source. Let's see whether this message will find its way also into the mainstream media (I feel not too confident about it) ...

    ...there's no way to directly measure the pressure in a magma chamber :-D. These researchers just did some theoretical calculations on the pressure changes that the reservoir might have been subjected to, indicating that the local (magnitude 5.9) earthquake on 15 March must have caused a much larger pressure change than the distant magnitude 9 earthquake four days earlier. The pressure change was dynamic, not permanent (that is, there is no cause to believe that pressure in the magma chamber did change permanently). In any case, Fuji has not shown the least bit of a (seismic, deformation, gas emission) reaction to both earthquakes and is peacefully sleeping to the present day."

    VálaszTörlés
  11. Egy nagyon láma kérdésem van, kérlek ne oltsatok le egyszerre.
    Számomra a józan paraszti ész azt diktálná, hogy a vulkáni kráterben vagy a vulkán mellett valahol fúrjanak le azoknál a vulkánoknál, ami komoly veszélyeket rejtenek magukban. Így lejuttatva szenzorokat.
    Ezt miért nem csinálják?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv!
      Egyáltalán nem rossz a kérdés. Sőt! A szeizmikus érzékelőket például általában a talajban helyezik el elásva. A GPS-eket viszont nem lehet a felszín alá tenni, ahogy a gázmérés eszközeit sem. Ma már a tűzhányók minden rezdülését detektáljuk a nagy érzékenységű műszerek segítségével. A jövő azonban egyértelműen a távérzékelésben van, amit kiegészít a felszínen végzett megfigyelés. Ma már a műholdakra szerelt radarok segítségével cm-es pontossággal képesek letapogatni a felszínt (ez az un. INSAR technika), így figyelve a tűzhányók domborodását (=magambenyomulás/hidrotermális rendszer feltöltődése). Azt lehet mondani, hogy probléma nem nálunk van. Egyszerűen a legpontosabb adatok elemzése révén sem könnyű előre megmondani, hogy mi fog történni, mikor és hol. Már korábban írtam ezt a hasonlatot. Kicsit olyan a vulkanológus helyzete, mint egy szülészeten dolgozó orvosé. A gyermekáldás esetében sem tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor születik meg a baba, hiába figyeljük a legjobb ultrahangos műszerekkel. Sőt még a komplikációkat sem lehet mindig kiszúrni. Pedig a szülés mindennapos dolog az emberiség életében. Éppen ezért megszámlálhatatlanul sok tapasztalunk van gyermek születésről. Sokkal több, mint vulkánkitörésről, mégsem lehet előrejelzni a születést sem. Tulajdonképpen ma már nem azon múlik az egész, hogy nem jó a technika, ahogy megfigyeljük a tűzhányókat, hanem azon, hogy a természet mindig képes valami újat mutatni nekünk. Éppen ez adja a szépségét. :)

      Törlés
  12. Nagyon tetszett a cikk, a kommentek és nem utolsósorban az azokra adott válaszok. Köszönöm, ma is megtudtam valami újat és érdekeset!

    VálaszTörlés