Soufriére Hills: robbanásos kitörés, de hol a magma?

Tíz napja egy bejegyzésben hírül adtuk, hogy hosszabb szünet után ismét hallatott magáról a montserrati Soufriére Hills tűzhányó. Számunkra kitüntetett jelentőségű e vulkán működése, mivel az 1995 óta zajló események rengeteg tapasztalatot adtak nekünk a csomádi vulkanológiai kutatásokhoz, valamint a magmakamra folyamatok rekonstruálásához. Balázs és Évi tavaly egy konferencia kapcsán ott voltak a helyszínen, ahol további élményeket és hasznos megfigyeléseket gyűjtöttek. A Soufriére Hills vulkáni működése és a kapcsolódó társadalmi hatás (a karibi paradicsom állapotának változása a vulkáni működés következtében) engem különösképpen megfogott és ezt nagyon tanulságosnak tartom a modern társadalom számára is. Ezért nem véletlen, hogy a Kemenes Vulkánpark bemutatójának a vulkáni működés pusztító hatását illusztráló termében a Soufriére Hills példája szerepel, rekonstruált házakkal, óriás képekkel és filmvetítéssel (persze ehhez rendezni kell még a jelenlegi váratlan nyugtalanító helyzetet...).

Freatikus kitörés a Soufriére Hills vulkánon helyi idő szerint ma reggel 8 óra körül. Forrás: MVO Flickr képgallériája

Tehát Soufriére Hills! A Montserrat Volcano Observatory (MVO) mai friss híre már robbanásos kitörésről ad hírt, amelynek során a vulkáni hamufelhő közel 1 km magasságba emelkedett a kráter fölé. A robbanásos kitörést az elmúlt két napban intenzív vulkánszerkezeti (VT) földrengés raj előzte meg (napi mintegy 50 rengéssel). A kitörés helye ott volt, ahol a tűzhányó 2010. februárjában időszakosan abbahagyta működését. Ezzel párhuzamosan megerősödött a fumarola tevékenység is. Maga a robbanásos kitörés tipikus kürtőtisztító kitörés volt, amikor magma anyaga nem is kerül a felszínre. Vulkánkitörés magma nélkül? Ez az úgynevezett freatikus kitörés típus, amikor a túlhevített kőzetek repedéseibe víz kerül, az felforrósodik, gőzzé alakul és az ezzel járó hirtelen térfogatnövekedés szétveti, apró darabokra töri a kőzeteket és azokat a felszínre robbantja. Nem veszélytelen az ilyen kitörés, mert váratlanul következik be és a robbanás erejétől függően akár méteres nagyságú kőzetdarabok repülhetnek a kráter több száz méteres körzetében. Más esetben olyannyira hatékony a robbanásos aprózódás, hogy a felszín alatti kőzetek apró, milliméteres darabkákra esnek szét és sűrű vulkáni hamufelhő formájában robbannak ki a kürtőből. De hol a magma? A magma valószínűleg ismét nyomul felfelé a Soufriére Hills tűzhányó alatt (erre utalhatnak a VT rengésrajok) és ennek hőhatása következtében forrósodnak át a felette lévő kőzetek. Az ilyen kürtőtisztító típusú, freatikus vulkáni működés gyakran vezet be egy új kitörési ciklust, amire a Soufriére Hills esetében is volt példa, 2005-ben és 2008-ban is. Elképzelhető tehát, hogy ezek az események most is egy intenzívebb vulkáni működési fázis előhírnökei. Szemünk tehát biztos rajta lesz ezen a számunkra kitüntetett tűzhányón!

Kürtőtisztítás! Freatikus kitörés a Soufriére Hills tűzhányón. Forrás: MVO Flickr képgallériája

Nyugtalan vulkánok a Fülöp-szigeteken

Két tűzhányón is emelték a készültségi szintet a Fülöp-szigeteken. A Taal vulkán már tavasz óta nyugtalan, de egyelőre csak időnként felerősödő szeizmikus aktivitásról számolt be a helyi obszervatórium (PHIVOLCS). Legutóbb szeptember végén adtak hírt ilyen eseményről. Manila, a filippínó főváros alig 48 km-re fekszik a vulkántól. A városban és környékén 21 millió ember él, így a Taal helyzetéből adódóan rajta van az ún. "decade volcanoes" listán, amely a világ legveszélyesebb tűzhányóinak a IAVCEI által kiadott listája. (Megjegyzem a Merapi is szerepel ezen a listán!) Utolsó kitörése 1977-ben volt, azóta csak a szeizmikus aktivitás időnkénti felerősödése és a krátertóban gejzír tevékenység jellemezte a működését.

Egy másik tűzhányó, a Bulusan már sokkal határozottabban mutatja az ébredezés jeleit. A szeizmikus aktivitás erősödése mellett több kitörést is produkált az elmúlt néhány napban. A kitörések során legfeljebb 1 km magasra pöfékeli a vulkáni hamut a tűzhányó. Az obszervatórium jelentésében megjegyzi, hogy a jelenlegi vulkáni működés nem szokatlan olyankor, amikor a tűzhányó ébredezik. A jelenlegi hamuszórások valószínűleg kürtőtisztító jellegűek. A friss magma még nem érte el a felszínt, de már elég közel jár, és felfűti a felszín közeli vizeket, ami hirtelen elpárologva kisebb robbanásokat okoz. Néha akár olyan nagyot, hogy a gőzfelhő aztán valamennyi kőzettörmeléket is magával ránt a vulkáni kürtőből. A kitörések következtében egy 4 km átmérőjű veszélyzónát jelöltek ki a vulkán körül.
Az obszervatórium figyelmeztet, hogy nem javasolt a veszélyzónán belülre menni, és hogy a környéken megnőtt a laharveszély. Egy laharról már érkeztek hírek. A vulkán közelében 80 ezer ember él. Egyelőre nem kezdték meg nagy számban a kitelepítést. A kitörések után a vulkán környékéről hamuhullást is jelentettek.

A Bulusan november 9-i kitörése. forrás