Taal: gázbuborékok a tóban

A fülöp-szigeteki Taal vulkán, amelynek készültségi szintjét az előző héten a második fokozatra emelték továbbra is nyugtalan és a szakemberek továbbra is aggódva figyelik a vulkáni eredetű földrengések gyakorisági számát, valamint a magas szén-dioxid kibocsátást. Mindezek alapján a hatóságok a vulkáni sziget elhagyását tanácsolják a lakosságnak (a szigeten több ezren élnek).

Tó a tóban. A Taal vulkán kráter tava (MCL), amelyből intenzív szén-dioxid kiáramlás történik. Forrás: IAVCEI Commission of Volcanic Lakes

A Nemzetközi Vulkanológiai Társaság (IAVCEI) kráter tavakkal foglalkozó bizottsága most friss adatokat tett közzé, amelyek látványosan mutatják azt, hogy miképpen távoznak a szén-dioxid gázbuborékok a kráter aljáról. A vizsgálatok eredményei azt muttaják, hogy a kiáramló szén-dioxid felemelkedő magmából származik, azaz mindenképpen figyelmeztető erejű. A szén-dioxid kibocsátás az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, jelenleg meghaladja a napi 4600 tonnát. A tó belsejében végzett akusztikai vizsgálatok alapján "látható" az is, hogy miképpen történik a felszínen amúgy láthatatlan gáz kiáramlása. A tó aljáról mint valami "lángnyelvek" csapnak fel a gázbuborék áramok (a hanghullámok visszaverődése arányos a gázbuborékok sűrűségével).
A kérdés az, hogy a következő időszakban hogyan változik a gázkibocsátás? Egyelőre a gázok szabadon tudnak távozni a magmatestből, azaz a magmában nem növekszik a belső nyomás, ami heves robbanásos kitöréshez vezethet. A kulcskérdés az, hogy a magma folytatja-e az útját felfelé (ezt a földrengések száma és a kipattanás mélysége /hipocentrum/ alapján lehet megállíptani) és kapcsolatba lép-e, keveredik-e a tó vizével? Ha ez az utóbbi bekövetkezik, mint például 1965-ben, akkor az egy nagyon heves robbanásos kitörést okoz. Ha a tó vize nem jut be a magmába, de a kőzetolvadék a felszínre tör, akkor látványos lávatűzijáték-szerű kitörés lehet, ami kevésbé veszélyes a lakosságra. A harmadik lehetőség az, hogy a magmatest megáll és nem következik be vulkáni működés...

A Taal szén-dioxid kibocsátásának változása az elmúlt három évben (balra). Az akusztikai vizsgálatok alapján "látható" a szén-dioxid gázfeláramlás a tó belsejében(jobbra). Forrás: IAVCEI Commission of Volcanic Lakes

Magma emelkedik a Fülöp-szigeteki Taal vulkán alatt: lesz-e kitörés?

Közeledik az európai légiközlekedést több napra leállító Eyjafjallajökull kitörés heves robbanásos kitörési szakaszának évfordulója, amiről természetesen majd megemlékezünk. Azonban előtte egy aktuális hír a Föld másik pontjáról.

Idilli a kép..., azonban a tó vizével kitöltött kalderában találató Vulkán sziget számos pusztító kitörés színhelye volt. Forrás: "Essentium"

A Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet (PHIVOLCS) második fokozatra emelte a riasztást a Taal tűzhányó körül. A Taal vulkán Manilától, Fülöp-szigetek fővárosától mintegy 50 km-re délre, viszonylag nagy népsűrűségű Batangas térségben található. Az aktív tűzhányó egy 15x20 km nagyságú kalderában helyezkedik el, amit tó vize tölt ki. A mintegy 5 km átmérőjű Vulkán sziget változatos vulkáni működési formákból, mint például tufagyűrűkből, salakkúpokból áll össze. Közepén egy kisebb tó található, aminek hőmérséklete meghaladja a 30 fokot. Bár a szigeten tilos az állandó letelepedés, mégis sok szegény család lakik itt, akik elsősorban halászatból élnek.
A Taal Fülöp-szigetek legaktívabb vulkánjai közé tartozik, azonban most már több mint 30 éve szunyókál. A 16. század óta több mint 30 kitörése volt. A legnagyobbak, VEI=4 erősségűek 1716-ban, 1749-ben és 1754-ben (ez több mint 200 napon keresztül zajlott, ami után 54 éves szünet következett) történtek, amik után az 1800-as években 10-15 éves szünetekkel következő, kisebb erősségű (VEI=1-2) vulkáni működések voltak. Ezt a szakaszt az 1911-es kitörés zárta, ami után alapvetően megváltozott a tűzhányó viselkedése. Az 1911. január 27-i kitörés közel 2000 halálos áldozattal járt és a sziget belsejében ekkor jött létre a kis tavacska. A kitörés hangját közel 1000 km körzetben hallották, a kitörési felhőt pedig Manilában is látták, a helyszínen pedig mindent letaroló, vulkáni törmelékárak söpörtek végig elfektetve a környező erdősségek fáit. Akkor még nem ismerték ezt a vulkáni folyamatot... Ezután hosszasan pihent a tűzhányó, majd 1965-ben ébredt fel újra és ismét egy VEI=4 erősségű kitörést produkált.

Ez maradt a pálmafákból a Taal 1965. évi kitörése után. A hurrikánszerű vulkáni törmelékes torlóár mindent elsöpört 3-4 kilométeres körzetben. Fotó: James Moore (Amerikai Geológiai Szolgálat).

Az 1965-ös kitörés fordulópont volt a vulkanológiában. A Taal heves, robbanásos kitörése során több kilométer magasra emelkedett fel a gomolygó hamufelhő, azonban ez nem csak felfelé, hanem a felszín közelében, gallérszerűen oldalirányban is szétterjedt! A hurrikánok sebességével végighömpölygő vulkáni törmelékes felhő mintegy négy kilométeres körzetben mindent elpusztított és közel 200 halálos áldozatot szedett a tó partján élő falvakban. A vulkáni kitörést az Amerikai Geológiai Szolgálat szakembere Jim Moore dokumentálta, majd néhány évvel később Richard Fisher, neves amerikai vulkanológus a képeket tanulmányozva régi emlékeit látta viszont, amikor a Bikini szigeteken az atombomba kísérleteket nézte végig katonaéveiben. Ennek alapján a kitörési felhő alján oldalirányban, nagy sebességgel szétáramló, gomolygó vulkáni hamufelhőt alapi torlóárnak nevezte el. A katasztrofális robbanásos kitörést a tó vizének a forró magmát tartalmazó kürtőbe való bejutása okozta. Ezután csendesebb, főleg stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések következtek egészen 1977-ig. Azóta csendes a tűzhányó, legalábbis a felszínen...
A legutolsó kitörés óta 34 év telt el. Az elmúlt években azonban számos jel mutatott arra, hogy a vulkán újratöltődik. Tavaly, májusban a Vulkán-sziget belsejében lévő tó vize több fokkal megemelkedett, majd június elején a földrengések magma felemelkedését jelezték. Ekkor a PHIVOLCS 2-es fokozatra emelte a riasztási szintet. Most ugyanez a helyzet áll elő. Ismét a "Figyelmeztető" fokozatra került a zászló, mivel naponta több vulkáni eredetű földrengés pattan ki a tűzhányó alól, emellett a szén-dioxid kiáramlás is jelentősen megnőtt (az elmúlt hónapban elérte a napi 4670 tonnát). Ezek a jelek egyértelműen friss magma felemelkedését jelzik. A kérdés, hogy mi lesz ennek a vége? Vulkáni kitörés vagy ismét megáll a kőzetolvadék tömeg, mint tavaly nyáron? Ezt előrejelezni egyelőre lehetetlen, várni kell a további jeleket! A figyelmeztetés azonban fontos, mivel nem veszélytelen vulkánról van szó. Ráadásul közeleg Húsvét szent hete, ami Fülöp-szigeteken sok embert megmozgat. Ramon Arguelles püspök, bár mindenkit bátorít a szertartásokon való részvételre, mai közleményében megjegyezte, hogy egyetért a kitelepítési felhívással, noha kényszeríteni senkit sem lehet erre. A PHIVOLCS szakemberei azonban az ünnepek alatt sem fogják levenni szemüket a szeizmogramok képeiről, folyamatosan mérik a szén-dioxid kibocsátást és a vízhőmérsékletet. Mert jobb felkészülni, egy ilyen tűzhányónál bármi bekövetkezhet!

Kitelepítések a Fülöp-szigeteken!

2011. február 21-én, tegnap reggel (helyi idő szerint 9:12-kor) újra kitört a Fülöp-szigeteki Bulusan tűzhányó! A Luzon szigetén található vulkán 2010. november elején kezdett ébredezni, majd számos kisebb pöffentés után egy erőteljes robbanásos kitörés történt november 21-én. Azóta a tűzhányó pár hónapig elcsendesedett. 2011. február 20-án, vasárnap két vulkanotektonikus földrengést észleltek, majd másnap bekövetkezett a kitörés: a PHIVOLCS (Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet) szerint freatikus kitörés történt, mely 19 percig tartott, és egy kb. 3 km magas (tengerszint felett) szürke hamufelhőt lövellt a magasba. A robbanás hangját még a vulkántól 10 km távolságban is hallották. A hamufelhő dél-délnyugat felé terjedt, melynek következtében számos városban jelentettek hamuhullást. A 46 ezer lakost számláló Irosin városát kb. 5 mm vastag hamu borítja, és szinte semmit sem lehet látni a hamuhullás miatt. A tűzhányó környéke igen sűrűn lakott (több mint 100 ezer ember), a helyi hadsereg már kb. 2000 embert telepített ki a környező településekről. 31 középiskolás diákot kellett kezelni a hamu okozta légzési problémákkal. A vulkán térségét "tiltott repülési zónának" nyilvánították, így amíg a hamuveszély fennáll, teljes légtérzár van a térségben.

A Bulusan tegnap reggeli kitörésekor képződött szürke hamufelhő (bal oldali kép) és a hamuhullás hatása a környező települések egyikén (jobb oldali kép). A képek forrása: megagalerias.terra.

Mindezek ellenére a tegnapi kitörés nem mondható nagynak, a tűzhányón a riasztási fokozatot nem emelték, vagyis maradt 1-es (a legkisebb), ami azt jelenti, hogy továbbra is tilos belépni a vulkán körüli 4 km átmérőjű veszélyzónába a lehetséges hamu- és gőzkitörések miatt. Továbbá, figyelmeztetnek minden környéken élő lakost az esetleges heves esőzések következtében kialakuló laharok (iszapárak) okozta veszélyekre.

Nyugtalan vulkánok a Fülöp-szigeteken

Két tűzhányón is emelték a készültségi szintet a Fülöp-szigeteken. A Taal vulkán már tavasz óta nyugtalan, de egyelőre csak időnként felerősödő szeizmikus aktivitásról számolt be a helyi obszervatórium (PHIVOLCS). Legutóbb szeptember végén adtak hírt ilyen eseményről. Manila, a filippínó főváros alig 48 km-re fekszik a vulkántól. A városban és környékén 21 millió ember él, így a Taal helyzetéből adódóan rajta van az ún. "decade volcanoes" listán, amely a világ legveszélyesebb tűzhányóinak a IAVCEI által kiadott listája. (Megjegyzem a Merapi is szerepel ezen a listán!) Utolsó kitörése 1977-ben volt, azóta csak a szeizmikus aktivitás időnkénti felerősödése és a krátertóban gejzír tevékenység jellemezte a működését.

Egy másik tűzhányó, a Bulusan már sokkal határozottabban mutatja az ébredezés jeleit. A szeizmikus aktivitás erősödése mellett több kitörést is produkált az elmúlt néhány napban. A kitörések során legfeljebb 1 km magasra pöfékeli a vulkáni hamut a tűzhányó. Az obszervatórium jelentésében megjegyzi, hogy a jelenlegi vulkáni működés nem szokatlan olyankor, amikor a tűzhányó ébredezik. A jelenlegi hamuszórások valószínűleg kürtőtisztító jellegűek. A friss magma még nem érte el a felszínt, de már elég közel jár, és felfűti a felszín közeli vizeket, ami hirtelen elpárologva kisebb robbanásokat okoz. Néha akár olyan nagyot, hogy a gőzfelhő aztán valamennyi kőzettörmeléket is magával ránt a vulkáni kürtőből. A kitörések következtében egy 4 km átmérőjű veszélyzónát jelöltek ki a vulkán körül.
Az obszervatórium figyelmeztet, hogy nem javasolt a veszélyzónán belülre menni, és hogy a környéken megnőtt a laharveszély. Egy laharról már érkeztek hírek. A vulkán közelében 80 ezer ember él. Egyelőre nem kezdték meg nagy számban a kitelepítést. A kitörések után a vulkán környékéről hamuhullást is jelentettek.

A Bulusan november 9-i kitörése. forrás