Kilauea, Hawaii: amikor megnyílik a föld...

Frissítés (Balázs, 11/03/10, 11:10)

Megállás nélkül dolgoznak a Hawaii obszervatórium munkatársai és erről honlapjukon bárki tanúbizonyságot szerezhet. Újabb és újabb videókat, képeket tesznek közzé a Kamoamoa kitörésről, valamint az azt megelőző eseményekről, például a Pu'u'O'o kráteraljzatának beszakadásáról. A legutóbbi HVO jelentés: A lávaszökőkút/lávafüggöny kitörések során akár 50 m, de átlagosan 30-40 m magasra fröcsög fel a láva. A hasadék nyugati végénél a Napau kráter keleti pereméhez közel kialakult aa-típusú lávafolyás alkotta lávacsatorna 2.9 km hosszú és délnyugat felé terjeszkedik. A lávafolyás 80-290 méter széles de az aktív része "csak" 20 méter széles /megjegyzem a férfi 3-as ugrásban 17,92 méter a legfrissebb világcsúcs, amit egy francia, Tamgho ugrott pár napja Párizsban, de ezt a lávafolyást még ő sem tudná átugrani :)/.

Lávaszökőkút kitörés és lávafolyás. A képen továbbá a Föld legfiatalabb, néhány napos fröccskúpját láthatjuk. (2011. 03. 08. Kamoamoa hasadékmenti kitörés) Forrás: HVO


Bal oldali videó: A felvételen jellegzetes hawaii-típusú kitörés látható. A gázdús bazaltos magma szép lávafüggönyt alkotva fröcsög pár tíz méter magasra a hasadékból. 2011.03.07. Kamoamoa hasadékmenti kitörés, Jobb oldali videó: Minden ezzel kezdődött: közeli videó a Pu'u'O'o kráteraljzatának beszakadásáról, ami 2011. 03. 05-én történt. A videó a HVO által a kráterben telepített megfigyelő kamerával készített fotókból készült, és a március 5-én hajnali 4 óra és este 11 óra közötti időszak látható. Forrás: HVO

Végül még egy érdekesség. A Kilauea csúcsrégiójában lévő Halema'uma'u kráter kürtőjében jelentősen visszaesett az ott bugyogó lávató szintje. Szabolcs jelen bejegyzésben már írt erről és most megtekinthetjük a legfrissebb hőkamerás felvételen, hogy jelenleg mi a helyzet:

Beszakadásos kráter a Halema'uma'u kráterben, 2011. 03. 08-án. Forrás: HVO

Frissítés (Szabolcs, szerda, 23:15)
Megvan a neve az új kitörésnek! A HVO munkatársai a "Kamoamoa Fissure Eruption", azaz Kamoamoa hasadékkitörés névvel keresztelték el a Kilauea-Pu'u 'Ō'ō vulkáni működés legújabb vulkáni fázisát. A HVO legújabb jelentése szerint az időszakosan erősödő majd gyengülő vulkáni működés tovább zajlik, ami - amint azt a jelenlegi webkamera képeken is látszik - most elsősorban a hasadék nyugati, a Napau kráterhez közelebbi és a webkamerától távolabbi szegmensére korlátozódik. A lávaszökőkutak magassága olykor elérte a 75 métert, a lávafolyás pedig már 2,8 km-re jutott el a kitörés helyétől. A kitörési helyszín környéke továbbra is le van zárva, a riasztási fokozat továbbra is vörös. A kén-dioxid gáz kibocsátás még mindig magas (9000 tonna/nap).

Frissítés (Tomi, szerda, 16:30)

Újabb és újabb felvételek látnak napvilágot a kitörésről. Két tegnapi felvételt láthatnak lentebb. A baloldali, korábbi felvétel közelről mutatja a kitörést, míg a másik a webkamera képeinek összevágásával készült, a kis fröccssánc jól kivehető rajta.

Frissítés (Szabolcs, Kedd, 20:50):
Köszönhetően a frissen felszerelt Puʻu ʻŌʻō - Nāpau Crater webkamerának, ahogy Balázs is megjegyezte MOST érdemes rápillantani a hawaii Nagy-szigetre, hogy miképpen csap fel - nos nem a "lávaoszlop" - hanem a gázbuborékokban gazdag lávacafatok. A megnyíló aktív hasadék mentén már egy méretes lávafröccs-sánc alakult ki. A kitörés hol hevesebb, hol kisebb intenzitással zajlik. Íme a helyszíni kép, helyi idő szerint 9:45-kor (magyar idő szerint 20:45-kor):

Webkamera kép helyi idő szerint 9:45-kor (magyar idő szerint 20:45-kor). Forrás: HVO Puʻu ʻŌʻō - Nāpau Crater webkamera

Frissítés (Szabolcs, Kedd, 10:45):
A HVO legfrissebb jelentése szerint tovább folytatódik a vulkáni működés a Pu'u 'Ō'ō és Nāpau kráter közötti mintegy 2,3 km hosszú hasadék mentén. A lávacafatok olykor 30 m magasra csapnak fel, a lávakiömlés mértéke viszonylag nagy. A vulkáni kitörést igen jelentős kén-dioxid gáz kiáramlás kíséri. A korábbi, kitörés előtti napi 300 tonna értékről március 6-ra napi 10000 tonnára emelkedett a kén-dioxid kibocsátás, ami nagyon magas értéknek számít (2008 júliusa óta a legnagyobb) és vulkáni szmogként komoly veszélyt jelenthet a környékre. Ez a magas kén-dioxid kibocsátás arra utalhat, hogy friss magma került a magmatározóba, majd jutott onnan a felszínre. A riasztási szint továbbra is a vörös, azaz a legmagasabbb fokozatú. A vulkáni kitörés helyszínét lezárták a turisták elől. A kitörésről és annak előzményeiről fantasztikus filmfelvétel látható a Big Island Video News honlapján!

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, Hétfő, 15.33):
Balázs gyors hétvégi bejegyzése a Kilauea keleti hasadékzónájában 1983. januárjától zajló vulkáni működés új szakaszáról szólt. Végre nem egy pusztító vulkáni eseményről adhatuunk hírt, hanem egy igazán látványos kitörésről! Maga ez a vulkáni kitörés rendkívül érdekes és jól mutatja a Kilauea vulkáni terület sajátosságait. A kitörés ugyanis nem a központi kaldera (Kilauea kaldera) környékén zajlik, hanem attól több kilométerre távolabb, a már nem aktív Napau és a 28 éve aktív Pu’u ’O’o kitörési központok között (Csak egy rövid megjegyzés, honnan van e furcsa név: Pu’u ’O’o? 1983. január első napjaiban kezdődött egy új vulkáni kitörési fázis a Kilauea vulkáni területen. A kitörés a Kilauea kalderától keletre indult meg, pontosan ott, ahol a vulkanológiai térképen a „Flow of 1965” o betűje volt. Taeko Jane Takahashi ezzel magyarázza miért kapta az új vulkáni kúp a furcsának tűnő Pu’u ’O’o nevet. A Pu’u kúpot jelent és első neve így Pu’u O lett. A vulkanológusok azonban egyeztettek Kalapana falu öregeivel is a névválasztásról, akik hosszú történetbe kezdtek. Ennek vége az lett, hogy a választott név is egy picit hosszabb lett: Pu’u ’O’o, pontosabban Pu‘u ‘Ō‘ō, ahol az ‘Ō‘ō annyit jelent, hogy földbeszúrt bot. Ez pedig Pelenek, a hawaii tűzhányók istenének tevékenységére utal, aki botját földbe szúrva alkot újabb és újabb vulkáni kúpot...).

A Kilauea vulkáni terület térképe (Nagy-sziget, Hawaii). A USGS-HVO térképe alapján, módosítva.

Ennek oka röviden a következő: a Kilauea vulkáni terület délkeleti lejtője, feltehetően a ránehezedő vastag lávatömeg következtében lassan csúszik a tenger felé (a rajzon ezt nyíl jelzi). Ez persze nem folyamatosan zajlik, hanem időszakosan kisebb-nagyobb csuszamlásokkal, amit földrengések kísérnek (1975-ben például egy 7-es magnitúdójú földrengés kíséretében 8 métert mozgott el déli irányban a Kilauea külső lejtője!). Amikor ez a folyamat aktív, legyen ez akár kisebb, akár nagyobb mértékű, akkor a felső részeken, a Kilauea kalderától keletre és/vagy a délnyugati irányba húzódó törészónában hasadékok nyílnak meg. A központi terület alatt lévő magmatározóból a kőzetolvadék ekkor a felszíni és felszínalatti repedések okozta nyomáscsökkenés felé, azaz a riftzóna alá áramlik és tör a felszínre. Ez elősegítheti újabb magmatömeg felnyomulását is.

A Kilauea keleti hasadékrendszerében zajló vulkáni működés magyarázata a USGS-HVO ábrája alapján.

A jelenlegi vulkáni működés jól példázza a Kilauea fenti viselkedését. Szombaton, helyi idő szerint délután 1:42-kor a Pu’u ’O’o felszíne csökkenni kezdett, a Keleti hasadék (rift) zóna mentén pedig földrengések (több száz, a legerősebb 2,6 magnitúdójú) pattantak ki. Negyed órával később a Halema’uma’u beszakadásos krátert tartalmazó Kilauea kaldera felszíne is ereszkedni kezdett lefelé. Nem sokkal később a Pu’u ’O’o korábban látványosan aktív lávatavának aljzata néhány óra alatt 115 métert zuhanva lezökkent. Nem sokat váratott magára a Halema’uma’u aktív beszakadásos krátere sem. Egy hónapja még egészen magas lávató szinteket is megfigyelhettünk, azonban most a lávató szinte egyre csökkent, jelenleg pedig üresen tátong a mély kráterlyuk.

A Halema’uma’u aktív beszakadásos kráterének lávató szintje idén február 3-án és március 7-én. Forrás: HVO

Vasárnap, helyi idő szerint délután a Pu’u ’O’o-tól kb. 2 km-re nyugatra felszíni hasadékok nyíltak amelynek mentén láva freccsent fel. A lávaszökőkutak helyenként 25 méter magasra csaptak fel és lassan vékony lávafolyamok terjedtek szét, amelyek egy része visszafolyt a felszíni repedésekbe. A Hawaii Volcano Observatory (HVO) munkatársai a "Figyelmeztetés" ("Warning") fokozatra emelték a riasztási szintet, ami ritka esemény Hawaii-n. Az események, amelyek hol intenzívek, hol kevésbé aktívak egy frissen felállított webkamerán keresztül is követhetők. Hogyan folytatódik ez a kitörés? Habár jellegében ez a vulkáni működés hasonlít a rövid életű 1997-es kitöréshez, azonban az sincs kizárva, hogy most egy hosszabb és látványosabb kitörési fázis kezdődött. Természetesen követjük az eseményeket és folyamatosan közöljük a fejleményeket a megjegyzések rovatban vagy újabb bejegyzésben.

Lávafröccs és lávalepel a Napau és Pu’u ’O’o között megnyíló repedések mentén. A jobboldali képen a felszínre kerülő láva rögtön el is tűnik egy hasadékban. Forrás: HVO

Friss hírek Hawaiiról!

Tegnap (2011. 03. 05.) egy új hasadék nyílt Hawaii-n a Pu'u'O'o és Napau kráterek között. A hasadékból 10-20 m magas lávafüggöny tör fel. A hasadék felnyílását a Pu'u'O'o kráter aljzatának beszakadása és a Halema'uma'u kráterben lévő lávató szintjének jelentős esése előzte meg. A magma tehát új utat talált magának a felszín alatt és Pu'u'O'o valamint a Halema'uma'u alól a Keleti-Riftzónába nyomult, majd ahogy az alábbi képeken is láthatjuk, egy hasadék nyílt fel DNy-ra a Puu'O'o-tól és e mentén tör fel az olvadék. A HVO jelentésében az események sorrendjében olvashatjuk történetet.

Bal oldali kép: A frissen felnyílt hasadékból akár 20 m magasra is felfröccsen a láva. A kép hátterében emelkedő kúp a Pu'u'O'o. Jobb oldali kép: Közeli kép a hasadékról, amelyből 10 méter magas lávafüggöny tör fel. 2011. 03. 05. hasadékmenti kitörés. Forrás: HVO

Bal oldali videó: A helikopterről készült videofelvételen láthatjuk, hogy a hasadék mentén több helyen tör fel a láva. A korábbi képeken a nyílt terepen lévő lávafüggönyről készült képek láthatók.Jobb oldali videó: Közeli videofelvétel a fröcsögő láváról, 2011. 03. 05. hasadékmenti kitörés. Forrás:HVO

Kamcsatkán mindig történik valami

A Kamcsatka-félsziget nemcsak Oroszország legaktívabb területe, már ami a vulkánokat illeti, hanem az egész Földön sincs sok ilyen érdekes hely, ahol szinte minden napra jut egy kisebb kitörés. Az alábbiakban a kamcsatkai vulkánok működését figyelő KVERT anyagaiból szemezgetünk.

A Kizimen közepes robbanásos kitörései folytatódnak, akár 10 km magas hamufelhők is kialakulhatnak egy-egy kitörése során. A hamufelhők - melyek kelet felé 200 km-re is elérnek - a helyi és a nemzetközi légiforgalmat is akadályozhatják, a repülési veszélyességi színkód épp emiatt narancssárga. Számos sekélyfészkű vulkánrengés és remegés sejteti, hogy folyamatosak a kitörések, ezt a műholdképeken megfigyelhető termális anomáliák is alátámasztják.

A Shivelucs sem pihen, lávadómja folyamatosan növekszik, emellett több km magas hamufelhőket is a levegőbe lövell. Február 22-23-án 5,5; 23-24-én 6 km magas kitörési felhőket figyeltek meg. Ez utóbbi alkalommal a hamu 220 km-t sodródott délkelet felé a levegőben. Közepes erősségű szeizmikus tevékenység valamint gáz- és gőzkibocsátás jellemezte a múlt héten a vulkánt, sajnos február 24-től a felhők eltakarták a hegyet. A repülési színkód e hegy környékén is narancssárga a jelentős aktivitás miatt.

Baloldalt: a Kizimen kitörése január 26-án. A hamufelhő mellett jól látható egy piroklaszt ár lezúdulása. Jobboldalt: a Shivelucs kitörése február 24-én.

Folyamatosan hamufelhőket ereget a Karimszkij is. Az akár 6 km magas felhők az alacsonyan repülő gépeket zavarhatják. A hegyet takaró felhőzet csak ritkán oszlik szét, de a műholdképek és a szeizmikus adatok alapján egész múlt héten aktív volt a tűzhányó, e területen is a narancssárga repülési színkód van érvényben. Február 22-én északnyugat felé sodródó hamufelhőt figyeltek meg, mely 38 km-t utazott a levegőben.

Gyengébb aktivitást mutatott az elmúlt héten két másik vulkán, a Gorelij és a Bezimjannij. Mindkét vulkán esetében sárga repülési színkód érvényes, mivel a felettük lévő ritka hamufelhők esetleg veszélyeztethetik a repülőgépeket. Közepes-gyenge aktivitásukat a szeizmikus adatok és a csúcskrátereket lefedő műholdképeken látható termális anomáliák jelzik. A Bezimjannijon a ritka hamufelhők mellett megfigyelték a túzhányó lávadómjának folyamatos növekedését is.

Az említett tűzhányók működéséről gyönyörű képeket láthatnak a KVERT jóvoltából:
Kizimen
Shivelucs
Karimszkij
Bezimjannij
Gorelij

Hétvégi vulkán show!

Szabolcs hosszú elemzését végigolvasva a Christchurch-i földrengésről, biztosan jól esik egy kis könnyedebb szórakozás. Emellett, mi lehetne jobb kezdete egy hétvégének, mint egy csodálatos videó a tűzhányók világából. A felvételeken előbb az indonéz Bromo februári kitöréseiről majd az Etióp Erta Ale lávatavának novemberi működéséről láthatunk lélegzetelállító felvételeket. A videó egy készülő TV sorozat részét képezi. Az utóbbi időben mindkét tűzhányó hallatott magáról. A Bromo folyamatos hamupöfékelése jelentős problémát okoz a helyi lakosságnak. A nagyobb "pöffentések" pedig a légi közlekedésben okoznak fennakadást. Az Erta Ale lávatavának a szintje jelentősen megemelkedett, majd novemberben elérve a kürtő peremét kiöntött, jelentősen megváltoztatva a tűzhányó kráterének látképet (képek: a túlcsordulás előtt és után).

A videó forrása: Digital Crossing

Kellemes Hétvégét Kívánunk!

A tragikus Christchurch földrengések okai

2010. szeptember 3-án erős földrengés rázta meg az új-zélandi Christchurch városát és környékét, a földrengés magnitúdója 7-es volt az Amerikai Geológiai Szolgálat adatai szerint. Szerencsére akkor emberéletet nem követelt a földmozgás. Most hétfőn, egy újabb erős földrengés pattant ki Christchurch városától délre, amelynek magnitúdója némileg kisebb volt (6.3), azonban mégis Új-Zéland fekete napját hozta. A jelentések szerint a rengés 65 halálos áldozattal járt, ami a legsúlyosabb kimenetelű az 1931-es Hawke's öbölbeli földrengés után. Mi okozhatta ezeket a földrengéseket, előre lehet-e jelezni hasonló természeti tragédiákat és miért okozott egy kisebb magnitúdójú földrengés nagyobb katasztrófát? Erre igyekszünk az alábbiakban röviden választ adni.

Christchurch: a földrengés nyomai az utcákon. Forrás: ThomasMedia

A földrengések kipattanásának alapvető oka kőzettömbök felszín alatti elmozdulása, ami a lemeztektonika keretében magyarázható. Új-Zéland olyan ritka ország, ami két nagy kőzetlemez határán fekszik. Ugyanez a helyzet Izland esetében is, azonban a lényeges különbség az, hogy Új-Zéland két egymáshoz közeledő kőzetlemez (Ausztrál- és Pacifikus-kőzetlemezek) határán található, míg Izland egymástól távolodó kőzetelemzek határán csücsül.

Baloldali kép: Új-Zéland helyzete lemeztektonikai szempontból. Forrás: Encyclopedia of New Zealand. Jobboldali kép: A lemeztektonikai helyzet szerkezeti következménye. A nyíl Christchurch helyét mutatja. Forrás: Chris Rowan

Új-Zéland északkeleti részén a Pacifikus-kőzetlemez bukik nyugati irányban a földköpenybe (ennek neve Hikurangi-Kermadec szubdukciós zóna, ahol a "szubdukció" óceáni kőzetlemez alábukását jelenti). Új-Zéland délnyugati peremén pedig az Ausztrál kőzetlemez bukik keleti irányban a földköpenybe (ennek Puysegur szubdukciós ív a neve). A két alábukási zóna között, az egymásnak feszülő kőzetlemezek határán a feszültség úgy oldódik fel, hogy a kőzettömbök több szerkezeti vonal, azaz törés mentén oldalirányban mozdulnak el. Ezt az Új-Zélandot keresztülszelő törészónát Alpi-törésnek nevezik (AF a fenti ábrán), aminek északkeleti ága némileg szétseprűződik és ennek a szakasznak a neve Marlborough törészóna (MFZ a fenti ábrán). Érdekes módon ez utóbbi esetében a kutatók azt figyelték meg, hogy az északra lévő törések idősebbek, azaz régebben működtek, míg a délebbiek fiatalabbak, azaz a közelmúltban aktivizálódtak. Ennek okára az alábbi elegáns magyarázat adható.

Baloldali kép: Új-Zéland fő törészónái. 1. Marlborough törészóna, 2. Canterbury síkság alatti törések, 3. Ostler törészóna. Forrás: A.G. Green és munkatársainak tanulmánya. Jobboldali kép: A Marlborough törészónán belül az aktivitás (sárga szín) dél felé való vándorlásának magyarázata. Forrás: Chris Rowan

A Hikurangi alábukási zóna idővel egyre inkább dél felé mozog, azaz hátrál. Ennek oka az lehet, hogy miközben a kőzetlemez mozgásnak megfelelően az óceáni litoszféra lemez egyre inkább - ezen a szakaszon - észak felé bukik az Ausztrál-lemez alá, közben a nagy tömege miatt süllyedő, azaz lefelé irányuló mozgást is végez (Próbáljuk ki ezt egy papírlappal! Toljuk egy másik alá, de közben az alábukó részét gyorsabban húzzuk lefelé. Mi lesz az eredmény? Az alábukás helye lassan változik, mégpedig egyre hátrább vándorol!). Az eredmény tehát az, hogy az alábukó kőzetlemez hátragördülve bukik alá és az alábukás helye hátrál (hasonlóan, ahogy az 10-15 millió évvel ezelőtt a Keleti-Kárpátok térségében történt). Hogyan reagál erre a szomszédos kőzetlemez? Az alábukási övvel érintkező kőzettestek dél-délnyugat felé mozdulnak el, azaz egy jobbos oldalelmozdulásos tektonikai szerkezet alakul ki, ahol a feszültségek időszakonként hirtelen kőzetelmozdulással szabadulnak fel, ami földrengést okoz. Új-Zéland elmúlt 10 évében kipattanó földrengései jól kirajzolják a térség fő tektonikai elemeit és láthatjuk, hogy Christchurch térsége is szeizmikusan aktív területen található.

Baloldali kép: Az elmúlt 10 évben Új-Zélandon kipattant földrengések helyei. Forrás: GeoNet. Jobboldali kép: A kőzettest elmozdulások (vetők) fő típusai. A Christchurch földrengés egy jobbos oldalelmozdulásos vetőrendszer aktivizálódása miatt patant ki. GNS Science ábrája nyomán

A fenti magyarázat azt is jelenti, hogy egy folyamatosan zajló szerkezeti mozgás történik, azaz ez a terület - és ez egyre inkább Christchurch térségét jelenti... - szeizmikus aktivitása a jövőben is veszélyt hordoz, azaz további földrengések fognak kipattanni (ennek időléptékét azonban nem lehet előre jelezni!). Ráadásul a város a Canterbury síkság laza üledékes anyagára épült, amely földrengés esetén erősítő hatást vált ki, azaz súlyosabbá teheti a károkat.
Van-e összefüggés a tavaly szeptemberi és a mostani földrengés között. Igen, a két földrengés kipattanása ugyanannak a tektonikai rendszernek az aktivizálódásához tartozik, bár nem ugyanahhoz a töréshez. Valószínűsíthető, hogy a 2010-es erős földrengés kihathatott a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonalra, ahol hosszú ideje halmozódott már fel a feszültség és ez a végső lökés vezethetett a mostani erős földrengéshez. A 7-es magnitúdójú földrengést számos utórengés követte, aminek epicentrum nyomvonala a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonallal párhuzamos.
Miért okozott ez a mostani földrengés jóval nagyobb károkat? Egyrészt, mert a 350 ezer lakosú Christchurch városához jóval közelebb pattant ki. Továbbá, a földrengés délben történt, amikor sokan az utcán voltak és az utcákra hulló törmelék nagyobb veszélyt jelentett. Valószínűleg kevesebb áldozattal járt volna a rengés ha éjjel történik, mint tavaly szeptemberben. Az előzőekben vázolt okok arra utalnak, hogy nem ez volt az utolsó ilyen erős földrengés a területen, azt azonban nem lehet előrejelezni, hogy mikor fog újra bekövetkezni hasonló csapás. Erre sajnos fel kell készülni!

Végül, ha már egy tűzhányó blogban történt ez a bejegyzés egy érdekes kapcsolódó jelenségről néhány szó. Ez pedig a talaj-cseppfolyósodás és az ezzel járó "homok-vulkánok" és "iszap-vulkánok" kialakulása.

"Iszap-vulkánok" Christchurchben. Forrás: The Ingram gallery és Jon Mollivan

E furcsa képződményeknek persze semmi közük a klasszikus tűzhányókhoz, csupán az alakjuk hasonló egy pajzsvulkánhoz. Kialakulásuk oka a talaj-cseppfolyósodás, azaz amikor a laza, általában finomszemcsés homokos talaj (ami a Canterbury síkságot is jellemzi) földrengés következtében kialakuló rázkódás miatt elveszti tartását, merevségét és úgy viselkedik mint egy folyadék. Ha a talaj vízzel telített, mert például a talajvízszint alatt van, a talajra ható folyamatos nyomóhatás miatt a víz előbb-útóbb kipréselődik. Ha viszont, a nyomóerő rövid ideig tart és többször ismétlődik (mint a földrengések esetén, amikor ismétlődő lökések, rázkódások érik az üledéket), a víz nem tud kiszökni a következő nyomási ciklus előtt, viszont a víznyomás egyre inkább nő. Végül e növekvő belső nyomás és a rázkódás következtében a homokos talajban lévő szemcsék elvesztik összetartó erejüket, elvesztik összetartásukat. Az eredmény a folyadékhoz hasonló viselkedés. A cseppfolyosódó homok/iszap az ismétlődő földlökések és a víz belső nyomása következtében a felszínre emelkedik, ahol olykor kisebb homok- vagy iszapkúpot formál, amint azt a fenti képeken is látható. Ennek azonban tragikusabb változata is előfordul, amikor jelentős mennyiségben préselődik ki ez az anyag és a víz szétfolyva eláraszthat jelentős területeket, amint az Christchurch több városnegyedében történt. Ha egy város ilyen üledékre épül, akkor a talaj-cseppfolyósodás miatt akár nagyobb háztömbök süllyedhetnek meg.

Végül, még egy megjegyzés. Bár ilyen esetben rögtön megjelennek a megalapozatlan, áltudományos katasztrófa elméletek, egyesek szerint például Christchurch lakóinak hamarosan egy vulkáni kitöréssel kell szembenézniük, fontos leszögezni, hogy jelen tudományos ismereteink szerint ennek nagyon-nagyon-nagyon kicsi (bár egy tudós ilyet nem mondhat ki, de szinte nulla) a valószínűsége! Sokkal nagyobb gond az és sokkal fontosabb, hogy a mostani katasztrófa helyzetet hogyan lehet kezelni és miképpen lehet felkészülni jövőbeli hasonló eseményekre (pl. ismeretterjesztés, azaz oktatás, megfelelő építkezés stb.). Ez utóbbiban nagy szerep jut az új-zélandi földtudományi szakembereknek, akikre nyugodtan lehet támaszkodni, mert a legfelkészültebbek között vannak és tudásukat széles körben megosztják.

Kitelepítések a Fülöp-szigeteken!

2011. február 21-én, tegnap reggel (helyi idő szerint 9:12-kor) újra kitört a Fülöp-szigeteki Bulusan tűzhányó! A Luzon szigetén található vulkán 2010. november elején kezdett ébredezni, majd számos kisebb pöffentés után egy erőteljes robbanásos kitörés történt november 21-én. Azóta a tűzhányó pár hónapig elcsendesedett. 2011. február 20-án, vasárnap két vulkanotektonikus földrengést észleltek, majd másnap bekövetkezett a kitörés: a PHIVOLCS (Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet) szerint freatikus kitörés történt, mely 19 percig tartott, és egy kb. 3 km magas (tengerszint felett) szürke hamufelhőt lövellt a magasba. A robbanás hangját még a vulkántól 10 km távolságban is hallották. A hamufelhő dél-délnyugat felé terjedt, melynek következtében számos városban jelentettek hamuhullást. A 46 ezer lakost számláló Irosin városát kb. 5 mm vastag hamu borítja, és szinte semmit sem lehet látni a hamuhullás miatt. A tűzhányó környéke igen sűrűn lakott (több mint 100 ezer ember), a helyi hadsereg már kb. 2000 embert telepített ki a környező településekről. 31 középiskolás diákot kellett kezelni a hamu okozta légzési problémákkal. A vulkán térségét "tiltott repülési zónának" nyilvánították, így amíg a hamuveszély fennáll, teljes légtérzár van a térségben.

A Bulusan tegnap reggeli kitörésekor képződött szürke hamufelhő (bal oldali kép) és a hamuhullás hatása a környező települések egyikén (jobb oldali kép). A képek forrása: megagalerias.terra.

Mindezek ellenére a tegnapi kitörés nem mondható nagynak, a tűzhányón a riasztási fokozatot nem emelték, vagyis maradt 1-es (a legkisebb), ami azt jelenti, hogy továbbra is tilos belépni a vulkán körüli 4 km átmérőjű veszélyzónába a lehetséges hamu- és gőzkitörések miatt. Továbbá, figyelmeztetnek minden környéken élő lakost az esetleges heves esőzések következtében kialakuló laharok (iszapárak) okozta veszélyekre.

Etna: mi történt a felhők mögött?

Frissítés: Nagyszerű videók Hawaii-ról. A múlt héten a megszokottnál intenzívebb volt a vulkáni működés Hawaii-n. A Pu'u'O'o kráterében egymást követték a lávafolyások. A Kilauea csúcskráterében lévő kisebb beszakadásos kráterben több omlás is történt. (A bejegyzés a múlt héten készült, de technikai okokból csak most sikerült közzétennünk.)

Bejegyzés:
Február 18-án, pénteken az év második jelentős robbanásos kitörése zajlott az Etnán. Ez a vulkáni működés 36 nappal követte a korábbi, január 12-13-i látványos vulkáni show-t. Az előző eseménnyel szemben most azonban nem volt szerencséjük a webkamerákhoz szaladó vulkánrajongóknak, a kitörés viharos felhők mögött zajlott. A cataniai INGV részletes jelentése most felfedte mi is történt a felhők mögött.

Az Etna február 18-i és az azt megelőző kisebb február 16-i kitörése jól látható a földremegés szeizmogramon. Forrás: INGV Catania

A kitörés a Délkeleti kráter oldalában lévő beszakadásos kráterben történt (2007 óta a Délkeleti kráter környékén csak ez az aktív kitörési központ), ugyanott ahol 36 nappal korábban, és nem több mint 11 órán keresztül tartott. Jellegében hasonló volt az előzőhöz, azaz stromboli-típusú lávatűzijáték és hawaii-típusú lávaszökőkút kitörés jellemezte. Érdekes módon a kitörés nagyon hirtelen indult el, szemben a januárival, amit viszonylag hosszabb szeizmikus aktivitás előzött meg. A robbanásos kitöréshez kisebb lávaöntés is társult, ami a január 12-13-i lávaöntés vonalát követte a Valle del Bove irányába.
Ezt a kitörést megelőzte február 16-án egy rövid robbanásos kitörési esemény, valószínűleg az Északkeleti kráterben, ami szintén csak a szeizmogramokon észlelhető.
Az Etna jelenleg nyugodt, méltóságteljes gyönyörű képe Boris Behncke weblapján látható.