A Föld egyik legkorszerűbb, leglátványosabb attrakciókat kínáló vulkánparkja Franciaország közepén, Clermont-Ferrandtól jó 15 kilométerre található. Valószínűleg olvasóink többsége alaposan meglepődik ezen, hogyan kerülhet egy ilyen tematikus látogatóközpont pont erre a helyre? A meglepődés csak fokozódhat a válaszon, miszerint a hely nem véletlen, hiszen egy fantasztikus vulkanológiai látványosságokat kínáló területen épült fel a „Vulkáni működés Európai Parkja”, azaz a Vulcania. Sőt, egy olyan területen, ahol még nyitva áll a lehetőség arra, hogy akár tovább folytatódjon a vulkáni működés! Innentől kezdve pedig már igazán izgalmas úti cél, hogy ellátogassunk Auvergne tartományba. A Chaîne des Puys, azaz a Puy-k lánca most komoly esélyekkel pályázik az UNESCO Világörökség cím elnyerésére!
A Chaîne des Puys területén szinte érintetlen frissességben tárulnak elénk a változatos vulkánformák, a salakkúpoktól, a maar krátereken keresztül a lávadómokig. Különleges hely ez, hiszen egy viszonylag kicsiny területen mintegy 65 millió évre nyúlik vissza a vulkáni működés története és azóta, bár olykor hosszabb szünetekkel, de folyamatosan tart. A legutolsó vulkánkitörés mindössze 6700 éve történt, ami egy jókora mélyedést hagyott hátra. A szabályos kerek Pavin-tó egy 92 méter mély krátert tölt ki, ami egy maar-vulkáni kitörés során keletkezett. A táj most hívogatóan békés, azonban akkor turbulensen mozgó, mindent elsöprő torlóárak zúdultak végig a felszínen és sűrű hamueső hullott több kilométer távolságban is. Nem messze, egy másik bájos tó bújik meg egy kis kiemelkedés mögött. Itt nem sokkal a Pavin kitörése előtt zajlott látványos vulkánkitörés, lávatűzijátékkal, több kilométer távolságba eljutó izzó lávafolyammal. Ennek során egy salakkúp (Puy de Montcineyre) épült fel, ami felduzzasztott egy vízfolyást és egy tavat hozott létre a vulkán lábánál. Hasonlóan keletkezett a Chambon-tó, aminek vizét a Tartaret kinövő vulkáni kúpja torlaszolta fel. Néhány száz év alatt, egy maihoz nagyon hasonló táj képét alaposan megváltoztatta a váratlanul meginduló vulkáni működés!
A Massif Central hirtelen, éles törésvonalakkal elvégződő keleti peremétől induló Clermont medencében azonban másfajta vulkáni működés nyomai is megőrződtek, amelyek arról tanúskodnak, hogy itt jóval erőteljesebb vulkánkitörések is voltak. A 10-20 centiméter vastag tefra rétegek 8000-14000 évvel ezelőtt zajlott heves robbanásos kitörésekre utalnak. A vulkáni üledékek késői őskőkorszaki régészeti lelőhelyeken is megjelennek, utalva arra, hogy az akkor élt embereknek szembe kellett nézni e vulkáni működések hatásaival. Dörgött a Puy Chopine, a Puy Vasset és a Kilian krátere, közelükben mindent elsodró piroklaszt-árak zúdultak le, a napot vulkáni hamufelhő sötétítette be. A vulkáni hamuanyag messzire jutott és még a svájci tavak üledékeiben is megtalálható. A Chaîne des Puys vulkáni terület szabályos salakkúpjai (pl. Nouveau Pariou, Puy des Goules) mesebeli tájat varázsolnak a Vulcania modern épülete köré. Ezek heves lávatűzijáték kitörésekkel keletkeztek, amelynek során akár méteres nagyságú, izzó kőzetbombák repültek ki több száz méter távolságba. A Vulcania közelében lévő Puy de Lantegy kőbányászat miatt felnyílt belseje, mint képeskönyv mesél erről a mozgalmas időszakról. Az itt feltárt, repedezett felszínű vulkáni bombák remekei a vulkánpark bejárata mentén sorakoznak. A salakkúpok oldalát aztán több kilométer távolságba eljutó bazaltos lávafolyamok törték át, amelyek karéjos sebhelyet hagytak vissza. A Nouveau Pariou két ágra szakadt lávafolyama a mai Clermont Ferrand település peremét is elérte. A város déli része szintén vulkáni képződményre épül, mégpedig a Puy de Gravenoire mintegy 60 ezer éves lávakőzetére és a vulkán meredek oldalának összeomlása során lezúdult törmeléklavina anyagára.
A salakkúpok közül méltóságosan emelkedik ki 1465 méter tengerszint feletti magasságba a Puy de Dôme, az Auvergne vulkáni térség egyik jelképe, amit két lávadóm kinyomulás hozott létre 10800 évvel ezelőtt. Az első lávadóm kitüremkedést egy robbanásos kitörés követte, ami szétrombolta a lávatest nagyobb, keleti részét. A mélyedést rövidesen egy újabb, nehezen mozgó lávaanyag töltötte ki. A viszkózus trachit magma alig volt képes szétterülni, ehelyett szinte függőleges fal mentén emelkedett ki. A Puy-k lánca, csak úgy, mint a Mont Dore és a Cantal területe még számtalan vulkanológiai érdekességgel várja a látogatókat, hogy a Vulcania szédítő, három- és négydimenziós élményével feltöltött vendégek rádöbbenhessenek, hogy milyen gyorsan átalakulhat egy békés táj, hogy akár egy látszólag inaktív vulkáni terület is újra megmozdulhat. E rejtett vulkáni csodák remélhetően rövidesen felkerülnek az UNESCO Világörökség listájára, ami még nagyobb rangot adhat e különleges vidéknek.
Nous croisons les doigts Auvergne, Nous croisons les doigts Chaîne des Puys!
 |
 |
Vulcania, Clermont Ferrand közelében: "A vulkáni működés Európai Parkja"
A Chaîne des Puys területén szinte érintetlen frissességben tárulnak elénk a változatos vulkánformák, a salakkúpoktól, a maar krátereken keresztül a lávadómokig. Különleges hely ez, hiszen egy viszonylag kicsiny területen mintegy 65 millió évre nyúlik vissza a vulkáni működés története és azóta, bár olykor hosszabb szünetekkel, de folyamatosan tart. A legutolsó vulkánkitörés mindössze 6700 éve történt, ami egy jókora mélyedést hagyott hátra. A szabályos kerek Pavin-tó egy 92 méter mély krátert tölt ki, ami egy maar-vulkáni kitörés során keletkezett. A táj most hívogatóan békés, azonban akkor turbulensen mozgó, mindent elsöprő torlóárak zúdultak végig a felszínen és sűrű hamueső hullott több kilométer távolságban is. Nem messze, egy másik bájos tó bújik meg egy kis kiemelkedés mögött. Itt nem sokkal a Pavin kitörése előtt zajlott látványos vulkánkitörés, lávatűzijátékkal, több kilométer távolságba eljutó izzó lávafolyammal. Ennek során egy salakkúp (Puy de Montcineyre) épült fel, ami felduzzasztott egy vízfolyást és egy tavat hozott létre a vulkán lábánál. Hasonlóan keletkezett a Chambon-tó, aminek vizét a Tartaret kinövő vulkáni kúpja torlaszolta fel. Néhány száz év alatt, egy maihoz nagyon hasonló táj képét alaposan megváltoztatta a váratlanul meginduló vulkáni működés!
 |
A bűbájos Pavin-tó - a Chaîne des Puys legutolsó, mintegy 6700 éve zajlott heves robbanásos vulkáni kitörésének helyszíne Forrás: http://france3-regions.francetvinfo.fr
A Massif Central hirtelen, éles törésvonalakkal elvégződő keleti peremétől induló Clermont medencében azonban másfajta vulkáni működés nyomai is megőrződtek, amelyek arról tanúskodnak, hogy itt jóval erőteljesebb vulkánkitörések is voltak. A 10-20 centiméter vastag tefra rétegek 8000-14000 évvel ezelőtt zajlott heves robbanásos kitörésekre utalnak. A vulkáni üledékek késői őskőkorszaki régészeti lelőhelyeken is megjelennek, utalva arra, hogy az akkor élt embereknek szembe kellett nézni e vulkáni működések hatásaival. Dörgött a Puy Chopine, a Puy Vasset és a Kilian krátere, közelükben mindent elsodró piroklaszt-árak zúdultak le, a napot vulkáni hamufelhő sötétítette be. A vulkáni hamuanyag messzire jutott és még a svájci tavak üledékeiben is megtalálható. A Chaîne des Puys vulkáni terület szabályos salakkúpjai (pl. Nouveau Pariou, Puy des Goules) mesebeli tájat varázsolnak a Vulcania modern épülete köré. Ezek heves lávatűzijáték kitörésekkel keletkeztek, amelynek során akár méteres nagyságú, izzó kőzetbombák repültek ki több száz méter távolságba. A Vulcania közelében lévő Puy de Lantegy kőbányászat miatt felnyílt belseje, mint képeskönyv mesél erről a mozgalmas időszakról. Az itt feltárt, repedezett felszínű vulkáni bombák remekei a vulkánpark bejárata mentén sorakoznak. A salakkúpok oldalát aztán több kilométer távolságba eljutó bazaltos lávafolyamok törték át, amelyek karéjos sebhelyet hagytak vissza. A Nouveau Pariou két ágra szakadt lávafolyama a mai Clermont Ferrand település peremét is elérte. A város déli része szintén vulkáni képződményre épül, mégpedig a Puy de Gravenoire mintegy 60 ezer éves lávakőzetére és a vulkán meredek oldalának összeomlása során lezúdult törmeléklavina anyagára.
 |
 |
Chaîne des Puys: változatos tűzhányók tárháza: Balra a Puy de Dôme remekbe szabott trachit lávadómja, jobbra pedig a piciny bazalt salakkúpok sorozata. Fotók: Benjamin van Wyk de Vries
A salakkúpok közül méltóságosan emelkedik ki 1465 méter tengerszint feletti magasságba a Puy de Dôme, az Auvergne vulkáni térség egyik jelképe, amit két lávadóm kinyomulás hozott létre 10800 évvel ezelőtt. Az első lávadóm kitüremkedést egy robbanásos kitörés követte, ami szétrombolta a lávatest nagyobb, keleti részét. A mélyedést rövidesen egy újabb, nehezen mozgó lávaanyag töltötte ki. A viszkózus trachit magma alig volt képes szétterülni, ehelyett szinte függőleges fal mentén emelkedett ki. A Puy-k lánca, csak úgy, mint a Mont Dore és a Cantal területe még számtalan vulkanológiai érdekességgel várja a látogatókat, hogy a Vulcania szédítő, három- és négydimenziós élményével feltöltött vendégek rádöbbenhessenek, hogy milyen gyorsan átalakulhat egy békés táj, hogy akár egy látszólag inaktív vulkáni terület is újra megmozdulhat. E rejtett vulkáni csodák remélhetően rövidesen felkerülnek az UNESCO Világörökség listájára, ami még nagyobb rangot adhat e különleges vidéknek.
 |
 |
Chaîne des Puys: lélegzetelállító, fantasztikus, ép vulkáni formák Európa szívében. Fotó: http://www.baptemedelair.fr/
Nous croisons les doigts Auvergne, Nous croisons les doigts Chaîne des Puys!
