Ma már az emberiség közel 10%-a, több mint 600 millió ember él olyan vulkán közelében, amelyiknek volt a történelmi időben nagy erejű kitörése és amelyik újabb vulkáni működése százezreket, esetenként milliókat veszélyeztethet. Nincs egy ilyen esetre valódi vészforgatókönyv, mivel nincs közvetlen tapasztalat arra, hogy mit és hogyan kell reagálni egy túlnépesedett terület közelében zajló erőteljes vulkánkitörés esetén. Ezek a kérdések nem véletlenül tartoznak a vulkanológia 21. századi nagy kihívásai közé. Sokaknak erről a Vezúv és a Nápolyi-öböl házrengetegje jut eszébe, azonban tucatnyi hasonló ilyen hely van még a Földön.
San Salvador fővárosában és környékén több mint 2 millió ember lakik, ez az ország gazdasági és kulturális központja, itt él az ország mintegy egyharmada. A város közelében húzódik a 8x11 km nagyságú Lago de Ilopango, amely egy hatalmas vulkánkitörést követően alakult ki. Sokan úgy vélik, hogy ez a misztikus 535-536-os vulkánkitörés helye, ami kiugró szulfátcsúcsot hagyott a jégfuratmintákban, globális éghajlatváltozást okozott és alapvetően befolyásolta, megváltoztatta társadalmak életét. David Kyes magyarul is megjelent könyve egykori dokumentumokat idézve ismerteti a 6. század közepén lejátszódott történéseket. Keys a jelentős társadalmi változások okaként Keith Wohletz elméletét írja le, aki mindezt a Krakatau egy korábbi hatalmas vulkánkitörésével magyarázza. Az egyértelmű bizonyítékokat erre azonban nem sikerült megtalálni. A jégfurat mintákban lévő jelentős szulfátcsúcs azonban egyértelműen mutatja, hogy az ok valóban vulkánkitörés lehetett. De hol a vulkán? A kutatók számos lehetséges tettes vetettek fel, Robert Dull és munkatársai 2010-ben közzé tett elmélete szerint e katasztrofális hatású kitörés helye a jelenlegi salvadori főváros mellett húzódó békés tó helye, azaz az Ilopango kaldera.
Apokaliptikus írások ezek, fel sem tudjuk fogni, vajon mit is jelenthetnek. Vajon, hogyan írnának egy ilyen eseményről a mai lapok, hogyan adnának híradást az internetes megosztók, mit csinálna a Földön több tízmillió ember? Egy ilyen esemény ugyanis bekövetkezhet akár a következő évtizedekben, évszázadokban is... Ahogy a 6. század generációjának, úgy a jövő generációjának is szembe kell majd néznie egy ilyen természeti eseménnyel.
Az Ilopango Tierra Blanca Joven néven leírt vulkáni kitörésének hatása most új régészeti leletek kapcsán került előtérbe. Japán és salvadori régészek három emberi csontvázat találtak 2 méter vastag vulkáni hamuanyag alatt megőrizve, mintegy 90 km távolságban a fővárostól, a Csendes-óceán partvidékén, a Nueva Esperanza ásatási helyszínen. A szinte teljes, jó megtartásban megmaradt csontvázak 1600 évvel ezelőttről valók, ami jó időbeli egyezést mutat az Ilopango TBJ kitörésével. E kitörés közel 100 köbkilométer tefrát robbantott a felszínre, ami megközelíti a Tambora 1815-es kitörésének erősségét. A kitörés jelentős hatással volt az akkori Maya civilizációra. Az új régészeti leletek lökést adhatnak e jelentős hatású esemény jobb megismerését célzó kutatásoknak, amelyek nem kevés üzenetet nyújthatnak a modern, 21. századi társadalmaknak is.
 |
San Salvador fővárosa mögött a Lago de Ilopango egy hatalmas kitörés után kaldera helyét tölti ki, ami mögött a Volcán Chinchontepec magasodik. Fotó: Ana Luisa Roque Valdovinos
San Salvador fővárosában és környékén több mint 2 millió ember lakik, ez az ország gazdasági és kulturális központja, itt él az ország mintegy egyharmada. A város közelében húzódik a 8x11 km nagyságú Lago de Ilopango, amely egy hatalmas vulkánkitörést követően alakult ki. Sokan úgy vélik, hogy ez a misztikus 535-536-os vulkánkitörés helye, ami kiugró szulfátcsúcsot hagyott a jégfuratmintákban, globális éghajlatváltozást okozott és alapvetően befolyásolta, megváltoztatta társadalmak életét. David Kyes magyarul is megjelent könyve egykori dokumentumokat idézve ismerteti a 6. század közepén lejátszódott történéseket. Keys a jelentős társadalmi változások okaként Keith Wohletz elméletét írja le, aki mindezt a Krakatau egy korábbi hatalmas vulkánkitörésével magyarázza. Az egyértelmű bizonyítékokat erre azonban nem sikerült megtalálni. A jégfurat mintákban lévő jelentős szulfátcsúcs azonban egyértelműen mutatja, hogy az ok valóban vulkánkitörés lehetett. De hol a vulkán? A kutatók számos lehetséges tettes vetettek fel, Robert Dull és munkatársai 2010-ben közzé tett elmélete szerint e katasztrofális hatású kitörés helye a jelenlegi salvadori főváros mellett húzódó békés tó helye, azaz az Ilopango kaldera.
„Jel jött a Napból, amilyen fajtát soha ezelőtt senki sem látott és nem is számolt be ilyenről. A Nap elsötétült és tizennyolc hónapon át tartott a sötétsége. Minden nap úgy négy órát sütött, és még ez a fény is halovány árnyék volt csupán.” - írta Epheszoszi János az 535. év eseményeiről.
Egy másik történetíró, Prokopiusz, pedig így írt:
„És ebben az évben került sor a legrémisztőbb előjelre. Merthogy a Nap ragyogás nélkül bocsátotta ki fényét, ahogy a Hold ebben az egész esztendőben, és szerfelett olyannak tűnt, mint a fogyatkozásban levő Nap, mivelhogy sugarai nem voltak sem világosak, sem olyanok, amilyennek megszokhattuk.”
Egy másik történetíró, Prokopiusz, pedig így írt:
„És ebben az évben került sor a legrémisztőbb előjelre. Merthogy a Nap ragyogás nélkül bocsátotta ki fényét, ahogy a Hold ebben az egész esztendőben, és szerfelett olyannak tűnt, mint a fogyatkozásban levő Nap, mivelhogy sugarai nem voltak sem világosak, sem olyanok, amilyennek megszokhattuk.”
Apokaliptikus írások ezek, fel sem tudjuk fogni, vajon mit is jelenthetnek. Vajon, hogyan írnának egy ilyen eseményről a mai lapok, hogyan adnának híradást az internetes megosztók, mit csinálna a Földön több tízmillió ember? Egy ilyen esemény ugyanis bekövetkezhet akár a következő évtizedekben, évszázadokban is... Ahogy a 6. század generációjának, úgy a jövő generációjának is szembe kell majd néznie egy ilyen természeti eseménnyel.
 |
Itt a hatalmas 6. századi vulkánkitörés helye: az Ilopango kaldera Fotó: Lee Siebert, Smithsonian Institute
Az Ilopango Tierra Blanca Joven néven leírt vulkáni kitörésének hatása most új régészeti leletek kapcsán került előtérbe. Japán és salvadori régészek három emberi csontvázat találtak 2 méter vastag vulkáni hamuanyag alatt megőrizve, mintegy 90 km távolságban a fővárostól, a Csendes-óceán partvidékén, a Nueva Esperanza ásatási helyszínen. A szinte teljes, jó megtartásban megmaradt csontvázak 1600 évvel ezelőttről valók, ami jó időbeli egyezést mutat az Ilopango TBJ kitörésével. E kitörés közel 100 köbkilométer tefrát robbantott a felszínre, ami megközelíti a Tambora 1815-es kitörésének erősségét. A kitörés jelentős hatással volt az akkori Maya civilizációra. Az új régészeti leletek lökést adhatnak e jelentős hatású esemény jobb megismerését célzó kutatásoknak, amelyek nem kevés üzenetet nyújthatnak a modern, 21. századi társadalmaknak is.
 |
 |
Szinte teljesen épen megmaradt emberi csontvázak a 6. századból. Egy hatalmas vulkánkitörés emlékei? Fotók: KPMR News és Agencias/Ciencia y Tecnologia
