A Tűzhányó blog most már bő 4 éves történetében az elmúlt hetekben, hónapokban csökkentek bejegyzéseink. Ennek egyik oka, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a kutatómunkára, különösen miután hivatalosan elindult az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport. A kutatócsoportban ketten is a célegyenesbe fordultak, hogy beadják PhD dolgozatukat, ami intenzív szellemi munkát jelent. Mások adatértelmezésen dolgoznak, új tudományos kéziratokat készítünk elő, amelyek nagy fontosságúak lehetnek nem csak térségünk vulkáni működésének megismerésében, hanem általában a vulkanológiai tudásunk növelésében is. A másik ok a bejegyzések csökkenésének, hogy a Tűzhányó blog Facebook csoport felülete jóval gyorsabb és hatékonyabb hírterjesztésnek bizonyult. Jelenleg már 330 tagja van e csoportnak, ami akár nemzetközi összevetésben is jónak mondható, tekintve, hogy nálunk az ismeretterjesztés kifejezetten magyar nyelven történik és nem a sokak által használt angol vagy német nyelven. Nem szeretném azonban elhanyagolni a blog bejegyzéseket sem, ezért a jövőben igyekszek akár rövid híreket is megjelentetni, valahogy a Facebook csoport bejegyzések némileg bővített változataként. E mellett továbbra is ajánlom a vulkánkedvelők figyelmébe a Természet Világa folyóiratot, amelyben a sok érdekes ismeretterjesztő írás mellett negyedévenként jelenik meg a Tűzhányó-hírek rovat (legközelebb a tervek szerint júliusban). A következő, májusi számban az új japán sziget, a kezdetben Niijima, majd most Nishino-shima névre hallgató friss szárazföld és egyéb vulkáni szigetek kialakulásáról olvashatnak az érdeklődők.
Kezdjük itt tehát most egy friss rövidhírrel: mozgolódnak az indonéz tűzhányók! A helyi hatóságok 3-as készültségi fokozatra emelték a Slamet vulkán állapotát, a Merapi esetében pedig a normál (I) szintről a 2-es készültségi fokozatot rendelték el. A Slamet vulkán esetében már egy ideje erősödő stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlanak, amelyek több száz méter magasba repítenek ki lávafoszlányokat. Közben néhány kitörés anyaga már 1 km magasba jutott és ez egyre erősebb földrengésekkel jár. Ennek szól a készültségi fokozat emelése, kitelepítési készültség egyelőre nincs.
A Merapi az elmúlt hónapokban több alkalommal produkált váratlan freatikus kitörést, az elmúlt egy héten azonban megnövekedett a földrengés szám és ezen belül vannak utalások olyan rengésekre is, amelyeket fluidum-áramlás, esetleg magmamozgás idézhet elő. A vulkán felszíne egyelőre nem mutat növekedést, tehát úgy tűnik nincs közvetlen kitörés veszély - leszámítva a bármikor bekövetkezhető freatikus kitörést. A figyelmeztető készültségi fokozat azt jelenti, hogy nem lehet turistáknak felmenni a hegyre, a szakemberek pedig nagyobb figyelmet fordítanak a beérkező jeleknek. Többször elmondtam, hogy a vulkánok nem szeretik a matematikát, azonban nem kerülhetem meg, hogy ne jegyezzem le a Merapi elmúlt időszakbeli kitöréseinek idejét: 1994, 1998, 2001, 2006, 2010... Nincs jelentősége, hogy 3-5 évente voltak a legutóbbi nagyobb kitörései, azonban arra azért figyelmeztet, az idő múlásával egyre inkább számolni kell azzal, hogy újabb esemény következhet!
Kezdjük itt tehát most egy friss rövidhírrel: mozgolódnak az indonéz tűzhányók! A helyi hatóságok 3-as készültségi fokozatra emelték a Slamet vulkán állapotát, a Merapi esetében pedig a normál (I) szintről a 2-es készültségi fokozatot rendelték el. A Slamet vulkán esetében már egy ideje erősödő stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlanak, amelyek több száz méter magasba repítenek ki lávafoszlányokat. Közben néhány kitörés anyaga már 1 km magasba jutott és ez egyre erősebb földrengésekkel jár. Ennek szól a készültségi fokozat emelése, kitelepítési készültség egyelőre nincs.
Erősödő stromboli-típusú kitörések a Slamet tűzhányón. Fotók: Idhad Zakaria és Arbi Anugrah
A Merapi az elmúlt hónapokban több alkalommal produkált váratlan freatikus kitörést, az elmúlt egy héten azonban megnövekedett a földrengés szám és ezen belül vannak utalások olyan rengésekre is, amelyeket fluidum-áramlás, esetleg magmamozgás idézhet elő. A vulkán felszíne egyelőre nem mutat növekedést, tehát úgy tűnik nincs közvetlen kitörés veszély - leszámítva a bármikor bekövetkezhető freatikus kitörést. A figyelmeztető készültségi fokozat azt jelenti, hogy nem lehet turistáknak felmenni a hegyre, a szakemberek pedig nagyobb figyelmet fordítanak a beérkező jeleknek. Többször elmondtam, hogy a vulkánok nem szeretik a matematikát, azonban nem kerülhetem meg, hogy ne jegyezzem le a Merapi elmúlt időszakbeli kitöréseinek idejét: 1994, 1998, 2001, 2006, 2010... Nincs jelentősége, hogy 3-5 évente voltak a legutóbbi nagyobb kitörései, azonban arra azért figyelmeztet, az idő múlásával egyre inkább számolni kell azzal, hogy újabb esemény következhet!