West Mata: fantasztikus felvételek, fantasztikus megfigyelések!

Pontosan tegnap mutattunk be a Szamoa-szigetek közelében található West Mata vízalatti vulkán kitöréséről felvételeket. Nem telt el 24 óra, és most még többet tudunk már erről a különleges vulkáni működésről! Joseph A. Resing és munkatársainak most jelent meg tanulmánya a rangos Nature Geoscience folyóiratban, amelyben fantasztikus új tudományos eredményeket tesznek közre.
A ritka megfigyelés lényege, hogy nem mást látunk, mint egy szubdukciós (kőzetlemez-alábukás) zónában hogy születik meg egy esetleges későbbi vulkáni sziget alapja, hogyan indul meg a szubdukcióhoz kapcsolódó vulkáni működés! A West Mata vulkán a Lau-medence északkeleti részén található, a Tonga szubdukciós ív északi végén, kb. 200 km-re délnyugatra Szamoa szigetétől:

A West Mata víz alatti vulkán elhelyezkedése. Forrás: Wikipedia

A tűzhányót 2008 novemberében fedezte fel az NSF-NOAA (NSF=National Science Foundation, NOAA=National Oceanic and Atmospheric Administration) expedíciója. 2009-ben újra ellátogatott a kutatócsapat a helyszínre, ahol ritka pillanatokat örökítettek meg: robbanásos vulkáni működést mintegy 1200 méter mélyen! Ilyet még senki nem látott, nem gondolta senki, hogy végbemehet! Ilyen mélységben már akkora a víznyomás, hogy a felszínre kerülő magma nem tud szétrobbanni, hanem ehelyett párnaláva formájában kerül a felszínre. Ennek a különleges eseménynek az oka, a kutatócsapat mostani tanulmányában is megjelent értelmezés szerint az lehet, hogy az alábukó Pacifikus-kőzetlemezből sekély mélységben nagy mennyiségű víz, szén-dioxid és kén-dioxid szabadult fel, és a kialakuló magma ennek következtében illókban jelentős mértékben feldúsult. A felszín közelébe érkező, gázokban gazdag kőzetolvadék belső nyomása így olyan hihetetlen nagy lehetett, hogy ez a víznyomást is legyőzte, és szétrobbantotta a kőzetolvadékot. Hogyan? Nézzük és csodáljuk a vulkáni működés víz alatti erejét az alábbi filmfelvételen:

Robbanásos vulkáni kitörés 1200 méter víz alatti mélységben: lávabuborékok keletkezése és szétpattanása. Forrás: NFS és NOAA

A kitörés során mintegy fél-másfél méter átmérőjű "lávabuborékok" robbantak ki a Hadesnek keresztelt kürtőből, aztán lávacafatok darabjaira hullottak.
A vulkáni működés különlegessége mellett a másik izgalmas felfedezés magának a vulkáni kőzetnek az összetétele volt. A kőzet úgynevezett boninit, egy nagy szilícium-dioxid (57-60t% SiO2) tartalmú, de ugyanakkor nagy MgO-tartalmú (8-15t%) ritka vulkáni kőzet, amelynek képződését még sehol nem figyelték meg. Honnan ez a furcsa kémiai összetétel (az SiO2-tartalom andezit jellegű, ugyanakkor a magas MgO-tartalom a bazaltokra jellemző)? Ez a magma keletkezésének körülményeire vezethető vissza. A boninites magma olyan földköpeny anyag részleges (igen nagy mértékű) megolvadása során alakul ki, ami normál esetben nem olvadna meg, mert már több alkalommal átesett olvadáson, és a magmaképződésben szerepet játszó komponensek már távoztak belőle. Ezt a kőzetet harzburgitnak nevezzük. A harzburgit jóval nagyobb hőmérsékleten olvad meg, mint a földköpeny uralkodó kőzete, a lherzolit. Olyan hőmérsékleten, ami nem jellemzi a földköpenyt. De segít a víz! A szubdukciós övezetek bizonyos területein (általában ott, ahol megkezdődik az alábukás folyamata) az alábukó kőzetlemezből nagyon nagy mennyiségben szabadulnak fel az óceáni kőzetburokban csapdázódott illók, mint például a víz, szén-dioxid és kén-dioxid. Ezek az anyagok átjárva a harzburgit kőzetet csökkentik annak olvadáspontját, és ezzel alkalmassá teszik, hogy magma képződhessen. Ez történik itt a Lau-medence területén is. A Tonga-ív északi vége egy jelentős kanyarulatot ír le, ami törést idéz elő az alábukó, fiatal és ezért viszonylag magas hőmérsékletű és illókban gazdag kőzetlemezben. Ez pedig kedvező helyzetet teremt boninites magma kialakulására!
Fantasztikus új tudományos megfigyelések, remek eredmények!

El Hierro: elképesztő hírek

Frissítés: Balázs 2011. 10. 19. 21:50

Az AVCAN közzétett néhány közeli fotót a tengerfelszínen úszó kőzetdarabokról. Ezek a kőzetek nem hasonlítanak a korábban már említett Serreta kitöréskor megfigyelt lávalufikra, kevésbé hólyagosak és a lávalufi belsejét fehér könnyen széteső anyag tölti. ki Az viszont egyértelműen látszik, hogy a kőzetek fekete kérgét hirtelen megdermedt hólyagos, bazaltos magma alkotja, míg a belső fehér rész valószínűleg a lávalufiban a kigázosodás során kicsapódott karbonátásványok lehetnek (videó 5:30-6:15 között). A fekete bazaltos kéreg vélhetően a mostani kitörés magmáját képviseli, amit az támaszthat alá, hogy a felszínre bukkanó kőzetekből még jó ideig fehér színű gáz áramlott ki miközben a vízfelszínen lebegtek. Ezek után értetlenül állok a Szabolcs által is hivatkozott La Provoncia cikk előtt, miszerint nem mutattak ki bazaltot a vizsgált mintákban a kutatók.

Minta az EL Hierro kitörés során (október 14-én) a vízfelszínen észlelt kőzetekből. Forrás: AVCAN

Bejegyzés: Szabolcs

A mai nap elképesztő hírek jelentek meg az El Hierro déli partjai előtt zajló vulkáni működésről! Van-e, volt-e vulkáni működés? Van erre bizonyíték? Újra ott vagyunk ahol kb. 1 hete!
A La Provincia ma reggel arról adott hírt, hogy a hétvégén megfigyelt vulkáni kőzetdarabok a tengerfelszínen nem a vulkáni működésből származnak, azaz nem a víz alatti felszínre került magmát képviselik! Az előzetes vizsgálatok alapján a kőzetek nem bazaltok, hanem a tenger alatti felszín idősebb kőzetanyagai, amit a repedésekből kiáramló gázok hajtottak fel. Külső részük valóban fekete, belül azonban fehérek és rendkívül törékenyek. Szakértőkre hivatkozva a lap arról ír, hogy a fekete külső rész hőhatás következtében alakult ki. Íme az AVCAN által közölt képek a kérdéses kőzetekről:

Az El Hierro déli partjai előtt a tengervíz felszínére került kőzetdarabok. Forrás: AVCAN Facebook

A képen látható darabok kinézete valóban a leírtakat tükrözik, azonban számos kérdés merül fel:
1) ha ezek a tenger alatti felszín felszakított kőzetdarabjai, akkor hogyan kerültek a vízfelszínre? Mitől váltak hirtelen könnyebbé a tengervíznél?
2) Miért tört ki belőlük gáz, ahogy azt számos kép mutatta , mint ez a korábban Tomi által betett kép is :

Az El Hierro déli partjai előtt a tengervíz felszínére került kőzetdarabok. Kép IGN

3) Víz alatti körülmények között, hogyan alakulhat ki ilyen "kőzetégési" folyamat?
4) Ki vizsgálta meg ezeket a kőzetdarabokat, mi a fehér és fekete rész pontos kémiai összetétele, milyen a mikroszkópos képük, milyen ásvány van bennük? Hány mintát vettek a tengerből, mindegyik ugyanolyan volt? Ki vette őket? A tudományos adatközléshez ezek elengedhetetlen információ!

Volt-e, van-e vulkáni működés, van-e erre közvetlen megfigyelés, bizonyíték - ismét ezek a kérdések merülnek fel, őrületbe kergetve elsősorban La Restigna lakóit, akik már nagyon vissza szeretnének térni otthonukba!
Többen azt várják, na majd a Ramon Margalef fedélzetén érkező ROV (=Remotely operated underwater vehicle, azaz távirányítású vízalatti jármű) szolgáltat majd biztos adatokat! Ezek a műszerek alkalmasak közvetlen mérések elvégzésére, kamerájukon keresztül filmfelvételeket adnak a mélyben lejátszódó folyamatokról. Az NSF-NOAA által működtetett Jason ROV például így mutatott egy tengeralatti kitörést:

A Jason ROV által felvett víz alatti kitörés 2009-ben (West Mata vulkán, Samoa szigetek). Forrás: NFS és NOAA

Elvileg ezt kellene látnunk El Hierro közelében, DE ITT NINCS ERRŐL KÉP! És valószínűleg nem is lesz! Merthogy, Európa egyik legjobban felszerelt óceánkutató hajója csak tegnap késő este indult el Vigoból, péntek előtt nem ér a helyszínre! Ha pedig odaér, akkor - szintén a La Provincia híre szerint - a fedélzetén lévő Liropus 2000 ROV nem használható a feltételezhető vulkáni központ közelében. Nem bírja a magas hőmérsékletet és a savas vizet!...

Mit lehet ehhez hirtelen hozzátenni? Jelenleg zajlik egy víz alatti esemény (minden bizonnyal vulkánkitörés), a tudomány jelenlegi technikai felszereltsége lehetővé tenné, hogy (1) fontos tudományos adatokat lehessen gyűjteni egy víz alatti kitörés lefolyásáról, körülményeiről; (2) bizonyítani lehessen, hogy mi zajlik a víz alatt és ez alapján meghozni a szükséges intézkedéseket! Nos?...

Továbbra is pöfékel a chilei Puyehue-Cordón Caulle tűzhányó

Bizonyára sokan emlékeznek a Chilében található Puyehue-Cordón Caulle tűzhányóra, mely 2011. június 4-én lépett működésbe, és a vulkáni hamu számos problémát okozott nemcsak a tűzhányó közvetlen környezetében, de egész Dél-Amerikában, sőt a hamufelhő az egész Földet megkerülte (többször is). Azóta bár kevesebbet hallani a Puyehue-ról, a vulkán továbbra is, immár négy és fél hónapja folyamatosan működik. Most azonban újra a média címlapjaira került, ugyanis vasárnap Argentína, Chile, Uruguay és Paraguay repterein ismét problémákat okozott a vulkáni hamufelhő. Számos belföldi és nemzetközi repülőgépjáratot (melyek többek között az Egyesült Államokba, Peruba, Brazíliába és Mexikóba indultak volna, illetve amelyek Buenos Airesbe és Montevideoba repültek volna) elhalasztottak vagy töröltek.
A SERNAGEOMIN tegnapi jelentése szerint a Puyehue tűzhányón érvényben lévő riasztási fokozat piros (a legmagasabb fokozat). Habár a jelentésben említést tesznek növekvő vulkáni aktivitásról, a kitörés intenzitása az elmúlt hónapokhoz hasonlóan kicsi, melyet mérsékelt hamu- és gőzkibocsátás jellemez (vagyis kevésbé jelentős a tűzhányó által kibocsátott hamu mennyisége). A Chilei Meteorológiai Intézet szerint egy anticiklon okozza a jelentősebb hamuhullást és a légi közlekedési problémákat. A következő településekből jelentettek hamuhullást: Buenos Aires, Cordoba, Mendoza és Montevideo.

Webkamerakép a Puyehue vulkánról itthoni idő szerint 2011. október 18-án 17:05-kor (a kép forrása).

A NASA Earth Observatory honlapján számos nagyszerű műholdfelvétel tekinthető meg a tűzhányóról (június 4. és október 9. között készült képek), melyeken folyamatosan követhető a vulkáni működés intenzitásának változása, a hamufelhő nagysága és elterjedése, a hullott tefra (hamu és horzsakő) által beborított területek, valamint az idén képződött lávafolyás kiterjedése.

Bal oldali kép: 2011. július 31-én készült műholdfelvétel a Puyehue tűzhányóról, melyen a 2 km magas, K-ÉK felé tartó hamufelhő árnyékot vet az aktív kürtőtől ÉNY-NY-DNY-ra található aktív, viszkózus lávafolyásra (a kép forrása); jobb oldali kép: 2011. augusztus 18-i műholdkép, melyen megfigyelhető a 2,5 km-rel a kráter fölé tornyosuló, É-ÉNY felé terjedő hamufelhő, a lávafolyás (déli része már megszilárdult, kihűlt, melyen kis mennyiségű hó is látható), a szürke hamuval borított hó az aktív kürtőtől ÉK-re, valamint egy korábbi, 1960-ban működött kürtő, illetve abból kiömlött lávafolyás (a kép forrása).

2011. október 9-i műholdképek a Puyehue vulkánról. Bal oldali kép: hamis színes műholdfelvétel, melyen a piros színű terület (magas hőmérséklet) a vulkáni kürtőt és az abból kifolyó aktív lávafolyást jelzi; jobb oldali kép: a bal oldali képen téglalappal jelölt rész kinagyítva, melyen megfigyelhető a 4 km-rel a kráter fölé emelkedő, délkelet felé terjedő hamufelhő és az aktív kürtőtől ÉNY-NY-DNY-ra található vastag lávafolyás, mely a június óta tartó vulkáni működés terméke (a képek forrása).

A felső kettő és az alsó kettő műholdfelvételt összehasonlítva jól kivehető, hogy a korábbi képeken még fekete lávafolyást októberben már szürke hamu borítja, illetve az is, hogy a lávafolyás kiterjedése, alakja alig változott július 31. és október 9. között (a jelentések szerint augusztus 19. és október 9. között nem figyeltek meg aktív lávafolyást).

El Hierro: esti gyorshírek

Frissítés (Szabolcs, 23:50):
Máris jönnek az újabb hírek (köszönjük bejegyzést tevő olvasónknak is!), hogy mintegy 100 méter magas gőzoszlop jelent meg. Azonban még az AVCAN Facebook hírei között is óvatosságra intenek és további információkat várnak!
Szintén új hír, hogy - szerencsére - elhalasztották a döntést, hogy La Restigna lakói visszatérhessenek otthonaikba, mivel erős kénes, záptojás szag terjeng a levegőben. Ez viszont megint csak jelezheti, hogy közeleg a vízfelszín fölé emelkedő kitörés...

Eredeti bejegyzés:

Gyorsan zajlanak az események, ezért néhány gyors információ, értékelés, vélemény... Először is egy roppant érdekes, mi több izgalmas filmfelvétel (köszönjük Nolinak, hogy felhívta a figyelmet rá!):

Így kezdődött a Surtsey kitörése is 1963. novemberében. Forrás: CabildoElHierro - YouTube

Amit látunk a képsorokon, a körkörös buborékosodás egyértelműen annak a jele, hogy a vízalatti vulkáni működés rövidesen felszínre kerülhet! Pontosan így kezdődött az izlandi Surtsey kitörése is: sok haltetem, majd gázbuborékok körkörös megjelenése!!!
Ez teljesen megerősít véleményemben, amit Ramón Casillas barátomnak, tenerifei kollégámnak a mai indulás előtt mondtam: "a jelenlegi állás szerint nagyon valószínűnek tartom, hogy ahogy elmegyek a Kanári-szigetekről, akkor rövidesen megindul a látványos freatomagmás kitörés!" A vulkánremegések (tremorok) továbbra is stabilan folytatódnak, talán kicsit erősödnek is.
Várható események: néhány nap után már látható kitörések is lesznek, olyanok, ami a Salamon-szigeteknél található Kavachi vízalatti kitörése során figyeltek meg, íme:

A Kavachi vízalatti kitörése 2000 májusában. Forrás: Etnatao - YouTube

Mindazonáltal, amit tapasztaltam kint létem alatt az nem túl megnyugtató. Sajnos itt is érvényesül a kiszorítós "tudománypolitika". A helyismerettel rendelkező geológusok nem kapnak szerepet a szakmai vezércsapatban és sajnos nagyon ellentmondásosak a hírek, vélemények, adatok hozzá nagyon ritkán kapcsolódnak. Ezt jól jelzi az, hogy a 150 méteres vízmélység, mint a kitörés helye a legjobb szándékkal is csak hozzávetőleges becslés, pedig nagyon nagy a fontossága. A precíz műszerekkel rendelkező hajó pedig csak a hét vége felé érkezik, lehet, hogy akkor már nem is lesz rá szükség... A helyzet pedig feszült, ki kell mondani, hogy vulkáni krízishelyzet van, ez a helyi média tudósításaiból egyértelműen kitűnik. La Restigna lakóit mégis engedik haza menni, mondván, majd a hidrofon segít és időben lehet tudni azt, ha a kitörés veszélyessé válik. NEM! Meg vagyok róla győződve, hogy maximális elővigyázatra van szükség! Mivel nincsenek pontos adatok, nincsenek megfigyelések arra, hogy mi történik a víz alatt, a felszíni eseményekből és a szeizmikus jelekből lehet ítélni, ez pedig nagy esélyt mutat arra, hogy a kitörés BÁRMIKOR (ez a vulkanológiai előrejelzésben annyit jelent, hogy jó esélye van annak, hogy napokon belül akármikor) a vízfelszín fölé kerülhet. Sokan a Surtsey kitörését említik (erről tudósított, ezt részletezte Évi is bejegyzésében), mint lehetséges esemény, azonban van egy másik forgatókönyv is: egy olyan kitörés, amit az Azori-szigetekbeli Capelinhos produkált 1957-58-ban. Ez annyiban különbözött a klasszikus Surtsey kitöréstől, hogy nem lokális kakastaréj kilövellések és vízgőzzel vegyített hamuoszlop emelkedett fel, hanem a kitörési felhő alján gallérszerűen terjedt oldalirányba a vulkáni hamuanyag (ennek neve alapi torlóár):

A Capelinhos kitörés 1957-ben. Figyeljük meg a kitörési felhő alján gallérszerűen szétterjedő alapi torlóárt. Forrás: Richard V. Fisher

Egy ilyen eseménynek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Azaz, amire szükség lenne - és erre nem láttam, nem hallottam ténykedést: Elkészíteni a vulkáni események lehetséges forgatókönyveit és ennek megfelelően értékelni, hogy azok milyen veszéllyel járnak, mekkora területre terjedhetnek ki és ennek megfelelően veszélyzónákat jelölni ki! Minden, a vulkáni veszélyhelyzethez kapcsolódó utasításnak ezen kell alapulnia. Ehhez persze nem csak elméleti ismeretek kellenek, hanem ADATOK is, közvetlen MEGFIGYELÉSEK! Ennek hiányában pedig maradnak a találgatások, ilyen-olyan vélemények...

El Hierro - geológiai modellek a kitörésről

Frissítés (Szabolcs, 22:40)
Éppen megérkeztem a Kanári-szigetekről, nem csak fuerteventurai élményekkel, hanem sok hasznos tapasztalattal az El Hierro kitörés kapcsán is (és végre ékezetes billentyűzettel!). Rövidesen adok egy rövid helyzetértékelést, most egyelőre az alábbi modellekről annyit, hogy az első és negyedik ábra magyarázata egy korábbi bejegyzésünkben is szerepelt - érdemes azt is hozzáolvasni. Az Azori-szigetekbeli 1999. januári serretai kitörésről kiváló képes összefoglaló található a Smithsonian Intézet honlapján!

Eredeti bejegyzés (Tomi):

A tenger alatti kitörés El Hierro mellett egyre sekélyebb vízben zajlik. Erre enged következtetni a szeizmikus adatok mellett a tenger elszíneződését követő buborékosodás is. A kitörés kapcsán egyrészt számos 3D-s modell született El Hierro térségéről, földtani szelvények, melyek a vulkánkitörések helye és a földrengések epicentrumai közti távolságot magyarázzák. Emellett korábbi, hasonló kitöréseken alapuló magyarázó ábrákkal is találkozhatunk, melyek segítenek megérteni, mi is történik. Ezek közül mutatunk be négyet.

Első ábránk a földrengések hipocentrumait, a kitörés helyét és a magma vándorlását mutatja be. A modell szerint a magma a földköpeny (Manto) és földkéreg (Corteza Oceánica) határán kezdett felgyülemleni egy magmatározó rendszerben. E rendszer "feltöltődése" okozta a mélyben kipattant földrengéseket, ahogy a magma gyakorlatilag megrepesztette az alsó-kéreg kőzeteit. El Hierro három félszigete által kijelölt három tengely egy-egy rifzóna (hasadékrendszer), melyek mentén feláramlott a magma az eddigi kitöréseknél. Hasonlóképp történt most is. A magmatározóból az olvadék utat talált magának a sziget déli riftzónája alatt, ahol jóval kevesebb ellenállásba ütközött (emiatt kevés rengés pattant ki közepes mélységben, hanem csak nem sokkal a felszín alatt. Végül megindult a tenger alatti kitörés, majd folyamatosan vándorolt északra, mindvégig a riftzónában maradva. Forrás: Laprovincia.es

El Hierro déli félszigete és annak tenger alatti folytatása. Az ábrán jól látható, hogy a kitörések mind a riftzóna tengelyét jelentő vízalatti háton történnek. Kezdetben a szigettől távolabb, egy kilométeres vízmélységben, majd egyre közelebb és sekélyebb vízben. A szigeten lévő kis narancssárga vulkánok a korábbi kitörési központokat jelölik. Forrás Canarias3D.es és GoogleMaps.

A képen már az eddigi utolsó kitörési központot ábrázolták, mely szintén a déli riftzóna tengelyénél jelent meg. Itt a tenger már elég sekély, mindössze 150 m mély a víz. Ez már közel van ahhoz a határhoz, ahol a tenger alatti, párnaláva-kitörés átvált robbanásos, Surtsey-típusúba. Ennek jelei a szabályos időközönként felszínre törő buborékok. Ettől helytől a part felé egyre sekélyebb a tenger, széles sávban a 100 m-t sem éri el, tehát egy kicsivel a szigethez közelebb felnyíló hasadék biztosan gyönyörű robbanásos kitöréssel lepne meg minket. Forrás Canarias3D.es és GoogleMaps.

Bő egy évtizede, 1999-ben az Azori-szigeteken történt kitörés magyarázó ábrája. A Serreta kitörése geológiailag nagyon hasonló környezetben zajlott. A jelenleg El Hierron tapasztalt jelenségek nagyon hasonlóak az azoriakhoz, a fenti ábra segíthet a mostani kitörés és a vele járó események megértésében. Az ábrán jobbra van a mély víz. A legmélyebb vízben felnyílt kürtőből felszínre kerülő magma párnalávákat alkot a nagy víznyomás miatt ("Classic" pillows vent). Kicsit sekélyebb vízben, az ábra közepén a gázgazdag olvadékból létrejött kis lávacafatok (Fluis lava very rich in volatiles) a sok oldott gáz miatt a felszínre tudnak emelkedni, ahol hamarosan szétesnek, gáz távozik el belőlük majd a megszilárdult kőzetdarabok elsüllyednek (Steam and volatiles explosions...sunk). A baloldali már a sekély vízben zajló, robbanásos fázis. Ennek még csak a közelében van a kitörés, tehát még nem szór vulkáni hamut a tenger szintje fölé a tűzhányó, azonban kissé sekélyebben felnyíló kürtő esetén ez történne. Forrás: Gaspar J.L. et al, 2003.

1999 januárjában készített felvétel a Serreta kitörése során a tengeren megjelent bazaltdarabokról. Miután a gázok eltávoztak belőlük, visszasüllyedtek a tengerbe. Pontosan ezt a jelenséget tapasztalták most El Hierron. Forrás: EarthZine

El Hierro: merre tovább?

Frissítés (Évi 2011.10.16. 22:30)

Ma délelőtt La Restingából nagy buborékokat figyeltek meg a tengervíz felszínén (a korábban említett elszíneződött területeken), melyek kb. 15 percenként jelennek meg:

A vízfelszínen időszakosan megjelenő nagy buborékok egyike. A kép forrása: Laprovincia.

Az eseményről (a kitörés során felszabaduló gőz és gázok megjelenése a víz felszínén) egy videó is készült, mely itt megtekinthető. Ezeknek a nagy buborékoknak a megjelenése (a korábban észlelt tengervíz-elszíneződések és a tegnap megfigyelt vulkáni kőzettörmelékek után) egy következő fontos esemény a tenger alatti vulkáni kitörés előrehaladtában. A vulkáni működés a következőképpen folytatódhat: a buborékok megjelenése után ahogy a vulkáni kürtő egyre közelebb kerül a tengervíz szintjéhez, fehér gőzfelhő csap fel a tengervíz szintje fölé, melyet sötétszürke ("kakastaréjszerű") hamufelhő kísér, végül ha elég sokáig tart a kitörés (vagyis van elég magmautánpótlás), akkor egy új kis sziget épülhet fel El Hierro-tól délre. Ezek után ha még mindig folytatódik a vulkáni működés, a kürtő már a tengervíz szintje fölé kerülhet, és a víztől elzárva az addigi freatomagmás kitörések helyett hawaii-típusú magmás robbanásos kitörések következhetnek be. Ez a forgatókönyv a Surtsey-típusú kitörés jellemzője, mely az 1963-67 között Izland délnyugati partjai előtt felépült Surtsey tűzhányóról kapta a nevét (hasonlóan híres példa, melynél az említett kitörési szakaszok mindegyike megtörtént, az azori-szigeteki Capelinhos születése 1957-58-ban).
A mai hírek szerint La Restinga lakosai visszatérhetnek otthonaikba. Ennek elsődleges oka az, hogy hidrofonokat telepítettek a tengervízbe, melyek további információt nyújtanak az ottaniaknak, és csak valóban szükség esetén telepítik ki majd újra a lakókat.

Frissítés (Szabolcs 23:55) (ékezetek javítva - Évi)

A mai nap nagy híre természetesen a vulkáni törmelékek megjelenése. Az itteni helyi TV társaság folyamatosan szolgáltatja a híreket a vulkáni működésről és hatásairól. Ramon barátom kétszer is nyilatkozott, még szerencse hogy ma hamarabb visszaértünk a munkából. A legfontosabb: Vulkánkitörés zajlik El Hierro közelében!
A szakemberek egyre inkább hangoztatják, hogy a vulkáni működés kiléphet a szárazföldre, ami felmérhetetlen veszélyt jelent - a jelenleg kiürített - La Restinga településre. A legutóbbi jelentések szerint a kitörés a parttól 2,4 km-re zajlik, ahol 150 m mély a víz, azaz eléggé sekély. Ez annyit is jelent, hogy annak is megvan az esélye, hogy a kitörés hevesebbre vált, és freatomagmás robbanásos kitörések következnek be. Egyes szakemberek azt sem zárják ki, hogy a vulkáni működés egy új kis szigetet is létrehozhat. A tremorok (földremegések) szintén a folyamatos vulkánkitörést jelzik. Merre tovább El Hierro? Érdemes továbbra is figyelni az eseményeket, mert amennyire előre lehet jelezni a következő napokat: szinte bármi lehetséges!
Végül egy újabb kép a tengeren úszó vulkáni kőzetdarabokról itt látható!

Eredeti bejegyzés (Szabolcs):

Néhány gyors helyi hír (ismét ékezetek nélkül). Most már a kételkedőket is meggyőzheti, hogy vulkánkitörés zajlik a tenger alatt! Nem sokkal korábban adtak közre egy videót, ahol a tenger felszínén vulkáni törmelékek jelennek meg, némelyikükből gázok szabadulnak ki, íme:

Vulkáni kőzetdarabok El Hierro szigetétől délre. Forrás: diariroelhierro - YouTube

A vulkánkitörés tehát zajlik, bar továbbra is rejtve a szemek elől. Most volt kinn egy hajó, és a rádió szerint vett mintákat a tengerből is és a tengeren úszó vulkáni törmelékekből is, rövidesen tartanak egy sajtótájékoztatót. Közben az AVCAN Facebook weblapján beraktak egy érdekes magyarázatot arról, hogy mi történhet a víz alatt. A képen (amit talán a fiúk rövidesen be tudnak majd illeszteni) az Azori-szigeteken 1999-ben zajlott serretai kitörés magyarázata látható, ami kísértetiesen hasonlít az El Hierro-i helyzetre.

A serretai vízalatti kitörés modellje. Forrás: AVCAN Facebook bejegyzés

Egy másik érdekes ábra (talán ez is rövidesen megjelenik itt is a fiúk jóvoltából) pedig azt szemlélteti, hogy miért pont La Restingától délre zajlik a kitörés, pedig az epicentrumok nem ott jelentkeztek.

El Hierro alatti magmakamra modell. Forrás: La Provincia

Ennek magyarázata pedig röviden a következő: El Hierro alakjáról korábban már adtam magyarázatot. Egy másik jellegzetesség, hogy a sziget belsejében nagyjából a közepétől kiindulva három irányba futnak riftzónák, azaz olyan törési zónák, amik mentén tágulás történik. Egy ilyen tágulásos törési zóna fut La Restingán keresztül dél felé, és itt zajlik a kitörés. A 12-14 km mélységben felhalmozódott magma e tórészóna felé találta meg a felszín felé vezető utat, ahol könnyebben feltörhetett. Valószínűleg ennek tudható be az is, hogy nem tapasztaltunk a köztes zónában földrengéseket, itt ugyanis nem kellett nagyon utat törnie a kőzetolvadéknak. Ehelyett földremegés tapasztalható, amit a magma feláramlása válthat ki.
A földremegések most is tartanak, ami a vulkáni működés folyamatosságát jelezheti, a napi néhány mélybeli (14-16 km fészekmélységű) földrengés pedig arra utalhat, hogy lassan utánpótlódik a magma. Merre tovább El Hierro? Itt szintén naponta azt hangsúlyozzák, hogy megvan az esélye annak, hogy a tórészóna mentén felnyílik egy hasadék, és a vulkánkitörés akár a szárazföldön is folytatódhat. Ezért La Restinga lakosai továbbra sem térhetnek haza, sőt azt is megtiltották, hogy a halászbárkákat elvigyék.

El Hierro - a negyedik napon

Frissítés: Tomi, 2011. 10. 14. 08:01

Újabb felvétel a kitörés okozta tengervíz-elszíneződésről, ismét presicanarias videója. Jól látható a sziget mellől induló, délnyugat felé sodródó sárga színű sáv.

Frissítés: Szabolcs 23:43

Buenos Noches - Szép Éjszakát! - ismét röviden és ékezetek nélkül megint (talán Balázs majd megint javít)...
Egy nehéz terepi munka után (hatalmas, katasztrofális kimenetelű lejtőcsuszamlások kőzetanyagát vizsgáltuk) gyors tájékozódás, szerencsére a fiúk szinte minden lényegeset leírtak, így csak egy gyors morgolódás marad...
Megnéztem a magyar médiát mennyire érdekli az, hogy a Kanári-szigeteken 40 év után újra, El Hierro szigetén pedig több mint 2500 év után (vagy mintegy 400-500 év után) vulkánkitörés történik, ami miatt egy falut is ki kellett telepíteni és aminek még nem tudjuk a véget... Hát, siralmas... meg sem mozdítja a hazai média ingerküszöbét!... Hol van az Infórádió, hol van a HVG, hol van a Hir24, akik korábban megtisztelve minket információt vettek át tőlünk, mert úgy gondoltak érdekelheti az embereket, hogy egy vulkánkitörés mit okozhat, miért történik és ez valóban az emberekre tartozik, erről valóban kell tudni sokaknak!... Hol vannak ezek az újságírók? Emberek, EZ TÉNYLEG NEM HÍR? EZ TÉNYLEG NEM ÉRDEKEL SENKIT? Ez a Való Világ? nesze nektek Gy---, akinek esetleg pocakfájása van, vagy VVx elcsúszott élete, ami már korábban is zsákutcában volt, ez a hír, erre kell rászaladni, ezzel kell az embereket izgalomba hozni, ezzel kell az embereket nevelni!? Azt hiszem most mar tényleg szólni kell az izlandi boszorkánynak - Hé, Katla, ne várakozzál már, pörkölj oda nekik, tudják meg megint, hogy mit jelent egy vulkánkitörés, tudják meg mi a természet ereje!!!
u.i.: elnézést, hogy nem az El Hierro kitöressél foglalkozom most, de azért mégis...

Frissítés: Balázs 19:22

A földremegés ismét gyengül. Ezt a változást most is a kitörésben lévő nyílás(ok) szűkülésével magyarázhatjuk. A tengerfenéken felszínre törő magma hirtelen dermed meg, így szép lassan a saját útját zárja el. Amennyiben ez így van, előfordulhat, hogy újabb helyen tör majd fel a kőzetolvadék. De az is lehet, hogy a kitörés elcsendesül. Később meglátjuk! Nem tudni azonban, hogy mikor látjuk végre az El Hierro partjaitól délre eső tengerfenéket. Tegnap még az jelent meg a hírekben, hogy a Telefonica rendelkezésre bocsájtja a hajóját, amin egy távirányítású tengeralattjáró is van, hogy megkezdődjenek a tenger alatti vizsgálatok. Mára eldőlt, hogy ez nem valósul meg (El Pais - spanyol).

El Hierro spektrogram. Forrás: IGN.

Bejegyezte: Sági Tamás 2011-10-13 13:28

A kitörés valószínűleg már a negyedik napja tart - bár ahogy már korábban jeleztük, egyesek még most is megkérdőjelezik. Természetesen előfordulhat, hogy a magma még nem tör a felszínre, ha ilyen szeizmikus jeleket látunk, azonban, ahogy Szabolcs írta, nem ezen van, nem ezen kell legyen a hangsúly. Tegnap egy hirtelen, éles változás következett be, amit a szeizmikus jelekből szűrhettünk le. A változás valószínűleg összefügg egy sekélyebb mélységben felnyílt újabb hasadékkal.

Csak emlékeztetőül: balra a tegnap helyi idő szerint délután fél háromkor bekövetkezett gyengülés a harmonikus földremegésben. Jobb oldalt a jelenlegi állapot: a remegések folyamatosan erősödnek, már a kezdeti fázis erősségét felülmúlják.

A tengervíz korábban említett elszíneződéséről Noli küldött egy videofelvételt is. A rövid film presicanarias felvétele:

A NASA űrfelvételén jól kivehető a kitörés következtében elszíneződött tengervíz. A baloldali képen a Kanári-szigetek egésze és a szomszédos Afrika nyugati partja látható. Felbontás: 250 m/px, a kép szélessége 578 km. Jobbra El Hierro kinagyítva, a szigettől délnyugatra hosszú sávban látszik a tenger színének változása. Az úgynevezett Kanári-áramlat, mely egy hideg tengeráramlat, a térségben délnyugat felé mozog, ezt szépen mutatja a kitörés által megszínezett víz elnyúlt sávja, tulajdonképpen nyomonkövethetünk egy vízalatti "kitörési felhőt". A kis kép szélessége ~90 km. Mindkét képen felfelé van észak. Ez az elszíneződés is, mint a haltetemek megjelenése a kitörés mellett szól.

GeoLurking elkészítette az El Hierrotól délre eső terület szintvonalas térképét, ennek felhasználásával készült az alábbi, módosított kivágat:

Egyre valószínűbb, hogy már legalább két kitörési központ is van a szigettől délre. Az ábrán ezek feltételezett elhelyezkedését tüntettük fel. A mélyebben lévő 3700 m-re a parttól található, a sekélyebb egy kilométerrel közelebb a parthoz. Pontos helyet nem tudunk mondani, a kis körívek 3700 (piros) illetve 2700 (narancs) méter távolságot jeleznek a parttól. Ezek alapján is látszik, hogy valószínűleg 500-700 és 300-500 m mélyen van a két kitörési központ. Az IGN szerint 750 és 500 m mélyen helyezkednek el.

Az El País által közölt modell szerint a kitörési központok szintén 500 és 750 m mélyen vannak, azonban La restingától kissé délnyugatra. Ezt jelzi az "Erupciones" felirat. Az AB pontok közti vonal az alul látható földtani szelvény nyomvonala. A szelvényről: jelzi a jelenlegi kitörés helyszíneit (Erupciones avistadas). Az A és B pontok közti sávot három részre osztja: 1 - a tengervíz elég mély ahhoz, hogy párnaláva alakuljon ki, nincs robbanásos kitörés, 2 - a sziget partjaitól számítva több száz méteren keresztül sekélyebb a víz, mint 100 m, ha itt nyílna fel hasadék, biztosan robbanásos kitörés lenne. 3 - a sziget területe. Az egyes területekhez tartozó ábrák - hogy milyen lenne ott a kitörés - a kép tetején találhatók. Egyéb feliratok: Océano Atlántico = Atlanti-óceán, Corteza Oceánica = óceáni kéreg, Manto = földköpeny. Forrás: IGN

Takeshi Sagiya GPS méréseiből GeoLurking készített ezt a háromdimenziós modellt El Hierro szigetéről. A modell a melegebb színekkel (piros) a felszín emelkedését, a hidegekkel (lila) a süllyedést mutatja. A zöld jelöli azt a területet, ahol nem, vagy alig mérhetően változott a felszín magassága. Ez egyértelmű jele a magma benyomulásának La Restinga környékén és arra enged következtetni, hogy helyes döntés volt a falu kitelepítése.

Az előző bejegyzéshez sok komment érkezett, köszönjük az így küldött híreket, észrevételeket mindenkinek!