A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Serreta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Serreta. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 17., hétfő

El Hierro: esti gyorshírek

Frissítés (Szabolcs, 23:50):
Máris jönnek az újabb hírek (köszönjük bejegyzést tevő olvasónknak is!), hogy mintegy 100 méter magas gőzoszlop jelent meg. Azonban még az AVCAN Facebook hírei között is óvatosságra intenek és további információkat várnak!
Szintén új hír, hogy - szerencsére - elhalasztották a döntést, hogy La Restigna lakói visszatérhessenek otthonaikba, mivel erős kénes, záptojás szag terjeng a levegőben. Ez viszont megint csak jelezheti, hogy közeleg a vízfelszín fölé emelkedő kitörés...

Eredeti bejegyzés:

Gyorsan zajlanak az események, ezért néhány gyors információ, értékelés, vélemény... Először is egy roppant érdekes, mi több izgalmas filmfelvétel (köszönjük Nolinak, hogy felhívta a figyelmet rá!):

Így kezdődött a Surtsey kitörése is 1963. novemberében. Forrás: CabildoElHierro - YouTube


Amit látunk a képsorokon, a körkörös buborékosodás egyértelműen annak a jele, hogy a vízalatti vulkáni működés rövidesen felszínre kerülhet! Pontosan így kezdődött az izlandi Surtsey kitörése is: sok haltetem, majd gázbuborékok körkörös megjelenése!!!
Ez teljesen megerősít véleményemben, amit Ramón Casillas barátomnak, tenerifei kollégámnak a mai indulás előtt mondtam: "a jelenlegi állás szerint nagyon valószínűnek tartom, hogy ahogy elmegyek a Kanári-szigetekről, akkor rövidesen megindul a látványos freatomagmás kitörés!" A vulkánremegések (tremorok) továbbra is stabilan folytatódnak, talán kicsit erősödnek is.
Várható események: néhány nap után már látható kitörések is lesznek, olyanok, ami a Salamon-szigeteknél található Kavachi vízalatti kitörése során figyeltek meg, íme:

A Kavachi vízalatti kitörése 2000 májusában. Forrás: Etnatao - YouTube


Mindazonáltal, amit tapasztaltam kint létem alatt az nem túl megnyugtató. Sajnos itt is érvényesül a kiszorítós "tudománypolitika". A helyismerettel rendelkező geológusok nem kapnak szerepet a szakmai vezércsapatban és sajnos nagyon ellentmondásosak a hírek, vélemények, adatok hozzá nagyon ritkán kapcsolódnak. Ezt jól jelzi az, hogy a 150 méteres vízmélység, mint a kitörés helye a legjobb szándékkal is csak hozzávetőleges becslés, pedig nagyon nagy a fontossága. A precíz műszerekkel rendelkező hajó pedig csak a hét vége felé érkezik, lehet, hogy akkor már nem is lesz rá szükség... A helyzet pedig feszült, ki kell mondani, hogy vulkáni krízishelyzet van, ez a helyi média tudósításaiból egyértelműen kitűnik. La Restigna lakóit mégis engedik haza menni, mondván, majd a hidrofon segít és időben lehet tudni azt, ha a kitörés veszélyessé válik. NEM! Meg vagyok róla győződve, hogy maximális elővigyázatra van szükség! Mivel nincsenek pontos adatok, nincsenek megfigyelések arra, hogy mi történik a víz alatt, a felszíni eseményekből és a szeizmikus jelekből lehet ítélni, ez pedig nagy esélyt mutat arra, hogy a kitörés BÁRMIKOR (ez a vulkanológiai előrejelzésben annyit jelent, hogy jó esélye van annak, hogy napokon belül akármikor) a vízfelszín fölé kerülhet. Sokan a Surtsey kitörését említik (erről tudósított, ezt részletezte Évi is bejegyzésében), mint lehetséges esemény, azonban van egy másik forgatókönyv is: egy olyan kitörés, amit az Azori-szigetekbeli Capelinhos produkált 1957-58-ban. Ez annyiban különbözött a klasszikus Surtsey kitöréstől, hogy nem lokális kakastaréj kilövellések és vízgőzzel vegyített hamuoszlop emelkedett fel, hanem a kitörési felhő alján gallérszerűen terjedt oldalirányba a vulkáni hamuanyag (ennek neve alapi torlóár):

A Capelinhos kitörés 1957-ben. Figyeljük meg a kitörési felhő alján gallérszerűen szétterjedő alapi torlóárt. Forrás: Richard V. Fisher


Egy ilyen eseménynek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Azaz, amire szükség lenne - és erre nem láttam, nem hallottam ténykedést: Elkészíteni a vulkáni események lehetséges forgatókönyveit és ennek megfelelően értékelni, hogy azok milyen veszéllyel járnak, mekkora területre terjedhetnek ki és ennek megfelelően veszélyzónákat jelölni ki! Minden, a vulkáni veszélyhelyzethez kapcsolódó utasításnak ezen kell alapulnia. Ehhez persze nem csak elméleti ismeretek kellenek, hanem ADATOK is, közvetlen MEGFIGYELÉSEK! Ennek hiányában pedig maradnak a találgatások, ilyen-olyan vélemények...

Best Blogger Tips

El Hierro - geológiai modellek a kitörésről

Frissítés (Szabolcs, 22:40)
Éppen megérkeztem a Kanári-szigetekről, nem csak fuerteventurai élményekkel, hanem sok hasznos tapasztalattal az El Hierro kitörés kapcsán is (és végre ékezetes billentyűzettel!). Rövidesen adok egy rövid helyzetértékelést, most egyelőre az alábbi modellekről annyit, hogy az első és negyedik ábra magyarázata egy korábbi bejegyzésünkben is szerepelt - érdemes azt is hozzáolvasni. Az Azori-szigetekbeli 1999. januári serretai kitörésről kiváló képes összefoglaló található a Smithsonian Intézet honlapján!

Eredeti bejegyzés (Tomi):

A tenger alatti kitörés El Hierro mellett egyre sekélyebb vízben zajlik. Erre enged következtetni a szeizmikus adatok mellett a tenger elszíneződését követő buborékosodás is. A kitörés kapcsán egyrészt számos 3D-s modell született El Hierro térségéről, földtani szelvények, melyek a vulkánkitörések helye és a földrengések epicentrumai közti távolságot magyarázzák. Emellett korábbi, hasonló kitöréseken alapuló magyarázó ábrákkal is találkozhatunk, melyek segítenek megérteni, mi is történik. Ezek közül mutatunk be négyet.






Első ábránk a földrengések hipocentrumait, a kitörés helyét és a magma vándorlását mutatja be. A modell szerint a magma a földköpeny (Manto) és földkéreg (Corteza Oceánica) határán kezdett felgyülemleni egy magmatározó rendszerben. E rendszer "feltöltődése" okozta a mélyben kipattant földrengéseket, ahogy a magma gyakorlatilag megrepesztette az alsó-kéreg kőzeteit. El Hierro három félszigete által kijelölt három tengely egy-egy rifzóna (hasadékrendszer), melyek mentén feláramlott a magma az eddigi kitöréseknél. Hasonlóképp történt most is. A magmatározóból az olvadék utat talált magának a sziget déli riftzónája alatt, ahol jóval kevesebb ellenállásba ütközött (emiatt kevés rengés pattant ki közepes mélységben, hanem csak nem sokkal a felszín alatt. Végül megindult a tenger alatti kitörés, majd folyamatosan vándorolt északra, mindvégig a riftzónában maradva. Forrás: Laprovincia.es
El Hierro déli félszigete és annak tenger alatti folytatása. Az ábrán jól látható, hogy a kitörések mind a riftzóna tengelyét jelentő vízalatti háton történnek. Kezdetben a szigettől távolabb, egy kilométeres vízmélységben, majd egyre közelebb és sekélyebb vízben. A szigeten lévő kis narancssárga vulkánok a korábbi kitörési központokat jelölik. Forrás Canarias3D.es és GoogleMaps.
A képen már az eddigi utolsó kitörési központot ábrázolták, mely szintén a déli riftzóna tengelyénél jelent meg. Itt a tenger már elég sekély, mindössze 150 m mély a víz. Ez már közel van ahhoz a határhoz, ahol a tenger alatti, párnaláva-kitörés átvált robbanásos, Surtsey-típusúba. Ennek jelei a szabályos időközönként felszínre törő buborékok. Ettől helytől a part felé egyre sekélyebb a tenger, széles sávban a 100 m-t sem éri el, tehát egy kicsivel a szigethez közelebb felnyíló hasadék biztosan gyönyörű robbanásos kitöréssel lepne meg minket. Forrás Canarias3D.es és GoogleMaps.
Bő egy évtizede, 1999-ben az Azori-szigeteken történt kitörés magyarázó ábrája. A Serreta kitörése geológiailag nagyon hasonló környezetben zajlott. A jelenleg El Hierron tapasztalt jelenségek nagyon hasonlóak az azoriakhoz, a fenti ábra segíthet a mostani kitörés és a vele járó események megértésében. Az ábrán jobbra van a mély víz. A legmélyebb vízben felnyílt kürtőből felszínre kerülő magma párnalávákat alkot a nagy víznyomás miatt ("Classic" pillows vent). Kicsit sekélyebb vízben, az ábra közepén a gázgazdag olvadékból létrejött kis lávacafatok (Fluis lava very rich in volatiles) a sok oldott gáz miatt a felszínre tudnak emelkedni, ahol hamarosan szétesnek, gáz távozik el belőlük majd a megszilárdult kőzetdarabok elsüllyednek (Steam and volatiles explosions...sunk). A baloldali már a sekély vízben zajló, robbanásos fázis. Ennek még csak a közelében van a kitörés, tehát még nem szór vulkáni hamut a tenger szintje fölé a tűzhányó, azonban kissé sekélyebben felnyíló kürtő esetén ez történne. Forrás: Gaspar J.L. et al, 2003.
1999 januárjában készített felvétel a Serreta kitörése során a tengeren megjelent bazaltdarabokról. Miután a gázok eltávoztak belőlük, visszasüllyedtek a tengerbe. Pontosan ezt a jelenséget tapasztalták most El Hierron. Forrás: EarthZine

Best Blogger Tips