Újra ébredezik az Etna

Több mint két hónapnyi "pihenés" után ismét éledezik Európa legnagyobb tűzhányója, az Etna. November 12-én a csúcsrégióban található négy kráter közül először a Bocca Nuova és a Délkeleti kráter, majd az Északkeleti kráter (a legmagasabb a négy közül) is hamut eregetett magából. Az Északkeleti kráterből a gőzfelhő mellett 1-2 perces gyakorisággal történtek a hamukibocsájtások. Ezek után november 14-én reggel jelentősen felerősödött az Északkeleti kráter aktivitása mind a hamukibocsájtások gyakoriságát, mind mennyiségét tekintve. A hamufelhők már több száz méteres magasságba emelkedtek, melyeket a szél először DNY-, majd ÉK-, végül K-felé sodort. Az Északkeleti kráter a hamut gőz- és gázkibocsájtásokkal váltakozva szórta ki magából. A hamu vörösesbarna színe arra utal, hogy nagy részét nem friss magma anyaga, hanem a kürtőfalról feltépett korábbi kőzettörmelékek alkotják. Fontos lehet megjegyezni, hogy az Északkeleti kráter hamukibocsájtásai eddig csaknem minden esetben a csúcskrátereknél történt kitörések kezdetét jelezték (mint például 1995-ben és 2002-ben). Gyönyörű november 14-i felvételek tekinthetők meg a hamut pöfékelő Északkeleti kráterről.
November 15-én az INGV-Catania munkatársai közvetlen megfigyeléseket végeztek a csúcsrégióban. Az Északkeleti krátertől D-re (a Voragine csúcskráter É-i részén) néhány mm vastagságban, az Északkeleti kráter peremén (főként annak K-i részén) pedig 1 cm vastagságban észlelték a barna hamuüledéket. Az Északkeleti kráter belsejében található egy kisebb (intrakráter - kráteren belüli) kürtő, melynek átmérője október elején körülbelül 25 m volt. November 15-re azonban jelentősen kiszélesedett, már legalább 75 m az átmérője, és barna hamufelhőt pöfékel hangos morajok közepette.

Az Északkeleti kráter belsejében található kürtő november 15-én, melyből barna hamufelhő emelkedik fel. A hamu beborítja a kráter belső falát és a peremét is. A felvétel az Északkeleti kráter peremének K-i részéről készült, a kürtő pereme innen körülbelül 100 m-es mélységben helyezkedik el. Forrás: Boris Behncke.

Az Etna csúcskráterei D-felől november 15-én. A kép bal oldalán a terjedelmes központi kúp, melyen belül található a Voragine és a Bocca Nuova csúcskráter, jobb oldalán pedig a Délkeleti kráter kúpja. A barna hamufelhők az Északkeleti kráterből (mely takarásban van) emelkednek a magasba. Forrás: Boris Behncke.

Forrás: INGV (Istituto Nazionale di Geosifica e Vulcanologia) - Sezione di Catania; Boris Behncke.

Etna: élménybeszámoló képekben

*

Több, mint egy hete értünk haza a szicíliai Etnáról, egy képes beszámolót adunk a felejthetetlen kirándulásról. Hatalmas élmény volt Európa legnagyobb és legaktívabb tűzhányóján járni, és a vulkán oldalain található körülbelül 350 kráterből legalább néhányhoz eljutni (a csúcsrégiójában további négy kráter helyezkedik el, melyek közel folyamatosan aktívak).

Az Etna ÉK-i irányból, a Messina-Catania autópályáról fotózva.

Az Etna É-i oldalán található Vulcanetto Mojo salakkúp,...

...és annak egy gyönyörű feltárása, melyet nem csak mi csodáltunk meg :).

Az Etna 1981-es lávafolyása a tűzhányó ÉNY-i oldalán, mely elérte egy közeli kis város, Randazzo szélét is,...

...és több házat - mint például ezt is - jelentősen megrongált.

Az Etna 2003-as lávafolyása a vulkán ÉK-i oldalán, melynek pusztító erejéről a képen látható elhalt fák tanúskodnak.

Egy, a tűzhányó ÉK-i oldalán található fröccssánc belseje, háttérben pedig a 2003-as lávafolyás és az abba épített Piano Provenzana (síközpont), mely az Etna csúcsrégiójába induló buszos utak egyik kiinduló állomása.

Az Etna legmagasabb (3330 m), ÉK-i csúcskrátere felhőbe burkolódzva, tőle K-DK-re (a képen balra) a híres Valle del Bove nevű völgy pereme, a kép előterében pedig lávafolyások és kisebb salakkúpok.

Az Etna D-i oldalának egy részlete: a 2001-es lávafolyás, salakkúpok (bal oldalt a legszélső: Monti Silvestri) és a Rifugio Sapienza turistaközpont, mely az Etna csúcsrégiójába induló buszos utak másik kiinduló állomása, valamint innen indul a 2500 m magasságig szállító kötélpálya is.

Az Etna csúcsrégiójába tartó buszoknak (melyek végállomása a 2920 m-en található Torre del Filosofo menedékház) kialakított út, mely salakkúpok és lávafolyások között kanyarog. A kép jobb oldalán a Laghetto salakkúp oldalának egy része látható.

A 2001-ben képződött Laghetto salakkúp krátere, melynek egyik oldalában (a kép jobb oldalán) kénkivirágzások, kisebb kigőzölgések tapasztalhatók, és a hidegben itt lehet melegedni, ugyanis forró a föld :).

A cataniai Castello Ursino vár udvara és az 1669-es lávafolyás (heves, robbanásos kitörések is zajlottak ekkor az Etna D-i oldalán, a lávafolyás pedig a Jón-tenger partját is elérte), mely alatt a középkori Catania szintje, felette pedig a mai városszint látható.

A Jón-tenger partján található Acicastello: a vár egy gyönyörű párnaláva összletre (tengeralatti lávafolyás) épült, mely az Etna legidősebb (körülbelül 500 ezer évvel ezelőtti) kitörési fázisának terméke.