2010. november 5., péntek

Nem volt hasonlóan erős vulkáni működés a Merapin az elmúlt bő évszázadban!

A „Tűz-hegye” már közel 10 millió köbméter magmát robbantott a felszínre (azt gondolom, hogy már közel van a VEI=4 erősséghez!), a vulkáni hamufelhő legutóbb már 17 km magasba emelkedett, az izzófelhők és forró törmeléklavinák már 18 km távolságba jutnak el a krátertől. Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője szerint, ez a vulkáni működés eltér a korábbiaktól a Merapi esetében. A kitörés erőssége a legnagyobbak között van az elmúlt évszázad vulkáni működéseit tekintve!
Szeretnék emlékeztetni két korábbi nyilatkozatra: Surono még október 26 előtt figyelmeztetett arra, hogy nagyon heves robbanásos kitörés várható! A másik nyilatkozat pedig Mbah Maridjantól, a "Merapi Kapuőrétől" való, aki szintén a kitörések megindulása előtt így nyilatkozott: "Ha elmenekülök, akkor az egy rossz jelzés lenne az emberek számára, akkor valóban azt gondolnák, hogy a Merapi pusztító kitörés előtt áll és pánik törne ki. Azonban azt mondom nekik, hogy engedelmeskedjenek a hatóságoknak és kövessék a kitelepítési utasításokat!". Azt gondolom ezekhez nem kell kommentár...
Ahhoz, hogy elhelyezhessük és megértsük a Merapi mostani kitörését látnunk kell az elmúlt évszázadban működését. Az alábbiakban összegyűjtöttem a legfontosabb információkat, amelyek tanulságosak lehetnek: az elmúlt bő évszázadban 28 alkalommal (2010, 2007, 2006, 2001-02, 1992-98, 1972-90, 1971, 1967-69, 1961, 1953-58, 1948-49, 1944-45, 1942-43, 1939-40, 1933-35, 1930-31, 1924, 1923, 1922, 1920-21, 1918, 1915, 1909-13, 1908, 1906-07, 1905, 1902-04, 1902) tört ki a Merapi, azaz joggal nevezhető a Föld egyik legaktívabb tűzhányójának!

Az 1922-es kitörést követően a tűzhányó egy csúcsos, kúp alakú hegy volt, amit a sorozatos, nehezen folyós láva (lávadómok) kitüremkedései formáltak. Ez a szabályos alak azonban nem sokáig tartott, az 1930-as heves robbanásos kitörés megcsonkította a hegyet.

A Merapi 1922 április 14-én délkelet felől nézve. Forrás: Volcanological Survey of Indonesia és Smithsonian Intézet


1930 novemberében kezdődött a Merapi egyik legtragikusabb vulkáni működése, ami 42 falut pusztított el, több mint 2000 állat veszett oda és 1369 emberáldozatot követelt. 1930 december 18-án és 19-én hatalmas robbanások rázták meg a hegyet, a piroklaszt-árak (izzófelhők) sok esetben 15 km távolságba is eljutottak a Blongkeng folyó völgyében és több négyzetkilométer nagyságú területet égettek fel! A robbanásos kitörések után egy 850 méter átmérőjű ,több száz méter mély üreg keletkezett a hegy tetején. 1931 januárjában lávaömlések kezdték feltölteni a krátert, a vulkáni működés e viszonylag csendesebb szakasza (bár sok esetben zúdultak le forró törmeléklavinák, főleg június-július időszakban) 1931 szeptemberéig tartott.

Balra: Izzófelhő ereszkedik le a Merapi nyugati oldalán futó völgyében. Jobbra: láva ereszkedik le a tűzhányó lerobbantott csúcsáról 1931 áprilisában. Forrás: Volcanological Survey of Indonesia és Smithsonian Intézet


Számtalan újabb kitörés után 1961 márciusában következett az újabb nagy robbanásos kitörés a Merapi életében. Több vulkanológus ehhez hasonlítja a mostani kitörés erősségét., bár az elmúlt napok eseményei alapján, megítélésem szerint már jóval túl vagyunk ezen! A vulkáni működés 2 év szunnyadás után indult meg március 19-én. A következő hetekben több tucat izzófelhő rohant le a mély völgyekben és 6-8 km távolságba jutottak el, elpusztítva néhány települést. A legnagyobb kitörésre május 8-án délután 3-kor került sor, azaz a kitörési fázis kezdete után bő másfél hónapra! A következő napon egy heves robbanásos kitörés 12 kilométer távolságba juttatott el egy izzófelhőt, ami a Batang völgyben száguldott le. A piroklaszt-ár 10 falut sodort el, hatan haltak meg. Ezután csökkent a vulkáni működés erőssége, a következő hónapokban, egészen novemberig újabb és újabb láva buggyant a felszínre a csúcsi régióban. A kitörés teljes szakaszában a becslések szerint 13 millió köbméter magma jutott a felszínre!

Gomolygó vulkáni hamufelhő és lezúduló izzófelhő a hegy nyugati oldalán az 1961-es kitörés során. Forrás: Volcanological Survey of Indonesia és Smithsonian Intézet


A folyamatos lávadóm kitüremkedéseknek köszönhetően 1960 után ismét szabályos kúp alakot öltött a tűzhányó. A következő emlékezetes nagy kitörés 1994-ben történt.

A Merapi 1987 májusában. Forrás: Smithsonian Intézet. Fotó: Tom Casadevall (USGS)


Az 1990-es évek eleje újabb és újabb lávadóm kitüremkedésekkel zajlott. 1994 februárjában friss magma repesztette szét a két évvel ezelőtti lávadómot. Májusban és júniusban a lávadóm kinyomulás felerősödött, majd újra csökkenni kezdett. Szeptemberre azonban már elérte a kráter keleti peremét és egyre több izzó törmeléklavina zúdult le a Gendol völgyben. Ekkor a lávadóm nagysága elérte a 2,5 millió köbmétert! A meredeken emelkedő lávadóm november 22-én olyannyira instabillá vált, hogy váratlanul összeroskadt. Az izzófelhő a Boyong völgyébe zúdult le és elsodorta Turgo települését, amit évszázadok óta érintetlenül hagytak a piroklaszt -árak…. A kitörés során 64-en vesztették életüket, 6000 embert kellett kitelepíteni!

1994 november 22-én az egyre magasabbra kinyomuló lávadóm hirtelen összeroskadt. Forrás: Volcanological Survey of Indonesia és Smithsonian Intézet



A Merapi 2010 előtti viszonylag nagyobb kitörése 2006-ban történt. Már akkor is többen attól tartottak, hogy a vulkáni működés hevesebbé, robbanásosabbá válhat, azonban akkor még nem lőtte el minden puskaporát a vulkán...

1994 november 22-én az egyre magasabbra kinyomuló lávadóm hirtelen összeroskadt. Forrás: The Research and Technology Development Agency for Volcanology, Yogyakarta (BPPTK) és Smithsonian Intézet



A Merapi mostani, 2010-es kitörése az előzőekben vázlatosan bemutatott kitörési történet alapján az elmúlt bő évszázad legnagyobbika. A halálos áldozatok száma már meghaladja a 120-at, közel 100 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát! Ennél katasztrofálisabb kitörés csak az 1930-as volt, azonban a robbanásosság és intenzitás, a kitörési felhő magassága (17 km) és az izzófelhők hatótávolsága (18 km) alapján úgy vélem, hogy a mostani felülmúlja az eddigi összes 100 éven belüli kitörést. Azonban ez még mindig messze nem éri el az 1800-as évek teljesítményét!

A jövő kulcsa a múlt megismerésében van - ez a vulkanológiában is alaptétel! Fontos látnunk azt, hogy a Merapi kitörései többnyire 6-10 hónapon keresztül is eltartottak és ezen belül változó intenzitással zajlottak. Nem váratlanok az izzófelhők lerohanásai sem a mély völgyekben (erről a vulkáni működésről rövidesen bővebben is írok!), legfeljebb a távolság a kérdés. A lakosság felkészítésének alapköve, hogy minél jobban megismerjék a vulkán tulajdonságait, a korábbi történetét, a veszélylehetőségeket - ezek nyújthatnak biztos alapot a hasonló esetekre való felkészítésben. Tanulságok tehát mindig vannak, a természettudományos ismeretterjesztés, a Föld folyamatainak megismerése nélkül az emberiség nehezen tud kezelni ilyen eseteket...

Az összeállítás forrásai: Smithsonian Intézet és indahnesia.com, valamint vulkanológiai szakmai publikációk.

Best Blogger Tips

30 megjegyzés:

  1. Kiegészítés:
    Nem rég olvastam a JVGR-ban, hogy az 1930-as kitörésnél az okozta a katasztrófát, hogy a vulkánon 23 napig csak láva türemkedett ki a kürtőn és egyáltalán nem voltak piroklaszt árak. aztán dec. 18-án jött az akkor már nem várt robbanásos kitörés.. Ez volt az oka annak, hogy akkor annyi áldozat volt.

    (Camus et al. 2000 JVGR: http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6VCS-40PXNJ3-9&_user=464575&_coverDate=07%2F31%2F2000&_rdoc=1&_fmt=high&_orig=search&_origin=search&_sort=d&_docanchor=&view=c&_searchStrId=1528334322&_rerunOrigin=scholar.google&_acct=C000022258&_version=1&_urlVersion=0&_userid=464575&md5=0c64d34af54c3a51da19913b71905749&searchtype=a)

    VálaszTörlés
  2. Igen, a katasztrófát mindig az okozza, ha a veszélyérzet csökken. Idővel pedig ez mindig így van. A Merapi is olyan tűzhányó, ahol tudni lehet azt, hogy minden a vulkán oldalán lefutó mély völgy potenciális "halálút", ahol az izzófelhők levonulnak. Azonban, azt nem lehet kiszámítani, hogy mikor. A fenti összeállításban is kiemeltem, hogy 1994-ben is az okozta a sok halálos áldozatot, hogy egy olyan völgyben zúdult le az izzófelhő, ahol 100 éven keresztül nem... Az emberek mindig a végsőkig bíznak, hogy az ő területük talán megmenekül...

    VálaszTörlés
  3. Helyi idő szerint délelött 9:25/nov.5 kor jött ki egy cikk arról,aznap kora reggel 6-8 km-es mélységben heves "vibrációt" észleltek a Suronoék az obszervatóriumban.
    http://www.tempointeraktif.com/hg/jogja/2010/11/05/brk,20101105-289588,id.html

    Ez a mélység a németek áltak korábban kimutatott magmatározó mélységével esik egybe.
    http://translate.googleusercontent.com/translate_c?hl=en&sl=de&u=http://www.spiegel.de/fotostrecke/fotostrecke-61341-9.html&prev=/search%3Fq%3Dhttp://www.spiegel.de/wissenschaft/natur/0,1518,727092,00.html%26hl%3Den%26biw%3D1280%26bih%3D810&rurl=translate.google.hu&usg=ALkJrhhLvQpgxsVJtxZVuP9eiIaGEg9FJw

    Ezt a következő módon lehetne lefordítanám:
    A 6-8 km mélyen lévő magmatározóba, újabb magmabenyomulás(ok) történt(ek). Ez rossz hír, mert azt jelzi, hogy a kitörés a napokban nem fog csendesedni, sőt, ha a rátáplálás jelentős volt és a friss magma sok gáz tartalmaz, az akár erősebb kitöréshez is vezethet. (azért remélem tévedek)

    VálaszTörlés
  4. tovabbi képek a kitörésről és a kitelepítésről

    http://edition.cnn.com/2010/WORLD/asiapcf/11/05/indonesia.volcano/index.html?eref=rss_topstories&utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+rss%2Fcnn_topstories+(RSS%3A+Top+Stories)

    VálaszTörlés
  5. James Reynolds most üzent az eruptions-on! megy vissza a merapira.

    VálaszTörlés
  6. őrült ember, de ez viszi előre a megismerést, a tudást! Take care James!

    VálaszTörlés
  7. 17:13-as Darwin VAAC:
    http://www.bom.gov.au/products/IDD41295.shtml
    Adatok változatlanok...

    Ami számomra döbbenet a helyi geológiai szolgálatnál, hogy egy szem árva szeizmográf maradt csak épen a négyből, se kamera, se gáz-, se dőlésmérés nincs, és mégis működnek...
    Nem tudom, ilyen esetben van-e lehetőség kihelyezni néhány "mobil" szeizmográfot meg GPS-es távolság és magasságmérőket (ez utóbbinak van-e pl. értelme jelen esetben) távolabb persze a veszélyes zónától, egyáltalán van-e ilyenre pénz? Másrészt rendelkezésre áll számos műholdas mérési, távérzékelési technológia, nyilvánvalóan elsősorban katonai célokra, de van pár műhold, ami "civil" mérésekkel foglalkozik, egy kis nemzetközi összefogással ezek is tudnának tenni valamit az ügy érdekében. A GRACE ikerműhold ( http://www.csr.utexas.edu/grace ), amely elsősorban klimatológiai céllal gravitációs méréseket végez, pl. képes 4mm elmozdulást is érzékelni...

    VálaszTörlés
  8. Ja igen, és nagyon jó ez a történeti áttekintés, köszönet érte!

    VálaszTörlés
  9. Szerintem maradt még eszközük, csak nem közlik az adatokat, úgy mint az izlandiak. A jelentéseik sem olyan részletesek.
    Mindenesetre egy biztos legalább 3 geofonnak lennie kell, mert ma közöltek mélység adatokat a sajtóban. (megj.: a mai reportban ez sincs benne..)

    VálaszTörlés
  10. http://www.merapi.bgl.esdm.go.id/galeri.php?page=galeri&subpage=gambar&kat=ERP20101104

    A merpait figyelő obszervatórium által készített fotók a vulkán kitöréséről!

    VálaszTörlés
  11. Igen, az tény, hogy Izlandon nyilvánosabbak az adatok, de ott talán többen értették is, hogy miről szólnak. Indonéziában kissé más a helyzet, ott nem szeizmogramokat akar nézegetni a nép, hanem enni meg biztonságos helyre jutni szeretne...
    A mélységi adatok nem biztos, hoyg friss mérésből származnak, lehet simán, hogy korábbiakból számolták ki. Nem tuti, hoyg van nekik idejük, kapacitásuk azonnal utánaszámolni mindennek. Pár közép- és dél-amerikai vulkánnál szinte azonnal kirajzolják a netes forrásokban a fészekmélységeket a rengéseknél, 3D térképen megjelenítve. Több ottani vulkánnál is láttam ilyet. De azokon úgy tudom, sokfelé az amerikaiak telepítettek berendezéseket...

    Nem tudom, hogy pl. van-e ilyen helyzetekre valami nemzetközi információs hálózat, ahol az adatokat más geológusok is megnézhetik s segíthetik a helyieket? Olyan logikus lenne a megléte...

    VálaszTörlés
  12. igen egy ilyen halózat jó lenne, de sajnos a tudomány nem ilyen egyszerű, az adatok nagy részét mindenki a saját kezében tartja és inkább csak elsődleges eredményeket adnak ki, mint pl a fészek mélység.

    VálaszTörlés
  13. A Mt St Helens 1980-as kitörése után az amerikai kormány felállított egy mobil vulkanológus csoportot, amelyet már bevetettek néhány helyen. A Pinatubo kitörés során hatékonyan végezték a veszély előrejelzés munkát, de voltak már más tűzhányókon is, sőt Indonéziában is. 2000 körül Chris Newhallék végeztek egy felmérést a Merapin, amikor megállapították, hogy erősebb kitörések várhatók a jövőben. Azt nem tudom, hogy milyen elvek alapján küldik ki ezt a csoportot. Az tény, hogy az indonéz vulkanológusoknak nagyon elkell a segítség (nem könnyű egyszerre vagy 20 vulkánra figyelni és hát nélkülözhetetlen a megfelelő műszerezettség is), bár szerintem Surono elég jól végzi a dolgát. Végül egy megdöbbentő adat: a kb. 550 aktívnak nevezhető vulkán közül csak mintegy 200, az évente kitörő 55-70 tűzhányó valamennyivel több mint a fele áll folyamatos szeizmikus megfigyelés alatt…

    VálaszTörlés
  14. Úgy tűnik az elmúlt napokban gyarapodó lávadóm szétrobbant vagy összeroskadt, mindenesetre hiányzik...

    VálaszTörlés
  15. Noli,
    nem mentem utána, de a 17 km magasra emelkedő hamufelhő mennyire biztos? Nekem kicsit magasnak tűnik.

    VálaszTörlés
  16. A Darwin VAAC egymás utáni jelentései sorra ezt az adatot hozzák ki... Belinkeltem a jelentéseket. az FL550 az 55000 láb magasságot jelent, vagyis ebben a magasságban érzékeltek vulkáni hamut. Műholdas mérések alapján az adatat a jelentés szerint. Ha nem tiszták a rövidítések benne, szívesen leírom, melyik mit jelent.

    VálaszTörlés
  17. Lementettem egy archívumot az elmúlt héten kiadott VAAC jelentésekről:
    http://ediacara10.atw.hu/vaac_1031-1105.doc
    Így később is előkereshető.

    VálaszTörlés
  18. http://www.daylife.com/photo/0dyS00yeLb05p?q=volcano

    friss kép

    VálaszTörlés
  19. Suara Merdeka címlapja

    http://mcetak.suaramerdeka.com/PUBLICATIONS//SM/SM/2010/11/06/PagePrint/06_11_2010_001.pdf

    VálaszTörlés
  20. http://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/view.php?id=46837

    újabb NASA felvétel

    VálaszTörlés
  21. ismét beindult a volcanism blog

    http://volcanism.wordpress.com/

    VálaszTörlés
  22. nem tudom ez a link szerepelt-e már korábban, ha vki elmulasztotta volna, most bepotolhatja igaz a képek nagy megrázóak

    http://news.yahoo.com/nphotos/Indonesia-Mount-Merapi/ss/events/sc/102510mountmerapi#photoViewer=/101104/ids_photos_wl/r4108649772.jpg

    VálaszTörlés
  23. egy korábbi videó, megdöbbentő felvételek

    http://www.zdf.de/ZDFmediathek/hauptnavigation/sendung-verpasst/#/beitrag/video/1182738/Merapi-bringt-Tod-und-Verw%C3%BCstung.

    VálaszTörlés
  24. a katasztrófa hivatalos honlapja

    http://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=id&tl=en&u=http%3A%2F%2Fbesteasyseo.blogspot.com%2F

    VálaszTörlés
  25. Reggel 5:17-es Darwin VAAC szintén 55000 láb magasságban adja a hamut.
    http://www.bom.gov.au/products/IDD41295.shtml

    Már járt a SO2 méréssel a műhold a térség felett:
    http://sacs.aeronomie.be/nrt/Gome2Nrt/2010/11.orb/06/gome2_vcd20101106_000_lr.gif
    Elég szépen látszik, persze dél felé terjed. Ha Superman nem kapcsolta ki a Coriolis-erőt, az ausztrálok lassan készülhetnek a látványos naplementékre.

    VálaszTörlés
  26. A megsemmisült műszerek pótlása folyamatban van a Merapin. Ez jó hír.
    http://us.detiknews.com/read/2010/11/06/143940/1488235/10/kawah-merapi-semakin-lebar-dan-membuka-ke-arah-selatan?n991101605 (google barátunk lefordítja :-))

    VálaszTörlés
  27. Szabolcs, visszatérve a kitörési felhő magasságára, kezdenek kétségeim lenni nekem is.
    A MODIS műholdképét figyelve egyértelműen látszik, hogy az összes jávai hegy felett kialakultak zivatarfelhők, ezek közül nem különösebben tűnik ki a Merapi feletti felhő. A kép:
    http://rapidfire.sci.gsfc.nasa.gov/subsets/tmp/AERONET_Bandung.2010310.aqua.250m.jpg
    (elmentettem, ha kell később)
    A tegnapi felvételen egyértelműen látszott, meg lehetett különböztetni a kitörésből származót az időjárási felhőktől. Ezek most teljesen tipikus zivatarcellák, amelyek a hegyek feletti emelés hatására alakulnak ki, látni az elnyúló üllőjüket, ami cirruszokból áll, mondhatni iskolapélda. Ugyanolyanok, mint nyáron a Mátra vagy a Bükk felett is nőnek, csak talán "kicsit" nagyobbak.
    Szóval hogy a frászban tudja ebből kitalálni, akik a VAAC-ot összeállítja, hogy az tényleg a kitörésből származik? Ok, hogy hozzászámolják az OMI SO2 adatait is, és valami közvetett módon lesz ebből meg a kitörési felhő magassága. Ám ha FL550-et adnak valós vizuális észlelés nélkül, az lehet, hogy tényleg túlzó már. A Badan Geologi napi jelentése alapján továbbra is intenzív a kitörés, ám a helyiek beszámolói már messze nem olyan drámaiak, mint két napja. Persze lehet, hogy csak megszokták, vagy tényleg a legtöbben már kívül vannak a veszélyes zónán... Épkézláb vizuális észlelés nem volt 2 napja...
    Mindenesetre elgondolkodtató, hogy mi alapján adja a VAAC akkor a magasságot.

    VálaszTörlés
  28. #Noli, köszönjük az infókat.
    Sztem tegnap még lehetett olyan magas a kitörési felhő, ill. a tegnapi műhold képen még jól kivehető. Igaz a NASA is a DVAAC-ra hivatkozik a magassággal kapcsolatban.
    A mostani képen azonban valóban nem látszik semmi. emlékszem nem rég már volt olyan,h módosították az értéket. lassan jön a következő jelentés. Meglátjuk mit mondanak.

    közben eszembe jutott, hogy a badan g. honlapján van egy térkép a különböző a megfigyelő állomásokról, kihelyezett eszközökről. Nem tudom mely állomások puszultak el, vélhetően a hegy D, DNy-i oldalában lévők, ami azt jelenti,h az eszközök kb. 80%-a odaveszett. Sorunoéknak szinte semmi adatuk nincs 4-e óta. Én korábban azt hittem,h csak a szeizmometerek döltek ki.
    http://translate.google.at/translate?hl=de&sl=id&u=http://merapi.bgl.esdm.go.id/&ei=vl_VTNLIFISRswalh42PCA&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=1&ved=0CBkQ7gEwAA&prev=/search%3Fq%3Dhttp://merapi.bgl.esdm.go.id/index.php%26hl%3Dde%26client%3Dfirefox-a%26hs%3DW5j%26rls%3Dorg.mozilla:en-US:official

    VálaszTörlés
  29. a legfirssebb B. G. jelentés

    http://translate.google.at/translate?hl=de&sl=id&tl=en&u=http%3A%2F%2Fmerapi.bgl.esdm.go.id%2F

    és további képek
    http://us.foto.detik.com/readfoto/2010/11/06/125553/1488128/157/2/

    VálaszTörlés
  30. A 17:01 UT-kor kiadott is VAAC kitart a FL550-nél. Adatok elmentve.

    Balázs, a Badan Geologi oldalán a térképes megjelenítésnél kiírta a műszerek helyére kattintva a kis megnyíló ablakba indonézül, hogy a kitörés miatt működésképtelenné vált a műszer. Egyetlen szeizomogram jelent csak meg... Nem irigylem szegényeket, remélem, tényleg hamarosan teljes felszereléssel működhetnek tovább, így azért elég középkori állapotok lehettek náluk. Azt már korábban gyanítottam, hogy rádiós adattovábbítás van a műszerek és a központ között, mert amikor erősebb hamuhullásról írtak, sorra leállt az adatközlés, a hamu miatt blokkolt a rádióadás (már egy sűrűbb köd vagy havazás is elég neki, hazai mikrohullámú antennáknál legalábbis...ilyen területen dolgozom, így ezt sajnos elég jól ismerem)

    VálaszTörlés