2010. augusztus 12., csütörtök

Lávadóm-összeomlás: mit kell tudni róla? (rajzos kiegészítéssel)

A tűzhányók most viszonylag visszafogottan működnek, az elmúlt napokban talán két vulkán-hír kapott nagyobb nyilvánosságot. A hawaii Kilauea területen két helyen is zajlik a vulkáni működés: a Halema'uma'u kráterben éjszakánként kikacsint Pele istennő, a kalderaperemről kivehető a lávató "tüzes derengése". Mindeközben Kalapana térségében a lávafolyás a tengerrel csatázik.
Indonéziában, a Karangetang (Api Siau) kitörése került fel a hírek címlapjára. Feltehetően sokan most hallottak először e vulkánról és talán az is magyarázatra szorul, hogy mi is az a lávadóm-összeomlás? Essék hát erről néhány szó, már csak azért is, mert ez nem is olyan ritka esemény, főleg az indonéz tűzhányók esetében!
A lávadóm, a lávaöntés egy speciális formája, amikor a láva nehezen folyós (azaz nagy a viszkozitása), ezért éppen csak ki tud türemkedni a kürtőből. Ez a szilícium-dioxidban dúsabb lávákat jellemzi, amiből a dácit, fonolit vagy a riolit, esetleg andezit kőzet keletkezik. A lávadóm inkább vastagodik, mintsem folyik. Az alábbiakban két jellemző képet mutatunk be növekvő lávadómról:



A képek a karibi Montserrat szigetén növekvő lávadómot mutatják, ennek a lávadóm típusnak a szép magyar neve: dagadókúp. Ahogy növekszik a lávadóm, az oldala egyre meredekebb lesz és időszakonként izzó kőzettörmelék folyamok zúdulhatnak le róla, mint például így:

Ezeknek a törmelékáraknak a neve piroklaszt-ár, azon belül pedig izzófelhő. A nevében is benne van, hogy ennek a még mindig izzó kőzetdarabokat is tartalmazó, továbbá szintén forró gázokat is magába foglaló árnak magas a hőmérséklete, elérheti akár a több száz celcius fokot is.
Az izzófelhő többnyire völgyekben zúdul le és mindent elpusztít, ami útjába kerül! 1902-ben egy, a Mt. Pelée-ről lerohanó izzófelhő lerombolta Martinique szigetének fővárosát, St. Pierre-t, közel 30 ezer lakosával együtt... 1991-ben az Unzen lávadómjáról lezúduló piroklaszt ár több neves vulkanológust is elsöpört, mint például a francia Krafft házaspárt. Ezek a legveszélyesebb vulkáni folyamatok közé tartoznak, megindulásukat pontosan előrejelezni nem lehet. Van, amikor a lávadóm egyszerűen felrobban, mégpedig a lávakupac belsejében felgyülemlő nagy mennyiségű gázok hatására (ez történt a Mt. Pelée tragikus kitörése esetében is).
Az indonéz Karangetang tűzhányó lávadómjáról is váratlanul indult el egy piroklaszt-ár. A lávadóm oldalának meggyengülését feltehetően a heves esőzések idézték elő. 4 ember eltűnt, legalább egy megsebesült, ezenkívül hidak rongálódtak meg, ami hat falut kötött össze, közel 20 ezer emberrel...

Végül Sparhelt kérésére egy gyors magyarázó ábra és néhány további kép:

Ábra forrása: Hans-Ulrich Schmincke: Volcanism c. könyve


Képek forrása: Photovolcania
A képek a Montserrat szigetén található Soufriére vulkán lávadómjának összeomlását mutatják.


Válasz Albert kérdésére:


így van, ez a vakondtúrásnak látszó kupac a növekvő lávadóm (ez a jobb oldali képen látszik, ahol izzó kőzetdarabok gurulnak le a meredek oldalán). A dagadókúp magassága változó, akár a több száz métert is elérheti (ez sokszor 2000-3000 magas tűzhányókon növekszik, azaz a vulkán tömegéhez képest nagysága elenyésző). A képen látható lávadóm magassága 300 méter körüli. A vulkán élete során többször buggyan ki ilyen lávadóm, aminek köszönheti a vulkán meredek kúpszerű formáját. Ez a lávaforma annak köszönhető, hogy a felszínre "ömlő" láva már alig tud folyni, olyan mint egy kenyértészta. A felfelé mozgó viszkózus magma tolja ki ezt a képlékeny masszát, ami nem tud szétfolyni úgy mint a könnyen folyós bazaltos láva. Gondoljunk csak bele mi a különbség, ha vizet öntünk az asztalra vagy mézet, vagy a példa kedvéért nutellát...
A lávadóm kúp tehát lassan növekszik, az oldala egyre meredekebb lesz. Maga a lávadóm kőzetdarabokból áll, mivel ahogy a viszkózus magma a felszínre jut, mozgása során a felszíne darabokra töredezik. Ez a sokszor még izzó kőzethalom a meredek lávadóm oldalon megcsúszhat és mobilizálhatja a lávadóm nagy részét - ez maga a lávadóm-összeomlás (l. a rajzos ábrát). A lávadóm oldalának lecsúszása miatt hirtelen felszínre kerül a lávadóm belsejében lévő még gázgazdag kőzetolvadék, ami a nyomáscsökkenés következtében hatalmas robbanással tör ki. Az eredmény egy izzó kőzettörmelékekből és forró gázokból álló elegy (ez az "izzófelhő", amit a bejegyzés alsó részén lévő fotók is mutatnak), ami nagy tömege miatt nem tud felemelkedni, hanem a vulkán oldalában futó völgyekben zúdul le akár több száz km/óra sebességgel. Minden elpusztul, ami útjába kerül...

Best Blogger Tips

8 megjegyzés:

  1. Pár sematikus ábra jó lett volna.. Nincs esetleg kéznél ilyesmi a könnyebb érthetőség kedvéért? A leírás alapján van elképzelésem a dologról, de nem biztos, hogy jóra gondolok..

    VálaszTörlés
  2. Kedves Sparhelt,
    köszönöm az észrevételt, gyorsan betettem egy rajzos ábrát és néhány további képet, remélem ez segít. Továbbra magyarázó ábrák is készülnek, ahogy megrajzolom őket, közzéteszem!

    VálaszTörlés
  3. Ööö... Akkor mondjuk a bal felső képen látható szürke kúp az maga a lávadóm? Mekkorára nőnek ezek a szerkezetek (mondjuk kb. milyen magas a képen látható, és arányaiban hogyan viszonyul az egész hegyhez)? A rajz jól érthető, de a fotón piszok nagynak néz ki... :-)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Albert,
    így van, ez a vakondtúrásnak látszó kupac a növekvő lávadóm (ez a jobb oldali képen látszik, ahol izzó kőzetdarabok gurulnak le a meredek oldalán). A dagadókúp magassága változó, akár a több száz métert is elérheti (ez sokszor 2000-3000 magas tűzhányókon növekszik, azaz a vulkán tömegéhez képest nagysága elenyésző). A képen látható lávadóm magassága 300 méter körüli. A vulkán élete során többször buggyan ki ilyen lávadóm, aminek köszönheti a vulkán meredek kúpszerű formáját. Ez a lávaforma annak köszönhető, hogy a felszínre "ömlő" láva már alig tud folyni, olyan mint egy kenyértészta. A felfelé mozgó viszkózus magma tolja ki ezt a képlékeny masszát, ami nem tud szétfolyni úgy mint a könnyen folyós bazaltos láva. Gondoljunk csak bele mi a különbség, ha vizet öntünk az asztalra vagy mézet, vagy a példa kedvéért nutellát...
    A lávadóm kúp tehát lassan növekszik, az oldala egyre meredekebb lesz. Maga a lávadóm kőzetdarabokból áll, mivel ahogy a viszkózus magma a felszínre jut, mozgása során a felszíne darabokra töredezik. Ez a sokszor még izzó kőzethalom a meredek lávadóm oldalon megcsúszhat és mobilizálhatja a lávadóm nagy részét - ez maga a lávadóm-összeomlás (l. a rajzos ábrát). A lávadóm oldalának lecsúszása miatt hirtelen felszínre kerül a lávadóm belsejében lévő még gázgazdag kőzetolvadék, ami a nyomáscsökkenés következtében hatalmas robbanással tör ki. Az eredmény egy izzó kőzettörmelékekből és forró gázokból álló elegy (ez az "izzófelhő", amit a bejegyzés alsó részén lévő fotók is mutatnak), ami nagy tömege miatt nem tud felemelkedni, hanem a vulkán oldalában futó völgyekben zúdul le akár több száz km/mp sebességgel. Minden elpusztul, ami útjába kerül...

    VálaszTörlés
  5. Na, mégis bekerült a válasz, bár a rendszer túl hosszúnak találta...

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szépen a részletes választ! Asszem, így most már nagyjából értem, hogy működik.

    Csak egy apróság: az utosó mondatban a sebesség gondolom több száz km/h akart lenni, különben az izzófelhő elhagyná a naprendszert. :-)

    VálaszTörlés
  7. így van, km/óra! Javítom a szövegben is!

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm az ábrát, így minden a helyére került..

    VálaszTörlés