Sinabung: Újabb, az eddigi legnagyobb kitörés

Szeptember 7-én, helyi idő szerint nem sokkal éjfél után újra, már negyedik alkalommal kitört a Sinabung. Az Indonéziai Vulkanológiai Hatóság (VSI) jelentése szerint előző nap, szeptember 6-án este észleltek sekély földrengéseket, amelyet aztán néhány órával később 0:23-kor egy körülbelül 15 perces robbanásos kitörés követett. A sűrű, fekete hamufelhő 5 km-rel emelkedett a tűzhányó csúcsa fölé, majd délkelet felé sodródott.

A Sinagung pénteki kitörése (CNN)

A kitöréshez kapcsolódó erős dörrénest 8 km távolságból is lehetett hallani. A tűzhányóhoz közel eső falvakat 1 cm vastag hamu borította be a kitörést követően. A helyzetet tovább súlyosbította az éjjeli esőzés. Ahogy erről már mi is beszámoltunk a területet 6 km-es körzetben kiürítették az első kitörést követően, közel 25 ezer ember kényszerült az ideiglenesen felállított menekült táborba. A hatóságok javaslata ellenére sokan visszatérnek napközben az otthonukba, hogy ellenőrizzék, hogy minden rendben van-e.
Susilo Bambang Yudhoyono elnök hétfőn a területre látogatott, a kitörés miatt azonban el kellett halasztania a hazautat. Kérte a lakosokat, hogy minden kényelmetlenség ellenére legyenek türelemmel, és addig ne térjenek vissza otthonaikba, amíg nem biztonságos. "A lakosok egészsége az első - hangsúlyozta Yudhoyono elnök - meg kell előzni a járványok kialakulását" A körülmények javítására, valamit a későbbi helyreállítási költségekre 3 milliárd rúpiát (337 ezer dollár) adományozott a helyi kormányzatnak.

A nap képe: Középső-Andok vulkánjai

A NASA Earth Observatory oldalán minden nap egy-egy lélegzetelállító űrből készült felvételt nézhetünk meg. Ezúttal, szeptember 6-án a nap képe a Középső-Andok számos vulkánjainak egy csoportját mutatja. A kép a Chile és Argentína között húzódó határ közelében készült.

Forrás, valamint megtekinthető nagyobb méretben: NASA Earth Observatory/Image of the day

A képen megfigyelhető, hogy a vulkáni kúpok többségébe erodált, a a vízmosások mély barázdákat vájtak a vulkánok oldalába. Ez arra utal, hogy a tűzhányok már évszázadok, vagy akár évezredok óta szunnyadnak. A Peinado és a Cerro el Condor utolsó kitörése például valószínűleg az elmúlt 12000 évben történt. Az ezekhez a vulkánokhoz tartozó lávafolyások jól kivehetők a képen (sötétbarna, elnyúlt, szabálytalan alakú folt). A Nevado Ojos del Salado azonban 1993-ban is produkált kisebb kitöréseket, utolsó nagyobb kitörése azonban 700 körülre tehető (+/-300 év).
Valamennyi említett vulkán sztratovulkán, ami azt jelenti, hogy részben lávakőzetek részben pedig a robbanásos kitörések alkalmakor hullott vulkáni anyag építi fel. A lehulló és/vagy egy piroklaszt-ár által szállított kőzetdarabok ha még többé-kevésbé olvadt állapotban halmozódnak fel, akkor egy masszív, "összesült" kőzet jöhet létre. Egy ilyen hatalmas "mező" látható a kép bal oldalán (tuff sheet).
Ha nem csak a tűzhányokra koncentrálunk, akkor szembe tűnik egy világos kék tó is, a Laguna Verde. Ez a közel 7 km hosszú, valamint az egyéb kisebb tavak azt jelzik, hogy a csapadék, valamint az olvadékvíz nem jut el a tengerig, mert a tűzhányók építkezése gyorsabb, mint a folyók és gleccserek eróziós munkája.

Csomád, a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányója: vulkánkutatás indul!

Kedves Olvasóink!
A következő héten nem jelentkezünk új vulkán hírekkel, mivel a teljes csapat kivonul a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányójához, a Tusnádfürdő melletti Csomádhoz. Eddigi vizsgálataink alapján a legutolsó kitörése 30 ezer éve volt, azt megelőzően, 42 ezer évvel ezelőtt pedig egy másik nagy robbanásos kitörés zajlott. Korábban, és talán e kitörésekkel egy időben is, lávadómok türemkedtek a felszínre. A kőzettani és geokémiai vizsgálataink alapján sejtjük, hogy hol voltak a magmatározók és abban milyen folyamatok játszódtak le és mi okozta a vulkáni kitörést.
A mostani egy hetes terepmunka (amit a K68587 sz. OTKA pályázat támogat) során számos kérdést szeretnénk tisztázni, mint például a vulkáni szerkezetet, lávadómok és vulkáni törmelékárak (izzófelhő üledékek) elhelyezkedését, a lávadóm kőzetek jellemzőit, a vulkáni működés jellegét stb. Mintákat gyűjtünk a különböző kitörések anyagából, amik fontos információkkal fognak majd szolgálni a vulkán történetéről.
A legnagyobb kihívás azonban egy geofizikai mérés lesz, az úgynevezett magnetotellurikus vizsgálattal szeretnénk "lekukkantani" a vulkán alá. Van-e még nem teljesen megszilárdult magmakamra és ha igen, milyen kiterjedésben? Van-e a földköpeny felső részén részleges olvadt terület, ami újabb magma adaggal láthatja el a vulkánt? Vagy mindennek vége, a tűzhányó valóban befejezte működését? Esetleg egy újabb helyen várható majd vulkánkitörés? Izgalmas kérdések, amire ez a vizsgálat választ adhat. Hasonló kutatásra nem sok vulkán esetében van példa, de szerencsére már vannak adatok a Vezúv, az Etna és új-zélandi vulkánok magnetotellurikus adatokon alapuló mélyszerkezetére. Természetesen ezen a fórumon is beszámolunk majd a vulkán expedíció eredményeiről!

Szeptember 13-tól pedig újra friss hírekkel jelentkezik a Tűzhányó blog! És aztán következik szeptember 24-én a Vulkán nap a Kutatók éjszakája programon belül és ott leszünk az I. Kutatói Blog és Weboldal Találkozón is!
Végül egy friss hír: a Tűzhányó blogról is találhatnak ismertetőt egy akadémiai felmérésben!

Sinabung: újabb kitörés; készenlétben több további indonéz tűzhányó

A Sinabung néhány napos gyengébb aktivitás után hírügynökségi jelentések szerint pénteken, helyi idő szerint 4:45-kor újra kitört. Ez a kitörés erősebb volt, mint a korábbiak! A kapcsolódó földrengéseket (vulkáni "remegések") mintegy 8 kilométer körzetben is érezni lehetett. A lakosság egy része már kezdett visszatérni otthonába, hogy a termékeny talajon tovább folytassák munkájukat, annak ellenére, hogy a szakemberek figyelmeztettek, a vulkáni működésnek még mindig nincs vége! Az emberek többségét álmában érte a kitörés és nagy riadalmat okozott. A Sinabung továbrra is a második legmagasabb fokozaton van az indonéz riasztási fokozat skála szerint (ez csak kis mértékben különbözik az Amerikai Geológiai Szolgálat által használt rendszertől).

Forrás: The Jakarta Post

Közben egy újabb, eddig kevésbé ismert nevű tűzhányó került fel a riasztási listára (az indonéz skála 1-es fokára, ami a Zöld fokozatnak felel meg). A Seulawah Agam tűzhányó utoljára 1839-ben tört ki. A Seulawah Agam mellett még a további tucatnyi indonéz tűzhányó van 1-es és 2-es riasztási fokozaton, azaz az indonéz vulkanológusoknak bőven van dolguk! Figyelmük alaposan megosztott, főleg, hogy hosszú hallgatás után ébrednek újabb és újabb, eddig folyamatos megfigyelés alatt nem álló tűzhányók!

Vulkánok: riasztási fokozatok

A vulkánok állapotát riasztási fokozatokkal jelzik. Ezek sokszor okoznak zavart és újraolvasva az előző bejegyzésemet, lehet, hogy ez a hír is ide tartozik.
Tehát, a tisztánlátás kedvéért egy rövid összefoglalás:
Általában négy fokozatú a skála, sorrendben:

Zöld (az INGEOMINAS IV fokozattal is jelzi): a tűzhányó nincs kitörésben, hanem nyugalmi állapotban van. Kigőzölgések, esetenkénti földrengések azonban azt jelzik, hogy érdemes figyelni rá. Ezt a színkódot használják, akkor is, ha a vulkán egy kitörése után éppen visszatért a nyugalmi állapotba.

Sárga (INGEOMINAS III-fokozat): a tűzhányó tevékenysége arra utal, hogy belátható időn belül akár ki is törhet. Például, megnő a földrengések száma, a gázkibocsátás, a gázok hőmérséklete, esetleg elkezd emelkedni a felszíne. Ezek azt jelzik, hogy figyelni kell a további jeleket, figyelni kell azok változásait (egyfajta készültségi állapot). Elképzelhető azonban az is, hogy a vulkán aztán visszatér a normál (zöld) állapotba. Ugyancsak ezt a jelzést használják akkor is, ha egy tűzhányó kitörése csökkenő tendenciát mutat, azonban fontos, hogy folyamatosan figyeljék továbbra is a tevékenységét, hátha újabb kitörések jönnek.

Narancs (INGEOMINAS II-fokozat): A vulkán tevékenysége arra utal, hogy a kitörés küszöbön áll, azaz napokon vagy esetleg heteken belül várhatóan kitör (figyelmeztetési állapot). Ugyancsak ezt a jelzést használják azonban akkor is, ha már zajlik a vulkáni kitörés, azonban ez nagyobb veszéllyel nem jár, esetleg csak kisebb lávatűzijáték kitörések vannak vagy csupán lávafolyás történik. Nincsen viszont nagyobb magasságba emelkedő vulkáni hamuanyag, ami veszélyt jelenthet például a légiközlekedésre és a környéken élőkre.

Vörös (INGEOMINAS I-fokozat): A vulkán tevékenysége arra utal, hogy belátható időn belül a környezetre is veszélyes vulkánkitörés következhet be vagy már zajlik a nagy mennyiségű vulkáni hamuanyagot is szolgáltató kitörés (riasztási állapot). Ez veszélyt jelenthet a légiközlekedésre, de a környéken élő lakosságra is.

Forrás: Amerikai Geológiai Szolgálat

Az alábbi példa az Amerikai Geológiai Szolgálat által figyelt vulkánok készültségi fokozatát mutatja. A fehér háromszög azt jelenti, hogy a vulkán állapota alapján nincsen szükség folyamatos megfigyelésre. A jelenleg megfigyelés alatt álló vulkánok közül a hawaii Kilauea állapota Narancs, míg az Aleuti-szigeteken lévő Cleveland vulkán állapota Sárga. Az összes többi Normál állapotú.

Forrás: Amerikai Geológiai Szolgálat

Mindezek alapján a Nevado del Huila a második riasztási szinten áll, azaz Sárga fokozaton. Ez azt jelenti, hogy fokozódnak az aktivitásra utaló jelek és a tűzhányó akár kitörhet a közeljövőben, szükséges a még fokozottabb megfigyelése.

Nevado del Huila: III-as fokozaton, nagy kitörés előtt?

A Galeras után újabb kolumbiai vulkán került fel a híroldalakra, amint arról gyors hírben tegnap mi is beszámoltunk. A Nevado del Huila 2007 februárjában közel 500 év nyugalom után ébredt fel, majd 2008-ban folytatta működését és azóta is viszonylag gyakran tör ki. Az akkori kitörés megolvasztotta a csúcsterületet fedő jégsapkát és pusztító lahar (iszapár) zúdult le a hegyről, ami 10 ember halálát okozta. A robbanásos kitörések után egy lávadóm türemkedett ki a vulkánból, majd újabb és újabb robbanásos kitörések következtek.

Képek forrása: INGEOMINAS

Az INGEOMINAS tegnap a négyes fokozatú skálán a III-as fokozatra emelte a készültségi szintet, ami azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor (a következő napokban vagy hetekben) kitörhet. Az elmúlt héten több mint 400 földrengés pattant ki a vulkán alól, a kén-dioxid kibocsátás pedig jelentősen megemelkedett. Mindebből arra lehet következtetni, hogy friss magma nyomul fel a kürtőcsatornában. A hatóságok felkészültek az emberek kitelepítésére.

Friss hír röviden: fokozódó vulkáni aktivitás a Nevado del Huila-n, KOLUMBIA

Hamupöfékelésről és növekvő szeizmikus aktivitásról adott hírt az INGEOMINAS legutóbbi a Nevado del Huila tűzhányóról szóló jelentésében. A készültségi szintet ennek megfelelően hármas fokozatúra emelték, ami azt jelenti, hogy jelentős változás észlelhető a vulkáni működésben.

További részletekkel később szolgálunk.