A következő címkéjű bejegyzések mutatása: láva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: láva. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 1., szombat

LÁVAFOLYÁSOK: ETNA ÉS SINABUNG

A bejegyzés készült:
2014.01.30. 13:40: 

    Különleges lehetőségre nyílik módja mindenkinek, ugyanis egy látványos vulkáni jelenséget, a lávafolyásokat tanulmányozhatjuk, kiváló fotográfusoknak, az Etnawalk csapatának és az Ndeso adventure fotósának köszönhetően. Ezek az olvadt kőzetfolyamok nagyon sokfélék lehetnek, amelynek fő oka a magma viszkozitása vagyis "folyóssága". A viszkozitást számos fizikai és kémiai paraméter meghatározza ezek közül a legfontosabbak a magma kémiai összetétele, hőmérséklete és az illó tartalma. A kísérleti kőzettani eredmények alapján az egyik fontos szabály, hogy a felszínre törő magma Si tartalmának növekedésével egyre kevésbé képes folyni a kőzetolvadék. Hogyan is kell ezt elképzelni? A felszínre törő szilikát kőzetolvadékok fő "alapkövei" a parányi szilícium és oxigén ionok alkotta tetraéderek. A tetraéderek az oxigén ionokon keresztül összekapcsolódnak és így épül fel az a tetraéderes polimer háló, ami maga a kőzetolvadék. A magma/láva tehát azért viselkedik másként, mint a hétköznapokban megszokott folyadékok, mert jelentős mértékben polimerizált. Minél több a Si tartalma egy olvadéknak annál polimerizáltabb és viszkózusabb. További adalék, hogy a szilikát olvadékokban egyéb kationok is vannak (pl.: Mg2+, Ca2+),  amelyek általában akadályozzák a tetraéderek összekapcsolódást és ezért a mennyiségük növekedésével csökken a viszkozitás.

Különböző Si tartalmú magmák (bazalt-andezit-riolit) viszkozitása a hőmérséklet függvényében. A piros nyilak jelzik, hogy a kémiai összetétel változásának hatására nagyságrendekkel változik a viszkozitás.
Felül: szilícium és oxigén ionok alkotta tetraéder, a szilikát magmák parányi alkotója. Alul: Nagy nagyítású mikroszkóp alá helyezett kőzetolvadék sematizált képe. Láthatjuk az oxigéneken keresztül kapcsolódó tetraéderek alkotta hálót és a köztes depolimerizáló kationokat.

Az alábbi két példa azt szemlélteti, hogy a jelenleg zajló effuzív kitörések során milyen típusú lávafolyás jellemzi majd az eltérő kémiai összetételű és hőmérsékletű kőzetolvadékokat.
Lássuk a címben szereplő két híres tűzhányót. Mindkét vulkán esetében éppen effuzív kitörés zajlik, amely során teljesen eltérő lávafolyásokat figyelhetünk meg a lejtőiken. Hogy miért? A választ megkapjuk, ha belépve vulkanlógusok közé rögtön a kőzettan-geokémia szakértői felé fordulunk, akik egybehangzóan válaszolnak majd, hogy eltérő összetételű magma tör a felszínre. Míg az Etna esetében a hígabban folyós, Si-ben szegényebb bazaltos magma táplálja a patakokban csordogáló izzó lávafolyásokat, addig a Sinabungon jóval cammogosabb intermedier (andezit-dácit) Si-ben gazdagabb magma táplálja az inkább "csúszó" mintsem folyó, vastag, darabos (blokkos) lávafolyást, amit a vulkanológiában culée-nek. nevezünk. A culée nem más mint a tűzhányó meredek oldalán megfolyó viszkózus lávadóm (ahogy ezt nagyszerűen bemutatja a Sinabung példáján a Culture Volcan blog szerzője).

Lássuk a várva várt képeket:

Etna: A Valle del Bove-ba csordogáló*, vörösen izzó, kőzetolvadék patakok.
Kép: Marco Restivo
Kép: Simone Genovese
 Sinabung: a tűzhányó lejtőjébe hasító völgyben cammogó ,blokkos felszínű, vastag culeé.

Kép: Aris Yanto
Kép: Aris Yanto
 
Kép forrása: skynews

*meanderező helyett - Kósik Szabi javaslata alapján kijavítottam.







Best Blogger Tips

2013. február 15., péntek

Tolbacsik, a tűzhányó!

Frissítés (2013. február 19. 9:00)
ahogy a címben vagyon...

Kemény kitörések kemény zenével.... Forrás: Ivan Smelov


Eredeti bejegyzés: A vulkánok sokfélék, sokszínűek, gyönyörűek, félelmetesek, építenek, pusztítanak, kiismerhetetlenek, akárhogy is vesszük, bolygónk egyik leghátborzongatóbb természeti folyamatának helyszínei. Egyszer csak morog, reng, majd szó szerint megnyílik a föld és izzó lávacafatok csapnak fel, izzó kőzet- és olvadékfolyam ömlik ki és húzódik akár több kilométer hosszan, elágazva, kisebb nagyobb lávanyelveket, ágakat formálva, új felszínformát építve. Nincs kétség, drámai pillanatok ezek. Ma már nem elérhetetlen azoknak sem, akik nem tudnak több ezer kilométert utazni, közel merészkedni a Föld e luciferi üstjei közelébe. Valahol nagyon távol, a hómezőkön is túl, immáron tavaly november 27. óta már több millió köbméter izzó lávaanyag robbant és folyt a felszínre. Egy vulkáni működés, ami a Hawaii-szigeteket idézi, vulkanológiai neve is ez: Hawaii-típusú vulkáni kitörés. Lávaszökőkút, lávatűzijáték, hosszan kígyózó lávafolyamok - ez ennek a működésnek a jellemzői és ami ehhez kell: könnyen folyós, azaz kis viszkozitású bazaltos magma. Előző bejegyzésemben egy ritka lávatípus szerepelt: a riolitos obszidián láva akár több tíz méter vastagon cammog, alig láthatóan előre. Ehhez képest a bazalt láva, mint a fiatal csikó vágtat! Lávafolyás mind a kettő, de micsoda különbség!

Életképek egy távoli vidék színgazdag vulkáni működéséről. Forrás: Denis Budkov


Kamcsatka egy teljesen más földtani helyzetben található, mint a Hawaii-szigetek. Az utóbbi egy forró folt felett helyezkedik el, míg az előbbi kőzetlemezek ütközési zónájában. Mégis, most nagyon hasonló események zajlanak e két területen. Lemeztektonikai szemléletben bizony nem lenne könnyű dolgunk megmagyarázni, hogy ez hogyan lehetséges, de ez is adja a vulkanológia és akár a geológia szépségét. Nincsenek egyszerűen alkalmazható, bejáratott értelmezések, a természet annál változatosabb és sokszínűbb, mintsem emberi gondolkodással behatárolt keretek közé lehessen szorítani!
Messze, messze, a hómezőkön és az alvó medvéken is túl zajlik a Tolbacsik vulkán újabb hasadékvulkáni működése. Váratlan esemény Kamcsatka örökké aktív vulkáni kitörései között? Utoljára 1975-76-ban volt ilyen esemény, amit "A Nagy Tolbacsik Hasadékvulkáni Kitörésnek" neveztek el, mivel Kamcsatka történelmi időbeli legnagyobb lávaöntő kitörése volt. Ekkor több mint 1 köbkilométer térfogatú láva ömlött a felszínre, ami vulkanológiai értelemben jelentős kitörésnek számít. Most ugyanott zajlik a vulkáni működés, szinte ugyanott nyílt meg a föld. A két esemény között több mint 35 év telt el és amennyiben a vulkán elmúlt évezredekben zajlott kitörési kronológiájára tekintünk, akkor azt látjuk, hogy ez a kitörési mód teljesen általános, sőt mi több igen gyakori e területen!

Robban és ömlik - kamcsatkai életképek. Forrás: Denis Budkov


Messze zajlik ez a látványos vulkáni kitörés és be kell vallani, tudományos értelemben nagyon keveset tudunk lefolyásáról. Azonban, hála az elmúlt évtizedek változásainak és a kiváló orosz fotósok remek felvételeinek, az egykori katonai zárt terület feloldásának, az internet mindenki által elérhető lehetőségére a vulkánok szerelmesei rácsodálkozhatnak bolygónk e pompázatos előadására. Persze a kevés információ nem jelenti azt, hogy a szakemberek nem dolgoznának. Az alábbi videofelvétel a vulkanológusokról alkotott sokak képzetében meglévő sztereotip képet mutatja: "alufóliába csomagolt, nehézkesen mozgó emberke horgászik a lávafolyóban és ni-ni kapása is van, hiszen egy szép kis darab mintát emel ki, nem kis nehézség árán". Nos, mindez a tudományos megismerés része, a közvetlen mintavételezés lehetőséget ad a szakembereknek, hogy a felszínre került magma anyagának kémiai összetételét, ásványos összetevőt, esetleg illótartalmát vizsgálhassák, rendszeres mintavételezéssel figyeljék az összetétel változását és ezzel következtethessenek a vulkáni kitörés menetére, a tűzhányó alatt zajló folyamatokra.

A kamcsatkai Tolbacsik hasadékvulkáni kitörése. Forrás: alwe13 in YouTube


Ezek után az izgalmas pillanatok után pedig, dőljünk hátra és élvezzük e távoli vulkáni működés minden mozzanatát:

A kamcsatkai Tolbacsik hasadékvulkáni kitörése. Forrás: alwe13 in YouTube



Best Blogger Tips