2016 emlékezetes vulkánkitörései

Melyik volt a legemlékezetesebb vulkánkitörés 2016-ban, melyik tűzhányó érdemelheti ki az év vulkánja címet? Erik Klemetti Eruptions blogján mindig megszavaztatja erről olvasóit, a voksok alapján 2009 óta olyan vulkánok érdemelték ki ezt a címet, mint a Szaricsev (2009), az Eyjafjallajökull (2010), a Puyehue-Cordón Caulle (2011), a Tolbacsik (2012), az Etna (2013), a Holuhraun-Bárdarbunga (2014) és a Colima (2015). Vajon ki kerül e díszes társaságba 2016-ban? Nem könnyű a döntés, a kérdés az, hogy a szavazók mit részesítenek előnyben: a folyamatos aktivitást (pl. Sinabung, Santiaguito vagy Fuego), a különleges eseményt (pl. Kilauea, Hawaii vagy Piton de la Fournaise, esetleg Bogoslof), vagy a veszélyes helyzetet (pl. Barujari), esetleg a háttérben csendben, de látványosan történő működést (pl. Kljucsevszkoj vagy Sivelucs)? Nos, itt egy képes lista, lehet választani!

Megítélésem szerint a legesélyesebb jelölt: Sinabung, Szumátra, Indonézia - jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. 2016-ban is folytatódtak a lávadóm kitüremkedések és izzófelhők lezúdulásai, ami mellett látványos vulcanoi-kitörések zajlottak(Fotók: Sadrah Peranginangin)

Tavaly éppen lemaradt az első helyről, most beérhet: a Tűz-hegye, azaz Fuego, Guatemala. 2016-ban 16 paroxizmális kitörése volt látványos lávaszökőkutakkal és a meredek hegyoldalon lecsorgó lávafolyamokkal (Fotók: Martin Rietze)

Már 34 éve folyamatosan zajlik a hawaii Nagy-szigeten a vulkáni működés. Idén különleges látványosság volt az óceánba folyó láva! (Fotók: David Ford és Martin Rietze)

Egy másik esélyes guatemalai tűzhányó: a Santiaguito Caliente lávadómja váratlan heves robbanásos kitörésekkel hívta fel magára a figyelmet, amikor pedig szünetelt a vulkáni működés akkor laharok veszélyeztették a környéket! (Fotók: INSIVUMEH és Eric Colop)

2016-ban két látványos vulkánkitörés zajlott az Indiai-óceán területén lévő, francia fennhatóságú vulkáni szigeten: Piton de la Fournaise! (Fotók: Ilotdrones és Luc Perrot)

A Rinjani kaldera 2016-ban közel 100 ezer látogatót vonzott, a turisták fele külföldi volt. Szeptemberben a Barujari vulkáni kúp egy váratlan kitörése nyomán fejvesztve menekültek az éppen úton lévők. Közel 1000-en voltak a helyszínen, szerencsére tragédia nem történt! (Fotók: Giuseppe Salerno)

A képek alapján bizonyára az egyik nagy esélyes lenne az év tűzhányója címre, de a nagy távolság kevéssé irányítja rá a figyelmet: a Kljucsevszkoj látványos lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyamokkal szinte végig aktív volt az év második felében és egy-egy nagyobb kitörése a légi közlekedésre is veszélyt jelentett (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Denis Bugykov)

Szintén messze a média szeme elől elrejtve dolgozott keményen Kamcsatka másik folyamatosan aktív tűzhányója, a Sivelucs - több nagy robbanásos kitörése volt, amikor a vulkáni hamufelhő közel 1000 km messze sodródott, a lezúduló piroklaszt-árak pedig több mint 10 km távolságba jutottak! Szerencse, hogy a vulkán nem egy sűrűn lakott területen van! (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Szergej Makurin)

Tavaly az év tűzhányója volt, idén az év vége felé erősített újra bele és mutatott látványos kitöréseket a mexikói Colima (Fotók: Hernando Rivera és Julie Roberge)

Bizonyára az év meglepetés vulkáni kitörése, ahol még műszeres megfigyelés sincs: Bogoslof, Aleuti-szigete (Fotók: Paul Tuvman és AVU USGS)

2016-ban egy látványos kitörése volt csupán, azonban az egyik leginkább fotogén tűzhányó: Etna (Fotók: Alessandro Lo Piccolo és Joseph Nasi)

Parádés hétvégi tűzhányó show: Holuhraun, Kilauea, Colima, Sivelucs és Fogo

A hétvégén izzott a Tűzhányó blog Facebook csoportjának hírvonala, érkeztek a hírek az újabb és újabb vulkánkitörésekről. Mozgalmas hétvége volt, csak kapkodtuk a fejünket! Ezt tetézte, hogy a romániai Vráncsa közelében 39 km mélységben kipattant egy 5.6 magnitúdójú földrengés, ami nem kevés riadalmat okozott a térségben. A Vráncsa Európa szeizmikusan egyik legaktívabb területe, itt a földrengések azonban nagy mélységben, a földköpenyben pattannak ki, több mint 100 km mélyen. Ez a földrengés a Vráncsa övezettől némileg keletebbre zajlott, a Focsani területen. A fészekmélység szerint a rengés a földkéreg alsó részén történt és gyaníthatóan kapcsolatban lehet a Vráncsa alatti litoszféra süllyedéssel, ami a Focsani medence létrejöttében is lényeges szerepet játszott, mivel húzó hatást gyakorol az alatta lévő kontinentális litoszférára. Ez a húzásos feszültség okozhatta a hétvégi földrengést. Térjünk vissza azonban a vulkáni eseményekre!

Kilauea, Hawaii
A frontok október 31. óta "megmerevedtek", azonban ez nem jelenti azt, hogy Pahoa település lakói fellélegezhetnek. A Június 27. láva Pahoa határán valóban megállt, azonban ahogy azt a korábbi részletes beszámolónkban írtuk, a pahoehoe lávafolyások jellemzője, hogy egy hosszabb előrehaladás után oldalirányba terjeszkedik a lávamező, a láva vastagsága növekszik és a továbbiak a lávacsatornákban lévő kőzetolvadék utánpótlásától függ. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyam egyes részein friss kőzetolvadék törhet elő (úgynevezett 'breakout') a felrepesztett lávakőzeten keresztül és ez a friss lávanyelv gyorsan mozoghat előre. Ilyen felrepedések vezettek ahhoz, hogy a település határában lévő kommunális lerakóhelyre is betörtek lávanyelvek, azonban szerencsére egyelőre nagyobb kárt nem okoztak.

Friss lávanyelvek hatolnak be Pahoa kommunális hulladék lerakóhelyére. Forrás: HVO/USGS

Az elmúlt héten és a hétvégén is, a felrepesztő friss lávanyelvek a lávafolyam felsőbb részein jelentek meg. A Hawaiian Volcano Observatory (HVO) munkatársai folyamatosan végeznek repülőgépes megfigyeléseket, adnak ki naponta jelentéseket és követik a Puʻu ʻŌʻō felszínváltozásait, amiből következtetni lehet a magma utánpótlásra. Úgy tűnik, hogy van még elegendő magma mennyiség a lávafolyam táplálására, így a fontos a további készültség, a lávacsatornák újra megtelve ismét továbbterjeszthetik a lávamezőt!

A Június 27-i lávafolyam két részén vannak jelenleg aktív lávanyelv kifolyások (pirosasal jelölve). Forrás: HVO/USGS

Holuhraun-Bárdarbunga, Izland
Az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés szakadatlanul, most már lassan három hónapja zajlik és szép csendben Izland történelmének egyik legnagyobb vulkánkitörésévé növi ki magát. A lávamező nagysága már meghaladta a 73 négyzetkilométert, térfogata pedig közelít az 1.2 köbkilométerhez (ez több mint a Balaton teljes vízmennyiségének fele!). A Nornahraun kitörés ezzel Izland történelmének legjelentősebb vulkánkitörései közé lépett, 1783 óta pedig a legnagyobb. Fontos azonban megjegyezni, hogy méretében és jellegében is elmarad az 1783-as Laki kitöréstől, ami Európára katasztrofális kihatású volt. A 8 hónapig tartó Laki vulkáni működés 15 köbkilométer mennyiségű magmát hozott a felszínre, a kapcsolódó robbanásos kitörések miatt a vulkáni eseménynek globális kihatása volt. Mindazonáltal a Nornahraun kitörés is boszorkányos intenzitással (másodpercenként 250-300 köbméter magma jut a felszínre) zajlik. A kezdeti hasadékmenti kitörés jellegében némileg változott és jelenleg egy központból ömlik a láva. A lávaszökőkutak által felépített fröccs-sánc belsejét bugyborékoló lávató tölti ki, időszakonként azonban, ahogy friss, gázokban dús magma éri el a felszínt ismét több tíz méter magasba csapnak fel a lávacafatok.

Pokoli képek a Nornahraun vulkáni működésről. Forrás: Ármann Höskuldsson, IMO és University of Iceland

Volcano Helicopter Flight over Holuhraun eruption - Iceland from Volcano Heli - Iceland on Vimeo.

A Holuhraun lávamezőn felnyíló hasadék mentén folyamatosan szürkéskék a levegő a kiáramló gázoktól. A vulkáni működés közben felszínre jutó gázok közül a legnagyobb mennyiségben a vízgőz van, amit a szén-dioxid és kén-dioxid követ. Ez utóbbi kettő pedig már fontos légköri szennyezőanyag. Kettőjük közül a kén-dioxid kap nagyobb figyelmet. A mérések szerint volt olyan nap, amikor több mint 80 ezer tonna kén-dioxid gáz jutott a felszínre, átlagosan pedig 20-40 ezer tonna/nap a teljesítmény. A gyakori szelek a vulkáni gázokkal telített levegőt a szigetország távolabbi területei fölé is elszállítják. Izland keleti részén lévő halászfalvakban már 4000 mikrogramm/köbméter kén-dixoid koncentrációt is mértek a levegőben (az egészségre kifejezetten káros mennyiség 300-500 mikrogramm/köbméter körül van, de az egészségügyi világszervezet szerint napi szinten már az 50-100 mikrogramm/köbméter érték is légúti gondot okozhat), ami messze meghaladja az eddig bármikor is mért értékeket. Reykjavikra is több alkalommal vulkáni szmog telepedett, volt amikor vöröslő Nap kelt fel hajnalban és nyugodott le este. A téli időszak beálltával a kiáramló kénes gázok részben a hóban halmozódnak fel, a hólé pH-értéke a november közepi mérések szerint 3,2 körüliek volt a szokott 5,6 értékhez képest. Ugyancsak alacsony, savas pH értékeket mértek az esővízből is (3,5). A lávaöntő kitörés tehát nem csekély környezeti hatással jár, egyelőre Izlandra nézve.
A modern technikának köszönhetően a vulkáni működést folyamatosan követhetjük a webkamerákon, a felcsapó lávaszökőkút a hétvégén pazar látványt nyújtott. Mindeközben a Vatnajökull alatti Bárdarbunga az augusztus közepi állapothoz képest már több mint 40 métert süllyedt (a pontos mérőműszerek szeptember közepi kihelyezése óta 25 méter süllyedés)! A kaldera felszín süllyedését naponta erős (M>3) földrengések kipattanásai jelzik, ezek között nem ritkák az M>5 erősségű földrengések sem! A vulkáni esemény nagy kérdése, hogy ez a jelentős felszínsüllyedés elvezet-e egy erőteljesebb, robbanásos kitöréshez?

A Holuhraun lávaöntő kitörés fantasztikus lávaszökőkúttal vasárnap esti webkamera felvételeken.

Colima, Mexikó
A mexikói Colima az elmúlt hetekben kisebb lávafolyásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán pénteken váratlanul nagyot dörrent! A vulkáni hamufelhő 5 km magasra tornyosult a tűzhányó fölé és a vulkántól 25 km távolságban is hamuesőt jelentettek. A tipikusan vulcanoi-típusú kitörésnek nem volt komolyabb előjele, azt valószínűleg a kitüremkedő viszkózus láva kürtőt eltorlaszoló hatása váltotta ki. A lávadugó alatt felgyülemlő gázokban gazdag magma növekvő belső nyomása hirtelen vetette szét a kürtőt blokkoló kőzettestet és robbant nagy erővel a felszínre. Ezek a legveszélyesebb kitörések közé tartoznak, mivel nagyon gyorsan, minden előjel nélkül végbemehetnek! A robbanásos kitörések pedig szinte minden esetben piroklaszt-árakkal is járnak

A Colima vulcanoi-kitörésének több kilométer magasba emelkedő hamufelhő oszlopa. Forrás: Bullriv Colima Rivera.

Sivelucs, Kamcsatka
A Colima kitörését rögtön megirigyelte a kamcsatkai Sivelucs, ami szombaton durrantott egy nagyot. A mechanizmus itt is nagyon hasonló a Colimához. A Sivelucs esetében is egy viszkózus lávadóm türemkedik ki, ami eldugaszolja a kürtőt. Az alatta felhalmozódó friss magma túlnyomása pedig időszakosan heves robbanásos kitörés formájában jut a felszínre. Utoljára szeptember 24-én volt ehhez hasonló, nagyobb kitörés a távoli vulkánon. Most 9 km magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő

Heves robbanásos kitörés a Sivelucson. Forrás: Jurij Gyemjancsuk, KVERT és webkamera kép.

Fogo, Zöld-foki szigetek (Cape Verde)
A hétvégi gazdag vulkáni kitörés eseménysorra egy másik váratlan vulkáni működés tette fel a koronát: 1995 után, közel 20 évnyi szünetet követően újra megnyílt a föld a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo vulkáni kúp lábánál. Helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor indult meg a vulkáni működés, amit néhány napos kisebb rengések után, szombat este némileg erősebb földlökések vezettek be. A szigeten folyamatosan követték a talajból felszínre kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami 2014. április végén ugrott meg hirtelen és maradt az átlag felett egészen augusztus végéig. Mindez jelenthette friss magma felnyomulását, amiből távoztak a kiváló, kisebb sűrűségű gázok. Érdekes azonban, hogy a gázkiáramlás intenzitása a kitörés előtti időszakban lecsökkent. A kitörés ugyanott következett be, ahol közel 20 éve is történt, azaz nem a Pico do Fogo, közel 3000 méter magasra emelkedő vulkáni kúp csúcsán, hanem annak lábánál nyílt fel egy hasadék.

Egy félkaréjban beszakadt kalderában épült fel a Fogo tűzhányó, ennek nyugati lábánál hasadt fel 1995-ben és most is a föld. Forrás: Wikipedia képek.

A kis sziget, Fogo, a Zöld-foki szigetek legfiatalabbika. A félkaréj ívben beszakadt, közel 10 km átmérőjű kaldera belsejében épült fel a szabályos kúp alakú Pico do Fogo. A kaldera nem szoros értelemben vett vulkáni kaldera, azaz nem robbanásos kitörés során alakult ki, hanem a közeli Kanári-szigeteknél tapasztaltakhoz hasonlóan, egy hatalmas lejtőösszeomlás során (az ilyen események viszonylag gyakoriak a meredek oldalú vulkáni szigeteken). A tengerbe zúduló hatalmas kőzettömeg egy széles sebhelyet hagyott vissza, hasonlóan, mint amit Tenerifén vagy éppen La Palma szigetén és El Hierro-n láthatunk. A sebhely oldalsó sziklafala közel 1000 méter magasan emelkedik és ennek a lábánál jöttek létre a kisebb települések (pl. a mintegy 1000 lakosú Chã das Caldeiras). A Pico vulkáni kúp több mint 1000 méter magas, csúcsán egy 500 méter széles, 150 méter mély kráter található, ami egy ideje üresen ásítozik, mert a közelmúlt vulkáni eseményei nem itt zajlottak. Utoljára 1675-ben tört ki, ami miatt a lakosoknak el kellet menekülniük a szigetről. 1995 előtt 1951-ben volt vulkáni működés a vulkáni kúp előterében.
A vulkáni működést kezdetben több ponton felcsapó vulkán hamu kilövellések vezették be, majd egyre inkább vöröslő lávacafatok csaptak ki és rövidesen egy láva indult el a hasadékból. Mindez nagyon hasonlít az 1995-es kitöréshez. A viszkózus, lassan előrenyomuló láva rövidesen átvágta a kaldera belsejében a településeket összekötő utat, ami miatt azonnal megindult a kitelepítés. Az 1995-ös kitörés mintegy másfél hónapon keresztül tartott, akkor a láva 6,3 négyzetkilométer területet borított be, térfogatát 60-100 millió köbméterre becsülték. A vulkáni működés jelenleg is zajlik, a lakosokat hajókon, csónakokon telepítik ki a szomszédos szigetekre.

Egy hasadék mentén, több ponton indult meg a vulkáni kitörés. Forrás: FogoNews

,,,majd rövidesen izzó lávafolyam nyomult ki hasadékból és vágta át a kaldera belsejében húzódó egyetlen utat. Forrás: FogoNews

Kutatómunka és vulkánmonitoring a mexikói Volcán de Colima tűzhányón magyar vulkanológus részvételével

Újabb vendégbejegyzés érkezik, ezúttal Mexikóból. Kósik Szabolcs geológus és geográfus végez terepi megfigyeléseket a Colima vulkánon. Lássuk, milyen is ez a munka...

"A Volcán de Colima a Mexikói Vulkáni Öv délnyugati részén helyezkedik el, a jelenleg három rétegvulkánból álló Colima Vulkáni Komplexum legfiatalabb, napjainkban is aktív tagja. A vulkáni komplexum a Rivera és a Kókusz lemezek találkozásánál kialakult Colima-árokban helyezkedik el, a cirkumpacifikus szubdukciós zónától kb. 150 km távolságban. A terület legidősebb vulkáni kőzetei a komplexum északi végén elhelyezkedő, erősen lepusztult, s szinte teljesen ismeretlen El Cántaro vulkán működése során jöttek létre 1,5 millió évvel ezelőtt. Kb. 0,4 millió évvel ezelőtt kezdett működni a terület középső vulkáni egységét képező Nevado de Colima, amelyen legalább 5 alkalommal hatalmas lejtőcsuszamlások változtatták meg a hegy arculatát, általuk lópatkó alakú kalderák jöttek létre. A területen nemcsak rétegvulkánok, hanem monogenetikus kitörési centrumok, döntően salakkúpok is nagy számban fordulnak elő (545 és 23 ezer év közötti kitörésekkel), amelyek ritka kőzetei - mint pl. minette - a terület extenziós feszültségterével hozható kapcsolatba. A terület legfiatalabb tagja a Volcán de Fuego vagy másik nevén Volcán de Colima elődje, amely mintegy 50 ezer évvel ezelőtt kezdett el működni 5 km-rel délebbre a Nevado de Colima központjától. Kb. 10 ezer évvel ezelőttig a két tűzhányó párhuzamosan működött, s közben egy hatalmas lejtőcsuszamlás során alakult ki a Paleofuego dél felé nyitott kalderája. Az utóbbi kicsit több mint 10 ezer évben épült fel, a kb. 1000-1100 m magas, 3860 m abszolút magasságú Volcán de Colima, amely az elmúlt évszázadok kitörései alapján Észak-Amerika legaktívabb vulkánja, így méltán szerepel az IAVCEI „Decade Volcanoes” listáján is.

A tanszéki terepjáró cukornádültetvények között, háttérben a Volcán de Colima

A piroklaszt-árak által leginkább érintett barrankó és környzete 2 km-re a krátertől 2500 m magasságban

A vulkán által veszélyeztetett övezetben több 10 ezer ember él – főleg cukornádtermesztés zajlik ezeken a területeken -, de a Paleofuego összeomlása nyomán lerakódott törmelékekre épült a 250 ezres város aggregátum, Colima állam székhelye; Colima és Villa de Alvarez is. A helyi lakosok teljes biztonságban érzik magukat, bár az elmúlt évezredek során további 3-4 alkalommal érték el törmelékárak Colima város északi negyedeit. A vulkán utolsó jelentősebb, pliniusi erejű kitörése 1913-ban volt, azóta lávafolyások ill. lávadóm-építő és lávadóm-romboló, Vulcanói-típusú explozív működés váltakozása jellemző. A legújabb lávadóm épülése és részleges összeomlása nyomán 2011-ben is több blokk- és hamuár alakult ki, amelyek átlagosan 2-3 km távolságra jutottak el. Ezen kívül a vulkáni iszapárak, ún. laharok jelentenek nagyobb veszélyt, amelyek legutoljára a 2011. októberi hurrikán esőzései nyomán a barrankók felső szakaszain komoly eróziót okoztak, míg lentebb több 10 cm vastag iszapot raktak le kerítéseket, termőterületeket elpusztítva.

Volcán de Colima tűzhányó és környékének veszélytérképe (spanyol).

A vulkánon folyó kutatómunkát alapvetően két részre lehet osztani, vulkán-monitoring és alapkutatás. A vulkán-monitoring alapvetően a műszerekkel észlelhető fizikai és kémiai valós idejű változásokra helyezi a hangsúlyt, míg a kutatómunka másik része a lezajlott események által létrehozott „információk” feldolgozását szolgálja. A két terület között akadnak bőven átfedések.
A monitoring legfontosabb eleme a vulkán szeizmológiai megfigyelése. A vulkánon és közvetlen környezetében több adatgyűjtő is üzemel, az adatok a Colima Egyetem RESCO egységéhez futnak be. Hasonló elven, de más tartományba eső hullámok-rezgések mérését szolgálja a vulkán DNy-i és DK-i lejtőjén felállított két, ill. a déli lejtőn felállított eltérő tartományban mérő harmadik infrahang állomás, amely valósidejű információkat ad a vulkán belső rezgéseiről.
A Berlini Egyetem közreműködésével több irányból, nagy felbontású webkamerákkal zajlik a lávadóm növekedésének megfigyelése. Kutatócsoportunk havi rendszerességgel légifelvételek és GPS-es helymeghatározások alapján szintén a lávadóm morfológiájának változását vizsgálja a dómnövekedés és a vulkáni felépítmény délies irányú süllyedése tükrében.

Az aktuális lávadóm 2010 decemberében (aktív lávaeffúzió)

és az aktív lávadóm 2011 decemberében (szunnyadó időszak)

Szintén havi rendszerességgel folyik a kráter és a lávadóm fumaroláinak hőkamerás vizsgálata. A Fuego kráterétől 5 km-re, a Nevado de Colima utolsó nagy beszakadása-lejtőcsuszamlása során létrejött kaldera peremén található a polgári védelem által fenntartott obszervatórium, amely a tűzhányó 24 órás emberes felügyeletét végzi. A kutatócsoport tagjai közül ideális esetben legalább 3 fő infravörös tartományban érzékelő kamerával (és SO2 kibocsátást is mérő spektrométerrel, Flyspec-kel) felszerelkezve 2-3 napra az obszervatóriumba beköltözve 4030 m-ről végzi a méréseket. A mérést végző csoportnak a szélsőséges időjárás (egyidejű hideg és erős napsugárzás, éjszakai fagyok) mellett a nagy magasság okozta hegyibetegséggel is meg kell küzdenie, mivel az 1500 m-en fekvő Ciudad Guzman nevű városból bő egy óra alatt történik az obszervatórium elérése. Hőkamerás mérések rendszertelenül máshonnan is történnek, ezek közül a legérdekesebb adatok a vulkán szunnyadó időszakaiban történő, veszélytelennek nem nevezhető dómmászások során nyerhetőek (a legutóbbi dómmászás során, a bőrünkön is tapasztalt forró gázok hőmérséklete a 200 ºC –t is meghaladta a lávadóm egyes részein).

Hőkamerás felvétel tiszta időben ...

és felhős időben.

Kevésbé izgalmas, de nagyon hasznos adatokat szolgáltat a vulkán lábainál előbújó források vizének fizikai és kémiai tulajdonságainak elemzése. Havi rendszerességgel 4 forrás vizét elemezzük már a helyszínen hőmérséklet, vezetőképesség, redoxpotenciál, pH és oldottanyag-tartalom szempontjából, a laborban további kémiai elemzések is történnek, amelyek már nem esnek annyira a szűken vett vulkán-monitoring tárgykörébe.

A monitoringon kívüli kutatás nagyon szerteágazó, s számos területen vannak sötét foltok a vulkán földtanával, fejlődésével kapcsolatban. Ezek közül a vulkáni geomorfológia -és rekonstrukció (főleg a komplexum idősebb tagjai szempontjából), geokémia, gravimetria segítségével számos új, fontos információ lenne elérhető. Azonban nagyon sok területen folynak több éve előrehaladott vizsgálatok, úgymint a barrankókban levonuló laharok volumetriai elemzése vagy a robbanásos kitörések nyomán levegőbe kerülő ballisztikus pályát leíró bombák becsapódásainak és a hamuszórások elemzése. A kutatócsoport nagy hangsúlyt fektet a monitoring által gyűjtött adatok további elemzésére, mint pl. a különböző típusú szeizmikus események időbeli eloszlására és azok kapcsolata a dómnövekedéssel, fumaróla-hőmérsékletekkel stb. Az éghajlati adottságok inkább a ” téli” – 25-30 ºC-os napi maximum - terepmunkának kedveznek, a nyári időszakban a 35-40 ºC-os hőmérséklet és a passzátszél hozta esők kombinációja miatt nehezen tervezhető terepi napokkal kell számolnia a kutatóknak. A terepen való mozgás mind gépjárművel, mind gyalogosan sok nehézségbe ütközik; az utak gyakran válnak járhatatlanná vízerózió vagy csuszamlások miatt, ezért a műszerek mellett mindig viszünk magunkkal ásót, csákányt és láncfűrészt. A gyalogos közlekedést az alapjában is nehéz terepi adottságok mellett a sűrű, szúrós trópusi növényzet keseríti meg, a forrásaink egyike különösen nehezen megközelíthető dzsungelben helyezkedik el.

A kutatócsoport felszereltsége természetesen egy hazai természettudományos tanszék felszereltségével nem vethető össze, hiszen a vulkáni veszély miatt jóval nagyobb források állnak a kutatás rendelkezésére is. Napi rendszerességgel használunk 20-30 ezer dollár értékű terepi műszereket (pl. hőkamera, UV-kamera), azonban az egyetlen, egyébként nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező terepjáró karbantartására már nehéz forrásokat találni. A labor informatikai fejlesztése is döntően használt, ingyen szerzett számítógépekkel történik, azonban a gyakran drága szoftverek ill. oktatási segédanyagok szempontjából nem szenvedünk hiányt. A kutatásokhoz szükséges emberi erőforrások tekintetében viszont szűkek a helyi lehetőségek, ezért a megfelelő végzettségű vagy tanulmányokat folytató (geográfus, geológus, geofizikus) olvasó szeretne belekóstolni a Föld egyik legveszélyesebbnek tartott tűzhányójának kutatásába (akár szakdolgozatírás kapcsán) a Colima tárt karokkal fogadja majd (bővebb információ: kosiksz@eotvos.elte.hu)."

Kósik Szabolcs

Forrásvíz mintavétel és elemzés	Infrahang hálózat kiépítése, rekonstrukciója
3 hetes folyamatos UV-kamerás mérés kellékeinek (autó akkumulátorok, műszerek, napelemek) bepakolása	Terepre menet közben; a hófedte Nevado de Colima lávadómja (2012. február)
A vulkáni komplexum fő tömege, balra (délre) a Volcán de Colima, jobbra (északra) a Nevado de Colima)