Csomád vulkán expedíció képekben I.

A Csomádon zajlott egy hetes terepi vulkanológiai vizsgálatokat követően megkezdtük a labormunkát, jelenleg nagy erőkkel zajlik a mintaelőkészítés (a kőzetek felszeletelése, vékonycsiszolatok készítése, ásványszeparátumok előállítása, stb.). Nehéz időszak ez a kutatás során. A mintaelőkészítés a vizsgálatok egyik legfontosabb része, hiszen jó mintapreparáció nélkül az adatok is silányak lesznek. Azonban ennek tudatában is nehéz kivárni, hogy elkészüljenek a preparátumok és megkezdhessük a mikroszkópos vizsgálatokat. De addig is úgy gondoltam, indítok egy képes beszámolót az expedícióról, amihez csatlakozhat a Vulkanológiai Csoport többi tagja is saját képeivel.
Az első terepi napon egy helyi vezetővel (Jánosi Csaba) jártuk a Csomád környéki homokbányákat disztális tefrarétegek után nyomozva. A tefra konszolidálatlan vulkáni üledék, amely a kitörés után a levegőből ülepedik ki és halmozódik fel a kitörés helyétől távolodva egyre vékonyabb rétegekben. Attól függően, hogy mekkora szemcsék alkotják, nevezhetjük hamurétegnek (hamu: a szemcsék 2 mm-nél kisebbek) vagy lapillikőrétegnek (lapillus: 2-64 mm közötti szemcsék). A tefrarétegek vizsgálatával megtudhatjuk, milyen messzire jutott el a kitörés anyaga, ami utal a kitörés hevességére. A vulkáni anyag elterjedésének iránya segít meghatározni az egykori szélirányt, a tefraréteg korának meghatározása pedig a kitörés korát adja meg. A Csomád esetében ez segíthet pontosítani a vulkáni működés időbeliségét, amelyről még nem tudunk eleget.

A reggeli konzultáció során jelöltük ki az aznapi útvonalat (az asztal bal felén (lentről-felfelé): Ioan Seghedi (Román Akadémia), Jánosi Csaba, Karátson Dávid (ELTE), jobb oldalon (fentről): Harangi Szabolcs, Sági Tamás (Vulkanológiai Csoport)).

Homokbánya Tusnád határában. Hány geológus kalapács látható a képen? :)
Ebben a feltárásban egy folyóvíz által lerakott rétegsor bukkan elő. Vagyis a vulkáni eredetű törmelékanyag a kitörést követően áthalmozást szenvedett. Ilyenkor több kitörés anyaga is összemosódhat, így a Csomád vulkanológiai rekonstrukciója során az ilyen képződmények kevésbé használhatók. A feltárás önmagában ettől még tankönyvbe illő rétegsora nagyszerű látványt nyújtott.

A tusnádi borvizes kút és...

a borvíz múzeum.

1. kép: Vulkáni hamuréteg a Csíkszentmártonhoz közeli kavicsbányában. 2. kép: Vulkáni hamu elemzése (balra: Harangi Szabolcs, jobbra: Karátson Dávid). 3.kép: A bűnjel: a vulkáni hamu (Sági Tamás). Ebben a feltárásban már olyan vulkáni üledéket találtunk, amely vulkánkitörés következtében került jelenlegi helyzetébe.

Horzsaköves tefraréteg Kézdivásárhely közelében. Jelenleg ez a legtávolabbi, ismert feltárás, amelyben a Csomád robbanásos kitöréseinek anyagát tanulmányozhatjuk. Az átlagosan 15 cm vastag hullott horzsakőréteg 21 km-re található a Szent Anna krátertől, ami igen heves robbanásos kitörésre utal.

A horzsakőréteg sok látogatót vonzott...

A nap végén is hatalmas lelkesedéssel rohamoztuk meg a bányafalat a tefrarétegek után kutatva. Torja, homokbánya.

Földtani dokumentáció, avagy versenyben a fényképezőgépek! (Lentről: Ioan Segedhi, Harangi Szabolcs, Karátson Dávid) (Torja)

Ez a tortaszerű rétegsor különböző szemcseméretű hamurétegek egymásutánja. (Torja)

Az első rész záróképe: a Csomád és egykori környezete, ahogy a Borvíz múzeumban láttuk. A Csomád egyik lávadómja, a Nagy-Haram (a kép felső részén középen) és a Bálványos (a kép felső részén balra) épp kitörésben.