Frissítés (2013. március 26, 23:30)
Nincs megállás, reng a föld a sziget nyugati része alatt és egyre több földrengés érezteti hatását most már a szárazföldön is, egyre több földrengést éreznek meg a helyi lakosok is. Tegnap több mint M>1,5 földrengést regisztráltak (az IGN nem számolja az ennél kisebb magnitúdójú rengéseket, azaz a földrengések mennyisége a megadottnál jóval több is lehet), ezek közül közel 50 haladta meg a 3-as magnitúdót, amire még nem volt példa a 2011 nyarán megindult eseménysor óta. A mai nap látszólag nyugodtabb volt, de így is már közel járunk a 200 M>1,5 földrengéshez és mai is volt bőven 3-as magnitúdónál erősebb rengés. Például, e rövid frissítés írása közben két M>3-as földrengés is történt! Lényeges újdonság még, hogy a hipocentrumok egyre sekélyebb mélységbe tolódtak, egyre több a 10-15 km mélyről kipattanó földrengés. Úgy tűnik tehát mintha lassan közelítene a magmatömeg a felszínhez...
Mi kell ahhoz, hogy a magma feltörjön, taglaltuk alább! A nyomás egyre nagyobb: a földrajzi helyzetérzékelő műszerek már közel 10 cm púposodást jeleznek a sziget nyugati felén, mindez bő egy hét alatt! Lesz, nem lesz újabb vulkánkitörés? Ha igen, akkor hol? A földrengések epicentrumai a szigettől 5-15 km távolságban vannak, azaz gondolhatnánk, hogy újabb vízalatti vulkánosság lehet. Igen, de 2011. októberében sem ott tört fel a magma, ahol a földrengések epicentrumai koncentrálódtak. Azaz, lehetnek még meglepetések...
Frissítés (2013. március 25, 16:20)
Intenzív földremegéssel járó igen erős földlökések (M>3) zajlanak most El Hierro szigetén! Valami elindult?
Frissítés (2013. március 25, 8:40) A hétvégén nem csitultak a földmozgások El Hierro szigetén, sőt! Eddig még nem tapasztalható módon erősödtek a földrengések. Ez azt jelenti, hogy most már szinte csak 2-es magnitúdó feletti földmozgások pattannak ki! A fészekmélység továbbra is 14-17 km körül van, azaz a földkéreg-földköpeny határon zajlanak a mélybeli események, de nem kevés rengés tolódik fel a 11-15 km-es zónába is. Mit jelent ez?
Előre kell bocsájtani, hogy mindez egy felmérhetetlenül fontos információtömeg a vulkanológia számára, hiszen eddig még soha sehol nem lehetett ilyen részletességgel követni azt, hogy miképpen zajlik egy ilyen folyamat (jelenleg magmafelnyomulás és tárolódás) és ehhez hogyan kapcsolható vulkáni kitörés! Hasonló esemény számos volt már El Hierro szigete környezetében, hiszen vannak arra utaló jelek, hogy a múltban is voltak víz alatti kitörések, de akkor erre még senki nem figyelt fel, ezt még nem rögzítették érzékeny műszerek! Most pedig, szerencsére rendelkezésre áll egy kitelepített szeizmográf hálózat, mm pontossággal mérik a felszín elmozdulást és érzékelik a kidomborodást, mérik különböző gázok koncentrációváltozását (széndioxid, kénhidrogén, radon) - és erről most már on-line bárki értesülhet és követheti a változásokat, sőt követheti az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat akár a helyi AVCAN vagy az IVC Facebook oldalán. Új időket élünk, óriási a ránk zúduló információ, kérdés, hogy ebből mit tudunk használni. Ami egyelőre hiányzik, a helyi szakemberek - valós és ennél még nagyobb tömegű és pontosságú adatokon nyugvó - hiteles tájékoztatásai (l. ezzel szemben az Etna működésének részletes, példaértékű leírásai a cataniai Osservatorio Etneo honlapján). Innentől kezdve minden spekuláció, a hozzáférhető adatok alapján történő, de szakmai háttéren nyugvó gondolkodás eredménye.
Ami tény, hogy az ezt megelőző időben, azaz 2011 nyarán elkezdődött szeizmikus eseménysor időszakában eddig még nem volt ilyen nagy számú erős (m>2,5) rengés. Ami tény, hogy eddig, amikor ilyen erős rengések pattantak ki, azután vulkáni működés is elindult. Tény, hogy már cm nagyságrendű domborodás tapasztalható, tény hogy emelkedik a diffúz széndioxid és kénhidrogén koncentráció és a Ramón Margalef óceánkutató hajó tengerfenéki szondázása gázkiáramlást figyelt meg a La Restinga közeli korábbi víz alatti vulkáni kúpon.
Mindezek ismeretek alapján jó esélye van egy újabb vulkáni kitörési fázisnak, de hogy ez mikor következik be, azt nem lehet tudni (a "jó esély"-ben persze az is benne van, hogy ennek bekövetkezése nem 100%!! - ezt fontos tudni, mint ahogy azt is, hogy jobb felkészülni valamire, mintsem váratlanul érjen valami)!
Eredeti bejegyzés:
A Kanári-szigetek legkisebb tagja, El Hierro alatt ismét reng a föld. Március 18-án hétfőn már 100-nál több földlökés pattant ki a sziget alatt, majd azóta is folyamatosak a földrengésrajok, csupán szerdán volt egy rövid pihenő. Legutóbb január elején volt egy földrengéses időszak, azonban a mostani intenzitása jóval nagyobb és ezért nagyobb figyelmet igényel. A rengések 15-20 km mélységben keletkeznek, a fészekmélység a sziget északnyugati csücske körül összpontosul. A 3-as magnitúdónál nem nagyobb földrengéseket többnyire nem nagyon érezhette a lakosság, ezek még nem olyan erősek és csak az érzékeny szeizmográf hálózat fogta a jeleket. Aztán csütörtök késő este egy közel 4-es magnitúdójú földrengés rázta meg most már érezhetően a szigetet és azóta némileg erősödtek a földlökések. Ez annyit jelent, hogy nagyobb számban pattannak ki a 2 és 3 magnitúdó közötti földmozgások és megfigyelhetők kisebb földremegéses időszakok is. Az ok egyértelmű, friss magma nyomult a földkéreg alatti magmatározó rendszerbe. Ehhez persze helyet kell kialakítani, félre kell lökni a kőzettesteket és ez az, ami földrengéseket okoz. A vulkáni terület éli tehát a megszokott életét: éppen feltöltődik. A tűzhányók esetében többszöri az ilyen esemény, mint maga a vulkánkitörés. A kérdés persze az, hogy a készletfeltöltés után lesz-e szállítás is, azaz a földkéreg alá érkező magma felszínre tud-e törni?
Mi kell ehhez? A friss magmatömeg felett vagy 15 km vastag kőzettömeg, a földkéreg található, amin azért nem könnyű áthaladni. Ehhez iszonyú nagy nyomás kell! Nézzük a lehetőségeket, ami vulkánkitöréshez vezethet:
1. Nagy nyomást jelentős térfogatú magmatömeg tud kifejteni vagy abban az esetben alakul ki, ha
2. gázokban gazdag magma érkezik és a kialakuló gázbuborékok roppant nagy feszítőereje is hozzájárul a felfelé irányuló nyomáshoz.
3. A harmadik eset az, ha a földkéregben található egy olyan gyengeségi zóna, amely mentén a kőzettestek könnyebben el tudnak mozdulni egymás mellett és itt a magma gyorsan felszínre törhet.
A feláramló magma térfogatára utalhat a felszínemelkedés mértéke. Az elmúlt napokban a sziget északnyugati fele valóban domborodik kifelé, azaz valós a feltételezés, hogy magma felnyomulás okozza a rengéseket. Ez mindenképpen figyelmeztető jel még akkor is, ha ez a függőleges elmozdulás még csak milliméterekben mérhető. Eközben emelkedik a talajból kiszivárgó szén-dioxid és kén-hidrogén koncentráció, sőt a radon kiáramlás is, ezek is a a friss magma jelei. Kérdés mennyire hatékony a gázok eltávozása a mélybeli magmából, mennyi marad benne feszítő gázbuborékok formájában? A harmadik feltétel is adott, hiszen a földrengés fészekmélységek közel vannak egy tektonikai vonalhoz, ami mentén könnyen eltávolodhatnak a kőzettestek, azaz repedések nyílhatnak meg. Ha ez megtörténik, akkor a magma akár néhány óra alatt is a földfelszínre törhet. Innentől kezdve a kérdés csak az, hogy tengeralatti felszínre érkezik vagy a sziget nyugati felén szárazföldre érkezik?
Végül, ezek az események sok-sok tapasztalattal és tanulsággal is szolgálnak. Képet kapunk arról, hogy miképpen viselkedik egy vulkáni mező egy aktív fázisban? Milyen jelek várhatók ilyen esetben? Egyáltalán foghatók-e a jelek? Az El Hierro alatt kipattanó földrengésekről csak azért van tudomásunk, mert a 2011 nyarán kezdődött szeizmikus események hatására érzékeny szeizmográf hálózatot telepítettek a szigetre. Ha ez nem lenne, akkor talán nem is tudnánk a kisebb, de ugyanakkor fontos jelzéseket adó földrengésekről, csupán azt tapasztalnánk, hogy olykor-olykor egy a lakosság által is érezhető 3-asnál nagyobb magnitúdójú földrengés pattan ki. Vajon ebből lehetne tudni, hogy a mélyben magma feláramlás van? Nos, a helyzet az, hogy az aktív vulkánok mintegy fele esetében nincs kiépített szeizmográf hálózat és ez még inkább vonatkozik a ritkább vulkáni működést mutató, kiterjedtebb bazalt vulkáni mezőkre. Be kell látnunk, hogy nem tudjuk mi is zajlik a felszín alatt! Mindezek alapján, az ismeretek hiányában kényelmes biztonságban érezhetjük magunkat - mindaddig amíg "váratlanul", "hirtelen" be nem következik egy akár kisebb-nagyobb károkat is okozó természeti esemény, egy természeti csapás. Megelőzhető, előrejelezhető egy ilyen - kérdezzük utólag... A földtudomány, ezen belül a vulkanológia a modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon. A nyilvánvalóan a jövőben is bekövetkező, akár pusztító természeti folyamatokkal szemben ugyanis csakis a megfelelő tudással felvértezett felkészülés, e természeti folyamatok előjeleinek megfelelő időben való észlelése és az azt követő hatékony megelőző lépések segíthetnek!
Frissítés 12:30-kor - újabb erős földrengés (3,5 magnitúdójú) és kapcsolódó földremegés!
Nincs megállás, reng a föld a sziget nyugati része alatt és egyre több földrengés érezteti hatását most már a szárazföldön is, egyre több földrengést éreznek meg a helyi lakosok is. Tegnap több mint M>1,5 földrengést regisztráltak (az IGN nem számolja az ennél kisebb magnitúdójú rengéseket, azaz a földrengések mennyisége a megadottnál jóval több is lehet), ezek közül közel 50 haladta meg a 3-as magnitúdót, amire még nem volt példa a 2011 nyarán megindult eseménysor óta. A mai nap látszólag nyugodtabb volt, de így is már közel járunk a 200 M>1,5 földrengéshez és mai is volt bőven 3-as magnitúdónál erősebb rengés. Például, e rövid frissítés írása közben két M>3-as földrengés is történt! Lényeges újdonság még, hogy a hipocentrumok egyre sekélyebb mélységbe tolódtak, egyre több a 10-15 km mélyről kipattanó földrengés. Úgy tűnik tehát mintha lassan közelítene a magmatömeg a felszínhez...
 |
A különböző erősségű földrengések számának megoszlása az elmúlt bő héten. Forrás: IGN
Mi kell ahhoz, hogy a magma feltörjön, taglaltuk alább! A nyomás egyre nagyobb: a földrajzi helyzetérzékelő műszerek már közel 10 cm púposodást jeleznek a sziget nyugati felén, mindez bő egy hét alatt! Lesz, nem lesz újabb vulkánkitörés? Ha igen, akkor hol? A földrengések epicentrumai a szigettől 5-15 km távolságban vannak, azaz gondolhatnánk, hogy újabb vízalatti vulkánosság lehet. Igen, de 2011. októberében sem ott tört fel a magma, ahol a földrengések epicentrumai koncentrálódtak. Azaz, lehetnek még meglepetések...
Frissítés (2013. március 25, 16:20)
Intenzív földremegéssel járó igen erős földlökések (M>3) zajlanak most El Hierro szigetén! Valami elindult?
 |
Intenzív földremegés ("tremor") a CHIE szeizmogramján. Forrás: IGN
Frissítés (2013. március 25, 8:40) A hétvégén nem csitultak a földmozgások El Hierro szigetén, sőt! Eddig még nem tapasztalható módon erősödtek a földrengések. Ez azt jelenti, hogy most már szinte csak 2-es magnitúdó feletti földmozgások pattannak ki! A fészekmélység továbbra is 14-17 km körül van, azaz a földkéreg-földköpeny határon zajlanak a mélybeli események, de nem kevés rengés tolódik fel a 11-15 km-es zónába is. Mit jelent ez?
 |
 |
A baloldali diagramon a 2011. nyarától észlelt 2,5 magnitúdónál nagyobb rengések számeloszlása látható, együtt a vulkáni működések időszakával az IVC diagramjából kiindulva. Jobboldalt a mai szeizmográf kinézete: csak a mai napon már 16 db 3-as magnitúdónál erősebb rengést regisztráltak! Forrás: IGN
Előre kell bocsájtani, hogy mindez egy felmérhetetlenül fontos információtömeg a vulkanológia számára, hiszen eddig még soha sehol nem lehetett ilyen részletességgel követni azt, hogy miképpen zajlik egy ilyen folyamat (jelenleg magmafelnyomulás és tárolódás) és ehhez hogyan kapcsolható vulkáni kitörés! Hasonló esemény számos volt már El Hierro szigete környezetében, hiszen vannak arra utaló jelek, hogy a múltban is voltak víz alatti kitörések, de akkor erre még senki nem figyelt fel, ezt még nem rögzítették érzékeny műszerek! Most pedig, szerencsére rendelkezésre áll egy kitelepített szeizmográf hálózat, mm pontossággal mérik a felszín elmozdulást és érzékelik a kidomborodást, mérik különböző gázok koncentrációváltozását (széndioxid, kénhidrogén, radon) - és erről most már on-line bárki értesülhet és követheti a változásokat, sőt követheti az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat akár a helyi AVCAN vagy az IVC Facebook oldalán. Új időket élünk, óriási a ránk zúduló információ, kérdés, hogy ebből mit tudunk használni. Ami egyelőre hiányzik, a helyi szakemberek - valós és ennél még nagyobb tömegű és pontosságú adatokon nyugvó - hiteles tájékoztatásai (l. ezzel szemben az Etna működésének részletes, példaértékű leírásai a cataniai Osservatorio Etneo honlapján). Innentől kezdve minden spekuláció, a hozzáférhető adatok alapján történő, de szakmai háttéren nyugvó gondolkodás eredménye.
Ami tény, hogy az ezt megelőző időben, azaz 2011 nyarán elkezdődött szeizmikus eseménysor időszakában eddig még nem volt ilyen nagy számú erős (m>2,5) rengés. Ami tény, hogy eddig, amikor ilyen erős rengések pattantak ki, azután vulkáni működés is elindult. Tény, hogy már cm nagyságrendű domborodás tapasztalható, tény hogy emelkedik a diffúz széndioxid és kénhidrogén koncentráció és a Ramón Margalef óceánkutató hajó tengerfenéki szondázása gázkiáramlást figyelt meg a La Restinga közeli korábbi víz alatti vulkáni kúpon.
Mindezek ismeretek alapján jó esélye van egy újabb vulkáni kitörési fázisnak, de hogy ez mikor következik be, azt nem lehet tudni (a "jó esély"-ben persze az is benne van, hogy ennek bekövetkezése nem 100%!! - ezt fontos tudni, mint ahogy azt is, hogy jobb felkészülni valamire, mintsem váratlanul érjen valami)!
Eredeti bejegyzés:
A Kanári-szigetek legkisebb tagja, El Hierro alatt ismét reng a föld. Március 18-án hétfőn már 100-nál több földlökés pattant ki a sziget alatt, majd azóta is folyamatosak a földrengésrajok, csupán szerdán volt egy rövid pihenő. Legutóbb január elején volt egy földrengéses időszak, azonban a mostani intenzitása jóval nagyobb és ezért nagyobb figyelmet igényel. A rengések 15-20 km mélységben keletkeznek, a fészekmélység a sziget északnyugati csücske körül összpontosul. A 3-as magnitúdónál nem nagyobb földrengéseket többnyire nem nagyon érezhette a lakosság, ezek még nem olyan erősek és csak az érzékeny szeizmográf hálózat fogta a jeleket. Aztán csütörtök késő este egy közel 4-es magnitúdójú földrengés rázta meg most már érezhetően a szigetet és azóta némileg erősödtek a földlökések. Ez annyit jelent, hogy nagyobb számban pattannak ki a 2 és 3 magnitúdó közötti földmozgások és megfigyelhetők kisebb földremegéses időszakok is. Az ok egyértelmű, friss magma nyomult a földkéreg alatti magmatározó rendszerbe. Ehhez persze helyet kell kialakítani, félre kell lökni a kőzettesteket és ez az, ami földrengéseket okoz. A vulkáni terület éli tehát a megszokott életét: éppen feltöltődik. A tűzhányók esetében többszöri az ilyen esemény, mint maga a vulkánkitörés. A kérdés persze az, hogy a készletfeltöltés után lesz-e szállítás is, azaz a földkéreg alá érkező magma felszínre tud-e törni?
 |
 |
El Hierro CHie állomásának szeizmogramja a tegnapi és a mai napon. A sűrű függőleges vonalak a földrengéseket jelzik. Forrás: IGN
Mi kell ehhez? A friss magmatömeg felett vagy 15 km vastag kőzettömeg, a földkéreg található, amin azért nem könnyű áthaladni. Ehhez iszonyú nagy nyomás kell! Nézzük a lehetőségeket, ami vulkánkitöréshez vezethet:
1. Nagy nyomást jelentős térfogatú magmatömeg tud kifejteni vagy abban az esetben alakul ki, ha
2. gázokban gazdag magma érkezik és a kialakuló gázbuborékok roppant nagy feszítőereje is hozzájárul a felfelé irányuló nyomáshoz.
3. A harmadik eset az, ha a földkéregben található egy olyan gyengeségi zóna, amely mentén a kőzettestek könnyebben el tudnak mozdulni egymás mellett és itt a magma gyorsan felszínre törhet.
A feláramló magma térfogatára utalhat a felszínemelkedés mértéke. Az elmúlt napokban a sziget északnyugati fele valóban domborodik kifelé, azaz valós a feltételezés, hogy magma felnyomulás okozza a rengéseket. Ez mindenképpen figyelmeztető jel még akkor is, ha ez a függőleges elmozdulás még csak milliméterekben mérhető. Eközben emelkedik a talajból kiszivárgó szén-dioxid és kén-hidrogén koncentráció, sőt a radon kiáramlás is, ezek is a a friss magma jelei. Kérdés mennyire hatékony a gázok eltávozása a mélybeli magmából, mennyi marad benne feszítő gázbuborékok formájában? A harmadik feltétel is adott, hiszen a földrengés fészekmélységek közel vannak egy tektonikai vonalhoz, ami mentén könnyen eltávolodhatnak a kőzettestek, azaz repedések nyílhatnak meg. Ha ez megtörténik, akkor a magma akár néhány óra alatt is a földfelszínre törhet. Innentől kezdve a kérdés csak az, hogy tengeralatti felszínre érkezik vagy a sziget nyugati felén szárazföldre érkezik?
 |
A földrengések kipattanási helyei és mélysége. Az alsó ábrán lévő sárga nyíl azt jelzi, hogy időben egyre sekélyebbé válnak a fészekmélységek. A szigeten végighúzódó három sárga vonal riftzónákat jeleznek, ahol a kőzettestek könnyebben szét tudnak nyílni.
Végül, ezek az események sok-sok tapasztalattal és tanulsággal is szolgálnak. Képet kapunk arról, hogy miképpen viselkedik egy vulkáni mező egy aktív fázisban? Milyen jelek várhatók ilyen esetben? Egyáltalán foghatók-e a jelek? Az El Hierro alatt kipattanó földrengésekről csak azért van tudomásunk, mert a 2011 nyarán kezdődött szeizmikus események hatására érzékeny szeizmográf hálózatot telepítettek a szigetre. Ha ez nem lenne, akkor talán nem is tudnánk a kisebb, de ugyanakkor fontos jelzéseket adó földrengésekről, csupán azt tapasztalnánk, hogy olykor-olykor egy a lakosság által is érezhető 3-asnál nagyobb magnitúdójú földrengés pattan ki. Vajon ebből lehetne tudni, hogy a mélyben magma feláramlás van? Nos, a helyzet az, hogy az aktív vulkánok mintegy fele esetében nincs kiépített szeizmográf hálózat és ez még inkább vonatkozik a ritkább vulkáni működést mutató, kiterjedtebb bazalt vulkáni mezőkre. Be kell látnunk, hogy nem tudjuk mi is zajlik a felszín alatt! Mindezek alapján, az ismeretek hiányában kényelmes biztonságban érezhetjük magunkat - mindaddig amíg "váratlanul", "hirtelen" be nem következik egy akár kisebb-nagyobb károkat is okozó természeti esemény, egy természeti csapás. Megelőzhető, előrejelezhető egy ilyen - kérdezzük utólag... A földtudomány, ezen belül a vulkanológia a modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon. A nyilvánvalóan a jövőben is bekövetkező, akár pusztító természeti folyamatokkal szemben ugyanis csakis a megfelelő tudással felvértezett felkészülés, e természeti folyamatok előjeleinek megfelelő időben való észlelése és az azt követő hatékony megelőző lépések segíthetnek!
Frissítés 12:30-kor - újabb erős földrengés (3,5 magnitúdójú) és kapcsolódó földremegés!
 |
Most (magyar idő szerint szombat délben) ez zajlik El Hierro szigetén!. Forrás: IGN
