A konferencia hivatalos logója (forrás: Montserrat Volcano Observatory).2011. április 4-8. között került megrendezésre a "Soufriere Hills Volcano 15 years on" nevű nemzetközi vulkanológiai konferencia a karib-térségi Montserrat szigetén. A konferenciát a Soufriere Hills tűzhányó 15. évfordulója (15 éve tartó újbóli működése) alkalmából rendezték meg a Montserrat Vulkanológiai Obszervatórium (MVO) munkatársai. A részvételi lehetőséget számunkra (Kiss Balázs, Jankovics M. Éva) az tette lehetővé, hogy sikerült támogatást nyernünk az Oktatásért Közalapítvány egyik pályázatán.
Montserrat szigete a Karib-tenger és az Atlanti-óceán között húzódó Kis-Antillák északi részén található. A Kis-Antillák egy vulkáni szigetív, amelynek kialakulása az Észak-amerikai kőzetlemeznek a Karib-lemez alá történő szubdukciójához (alábukásához) köthető. A szubdukcióhoz kapcsolódó vulkanizmus eredményeként felépülő Montserrat mindössze 16 km hosszú (észak-dél) és 10 km széles (nyugat-kelet).
Montserrat földrajzi elhelyezkedése és a sziget közeli műholdképe (a képek forrása: Google Earth). A kis sziget négy vulkáni központból áll, melyek északról dél felé haladva a következők: Silver Hills, Centre Hills, Soufriere Hills, South Soufriere Hills. Korukat tekintve nem követik ezt a sorrendet: a legidősebb vulkáni centrum a Silver Hills, ezután épült fel a Centre Hills, majd a South Soufriere Hills, végül pedig a ma is aktív Soufriere Hills. A sziget főként andezites összetételű lávakőzetekből és vulkáni törmelékes kőzetekből áll.
A Soufriere Hills vulkáni komplexum bázisa közel 1 km-rel a tengerszint alatt található, melynek átmérője meghaladja a 25 km-t. A tűzhányó 1995-ben lendült újra működésbe, amit megelőzően legutóbb a 17. században voltak kitörései. 1995 óta szinte folyamatos a vulkáni aktivitás, melyet lávadóm-növekedés és ahhoz kapcsolódó kőomlások és piroklaszt-árak, illetve alkalmanként nagyobb lávadóm-összeomlások és robbanásos kitörések jellemeztek. A vulkán működése következtében már 1995-ben elkezdték kitelepíteni a sziget déli részének lakosságát. 1997-ben a piroklaszt-árak és -torlóárak elpusztították a sziget repterét, fővárosát (Plymouth) és számos kisebb települést is.
A sziget déli felét lezárták, és különböző veszélyzónákra osztották fel (A, B, C, F, V), továbbá a partvonalon túl, az óceánon, illetve tengeren is kijelöltek két zónát (E, W). A tűzhányón jelenleg a 3-as riasztási szint van érvényben, vagyis a V és E zónákba szigorúan tilos a belépés (kivéve az MVO munkatársainak).
A Soufriere Hills vulkáni komplexum bázisa közel 1 km-rel a tengerszint alatt található, melynek átmérője meghaladja a 25 km-t. A tűzhányó 1995-ben lendült újra működésbe, amit megelőzően legutóbb a 17. században voltak kitörései. 1995 óta szinte folyamatos a vulkáni aktivitás, melyet lávadóm-növekedés és ahhoz kapcsolódó kőomlások és piroklaszt-árak, illetve alkalmanként nagyobb lávadóm-összeomlások és robbanásos kitörések jellemeztek. A vulkán működése következtében már 1995-ben elkezdték kitelepíteni a sziget déli részének lakosságát. 1997-ben a piroklaszt-árak és -torlóárak elpusztították a sziget repterét, fővárosát (Plymouth) és számos kisebb települést is.
A sziget déli felét lezárták, és különböző veszélyzónákra osztották fel (A, B, C, F, V), továbbá a partvonalon túl, az óceánon, illetve tengeren is kijelöltek két zónát (E, W). A tűzhányón jelenleg a 3-as riasztási szint van érvényben, vagyis a V és E zónákba szigorúan tilos a belépés (kivéve az MVO munkatársainak).
 |  |
A Soufriere Hills 1995 óta tartó működése következtében kijelölt veszélyzónák és a jelenlegi 3-as riasztási szint során érvényben lévő szabályok a különböző veszélyzónákra vonatkozólag (a térképek forrása: Montserrat Volcano Obszervatory).
A Soufriere Hills vulkán és a konferencia-résztvevők egy része (az obszervatórium helikopter-leszállóhelye, 2011. április 8.). A tűzhányón jelenleg csak fumarola-tevékenység (kigőzölgés: vízgőzfelhők és kén-dioxid gáz felhők) figyelhető meg (fotó: Kiss Balázs).
A konferencia magában foglalt számos tudományos előadást és poszterbemutatót, melyeket a Soufriere Hills-en és egyéb aktív tűzhányón dolgozó neves szakemberek tartották. Mi két tudományos posztert mutattunk be az erdélyi Csomád vulkán kutatási eredményeiről. Ezek mellett nagyszerű terepgyakorlatokon vettünk részt, melyek során számos vulkáni képződményt figyelhettünk meg (ezekről majd egy későbbi bejegyzésben számolunk be). A konferencián való részvétel rendkívül hasznos és hatalmas élmény volt számunkra, ugyanis a Csomád vulkán egyik analógiájának tekinthető a Soufriere Hills, így az ott megfigyelt, jól dokumentált vulkáni képződmények és a kutatási eredmények segítséget nyújthatnak a Csomád vulkáni működésének rekonstruálásában. Továbbá, a vulkanológia kiváló szakembereivel találkozhattunk, és mutathattuk be előttük a Csomádon végzett kutatások eddigi eredményeit.
