Santorini: erős szeizmikus aktivitás...

Frissítés (Szabolcs, január 11, 22:43):

Újabb hírek jelentek meg a VolcanoDiscovery weblapján! Innen pontosítható az egyes szeizmogramok elhelyezkedése is. A bejegyzésben bemutatott SANT állomás például egy hegy tetején van, 540 méter magasan, azaz könnyen lehet, hogy a mai folyamatos "földremegés" jelekhez az erős szél is hozzájárulhatott! A városban, 220 méter magasan lévő állomás (THRA) szeizmogramja már nem mutatja az erős földremegést, azonban rajta jelentős számú mikrorengés jele látható. Ez talán közelebb van a valósághoz. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy egy másik szeizmikus mérési hálózat (Aristotle University os Thessaloniki) további szeizmométer állomásokat is működtet, például Nea Kameni szigetén is. Az itteni szeizmométeren szintén nem jelennek meg az erős földremegés jelek, azonban itt is láthatóak a gyakori, de kis magnitúdójú vulkano-tektonikus földrengések:

Balra a Thera városában 220 méter magasan lévő szeizmikus állomás mai szeizmogramja, jobbra pedig a Nea Kameni szigetére kihelyezett szeizmogram. Ezeken intenzív földremegés nem, azonban gyakori mikrorengések megfigyelhetők.

Összességében, azt a VolcanoDiscovery szakemberei is megerősítik, hogy a tavaly nyár óta tartó szokásosnál erősebb szeizmikus aktivitás valószínűleg friss magma benyomulását jelezheti. Ez, ahogy azt az eredeti blog beírásban is jeleztük még nem jelenti azt, hogy vulkáni működés kezdődik rövidesen, csupán azt, hogyan éli egy éppen szunnyadó vulkán az életét. Miközben alszik, azért a mélyben töltődik fel a rendszer. Hasonló esemény a az izlandi Katla alatt többször is volt 1999 óta. A figyelem tehát szükséges, azonban vulkáni kitörés nézőbe induló hajókra még kár jegyet venni.

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, január 11, 15:43):

Az elmúlt hónapokban erősödött a földrengéses (szeizmikus) aktivitás Santorini környékén. A földrengések típusa különböző, vannak egyértelműen vulkano-tektonikus rengések, de szinte mindennapos az olykor intenzív földremegés is. E kettős jelleget érzékeltetik az alábbi szeizmogramok:

A szeizmogramok érzékletesen szemléltetik az intenzív szeizmikus aktivitást Santorini szigetén január 8-án (balra) és január 9-én (jobbra). A rövid periódus idejű jelek vulkano-tektonikus rengést jeleznek, a hosszan elnyúló, hosszú periódusidejű jelek pedig a földremegésre utalnak. Forrás: Athéni Egyetem, Geofizikai és Geotermikai tanszék

A szeizmogramokon kirajzolódnak a töréses eseményekhez (kőzettestek elmozdulásához, repedések, hasadékok felnyílásához) kapcsolódó rövid periódus idejű földrengések, amelyek között akár 3-as magnitúdót meghaladók is vannak (mint például a január 8-i és 9-i képeken). Emellett szinte minden nap vannak földremegéses időszakok, amely rengéseket magma és/vagy túlnyomás alatt lévő gázok mozgása idéz elő. A vulkano-tektonikus földrengések viszonylagos gyakorisága, hipocentruma (5-7 km mélyen), valamint az ismétlődő földremegés események kétségtelen jelei annak, hogy Santorini szigete alatt magma mozgolódik! Január 9-én egy 3,3-as magnitúdójú tektonikus eredetű rengés volt helyi idő szerint 8:40-kor, amit erős földremegés kísért. Ez megerősíti, hogy a tektonikus rengések is magmás mocorgáshoz kapcsolódhatnak!
A földrengések nagy része a Santorini kaldera alatt pattan ki, összességében pedig egy délnyugat-északkeleti trendet rajzol ki, ami megfelel a Santorini és a víz alatti Kolumbus vulkán között húzódó törésvonalnak (úgynevezett Kameni törésvonal).

A földrengés epicentrumok eloszlása 2011. október 12. és 2012. január 10. között. Forrás: ISMOSAV

Santorini vulkáni szigete egy ív alakú vulkáni zóna része, ami Aeginától Nysirosig húzódik az Égei-tengeren át. A baloldali kép a sziget szerkezeti képét mutatja. A Kameni vonal átmegy a Nea-Kameni tűzhányón. Forrás: decadevolcano.net

Következik-e ebből, hogy rövidesen vulkáni működés indul meg? A válasz nem egyértelmű: lehet, de nem biztos! Aktív vulkáni területen nem ritkán fordul elő hasonló esemény és aztán nem történik vulkáni működés. Annyit jelent csupán, hogy esetleg friss magma érkezett a magmatározó rendszerbe, ami mobilizálta a vulkáni gázokat, amelyek a megnyíló kőzetrepedések mentén távoztak. Végül, a magmás rendszer stabilizálódott és a szeizmikus aktivitás is visszatért a mindennapos kerékvágásba. Azonban ezek a jelek kétségtelenül figyelmeztetőek is lehetnek, mert elvezethetnek akár vulkáni működéshez is! Az értelmezéshez további adatokra is szükség lenne, mint például a földfelszín deformáció adataira, gázösszetétel mérési adatra stb.
Mindenesetre jó tudni azt, hogy a Kameni vonal átszeli a sziget legfiatalabb vulkáni felépítményét a Nea Kameni tűzhányót és az elmúlt időszak vulkáni működése szinte mindig erre a tektonikus zónára koncentrálódott. A Nea Kameni legutolsó kitörése pontosan 62 éve volt, 1950. január 10-től február 2-ig tartott a lávaöntő kitörés (Liatsikas lávadóm).

A Palia Kameni és Nea Kameni egyszerűsített vulkanológiai térképe a kitörések során létrejött lávafolyásokkal és a legutolsó, 1950-es kitörés egy képe. Forrás: santorini.com

1950 előtt a Nea Kameni viszonylag aktív volt, a kitörések ideje: 1939-41, 1925-28, 1866-70, amit megelőzően több mint 150 évig volt nyugodt a vulkán. Csak a kitörési évszámokból azonban nem indulhatunk ki. Bár nem feltétlenül vezet ez a mostani, viszonylag erős szeizmikus aktivitás vulkánkitöréshez, azért jó az élő szeizmogramon tartani a szemünket és időszakonként megnézni a VolcanoDiscovery híreit, ahol folyamatosan követik az eseményeket.
Végül, fontos hangsúlyoznom azt, hogy bár ezek az események Santorini szigetén zajlanak és akár elvezethetnek vulkánkitöréshez, ez azonban NEM jelenti azt, hogy megismétlődik a jó 3650 évvel ezelőtti katasztrofális, a minoszi kultúrát is elpusztító vulkánkitörés!!!