2012. június 6., szerda

Novarupta-Katmai kitörés 100 éve: a 20. század legnagyobb vulkánkitörése!

1912. június 6-án, helyi idő szerint délután 1 órakor kezdődött a 20. század legnagyobb vulkánkitörése, ami a történelmi időkben (az elmúlt bő 2000 évben), zajlott ismert vulkáni működések között is olimpiai pontszerző helyen van, azaz mindenképpen az első hatban! A kitörés mindössze 60 órán keresztül folyt 3 fázisban, amelyeket néhány órás szünet választott el. A helyszín: Alaszka, ahol akkor elsősorban bennszülött, eszkimó alutiiq indiánok éltek. A térség csupán néhány évtizede, 1867-ben került az Egyesült Államok fennhatósága alá. A korábbi egy évszázadban azonban sok orosz települt a zord időjárású, azonban kiváló vadászterületre, az orosz hatást számos településnév őrzi. Alaszka lakossága akkor nem volt több, mint 50 ezer, sokan a 19. század végi aranyláz sodrásában érkeztek. Akkor nem jártak légterében sugárhajtású repülőgépek, a természet érintetlen szépségű volt, adta az élelmet, adta az öltözetet, adta az életerőt.
1912-ben a Földön már addig is számos fontos esemény történt: megalakult a Kínai köztársaság véget vetve a mintegy 2000 évi császári uralomnak, április 15-én elsüllyedt a néhány nappal korábban indult luxushajó, a Titanic, Montenegro hadba lépett Törökországgal szemben, kitört az első balkán háború... Ez év januárjában Scott elérte a Déli-sarkot és megdöbbenve tapasztalta, hogy megelőzték, a norvég Amundsen 35 nappal korábban már ledöfte zászlaját. A földtudományban mérföldkőként Alfred Wegener előterjeszti kontinensvándorlás elméletét, amit akkor lehurrognak, ki gondolta volna azonban hogy később a tudományterületet forradalmasító lemeztektonikai elmélet kiindulása született meg! A vulkanológia területe még szintén bölcsőben ring, azonban éppen egy évtizede vagyunk túl a Mt. Pelée tragikus kitörésén, aminek nyomán többen felismerték, hogy szükség van a tűzhányók közvetlen megfigyelésére és ennek nyomán 1912 januárjában Thomas A. Jaggar megalapítja a Hawaii Vulkán Obszervatóriumot.
Térdig vulkáni hamuban... Kodiak településen, 170 km-re a vulkántól mintegy 30 cm vastag vulkáni hamu halmozódott fel... Forrás: National Geographic fotó

Milyen volt ez a hatalmas vulkáni működés és milyen tanulságokat közvetít? Az elmúlt hetekben rengeteg dokumentumot gyűjtöttem össze a kitörésről. Lilly Clairborne a néhány éve készített felvételeit bocsátotta rendelkezésemre, Judy Fiersteintől, a vulkáni működés egyik legjobb ismerőjétől felbecsülhetetlen értékű szakmai anyagot kaptam, ami most már az interneten is elérhető, Noli kiváló képes beszámolója hűen tükrözi e különleges természeti értékű térség életében bekövetkező drámai eseményt, amelyről remek összeállítás jelent meg az Alaska Park Science Journal legfrissebb számában. A kitörésről, annak képződményeiről és a kitörést megelőző magmakamra folyamatokról készült tudományos cikkeket rutinszerűen használjuk kutatómunkánk során. A bükkaljai horzsaköves vulkáni képződményeket bemutató Élet és Tudomány cikkünkben is kitértünk már a Novarupta kitörés körülményeire.
A következő napokban több részben vizsgáljuk, mutatjuk be a Tűzhányó blogban a 20. század legnagyobb vulkánkitörésének legfontosabb mozzanatait, a Természet Világa augusztusi számában pedig egy összefoglaló cikkben olvashatnak majd a 100 éve történt eseményről. Kövesse a Tűzhányó blog írásait, vásárolja meg a Természet Világa folyóiratot, reméljük nem csalódik!
Mekkora is? A Novarupta kitörés során 12,5 köbkilométer magma került a felszínre, jóval több mint számos ismert nagy történelmi vulkánkitörés során. (1 köbmérföld /mi3/ = 4.17 köbkilométer) Forrás: Judy Fierstein in Alaska Park Science Journal


Vajon különleges volt-e a 100 éve zajlott vulkáni kitörés? Alapvetően a pliniusi-kitörések általános jellemzőit mutatta, azonban ha belemerülünk a részletekbe, akkor egy rendkívül izgalmas és tanulságos történet tárul elénk. Nem véletlen, hogy a modern vulkanológia és kőzettan vezető kutatói, mint Wes Hildreth és Judy Fierstein évtizedeket áldoztak e terület megismerésére. Miért is volt mégis ez a vulkáni kitörés oly különleges? Nos, nézzük:
1. Ez volt Észak-Amerika legnagyobb vulkánkitörése a történelmi időkben. 12,5 köbkilométer magma, mintegy 28 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre (ez a Balaton vízmennyiségének kb. 14-szerese...)!
2. A történelmi idők egyik olyan ritka vulkáni eseménye volt, amelyet kaldera-beszakadás kísért, azaz a sekély mélységű, kiürült magmatározó felső része beomlott és egy kör alakú, 4 km széles, 1 km mély üreg alakult ki a felszínen. A kaldera-beszakadást erős földrengések kísérték, köztük 14 db 6-7 magnitúdójú rengés.
3. Igen ám, de a kaldera-beszakadás nem a kitörési központ területén történt, hanem attól kb. 10 km-re! A kitörés központja nem egy ismert vulkánon volt, amiből van bőven a környéken, hanem egy üledékes kőzetekkel fedett területen, azaz ott nyílt meg a föld, ahol a legkevésbé várnánk...
4. A történelmi idők azon kevés vulkánkitörésének egyike, amelynek során nagy szilícium-dioxid tartalmú, riolitos magma robbant a felszínre. További különlegesség, hogy a kitörés során hatalmas mennyiségű (kb. 11 köbkilométer térfogatú) horzsaköves vulkáni törmelékár üledék (ignimbrit) rakódott le, mégpedig szárazföldön (a Tambora és a Krakatau kitörése során ez a típusú vulkáni üledék alapvetően tengervíz alatt halmozódott fel). Az ignimbrit egy folyóvízi völgyet teljesen feltöltött, egyes helyeken közel 200 méter vastagságban!
5. A kilövellt vulkáni hamu kelet-délkelet felé terjedt és rövid idő alatt egészen Afrikáig sodródott. A kitörést követően globálisan visszaesett az átlaghőmérséklet az északi földtekén. Ennek oka, azonban nem a magas légrétegekbe jutó kénes gáz volt, hanem a légkörbe jutó hatalmas mennyiségű halogenid gázok (klór, fluor stb.) voltak.
6. A kitörésnek közvetlenül egyetlen halálos áldozata sem volt, azonban jelentős rombolást végzett a növény- és állatvilágban.
7. A kitörést nem egy szűk kémiai összetételű magma táplálta, a vulkáni képződményekben a riolittól a kisebb szilícium-dioxid tartalmú dácit és andezit kőzetig minden előfordul. Sőt, sok esetben ezek egy kőzetdarabban is megfigyelhetők, ahol sávokban váltakozik a riolit és andezit magma anyaga. A magmakamra folyamat tehát igencsak bonyolult volt és abban nem csupán egy magmatípus vett részt.
8. A kitörés nem a magmatározó felett zajlott, hanem attól kb. 10 km-re, azaz a kőzetolvadék először oldalirányba mozgott el, majd vette az irányt a földfelszín felé.
9. Az első értékelések szinte mind tévesek voltak vulkanológiai szempontból és csak évtizedekkel később sikerült feltárni a kitörés pontos eseményeit. Az első expedíció a vulkáni működés után 3 évvel érte el a területet. A National Geographic küldetésében érkezett, Robert F. Griggs botanikus által vezette csapat több alkalommal látogatott el a helyszínre, ahol pazar látvány fogadta őket.
10. A robbanásos kitörés után 3 viszkózus lávadóm türemkedett ki a felszínre, közülük egy maradt meg csupán, a 380 méter széles, 65 méter magas Novarupta lávalepény.
Ahogy Griggs meglátta a Novarupta kitörés vidékét: "...száz, ezer, nem... tízezer füst szállt fel..." Forrás: National Geographic fotó

A vulkáni törmelékanyaggal feltöltött folyóvölgy most... A Tízezer füst völgye. Forrás: Judy Fierstein


Sorolhatnánk tovább a különlegességeket, de talán ezek is elegendőek, hogy belemerüljünk egy hatalmas vulkáni esemény rejtelmeibe, amelynek során körvonalazható, hogy miképpen zajlanak az igazán nagy vulkánkitörések. Mert egy ehhez hasonló akár a 21. században is bekövetkezhet és ki tudja hol, akár sűrűbben lakott területhez közelebb. Jobb ha felkészülünk minderre és nem a szupervulkánok távoli jövőbe mutató lehetőségeinél kell leragadnunk...

Folytatása következik hamarosan... Kövesse centenáriumi sorozatunkat, látogasson el a következő napokban is a Tűzhányó blogra! Következő rész: Hogyan zajlott le a vulkáni kitörés?


Best Blogger Tips

12 megjegyzés:

  1. Hogy lehet ilyesmire felkészülni előre? Mármint a környezeti károk csökkenthetőek-e valahogy?

    VálaszTörlés
  2. Felkészülés mit is jelenthet, jó a kérdés, hiszen sokat hangoztatjuk! Fontos első lépés, hogy egyáltalán tudjunk arról, hogy ilyen esemény bekövetkezhet (lássuk be, sajnos itt állunk ezen a szinten, hogy az emberek többsége értelmezni sem tudja a vulkáni működést), hogy vulkánok működnek mégha emberi léptékben rendszertelenül is, de sohasem lehet tudni, hogy a mi életünkben nem következik be egy nagyobb kitörés. Fontos tudni azt, hogy egy adott vulkáni működés milyen hatású lehet, hogyan zajlik le egy vulkáni működés és milyen "hatótávolságú". Csökkenthetők-e a károk? Igen, biztos vagyok benne! Gondoljunk csak bele, hogy az Eyjafjallajökull kitörés mekkora anyagi veszteséget (több mint 5 milliárd dollár) és milyen káoszt okozott, mert a társadalom felkészületlen volt minderre. Lehetett volna csökkenteni a hatást? A vulkáni működés lefolyását befolyásolni nem lehet, de azt gondolom a veszteséget lehetett volna minimalizálni, ha van terv arra vonatkozólag, hogy egy adott izlandi vulkánkitörés esetében és keleties széljárás során (ezek nem voltak ismeretlenek 2010 előtt sem) milyen lépéseket kellene tenni a légiközlekedésben (egyes helyeken vannak már ilyen stratégiák, pl. Alaszkában, tehát nem kell nulláról indulni). Az ismeretanyag, a tudás tehát az első lépés és ezt nem elég akárhányszor is hangsúlyozni, mert stratégiát csak így lehet felépíteni. Azt pedig tudjuk, hogy a társadalom és ebbe beletartoznak a lényegi szereplők, a döntéshozók, milyen csekély ismerettel rendelkezik a Föld természeti folyamatairól, azok lehetséges előrejelzéséről stb. Eddig mindig tragédiák kellettek lépések meghozatalához, kérdés hogy ez a jövőben is így lesz-e, vajon jó-e ez nekünk! Persze lehetne továbbmenni és azt mondani, hogy jelenleg például 16 fejlődő ország 441 aktív tűzhányója közül 384 esetében NINCS közvetlen megfigyelés!… Ebből 65 pedig kifejezetten nagy veszélyt jelent több millió, a vulkán közelében élő ember számára és néhányuk akár globális kihatású kitörés is produkálhat! Akkor nyilvánvalóan lehet mit tenni még közvetlenül is... Tudom, hogy számtalan égető kérdés van a Földön, de talán erről sem kellene megfeledkezni ha már ezen a bolygón élünk...

    VálaszTörlés
  3. Én voltam a Vezúvon és Strombolin. Sajnos az Etnára nem sikerült eljutnom. Ja és természetesen meglátogattuk Pompeit, de sajnos voltunk Herkuláneumban és a Flegrei mezőket sem látogattuk meg. A geológusok, akikkel voltunk azt mondták, hogy ez utóbbi, meg még egy-két sajátsága a földközi tengeri vulkánosságnak, bőven tartogathat meglepetéseket a térség számára is.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Olvasónk,
    így van, a múltbéli vulkáni működések, a jelenlegi földtani viszonyok azt jelzik, hogy a jövőben lehetnek itt még olyan események, amelyekkel jobb tisztába lenni. A campaniai terület éppen ezért folyamatos műszeres megfigyelés alatt áll, hogy ha bármi készülődne időben lehessen azt előre jelezni és megtenni a szükséges óvintézkedéseket. Ez több mint egy millió ember érint, azaz nagy a felelősség! Jelenleg nem mutat semmi arra, hogy a közeljövőben bármi meglepő vulkáni esemény történne, de az óvatosság és a folyamatos monitoring tevékenység elengedhetetlen!

    VálaszTörlés
  5. Mocorog a Katla... Intenzív földrengésraj figyelhető meg az izlandi Katla alatt, a rengések jelenleg is zajlanak. Részletek a Legfrissebb Rövidhírek között:
    http://tuzhanyo.blogspot.hu/p/legfrissebb-rovidhirek.html

    VálaszTörlés
  6. A Mila Katla webkamerája igen furcsa és ijesztő képet mutat.
    Mi lehet ez ?
    Esetleg elkezdődött a kitörés ?

    VálaszTörlés
  7. @Alex
    A szeizmikus adatok alapján nincs kitörés. A webkamera képe a viharos idő miatt ilyen.

    VálaszTörlés
  8. Akkor mi lehet ?
    Ezt csak azért kérdezem , mert jómagam is szemmel tartok egy tucatnyi vulkánt webkamerán keresztül is , s egy májusi napon a Popocatépetl egyik robbanása alkalmával figyelemmel kísértem , ahogy a hamuszemcsék rátapadnak a kamera lencséjére.
    Kolumbiában a Nevado del Ruíz ügyködik mostanság.
    Itt várható esetleg egy valódi , izgalmas kitörés ?

    VálaszTörlés
  9. @Alex, elnézést a késői reakcióért. Kétségtelenül voltak fekete szemcsék a kamera képen, méghozzá jó néhány. De ez biztos,h nem friss tefra volt a Katlából. Szerintem a viharos szél terítette be a kamerát, de ez csak spekuláció. Az viszont biztos,h nem volt/van kitörés.
    A Ruiz-t érdemes figyelni, de egyelőre nehéz megmondani, hova vezet a mostani aktivitás. De az biztos, hogy a Ruiz képes izgalmakat okozni.

    VálaszTörlés
  10. Mi a helyzet az Etnával ?
    Elég régóta "pihen" , már.
    Várható az elkövetkező két hétre vetítve esetleg a 8. paroximális kitörés ?
    Remélem minnél hamarabb eljön az ideje.
    Jómagam az idei kitörésekből 5-nek szemtanúja voltam.
    Elképesztő látvány volt "végignézni" őket.
    Remélem ismét részese lehetek egy ilyen élménynek.

    VálaszTörlés
  11. Ha jól számolom már 45 napja pihen a mamma etna. Egyelőre pedig semmi jele az újabb paroxizmusnak. Ez persze semmit nem jelent, mert sokszor csak néhány nappal a kitörés előtt mutatkoznak az újabb paroxizmus jelei. Ráadásul azok az jelek, amelyeknek az adatait a neten lehet elérni (pl.: tremor) még később mutatkoznak, csak órákkal a paroxizmust megelőzően.

    VálaszTörlés
  12. Erőteljesebb a gázkibocsájtás az Etnán.
    A tremor diagramm is magasabb szinten mozog.
    Közeledik az újabb paroxizmus ?

    VálaszTörlés