Vulkán Nap!

Újabb frissítés: 22:16
Most nagyon intenzív a vulkáni hamukilövellés!

Újabb frissítés: 22:14
Tipikus freatomagmás kitörés zajlik jellemzően pulzálva: először fehér vízgőz felhő tör fel, amjd jön a vulkáni hamulöket. Most például nagyon sűrű hamufelhő emelkedik fel!

Frissítés: 21:41
A tűzhányó megállás nélkül okádja a vulkáni hamut és gázokat tartalmazó felhőt. Érdemes figyelni a webkamerát. AKI TUDJA NÉZZE!!!!!
A legfrisseb képek:


Azt hiszem nem vitatható, hogy ennyire még sosem volt a hírek középpontjában egy vulkánkitörés mint a napokban! Pedig az Eyjafjallajökull kitörése nem tartozik a nagyok közé. A társadalmi hatás pedig elképesztő, csak korábbi megjegyzéseimet tudom ismételni.
A mai nap tehát a vulkánokról szól és nagy öröm, hogy a híradásokban az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja naprakész információkkal tud szolgálni a vulkáni működés hátteréről, állásáról. A hírek szakmai értékét jelzi, azt gondolom, a napi több ezer látogatás. Nem feledkezem meg, lassan a Vulkanológiai csoport tiszteletbeli tagjává választott, Noli-ról sem, aki híreinkhez folyamatosan teszi értékes megjegyzéseit.
Jómagam a mai napot Celldömölkön töltöttem, ahol ma írták alá a Kemenes Vulkán Park projekt támogatását. Nagy nap ez, hogy egy álom a megvalósulás kapujába érkezett. Remélem, a 2012 tavaszán megnyíló első hazai vulkán park hasonló szakmai hitelességgel fog majd mesélni a tűzhányó tevékenységről!

Röviden, néhány szóban mit tudunk most a kitörésről? Itt most nem a repülési káoszról szeretnék írni, hanem magáról a kitörésről, mert végülis mindent ez befolyásol! Amint arról többek között az origonak is nyilatkoztam a jelenlegi vulkánkitörés még napokig is eltarthat. A jelenleg is sűrű hamufelhőt eregető vulkáni kitörés oka a forró magma és víz találkozása, amit freatomagmás kitörésnek nevezünk. A tapasztalat az, hogy az ilyen típusú vulkánkitörések nem tartanak nagyon hosszú ideig, feltehetően néhány napig. Amig pedig lesz vulkáni hamu-utánpótlás addig nem nyugodhatnak a repülni várók. Hogy meddig kell várni az azonban a széljárástól is függ! Ez az egyik dolog, vagyis még néhány napig nagy valószínűséggel tart a kitörés. A másik tapasztalati - jobban mondva a korábbi kitörések jellegéből levonható következtetés, hogy amikor az Eyjafjallajökull kitört a múltban, akkor a kitörés 1-2 évig is eltartott. Ez azt jelenti, hogy ha néhány nap múlva csökken is a vulkáni működés intenzitása, akkor is várható újabb további kitörések. A múlt történéseinek értékeléséből - merthogy a vulkanológiai munka erről is szól - lehet előre jelezni további lehetséges (!) eseményeket és ebben az esetben a nagy szomszéd, a Katla működésének felújulásáról van szó.
Ahhoz, hogy előre lehessen jelezni a történéseket,ahhoz folyamatosan gyűjteni kell az adatokat. Mint példul azt, hogy milyen magma tör a felszínre. Ez talán sokakat nem annyira érdekel, úgy mint a repülőjáratokat megbénító vulkáni hamufelhő terjedése, a vulkáni hamu egyészégkárosító hatása stb., azonban sokminden ettől függ. Szóval, megvannak az első kémiai összetétel eredmények, amit az izlandi Institute of Earth Sciences kutatói határoztak meg. A vulkáni hamu összetétele andezites, ami azt jelenti, hogy megváltozott a felszínre kerülő magma kémiai összetétele, a kezdeti bazaltosról nagyobb szilícium-dioxid tartalmú lett. Ennek is fontos következménye van, mert az ilyen magma - kissé pongyolán fogalmazva - robbanékonyabb, azaz hajlamosabb a hevesebb robbanásos kitörésre! Ez fontos adat a továbbiakra nézve is.
Fontos kérdés még a légtérbe kerülő gázok koncentrációja is. Előzetes adatok szerint (április 1-2-i adatok) napi 3000 tonna kén-dioxid került a levegőbe, a HF mennyisége pedig napotna 30 tonna volt. Ezek az értékek azonban bizonyosan változtak a vulkáni működés jellegének megváltozásával (ezek az adatok még a bazaltos lávaszökőkút kitöréshez tartoztak). Sokszor felmerül az esetleg klimatikus hatás kérdése. Ehhez SEMMI köze nincs a levegőbe kerülő vulkáni hamunak!
A többször emlegetett hőmérsékletcsökkenést alapvetően a sztratoszférába jutó kén-dioxid mennyisége határozza meg. Ehhez tehát két dolog kell: a kitörési felhő a sztratoszférába jusson fel (ez ismereteim szerint még nem történt meg) és jelentős mennyiségű kén-dioxidot juttasson oda (ahogy tudom egyelőre ez a veszély sem áll fenn). A sztratoszférába jutó kén-dioxid a vízgőzzel reagálva kénsav aeroszolokká, azaz nagyon-nagyon pici szemcsékké alakul. Ez az, ami - többek között - visszaveri a napsugarakat és okozhat néhány éven át tartó akár globális hőmérséklet-csökkenést.
A jelenlegi vulkánkitöréssel kapcsolatban a Pinatubo 1991-es és az El Chichon 1982-es kitörését emlegetni, úgy érzem - egyelőre - felesleges, még akkor is, ha a vulkáni kitörés jellege még megváltozhat és nincs kizárva a jövőben, főleg ha a Katla is felébred, akár ilyen hatás sem. De NEM most!
Nos, kicsit hosszúra sikeredett a mai Vulkán Napról szóló bejegyzés, itt hagyom hát - egyelőre - abba.