Tegnap, most már negyedik alkalommal láttak vendégül a Novohrad-Nógrád geopark ékkövén, az Ősvilági Pompeji területén, az Európa diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület látogatóközpontjában. Május 24 és június 2 között változatos rendezvényekkel ünneplik az Európai Geoparkok Hetét, Magyarországon most már két helyszínen is, a Novohrad-Nógrád geopark mellett a Bakony-Balaton geopark is várja az érdeklődő látogatókat. Ennek keretében fogadtuk szívesen ismét a meghívást és fiammal, Botonddal felpakoltuk az autót a vulkáni működés és előrejelzés eszközeivel...
Ipolytarnócon, május 30-án két alkalommal is "tagtoborzás" volt a megalakuló Vulkán Obszervatóriumban, ahol kicsi és nagyok is bepillantást kaptak, miképpen zajlik a vulkáni kitörés előrejelzés, hol vannak térségünkben a legutoljára kitört tűzhányók, hol, milyen kőzetből és hogyan keletkezik a vulkánokat tápláló magma, mi történik a felemelkedés során, miért robban a magma, vannak-e vízen úszó kövek, hogyan néz ki a vulkáni hamu és természetesen a végén nem maradhatott el a látványos vulkánkitörés sem! Az eseményről kedves házigazdánk Szarvas Imre fotói kapcsán mutatunk be hangulatképeket. Mert volt ám jó hangulat, a két, egyenként mintegy egyórás előadást szerény számítások szerint is több mint 150 érdeklődő, köztük Felvidékről érkező csoport is, ülte és állta végig, kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok, mindent összevetve ismét jól szórakozott mindenki, miközben sok-sok természettudományos ismeretet, a fizikától a vulkanológiáig sikerült átadni. Köszönjük e helyen is a szervező Nógrádi Geopark egyesületnek, a Novohrad-Nógrád Geparknak és nem utolsó sorban Szarvas Imrének a kiváló lehetőséget.
Telt ház mellett zajlott immár negyedik alkalommal az interaktív vulkán show Ipolytarnócon.
Ipolytarnócon, május 30-án két alkalommal is "tagtoborzás" volt a megalakuló Vulkán Obszervatóriumban, ahol kicsi és nagyok is bepillantást kaptak, miképpen zajlik a vulkáni kitörés előrejelzés, hol vannak térségünkben a legutoljára kitört tűzhányók, hol, milyen kőzetből és hogyan keletkezik a vulkánokat tápláló magma, mi történik a felemelkedés során, miért robban a magma, vannak-e vízen úszó kövek, hogyan néz ki a vulkáni hamu és természetesen a végén nem maradhatott el a látványos vulkánkitörés sem! Az eseményről kedves házigazdánk Szarvas Imre fotói kapcsán mutatunk be hangulatképeket. Mert volt ám jó hangulat, a két, egyenként mintegy egyórás előadást szerény számítások szerint is több mint 150 érdeklődő, köztük Felvidékről érkező csoport is, ülte és állta végig, kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok, mindent összevetve ismét jól szórakozott mindenki, miközben sok-sok természettudományos ismeretet, a fizikától a vulkanológiáig sikerült átadni. Köszönjük e helyen is a szervező Nógrádi Geopark egyesületnek, a Novohrad-Nógrád Geparknak és nem utolsó sorban Szarvas Imrének a kiváló lehetőséget.
Veszélyesek a vulkánok?... Alapítsunk egy Vulkán Obszervatóriumot!
Jó lenni vulkanológusnak, jelentkezőkben nincs hiány!
Ha a földköpeny kőzete elindul felfelé - nos, a nyomáscsökkenés miatt akkor keletkezhet a magma!
Mi van a kürtőcsatornában? Ezt is bemutattuk, ásványvíz és némi sör segítségével!
Megmutattuk a vízen úszó követ és egy "frissen sült" kenyérbombát!
És bekövetkezett az előrejelzett és várt vulkánkitörés!
Nehéz volt szabadulni a frissen létrejött vulkán látványától!
Szabolcs, a Sárbogárd melletti riolittufa bányáról tudtok valamit? Márminthogy hogy kerül az oda? Az egész egy öntéstalajos, illetve agyagos, löszös vidék, minimum 100 km-re a legközelebbi vulkanikus vidéktől, erre ott van, de még csak nem is hegy formájában, hanem csak közvetlenül a felszín alatt ez a riolittufa foltocska.
VálaszTörlésKedvez Gazz,
Törlésbár Szabolcsnak címezted a kérdést, válaszolok én is, mert mostanában technikai gondokkal küzdünk a blogon és nem is vagyunk folyamatosan gépközelben. Szerintem Szabolcs is válaszol majd ha lesz ideje.
Röviden: a miocén riolit"tufák" elterjedése a Mecsektől a Bükkaljáig ismert, bár nagy részük eltemetve van jelen és gyakran csak fúrásból ismerjük őket. Bővebb információért ajánlom elolvasni Lukács Réka doktori dolgozatát. Ami könnyedén elérhető. http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2009/lukacs_r.pdf