Tűzhányó

Ismét ébredezik az Etna!

2012-01-27T16:36:00.008+01:00

Frissítés: Évi, 2012.02.03. péntek:

Egyelőre még továbbra is várat magára az Etna következő paroxizmusa. Viszont ezen a héten is folytatódtak a szakaszosan bekövetkező kisebb hamukitörések az Új Délkeleti Kráterből: január 29-én, 30-án és február 2-án este, illetve 3-án kora reggel. Az utóbbi három esetben ismét megjelentek az izzó lávacafatok is (néhányszor tíz méteres magasságba repültek a kráterperem fölé), továbbá tegnap késő este-ma hajnalban egy kisebb növekedés történt a tremor amlitúdójában. Sajnos január 30. óta az időjárási viszonyok miatt a webkamerákon nem sok mindent lehet látni (a felhőkön kívül), de szerencsére ma reggel sikerült elkapni egy nagyszerű pillanatot:

Kis hamukilövellés az Etna Új Délkeleti Kráteréből 2012. február 3-án helyi idő szerint reggel 7:15-kor (a webkameraképet készítette: Gitta Dodt, az Eruptions blog egyik olvasója).

Frissítés: Évi, 2012.01.28. szombat:

A Cataniai Obszervatórium legfrissebb jelentése szerint a tegnapi nap folyamán további kisebb robbanások történtek az Új Délkeleti Kráterben (ezek között néhány perc vagy több mint egy óra szünet volt). Az egyik robbanás alkalmával (helyi idő szerint 22:40-kor) izzó lávacafatok is a levegőbe kerültek (néhányszor tíz méteres magasságba a kráterperem fölé) , majd 23:31-kor egy enyhe stromboli-típusú robbanás is történt. A mai napon tovább folytatódott az Új Délkeleti Kráter tegnapi működése (kisebb hamukilövellések szabálytalan időközönként). Egyelőre továbbra sincs erőteljesebb aktivitás, a tremor amplitúdója is kicsi, azonban a mostani események egy következő paroximális kitörés előjelei lehetnek.

Eredeti bejegyzés: Évi, 2012.01.27. péntek:
A 2012. év első paroxizmusa (január 5.) után 22 nappal ma újra az ébredezés jeleit mutatja a szicíliai Etna tűzhányó Új Délkeleti Krátere! Helyi idő szerint 12:24-kor egy erős robbanással sűrű hamufelhőt lövellt ki az Új Délkeleti Kráter kúpja, mely több száz méter magasra emelkedett a kráter fölé, majd kelet felé sodródott. A Cataniai Obszervatórium hőkameráján jól megfigyelhető volt ez az esemény, mely két nagyszerű képpel együtt megtekinthető az Etna Walk honlapján, amelyet folyamatosan frissítenek. Nem sokkal később (helyi idő szerint 13:33-kor) egy újabb, az előzőhöz hasonló hamufelhő emelkedett a magasba az Új Délkeleti Kráter kúpjából. A tremor (földremegés) amplitúdójában egyelőre nem látható növekedés, de érdemes az este folyamán szemmel tartani a tűzhányót!

Friss hírek a costa ricai Turrialba tűzhányóról

2012-01-23T18:54:00.014+01:00

A Turrialba vulkán csúcsrégiója és három krátere észak felől (a kép forrása).

A 3340 méter magas Turrialba Costa Rica egyik legterjedelmesebb tűzhányója. Csúcsrégióját egy 800*2200 méter széles mélyedés foglalja el, melyben három kráter található. E kráterekre gyakori fumarola tevékenység jellemző, továbbá az elmúlt 3500 évben öt nagy robbanásos kitörést produkáltak.

2012. január 12-én egy új kis (kb. 3*5 méteres) kürtő nyílt fel a vulkán nyugati csúcskráterének délkeleti oldalában, mely hamuból, valamint forró gázokból és gőzből álló felhőt lövellt a magasba. A kidobott hamu nem friss magmaanyagot képviselt, hanem korábban képződött kőzetanyagból állt. A hamufelhő 500 m magasra emelkedett a kráter fölé, és főként É-ÉK-felé sodródott, bár hamuhullást jelentettek a tűzhányótól 27 km-re DNY-ra található Tres Ríos településről is.
Ez az esemény a helyi vulkanológiai és szeizmológiai obszervatórium (OVSICORI-UNA) jelentése szerint a következővel magyarázható: 2007 óta a Turrialba tűzhányó működésének egy olyan szakaszába lépett, amelyet passzív, de erőteljes kigázosodás jellemez, melynek során jelentős mennyiségű gázt és gőzt juttat az atmoszférába. Azonban a forró gőz és gázok egy része felhalmozódott a felszín alatt, melynek következtében megemelkedett a felszíni hőmérséklet és a belső nyomás, fokozódott a fumarola tevékenység, és egyre több (az ilyen körülmények között stabil) hidrotermális ásványfázis vált ki. A gázok fokozatos felhalmozódása túlnyomást idézett elő, mely január 12-én szétrepesztette a fluidumokkal erősen átjárt kőzetet, és felnyitott egy új, ún. fumarolakürtőt. Az újonnan felnyíló kürtőből a hamuval együtt nagyobb (kb. fél méteres) kőzetfragmentumok is kirepültek. Vagyis ez az esemény nem volt sem freatikus, sem magmás robbanásos kitörés, hanem egy túlnyomás okozta kis kürtő felnyílása, mely a hirtelen nyomás-felszabaduláskor korábbi kőzetfragmentumokat lövellt ki magából.
Január 18-án újabb, jóval erőteljesebb hamukiáramlást észleltek ugyanabból a kis kürtőből, mely 12-én működésbe lépett. A kürtő kiszélesedett, és a hamufelhő most már 4-6 km magasra emelkedett a tűzhányó fölé, majd kelet felé terjedt. A január 12-i kürtőfelnyíláskor csak a vulkánon szokásos szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, viszont 18-án az erős hamukiáramlás kezdetével egy időben a szeizmométereken megjelent a harmonikus tremor (földremegés), melynek egyértelmű oka a forró, nagy nyomású fluidumok mozgása volt.

Nagyszerű videófelvétel a Turrialba nyugati csúcskráterének délkeleti oldalában felnyílt kürtő január 18-i erőteljes működéséről (a videó forrása: OVSICORI-UNA).

Tovább folytatódik az afrikai vulkán-show

2012-01-15T10:02:00.009+01:00

A kongói Nyamuragira (más néven Nyamulagira) vulkán kitörése tavaly november 6-án kezdődött és több mint 2 hónap után töretlen erővel továbbra is látványos lávaszökőkút kitörésekkel kápráztatja el a helyi hatóságok által a médiákon keresztül helyszínre hívogatott turistákat.
A legfrissebb videofelvétel és a gorilla.cd beszámolója szerint továbbra is izzó lávacafatok csapnak fel a friss vulkáni fröccskúpból. A NASA Earth Observatory január 3-i képén megfigyelhető az északkelet felé kígyózó, nyílt felszínű lávafolyás, a robbanásos kitörést pedig érzékelhető kéndioxid gázkiáramlás kíséri.

Innen távolból is élvezzük tehát a Föld e nagyszerű látványos folyamatát videofelvételen:

Videofelvétel a Nyamuragira 2012. januári kitöréséről.

... és néhány pazar képen keresztül a gorilla.cd jóvoltából:

A Nyamuragira jelenlegi kitörésének időbeli hossza már meghaladja az elmúlt évtizedek jóval rövidebb kitöréseinek időtartamát.

Santorini: erős szeizmikus aktivitás...

2012-01-11T15:43:00.014+01:00

Frissítés (Szabolcs, január 11, 22:43):

Újabb hírek jelentek meg a VolcanoDiscovery weblapján! Innen pontosítható az egyes szeizmogramok elhelyezkedése is. A bejegyzésben bemutatott SANT állomás például egy hegy tetején van, 540 méter magasan, azaz könnyen lehet, hogy a mai folyamatos "földremegés" jelekhez az erős szél is hozzájárulhatott! A városban, 220 méter magasan lévő állomás (THRA) szeizmogramja már nem mutatja az erős földremegést, azonban rajta jelentős számú mikrorengés jele látható. Ez talán közelebb van a valósághoz. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy egy másik szeizmikus mérési hálózat (Aristotle University os Thessaloniki) további szeizmométer állomásokat is működtet, például Nea Kameni szigetén is. Az itteni szeizmométeren szintén nem jelennek meg az erős földremegés jelek, azonban itt is láthatóak a gyakori, de kis magnitúdójú vulkano-tektonikus földrengések:

Balra a Thera városában 220 méter magasan lévő szeizmikus állomás mai szeizmogramja, jobbra pedig a Nea Kameni szigetére kihelyezett szeizmogram. Ezeken intenzív földremegés nem, azonban gyakori mikrorengések megfigyelhetők.

Összességében, azt a VolcanoDiscovery szakemberei is megerősítik, hogy a tavaly nyár óta tartó szokásosnál erősebb szeizmikus aktivitás valószínűleg friss magma benyomulását jelezheti. Ez, ahogy azt az eredeti blog beírásban is jeleztük még nem jelenti azt, hogy vulkáni működés kezdődik rövidesen, csupán azt, hogyan éli egy éppen szunnyadó vulkán az életét. Miközben alszik, azért a mélyben töltődik fel a rendszer. Hasonló esemény a az izlandi Katla alatt többször is volt 1999 óta. A figyelem tehát szükséges, azonban vulkáni kitörés nézőbe induló hajókra még kár jegyet venni.

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, január 11, 15:43):

Az elmúlt hónapokban erősödött a földrengéses (szeizmikus) aktivitás Santorini környékén. A földrengések típusa különböző, vannak egyértelműen vulkano-tektonikus rengések, de szinte mindennapos az olykor intenzív földremegés is. E kettős jelleget érzékeltetik az alábbi szeizmogramok:

A szeizmogramok érzékletesen szemléltetik az intenzív szeizmikus aktivitást Santorini szigetén január 8-án (balra) és január 9-én (jobbra). A rövid periódus idejű jelek vulkano-tektonikus rengést jeleznek, a hosszan elnyúló, hosszú periódusidejű jelek pedig a földremegésre utalnak. Forrás: Athéni Egyetem, Geofizikai és Geotermikai tanszék

A szeizmogramokon kirajzolódnak a töréses eseményekhez (kőzettestek elmozdulásához, repedések, hasadékok felnyílásához) kapcsolódó rövid periódus idejű földrengések, amelyek között akár 3-as magnitúdót meghaladók is vannak (mint például a január 8-i és 9-i képeken). Emellett szinte minden nap vannak földremegéses időszakok, amely rengéseket magma és/vagy túlnyomás alatt lévő gázok mozgása idéz elő. A vulkano-tektonikus földrengések viszonylagos gyakorisága, hipocentruma (5-7 km mélyen), valamint az ismétlődő földremegés események kétségtelen jelei annak, hogy Santorini szigete alatt magma mozgolódik! Január 9-én egy 3,3-as magnitúdójú tektonikus eredetű rengés volt helyi idő szerint 8:40-kor, amit erős földremegés kísért. Ez megerősíti, hogy a tektonikus rengések is magmás mocorgáshoz kapcsolódhatnak!
A földrengések nagy része a Santorini kaldera alatt pattan ki, összességében pedig egy délnyugat-északkeleti trendet rajzol ki, ami megfelel a Santorini és a víz alatti Kolumbus vulkán között húzódó törésvonalnak (úgynevezett Kameni törésvonal).

A földrengés epicentrumok eloszlása 2011. október 12. és 2012. január 10. között. Forrás: ISMOSAV

Santorini vulkáni szigete egy ív alakú vulkáni zóna része, ami Aeginától Nysirosig húzódik az Égei-tengeren át. A baloldali kép a sziget szerkezeti képét mutatja. A Kameni vonal átmegy a Nea-Kameni tűzhányón. Forrás: decadevolcano.net

Következik-e ebből, hogy rövidesen vulkáni működés indul meg? A válasz nem egyértelmű: lehet, de nem biztos! Aktív vulkáni területen nem ritkán fordul elő hasonló esemény és aztán nem történik vulkáni működés. Annyit jelent csupán, hogy esetleg friss magma érkezett a magmatározó rendszerbe, ami mobilizálta a vulkáni gázokat, amelyek a megnyíló kőzetrepedések mentén távoztak. Végül, a magmás rendszer stabilizálódott és a szeizmikus aktivitás is visszatért a mindennapos kerékvágásba. Azonban ezek a jelek kétségtelenül figyelmeztetőek is lehetnek, mert elvezethetnek akár vulkáni működéshez is! Az értelmezéshez további adatokra is szükség lenne, mint például a földfelszín deformáció adataira, gázösszetétel mérési adatra stb.
Mindenesetre jó tudni azt, hogy a Kameni vonal átszeli a sziget legfiatalabb vulkáni felépítményét a Nea Kameni tűzhányót és az elmúlt időszak vulkáni működése szinte mindig erre a tektonikus zónára koncentrálódott. A Nea Kameni legutolsó kitörése pontosan 62 éve volt, 1950. január 10-től február 2-ig tartott a lávaöntő kitörés (Liatsikas lávadóm).

A Palia Kameni és Nea Kameni egyszerűsített vulkanológiai térképe a kitörések során létrejött lávafolyásokkal és a legutolsó, 1950-es kitörés egy képe. Forrás: santorini.com

1950 előtt a Nea Kameni viszonylag aktív volt, a kitörések ideje: 1939-41, 1925-28, 1866-70, amit megelőzően több mint 150 évig volt nyugodt a vulkán. Csak a kitörési évszámokból azonban nem indulhatunk ki. Bár nem feltétlenül vezet ez a mostani, viszonylag erős szeizmikus aktivitás vulkánkitöréshez, azért jó az élő szeizmogramon tartani a szemünket és időszakonként megnézni a VolcanoDiscovery híreit, ahol folyamatosan követik az eseményeket.
Végül, fontos hangsúlyoznom azt, hogy bár ezek az események Santorini szigetén zajlanak és akár elvezethetnek vulkánkitöréshez, ez azonban NEM jelenti azt, hogy megismétlődik a jó 3650 évvel ezelőtti katasztrofális, a minoszi kultúrát is elpusztító vulkánkitörés!!!

Látványos kitöréssel kezdte az évet az Etna

2012-01-06T08:36:00.006+01:00

Több mint 50 napot kellett várni az Etna újabb látványos paroximális kitörésére. Ez volt a tavaly január elején kezdődött kitörési fázis 19-dik lávaszökőkutas kitörése, idén pedig az első vulkánshow! A tűzhányó királynő mindent jól előkészített, hogy a legpompázatosabb előadást mutassa be. Az előkészületeket már mi is jeleztük, de aki igyekezett fennmaradni az este, hogy valamelyik webkamerán kövesse az eseményeket annak sokáig kellett várni. A királynő hosszú felvezetést adott és jó érzékkel megvárta a hajnalhasadtát, hogy kitörése kiteljesedjen, azaz elérje a vulkáni működés a paroxizmusát.

Paroximális Etna kitörés január 5 hajnalán. Forrás: Etnawalk

A kitörés különlegességét adta, hogy a vulkáni hamuval telített kitörési felhő egy része saját súlya alatt összeomlott és oldalirányba csapott ki. A forró piroklaszt-ár a hideg hóval való kölcsönhatása további robbanásos reakciót eredményezett. Noli és a német Gitta Dodt a webkamera képekből remek animációt vágott össze, az alábbiakban pedig a kitörés dinamikáját kiválóan bemutató videofilmet ajánljuk a felvezető lávatűzijáték kitöréstől a paroximális lávaszökőkút kitörésig.

Az idei első Etna látványshow két mozzanata. Élvezze az Etnawalk teljes videofelvételét!

További remek fotókat és videofelvételt tett közre természetesen Boris Behncke is, valamint Csanády Krisztina jóvoltából kihagyhatatlan e káprázatos fotósorozat megtekintése is!

"Tűz és hó" - Boris Behncke lenyűgöző filmfelvétele az Etna idei első kitöréséről.

Milyen vulkáni kitörés lehetséges a német Eifel térségében?

2012-01-05T15:26:00.014+01:00

Lassan talán sikerült elsímitani a német "szupervulkáni" (rém)hír keltette hullámokat, ami azonban nekünk vulkanológusoknak azért adott egy jó lehetőséget arra, hogy egyrészt megismertessük mit nevezünk valóban szupervulkáni kitörésnek, továbbá azt is, hogy Európa belsejében is vannak aktív vulkáni területek, ahol nincs kizárva, hogy vulkáni működés induljon be még akkor is, ha jelenleg minden nyugodtnak látszik. Most már talán van arra is egy kis idő, hogy az előző bejegyzés végén írottakhoz igazodva nyugodtan nézzük meg, mit lehet tudni erről a német területen lévő vulkáni mezőről, mi az oka annak, hogy belesodródott ebbe a történetbe.

A Németország nyugati részén található Eifel vidéke egykor látványos, olykor pusztító vulkánkitörések színtere volt. A telt körök és háromszögek egyedi vulkáni központokat jeleznek. A 12900 évvel ezelőtt kialakult Laacher-see kaldera az északkeleti vulkáni csoportban helyezkedik el. Forrás: H.-U. Schmincke

A térképen két vulkáni csoport rajzolódik ki, az egyik a nyugati Eifelben, a másik pedig az Eifel keleti részén. A nyugati terület mintegy 600 négyzetkilométer nagyságú és közel 250 vulkáni kúpot tartalmaz. Ezek részben salakkúpok, részben pedig úgynevezett maar vulkánok, amelyek esetében hiába keressük a vulkáni formákat, ezek békés, köralakú tavak. A tóvíz alatt azonban jelentős mélyedés húzódik, az egykori heves kitörés során kialakult mély lyukak (úgynevezett diatrémák). A Pulvermaar vize például 74 méter mély! Ezen a területen jellemzően bazaltos magmacsomagok törtek a felszínre, amelyek rövid életű vulkáni kitöréseket eredményeztek, valahogy így:

Így működtek az Eifel bazaltvulkánjai: balra salakkúpot létrehozó lávatűzijáték kitörés, jobbra mély kürtőt kivájó, maar-vulkáni kitörés. (a baloldali kép a Strombolin készült 1992-ben, a jobboldali kép pedig az alaszkai Ukinrek 1977-es kitörését mutatja).

Az Eifel nyugati részén Gerolstein környékén megbúvó mesés tavak a maar-vulkánok névadói. Hasonló vulkáni működés jellemezte néhány millió évvel ezelőtt a Balaton-felvidék területét is, így alakultak ki többek között a Tihanyi-félsziget vulkánjai, Pula és Gérce, ma alginitet rejtő mélyedései és így kezdte meg működését a Badacsony és Szent György-hegy is.

Bármennyire is furcsának tűnik, de ez is egy vulkán (Totenmaar)! Így néznek ki a maar-vulkánok, amelyek esetében a kitörés során egy mély lyuk alakul ki.

A nyugati Eifelben ez a sok apró vulkán 700 ezer és 10 ezer évvel ezelőtti időszakban alakult ki, itt volt a térség legutolsó kitörése is, az Ulmener maar 10-11 ezer évvel ezelőtt keletkezett.
Az Eifel keleti felén kb. 100 vulkán található, itt azonban a salakkúpok dominálnak. A vulkáni működés itt kb. 500 ezer évvel ezelőtt indult meg és a legutolsó kitörés 12900 éve volt. A nyugati területhez képest a fő különbség itt az, hogy nem csak bazaltos vulkánok jelnnek meg, hanem négy nagy kaldera is. Ezek olyan vulkáni formák, amelyek mellett szintén könnyen elmegy az ember, hiszen vagy lapos mélyedések vagy kiterjedt tavak. A maar tavakhoz képest a különbség, hogy ezek mérete jóval nagyobb és a tavak mélysége többnyire kisebb. Kialakulásuk hatalmas (de nem szupervulkáni!) kitöréshez kapcsolódik. Ekkor a földfelszín alól eltávozó nagy mennyiségű magma által visszahagyott üreg teteje beomlik, ami a földfelszínen egy tál alakú mélyedést hoz létre. Ennek nagysága hozzávetőleg megadja a kitörő magma mennyiségét. A mélyedést olykor csapadékvíz tölti ki és ekkor kiterjedt tavak alakulnak ki, ilyen például a Laacher-see:

... és ez is egy vulkán, a Laacher see vízzel kitöltött kalderája, ami 12900 éve keletkezett.

Az első kaldera-formáló kitörés 450-500 ezer éve volt (Kempenich kitörés), ezt követte 360-450 ezer éve a hatalmas Rieden kitörés, amikor 5 köbkilométer magma zúdult a felszínre, majd jött a wheri kitörés 215 ezer éve és végül 12900 éve történt a Laacher-see kitörés, amikor 6 köbkilométer térfogatú fonolitos magma tört ki, közel 20 köbkilométer nagyságú vulkáni üledéket létrehozva. Ennek nyomán alakult ki a Laacher-see kaldera. A kitörési felhőt a szél észekkelet felé vitte, a vulkáni hamurétegek Skandináviában több helyen is megtalálhatók.

A vulkáni hamufelhő elterjedése a Laacher-see kitörés után. A piros szín a felszínközelben szétterjedő, mindent elsodró vulkáni törmelékárakat jelzik. Forrás: Litt és munkatársainak tanulmánya

A vulkán néhány kilométeres környezetében több méter vastag vulkáni hamu halmozódott fel, ami gátat képezve feltorlaszolta a folyóvizeket és hatalmas áradást okozott. A Laacher-see kitörés környezeti katasztrófát okozott Európa szerte és klimatikus hatása is volt (innen indulhatott ki a mostani rémhír történet csírája), ami a magasabb légrétegekbe jutó nagy mennyiségű kéndioxid gázoknak volt köszönhető. A visszaeső hőmérséklet többek között a fák évgyűrű vastagságainak csökkenésében is tükröződik. A kitörés következtében demográfiai átrendeződés történt és jelentős hatással volt a növény- és állatvilágra is.
Az Eifel vulkáni területet tehát két típusú kitörés jellemzi és feltehetően a jövőben is lesznek ilyen kitörések. Nagyobb a valószínűsége a lokális bazaltos vulkáni kitörésnek, amely esetében a fő problémát az okozza, hogy a bazaltos magma nagyon gyorsan a felszínre tör, azaz nem biztos, hogy sok idő lesz az első előjel megjelenése után... Kérdés az is, hogy hol talál utat magának a bazaltos magma. Az Eifel vidéke most már egy sűrűn lakott terület, nem úgy mint néhány tízezer évvel ezelőtt! A nagyobb, Laacher-see típusú kitörésnek az esélye jóval kisebb és ezt minden bizonnyal egyértelmű előjelek fogják megelőzni. Az ilyen típusú kitörést már szilíciumdioxidban gazdagabb magma táplálja, ami azt jelenti, hogy hosszabb idő telik el a néhány kilométer mélységben lévő magmakamrában, amíg a bazaltos magma kristályosodása egy ilyen magmatípus keletkezéséhez vezet. A legújabb kutatások szerint a Laacher-see kitörés előtt már vagy 20 ezer évvel korábban elkezdett kialakulni a magmakamra és 3-4 ezer évvel korábban már létrejött az a fonolitos magma, ami végül 12900 éve megtalálta a felszínre vezető utat. Vélelmezhetően egy újabb nagy kitörés előtt már a vulkanológusok számára is egyértlemű jelek fognak mutatkozni!

Összefoglalva: az Eifel térsége Európa olyan területe, ahol jelenleg minden békésnek tűnik, de tudni kell, hogy vulkanológiailag potenciálisan aktív terület! Ezt jelzik, az igen gyakori mikro-földrengések, az évszázadok óta felszínre törő széndioxid gázok és a gázok izotópösszetétele is. A térség alatt a földkéregben van magmatömeg, ami akár aktivizálódhat a jövőben és azt is tudjuk, hogy a terület alatti földköpeny is részlegesen olvadt állapotban van. Ez azt jelenti, hogy adott esetben kialakulhat egy olyan bazaltos magmatömeg, ami gyorsan áthatolhat a földkérgen és a felszínre törhet. A tudomány nagy kérdése, hogy mi indít el egy ilyen folyamatot? Vélelmezhetően lesznek észlelhető - akár 2-4 magnitúdójú, mély hipocentrumú - földrengések, mint előjelek, a kérdés csak az, hogy ezután mennyi idő lesz a felkészülésre! A Laacher-see kitöréshez hasonló jövőbeli vulkáni működés esélye sem nulla, de jóval kisebb, mint a bazaltos kitörésé. Valószínűleg ennek azonban hosszabb ideig tartó előjelei lesznek, aminek a szakemberek általi észlelése nyilvánvalóan döntő fontosságú!
Végül, vannak-e még az Eifelhez hasonló jelenleg nyugodt, de vulkanológiailag potenciálisan aktív területek Európa belsejében (leszámítva Olaszországot)? Igen, ilyen terület a közeli német-cseh határvidék, ahol tavaly a földrengésrajok már jelezték ezt a helyzetet, és erre utal a gázok összetétele is, ilyen terület a francia Chaine-des-Puys vidéke (ahol csupán 4000-6000 éve volt az utolsó vulkánkitörés) és ha sokkal kisebb mértékben is, de azért ide sorolható a Tusnád melletti Csomád is, ahol a mélyben szintén még feltételezünk nem teljesen kihűlt magmás testet... Fontos, hogy ezeket a területeket minél jobban megismerjük, hogy elkerüljük a meglepetéseket és persze azért is, hogy tudjuk azt is, mi az, ami csak félelemkeltő hír!

Zárógondolatok...
Olvasóink joggal kérdezhetik, akkor most tervezhetünk utat Gerolsteinbe, vagy éppen a Vulkaneifel, az Eifel Vulkanpark különleges természeti látványosságaihoz, Maria Laach nyugalmat és békét árasztó ódon apátságához vagy éppen eltölteni egy kis időt a Vulkan Brauerei különleges vulkán sörét kortyolgatva? Mások esetleg azt fontolgatják, hogy ezek után érdemes-e ezen a területen befektetéseket eszközölni? Mi lesz, ha jön egy vulkánkitörés? Kell-e egyáltalán félni? Ha nem is lesz szupervulkáni kitörés, de egy kisebb is számtalan gondot okozhat, gondolhatják sokan! Biztosat természetesen a szakember sem állíthat, azonban legjobb tudásom alapján is mindenkit bátorítok, hogy látogasson el erre a gyönyörű vidékre, aki tud akár fektessen be, végezze vállalkozását! Ugyanúgy, mint a Clermont Ferrand közeli csodás vidékre és természetesen a bűbájos, vadregényes Csomádra is! A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthetjük, hogy a közeljövőben nem zavarja meg vulkánkitörés e területek nyugalmát, azonban nem tudhatjuk mely generációnak kell majd szembenézni az esetlegesen aggasztó jelekkel. Ezzel azért jó tisztában lennünk!
Fontos tudnunk, hogy a Föld egy dinamikusan működő bolygó, amelynek megvannak az életjelenségei, mint a földrengések és a vulkánkitörések. Az utóbbiak előrejelzéséért sokat tehetnek a vulkanológusok, akiknek kutatásai segítenek megérteni e szemet gyönyörködtető, de sokszor hátborzongató természeti folyamatot. Vannak olyan vulkánkitörések, amelyek lefolyásában nincsen közvetlen tapasztalatunk, nincsenek közvetlen megfigyeléseink. Ilyenek a nagy kaldera-formáló kitörések, ilyenek a hosszú életű vulkáni területek (mint például az Eifel) akár hosszú nyugalmi állapot utáni vulkáni kitörései (erre talán csak a mexikói kukoricaföldön hirtelen kinőtt Parícutin szolgáltatott példát 1943-ban). Ezek kutatása tehát kiemelt fontosságú lehet és ehhez igyekszünk mi is hozzá tenni a magunk szerény eszközeivel kapott eredményeket. A Kárpát-Pannon térség vulkáni működésének vizsgálata ugyanis mindehhez jó alapot szolgáltat. Most már nemzetközi szinten is egyre intenzívebbek például a bazalt vulkáni területek kutatásai, amelynek egyik vezető szakembere az ELTE-n végzett, de ma már Új-Zélandon dolgozó kiváló vulkanológus, Németh Károly. Február végén Aucklandben egy nemzetközi konferencián kiemelt lesz ez a téma, amelyek tapasztalatai sokat segítenek majd a térségünk és akár az Eifel bazalt vulkáni területein lejátszódott vulkáni működések megértésében is. Tapasztalatainkat természetesen továbbra is megosztjuk majd olvasóinkkal!

Nem fog kitörni "szupervulkán" Németországban!

2012-01-03T16:22:00.006+01:00

Éppen készítem 2011 vulkáni kitöréseinek összesítését, amikor csörög a telefon és a rendszeresen jelentkező Class FM kedves hírszerkesztője köszönt rám, természetesen egy újabb vulkáni kérdéssel: "Okozhat-e ökológiai katasztrófát egy német szupervulkáni kitörés?" A hírről természetesen tudok, amit a - nem is tudom, hogy jó-e népszerűsíteni - a brit Daily Mail hozott le tegnap és hát természetesen rögtön megjelent, szinte szó szerint ugyanaz a - hogyan is fejezzem ki magam - butaság a hazai sajtóban is... Hát, azt hittem ezzel a témával nem is kell különösebben foglalkozni, annyira elrugaszkodott a valóságtól, de úgy tűnik lesz munkánk bőven ebben az évben is, hiszen 2012 elkezdődött! Most a Laacher-see kitörés megismétlődésével ijesztgetnek!

Nagyon röviden:
1. Németország területén nincsen szupervulkán!
A szupervulkán kifejezést a vulkanológusok egyre kevésbé használják érezvén azt, hogy ennek milyen hatása van a médiára. Az elnevezés egy BBC-Discovery Channell adás nyomán honosodott meg, ami a Yellowstone esetleges kitöréséről szólt. Ennek kapcsán valóban nagyobb figyelem fordult ezekre a hatalmas kitörésekre és a kitörések erősségét jelző VEI skálán a legmagasabb fokozatot elnevezték szupervulkáni kategóriának. Ez azt jelenti, hogy a robbanásos kitörés során több mint 1000 köbkilométer térfogatú vulkáni anyag (tefra) kerül a felszínre. Ez hatalmas mennyiség! A Laacher-see kitörés 12900 évvel ezelőtt "csupán" mintegy 6-10 köbkilométer mennyiségű tefrát dobott ki, ami bár önmagában jelentős térfogat, de messze nem szupervulkáni!

2. Az Eifel térsége valóban vulkanológiailag potenciálisan aktív, de nem várható katasztrofális kitörés!
Mit jelent azonban ez az állítás? Azt, hogy potenciálisan lehet e térségben vulkánkitörés, de az jóval kisebb nagyságú lehet, mint amit most a híradások üzennek! Az utolsó vulkáni működés az Eifel hegység nyugati részén található maar-vulkáni területen zajlott mintegy 10 ezer éve. Azaz nem a Laacher-see kitörés volt a legutolsó, ami egyébként az előzőektől kissé távolabb, az Eifel keleti felén található. Sok jel mutat arra, hogy az egykor látványos, és ritkán pusztító kitöréseket is produkáló területen akár még lehetnek újabb kitörések is. Azonban, ha lesz is ilyen akkor az feltehetően a nyugati-Eifelben zajlik majd és egy robbanásos, úgynevezett freatomagmás maar-vulkáni vagy egy látványos lávatűzijáték-szerű kitörés lesz, ami ijedelmet biztos fog okozni, de katasztrófát nem (inkább turistacsalogató látványosság lesz). A Laacher-see kitörés jelentős mennyiségű magmás anyagot juttatott a felszínre, ami után egy tál-alakú beszakadásos kaldera jött létre (ez maga a tó területe). Egy ilyen kitörés nem egyik napról a másikra következik be, hanem feltehetően sok-sok előjel után.

3. A "szupervulkánoknak" sincsen pontos kitörési ciklusaik!
Ugyanúgy, ahogy a többi vulkánnak sincs! Van, amikor úgy tűnik rendszeresen működnek, de többnyire nem lehet órát igazítani hozzájuk! Az olyan állítás miszerint idézem "ezek a tűzhányók pedig 10-12 ezer évente szoktak kitörni" minden alap nélküli (na ezt sikerült nagyon enyhén, de szépen megfogalmaznom!)!

4. Semmi hasonlóság nincs a Laacher-see vulkánkitörés és a Pinatubo kitörése között!
Ég és föld, vagy alma és körte és sorolhatnánk tovább! Nagyon-nagyon különbözött a két kitörés, nincs semmi értelme ezeket így összehasonlítani!

5. Hol vannak a híradásokban "idézett", az előjelzést adó vulkanológusok?
Természetesen sehol! Ez a legegyszerűbb módja az össznépi riogatásnak: "bizonyos kutatócsoportok", vagy jelen esetben "egyes vulkanológusok" ezt és ezt mondják. Olvasott bárki is neveket ehhez kapcsolódóan? Nem! De így jobban eladható egy színesnek tűnő hír, amit biztosan nagy örömmel olvasnak sokan, mert szeretünk borzongani! Szeretünk félni, szeretjük várni a világvégét! Az ilyen hír tehát érdekes (?) és sokakat kielégít! Igazán, ezek cáfolata már unalmas, hiszen miért jó letörni azt a szép várakozást hogy katasztrófa vár ránk! Bocsánat, én egy ilyen unalmas ember vagyok, ahogy nyilatkoztam "nem kell egy hatalmas sötét ördögöt a falra festeni, elég egy kicsit is". Azaz nem jó ilyen hírekkel félrevezetni az embereket, igazán vannak valóban olyan jövőbeli veszélyes természeti események amelyek bekövetkezése sokkal valószínűbb és talán jobb azokra felkészülni, jobb azokkal foglalkozni. Azonban ez nem egy össznépi riasztgató játék formájában történhet, hanem szakmailag megalapozott tanulmányokkal, elemzésekkel. Ez talán nem annyira színes hír, de talán egyszer hasznosabb lesz...

Újévi tűzijáték vulkán módra

2012-01-02T14:03:00.004+01:00

Gyönyörű tűzijátékkal köszöntötte a 2012-es esztendőt a Sakurajima vulkán Japánban. Magyarországon még december 31. este volt, amikor ott már az új év első hajnalán kitört a japán cseresznyevirágról elnevezett tűzhányó. A vulkán 2011-ben rekordot jelentő 996 alkalommal tört ki és amint látható, nem kellett sokat várni az első idei kitörésére sem. Az alábbi videón - amit CombatArchery töltött fel - a hajnal halvány fényét túlragyogó stromboli-típusú kitörés tűzijátékában gyönyörködhetünk.

Mindemellett sajnos nem csak ezzel a geológiai eseménnyel indult az év Japánban, Tokiótól 495 km-re délre, 348.5 km mélységben 6.8-as magnitúdójú földrengés pattant ki, cunamiriadót nem rendeltek el, adta hírül az IBT.

Új sziget született a Vörös-tengeren!

2011-12-30T08:28:00.005+01:00

A vulkáni működés egy új sziget születéséhez vezetett! Ez azonban nem El Hierro partjai előtt történt, ahogy azt több hete vártuk, hanem Jemen közelében, a Vörös-tengeren! Itt a vulkáni működés december 19-én kezdődhetett, amit csupán az OMI kéndioxid koncentráció térképén megjelenő anomáliáról lehetett sejteni, majd a kitörésről már halászok is beszámoltak. A jemeni hatóságoktól nem sok hír szivárgott ki, azonban a mai világban már e nélkül is található bizonyíték, mégpedig a műhold képek alapján!
Az első felvételek szerint a Zubair vulkáni szigetcsoportban kezdődött a víz alatti kitörés, ami gyorsan a víz felszíne fölé csapott megkezdve ezzel egy új sziget épülését.

Kis fehér kitörési felhő tanúskodik a NASA műholdképén a Jemen közeli vulkáni működésről. A kitörés az utoljára 2007-ben működött Jebel at Tair és a legutóbb 1824-ben aktív Jebel Zubair között történt. Forrás: Eruptions blog

A későbbi, december 23-i NASA képek már egyértelműen egy sziget születését is bemutatják:

Itt a bizonyíték az új sziget születésére! Balra egy október 24-i műholdfelvétel, jobbra pedig a december 23-i kép. Forrás: NASA

Ezt követően már több hír jelent meg, többek között az angol nyelvű Yemen Times hírportálon, ahol a hatóságok igyekeztek megnyugtatóan beszélni arról, hogy a kitörés egyelőre nem veszélyezteti a hajózást. Ez különösen azért fontos, mert a területen fontos kőolajszállító hajóutak futnak. Sajnos, nincs folyamatos vulkán megfigyelés Jemenben, így nem sokat tudni a kitörés további részleteiről, amik azonban minden bizonnyal igen látványosak lehettek! A sziget megmaradása a vulkáni működés további eseményeitől függ. Amennyiben lávafolyás is történik, az hatékonyan megvédheti a robbanásos kitöréssel keletkezett laza vulkáni törmelékes kúpot és megmaradhat a sziget, ennek hiányában azonban a víz elmoshatja a vízfelszín feletti friss vulkáni kúpot.

Így nő egy vulkáni sziget területe!

2011-12-20T09:53:00.007+01:00

Rövidesen összeállítást közlünk 2011 vulkáni kitöréseiről, úgy ahogy azt tavaly is tettük, előbb azonban álljon itt egy látványos összeállítás arról, hogy növekszik egy sziget.
A hawaii Nagy szigeten (Big Island) 1983. január 3-án egy hosszú hasadék nyílt fel a Keleti Rift zóna területén, lávafüggöny csapott fel, majd júniusra a kitörés egy pontra szűkült. Káprázatos lávaszökőkút kitörésekkel megszületett a furcsa nevű Pu‘u ‘Ō‘ō tűzhányó (a név eredetére vonatkozó kis történet a Vulkánok c. könyvemből idézve a következőképpen szól: A kitörés a Kilauea kalderától keletre indult meg, pontosan ott, ahol a vulkanológiai térképen a „Flow of 1965” o betűje volt. Taeko Jane Takahashi ezzel magyarázza miért kapta az új vulkáni kúp a furcsának tűnő Pu’u ’O’o nevet. A Pu’u kúpot jelent és első neve így Pu’u O lett. A vulkanológusok azonban egyeztettek Kalapana falu öregeivel is a névválasztásról, akik hosszú történetbe kezdtek. Ennek vége az lett, hogy a választott név is egy picit hosszabb lett: Pu’u ’O’o, pontosabban Pu‘u ‘Ō‘ō, ahol az ‘Ō‘ō annyit jelent, hogy földbeszúrt bot. Ez pedig Pelenek, a hawaii tűzhányók istenének tevékenységére utal, aki botját földbe szúrva alkot újabb és újabb vulkáni kúpot.)
E hosszú folyamatos vulkáni működés során 2011. januárjáig 3,5 köbkilométer láva ömlött a felszínre, ami 123 négyzetkilométer kiterjedésű területet borított be, a sziget nagysága pedig 206 hektárral, azaz több mint 2 négyzetkilométerrel növekedett!
A sziget területének növekedése most újabb fázisához ért. December 9-én délután a Pu‘u ‘Ō‘ō újabb lávaadagot bocsájtott útjára, ami többek között jól szigetelt lávaalagutakon keresztül több kilométert megtéve 2011. februárja után ismét eljutott a tengerpartra.
Az alábbi képek, amelyek Leigh Hilbert csodálatos fotóiból válogatás, hűen tükrözik a dinamikus Föld egy pompázatos epizódját, ahogy egy sziget újabb szárazföld darabbal gazdagodik:

Forrás: Leigh Hilbert - Hawaiian Lava Daily

... és végül, ünnepi készülődésben, szeretettel ajánlom Leigh Hilbert alábbi csodás hawaii zenével aláfestett, rövid filmfelvételét a december 17. hajnali eseményekről.

Forrás: Leigh Hilbert

Mi várható és mi nem, amennyiben a Katla kitör...

2011-12-13T22:24:00.005+01:00

Az Eyjafjallajökull tavalyi kitörése óta jelentősen megnőtt a társadalmi érzékenység a vulkánkitörések iránt. Miközben El Hierro déli partvidéke előtt ismét intenzív víz alatti vulkánkitörés zajlik, akár esélyt adva annak is, hogy még ebben az évben a kitörési felhő látványosan a tengerszint fölé csapjon, a figyelem mégis ismét Izland felé irányul. Ennek elindítója egy december 2-án megjelent BBC riport volt, ami a Katla aktivizálódásáról szólt, majd továbbment és ennek egy globális kihatásáról, többek között a tengervíz megemelkedéséről írt. Nem maradt el mögötte a szintén brit Guardian sem, amelyik először még az izlandi Katia kitörése esetén bekövetkező biztosítási teendőkről cikkezett, majd néhány nap múlva helyesbített, megtalálva a helyes vulkánnevet, a Katlát. A BBC cikk alapján a mai napon az Index tárja az olvasóközönség elé a tűzhányó kitörésének okait. Ebben volt szerencsém az eredeti BBC cikk néhány tévedését helyretenni, de azért nem mindent, így álljon itt egy némileg bővebb kommentár: mit okozhat és mit nem a Katla jövőbeli kitörése?

Valóban bármikor kitörhet a Katla?
Igen, ez így igaz, azonban amikor a vulkanológus ezt a szót ("bármikor") használja az annyit jelent, hogy akár néhány órán belül, de lehet, hogy egy-két év is eltelik a kitörésig! Ami tény, hogy a Katla nyár óta meglehetősen nyugtalan és július elején egy kisebb kitörése is volt, valószínűleg hasonló, mint 1999-ben. A Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, legutolsó nagy kitörése 1918-ban történt, amikor mintegy 700 millió köbméter vulkáni hamuanyag tört a felszínre.

A Katla 1918-as legutolsó kitörése! Forrás: különböző internetes források

A Katla kitörései az elmúlt évszázadokban nagyjából 40-60 évente követték egymást, most pedig lassan már 100 éve nem hallatott igazán magáról az izlandi boszorkány. Erre mondják azt, hogy "túlhordott a baba", ideje a születésnek, de hogy mikor? Ezt NEM lehet pontosan megmondani!

Mekkora kitörés várható?
Nem tekinthető szabálynak, de ha egy aktív tűzhányó hosszú ideig nyugalomban van, utána általában erős kitöréssel ébred újra. Továbbá, a Katla kitörései jellemzően VEI=4-5 értékűek (azaz kb. 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre), ez jóval nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés erőssége volt! Mindezek alapján a következő kitörés során is ehhez hasonló erősségű kitörés várható. De milyen? A Katla, néhány izlandi vulkántársához hasonlóan kettős életet él: van amikor (és ez a gyakoribb) bazaltos magma tör a felszínre, máskor szilícium-dioxidban gazdag, riolitos magma tódul ki. Nyilvánvalóan az utóbbi sokkal veszélyesebb, de szerencsére sokkal ritkább! Mindkét kitörési típus ugyanakkor robbanásos, mégpedig az olvadékvízzel való keveredés miatt, a tavalyi Eyjafjallajökull kitöréshez hasonlóan, freatomagmás jellegű. Ezért várhatóan több kilométer magasra emelkedik a kitörési felhő, amiben jelentős részt lesznek nagyon pici vulkáni hamuszemcsék.

Európa légi közlekedése újra veszélybe kerül, ha kitör a Katla?
Ez nincs kizárva, minden az akkor uralkodó széliránytól függ! Amennyiben ismét a nyugatról fújó szelek lesznek az uralkodóak, akkor újra fel kell készülni a légi járatok törlésére, repterek bezárására! Mivel jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamu kerülhet a levegőbe, mint tavaly tavasszal, ezért nincs kizárva, hogy adott időjárási viszonyok között Magyarország fölé is elérjen a vulkáni hamufelhő. Ugyancsak fontos kérdés az, hogy a kitörés milyen évszakban következik be. Egy nyári kitörés katasztrofális hatású lehetne Európára nézve...

Ha kitör a Katla, a kapcsolódó jeges iszapár miatt valóban megemelkedik a tengerszint?
A Katla több mint 10 km széles kalderája mintegy 500 méter vastag jégtakaró alatt húzódik. Nem ez Izland legnagyobb jégmezője, a Vatnajökull, ami alatt többek között az idén kitörést produkáló Grimsvötn vulkán bújik meg, sokkal kiterjedtebb és vastagabb! Amennyiben a Katla kitör, ez a hatalmas jégtömeg részben megolvad, ami jeges iszapáradatot, izlandi nevén jökulhlaup-ot indít el. Ennek óriási energiája van, hatalmas kősziklákat és jégdarabokat képes szállítani és minden útjába esőt elsodor. A Katla legutolsó, 1918-as kitörését is egy intenzív jökulhlaup kísérte, aminek során 8 köbkilométer víz ömlött a környező sík területre. A jeges-vizes áradat sebessége megközelítette a 40 km/óra sebességet. Ez azt jelenti, hogy a vulkáni kitörés után 1-1,5 óra után már a parti síkságon ömlik a mindent elmosó jeges vízáradat.

Ekkora jégtömböket szállított az 1918-as kitörés során lezúdult jökulhlaup! A méretek jobb megértése végett, a kép jobb szélén lévő tömbön 2 ember áll! Forrás: különböző internetes források

Okozhatja-e egy ilyen vizes áradat az Atlanti-óceán vízszintjének emelkedését, ahogy az a BBC és Index cikkekben is megjelenik? A válasz: egyértelműen NEM!! Kollégám, John Stevenson blogjában világosan jelzi egy Katla kitöréshez kapcsolódó jökulhlaup méreteit. Az 1918-as áradat vízhozama mintegy 300000 köbméter/másodperc volt, ami 700 négyzetkilométer területet öntött el és jelentősen kitolta Izland déli partvidékét. Ez azt jelenti, hogy a vízhozam összemérhető az Amazonas vízhozamával! Ez nagyon-nagyon érték, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy ez érezhetően megemelje a tengerszintet!
A BBC híradás másik nagy tévedése, ami az Index-en is szerepel, hogy a jeges áradás Izland keleti partvidékét veszélyezteti. Nos, a Myrdalsjökull alatti Katla Izland déli részén foglal helyet, az áradások a jégsapka előtti területet érintik, azaz a sziget déli részén okoz gondot, keleten NEM! A jeges iszapár egyébként általában a jégsapkától keletre és nyugatra buggyan ki és aztán veszi az irányt a tengerpart felé.

Balra, a Katla elhelyezkedése Izlandon (A-betűvel jelezve), jobbra pedig a jökulhlaup levonulásának helye a korábbi adatok alapján (mindkettő google térkép)

Kapcsolódhat-e globális klímaváltozás a Katla kitöréséhez?
Ezt nehéz megjósolni. A történelmi időkben valószínűleg volt erre példa, az 1262-es és 1755-56-os kitörés nyomai például megtalálható a grönlandi jégmintákban, mint kiemelkedő sav-csúcsok. Ezek utalhatnak arra, hogy némi átlaghőmérséklet csökkenés kapcsolódhatott ezekhez a kitörésekhez, azonban valószínűleg ezek nem voltak annyira jelentősek. Azt gondolom, hogy egy következő Katla kitörésnek nem lehet erősebb klimatikus hatása, mint a Pinatubo 1991-es kitörésének, ami néhány tized Celsius fokkal csökkentette az északi félteke átlaghőmérsékletét. Fontos tudni, hogy a sztratoszféra Izland fölött már 10-12 km magasan elkezdődik, azaz ha ide jut fel nagy mennyiségű kéndioxid gáz, akkor elképzelhető a klimatikus hatás. Ez azonban még várhatóan messze nem olyan mértékű lehet, aminek drámai hatása lesz!

Újabb kitörési rekordját döntötte meg a Sakurajima: idén már 897-dik kitörését mutatta be!

2011-12-09T17:32:00.005+01:00

A japán Sakurajima idén már 897-szer tört ki, amivel új rekordot állított fel! 2009-ben "csupán" 548 kitörése volt, 2010-ben viszont már 896! Ebben az évben bizonyosan közel lesz ez a számérték az ezerhez! A kitörések eloszlása nem egyenletes, az eddigi legproduktívabb hónap a szeptember volt, a maga 141 robbanásos kitörésével. Tavaly már hírül adtuk az akkori csúcsdöntést, részletes háttérinformációval a vulkáni működésről.
Ezek a kitörések mind pompázatosak, magukon viselik a stromboli-jellegű kitörések szépségét, de annál jóval energikusabbak és inkább a vulcanoi-kitörések jegyeit viselik. Milyenek ezek? Az alábbi webkamera videofelvétel hűen mutatja mindezt! Ráadásul egy olyan eseménysort mutat be, amikor egy nap (december 7) alatt 10 kitörés is volt!

December 7: egy a tízből! Webkamera videofelvétel a Sakurajima kitöréseiről. Árdemes nézni! Forrás: Disclose.Tv

El Hierro: gyengülő vulkáni működés, vagy...?

2011-12-05T16:07:00.012+01:00

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 12:04)
Röviden, az elmúlt napok eseményeiről: a napi földrengések száma gyakorlatilag a nullához közelít, mégis a víz alatti kitörés tovább zajlik, amint azt a földremegés amplitúdó és az ismétlődően vízfelszínre kerülő kigőzölgő vulkáni törmelékek is jelzik. Tegnap este egy erősebb vulkáni működés zajlott, ami azonban ma hajnalban, helyi idő szerint fél 5-kor hirtelen abbamaradt és a földremegés amplitúdója annyira visszaesett, amire október 10 óta nem volt példa:

A csütörtöki földremegés kép jelentős változásokról tanúskodik, azonban még mindig kérdés mi lesz ennek a kimenetele.... Forrás: IGN

Bár, úgy tűnhet, hogy a ma hajnali földremegés intenzitás hirtelen visszaesése akár a vulkáni működés végét is jelentheti, a földremegés amplitudó azóta, ha lassan is de folyamatosan emelkedik, azaz van még tartalék! Mindazonáltal, a tegnap jelentős eseménye volt, hogy a PEVOLCA csökkentette a kiszültségi szintet a sziget déli részén vörösről sárgára. Mindez sokak szerint részben az egyre erősödő lakossági nyomást elégítette ki, bár több szakemberben kételyeket eredményezett. Továbbra is megmaradt azonban a vörös jel a víz alatti kitörés helyszíne körül. Pontosították a víz alatti vulkáni működés körülményeit is, miszerint a Ramon Margalef kutatóhajó vizsgálatai három, egymáshoz közeli kitörési központot rekonstruált, amelyek 160-180 méter mélyen vannak a víz alatt. A Sarmiento de Gamboa kutatóhajó mérései viszont 150 méter mélyre teszi a vulkáni kúpot. Ezek azért figyelemre méltő adatok, tudván azt, hogy kb. 100 méter mélyen van az az elméleti határ, ami felett adott esetben már a vízfelszín fölé is kicsaphat a kitörési felhő. Vajon ez meg fog-e történni vagy a mostani földremegés csökkenés valóban végét jelenti a vulkáni működésnek? Ezt még mindig nem lehet pontosan megmondani, a folyamatos figyelem (és a helyiek készültsége) elengedhetetlen!
Mindez, azonban nem könnyű egy olyan helyzetben, amikor La Restinga gazdaságát teljesen tönkre vágta a vulkáni krízis. Ezzel sajnos kevesen foglalkoznak, erre sajnos sokkal kevesebb figyelem fordul, mint magára a szeizmikus és vulkáni eseményre! Habár a vulkáni működés eddig végig víz alatt zajlott és semmilyen komolyabb közvetlen problémát nem okozott, a kis halászfalu teljesen elnéptelenedett. Nincsenek, a máskor nyüzsgő turisták, a pihenést kereső látogatók, az éttermek hiába várják a vendégeket, a szállodák is fölöslegesen nyitnak ki. Tragikus következmények, amelyek együttjárnak egy ilyen eseménnyel - bár őszintén szólva, talán nem lenne ez így, ha a média nem kapta volna fel ilyen mértékben és sokszor nem túl szerencsés felhanggal ezt az eseményt, és ezzel nem riasztotta volna el a szokásos szigetre látogatókat. A vulkanológusok nyilvánvalóan feldolgozzák a vulkáni működés mozgatórugóit, de nem kerülhető meg a vulkáni működés társadalmi hatása, annak elemzése sem, minden velejáró részletével együtt!

Csak remélni lehet, hogy az élet újra helyreáll El Hierro szigetén, La Restinga faluba ismét megérkeznek a pihenést, a kivételes környzetet kereső látogatók!

Eredeti bejegyzés:

Merre tart a vulkáni működés El Hierro körül? Továbbra is csak a közvetett jelekből lehet ítélni. Lássuk röviden sorjában!

Vulkáni működés jelei
A vulkáni működés továbbra is víz alatt zajlik, azaz nem láthatóak az események, csupán annyi, hogy a La Restingától délre lévő Las Calmas tenger vízfelszínén megjelennek-e zöldes-barnás elszíneződések, esetleg működik a "jakuzzi" (gázbuborékok körkörös felszínre jutása) vagy jönnek fel kigőzölgő "lávalufik"? Ezeket a jelenségeket tekintve azt mondhatjuk, hogy a víz alatti vulkáni működés folyamatos, tagnap megfigyelhető volt néhány "lávalufi" és időszakonként kisebb-nagyobb színes foltok is kialakultak a tengervízen. A vulkáni működés tehát pulzálva zajlik!

A víz alatti vulkánműködés jelei az elmúlt napokban: gőzölgő lávalufi december 4-én a Las Calmas tenger vízfelszínén (balra) és színes foltok kialakulása a tengervízen december 1-én. Forrás: Armand Vervaeck fotógalléria és INVOLCAN video

Földremegés
Az elmúlt napokban meglehetősen változékony volt a földremegés intenzitás. Fontos kiemelni, hogy a földremegés kép azt jelzi, hogy a víz alatti vulkánműködés tovább zajlik. Tegnap helyi idő szerint fél 7-kor hirtelen megnőtt a földremegés amplitúdója, ami egészen mai nap kora délutánig megmaradt. A szeizmogramok ismétlődő kisebb robbanásokat jeleznek.

A földremegéskép vasárnap, helyi idő szerint délután 6 és 7 óra között. Forrás: IGN

Frissítés (hétfő, 21:25): a földremegés intenzitása azonban ma délutántól már fokozatosan csökken!

A földremegés intenzitás egyre csökkenő tendenciát mutat a mai napon. Forrás: IGN

Földrengések
Az elmúlt napokban a földrengések száma és erőssége is csökkent a sziget északi része (El Golfo öböl) alatt.

A földrengések (M>1,5) számának és erősségének alakulása az elmúlt 10 napban (balra) és nyár közepe (jobbra) óta. Forrás: IGN

Mit jelenthet ez? Földrengés akkor pattan ki, amikor kőzettestek mozdulnak el hirtelen a mélyben, vulkáni terület alatt például azért mert magma nyomul fel, ami repeszti a kőzeteket, repedések, hasadékok nyílnak fel. Ez történhet az El Golfo öböl alatt is, ahol heteken keresztül magma nyomulhatott a földkéreg alá, ahol egy magmatározó jöhetett létre. Ehhez a magmatározó épüléshez kapcsolódhattak a 16-23 km mélységközben kipattant rengések. A földrengések számának csökkenése arra utalhat, hogy ez a folyamat lelassult, például azért mert megszűnt a további mélybeli magmafeláramlás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs kitörésre elegendő mennyiségű magma a mélyben! A korábbi kutatások szerint El Hierro szigete alatt, a földköpenyben kis magmakamrák szövevénye jöhet létre, ahol a nagy nyomáson kristályosodik zajlik. A kristályosodás egyik következménye a nagy nyomáson oldott állapotban lévő illó anyagok (például széndioxid) kiválása lehet, ami csökkenti a magma össz-sűrűségét és elősegíti felnyomulását. Azaz egy viszonylag nyugodt mélybeli kristályosodás is elindíthat egy újabb magmacsomagot a felszín felé.

Gázkibocsátás
Az INVOLCAN folyamatosan méri a diffúz széndioxid kibocsátást. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt napokban jelentősen csökkent a széndioxid koncentráció, a napi 2400 tonna csúcsértékről (ez a normál érték hétszerese!) december 4-én 1560 tonnára esett vissza. A széndioxid a második legfontosabb illó komponens a víz mellett a bazaltos magmában. A vízzel szemben azonban rosszul oldódódik, azaz már nagyobb mélységben kiválik a bazaltos magmából. Ezek a gázok a kőzetrepedések mentén a felszínre törthetnek. Ez azt jelenti, hogy friss bazaltos magma felnyomulását közvetlenül jelzi a széndioxid kibocsátás megnövekedése. A mostani koncentrációcsökkenés arra utalhat, hogy megszűnhetett a mélybeli friss magmautánpótlás.

A diffúz széndioxid koncentráció alakulása El Hierro szigetén. Forrás: INVOLCAN

Földfelszín alakváltozás (deformáció)
Az elmúlt időszakban viszonylag stabil állapot volt jellemző, sőt inkább csökkent a felszínmagasság, mintsem emelkedett, azaz úgy tűnik nincs mélybeli felfelé irányuló nyomás, azaz nem nyomul felfelé magmatömeg.

Összegzés
A közvetett jelek és közvetlen megfigyelések arra utalnak, hogy a víz alatti vulkáni működés pulzálva továbbra is zajlik, azonban számos adat arra utal, hogy a mélybeli magmautánpótlás megszűnhetett. Ez elvezethet akár a vulkáni működés végéhez is, azonban ezt még messze nem lehet határozottan kijelenteni. A magmás rendszerben bármikor változás történhet, például újabb friss magmacsomag emelkedhet fel a földkéreg alatti magmatározóba vagy újabb magmaadag indulhat a felszín felé. Egy ilyen vulkáni működésben akár az is előfordulhat, hogy hetekig tartó nyugalmas időszakot követve újabb aktív szakasz következik. Egyelőre tehát tovább kell figyelni a jeleket, kategorikus következtetések levonéásának még távol nincs itt az ideje!

Tungurahua: ismét működésben a "tűztorok"

2011-11-30T16:36:00.010+01:00

Vasárnap működésbe lépett Ekvádor legaktívabb tűzhányója, a Tungurahua (neve Quichua nyelven annyit jelent, hogy "tűztorok"). A vulkáni működés során 4 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamu, a tűzhányó oldalában időszakonként piroklaszt-árak (nagy sűrűségű, vulkáni kőzetdarabokat és forró vulkáni gázokat tartalmazó, a felszínközelben nagy sebességgel terjedő kitörési felhők) zúdultak le maximálisan 1 km távolságba eljutva.

Kitörésben a Tungurahua nappal és este. Forrás: IGEPN

A tűzhányó oldalában kisebb falvak találhatóak, ahonnan mintegy 700 embert telepítettek ki. Tegnap este messzire hallatszó detonációkkal zajlott a kitörés. Az eső következtében kisebb iszapárak keletkeztek, de ezek nem okoztak nagyobb veszélyt. A földrengések mára kissé csitultak.

A mostani vulkáni működésről máris több nagyszerű videófilm nézhető meg:

Videofelvételek a Tungurahua kitöréséről. Forrás: LD TV in YouTube (balra) és alexanderecu38 in YouTube (jobbra)

Bár egyes híradások szerint a szakembereket meglepte a kitörés, igazából azonban nincs nagy meglepetés, a Tungurahua ugyanis 1999-óta, néhány hónapos szüneteket tartva, szinte folyamatosan működik. Azt megelőzően jóval csendesebb volt. A mostanihoz hasonló hosszabb, folyamatos vulkáni működés 1916 és 1925 között zajlott. A Tungurahua egy jellegzetes Andok-beli tűzhányó, ami hol összeomlik, hol ismét építkezik. Legutoljára 3000 éve omlott össze a vulkán, amikor 8 köbkilométer mennyiségű kőzetanyag zúdult le 15 km távolságba is eljutva, és egy hatalmas sebhely maradt vissza. Ezen a sebhelyen építkezik most már harmadszorra nekigyürkőzve az andezites tűzhányó. A jelenlegi Tungurahua III-as kúp már közel eléri a korábbi felépítmény térfogatának 50%-át. Az építkezés a mostanihoz hasonló jellegű kitörésekkel zajlik. A tűzhányó híres a hatalmas detonációkkal járó, éjszaka látványos, vulcanoi-típusú kitörésekről. Ekkor hatalmas, még izzó kőzetdarabok hullanak a vulkáni kúp lejtőire. Nagyobb kitörések esetében több kilométer magas hamufelhő alakulhat ki, ami több alkalommal is hamuhullást okozott még a 135 km távolságban lévő Quitóban is, megakasztva rövidebb-hosszabb ideig a légi közlekedést.

A Tungurahua korábbi - elmúlt másfél évben történt - kitöréseiről folyamatosan hírt adott a Tűzhányó blog, ezekről az alábbi összeállításban olvashat!

Ismét kigőzölgő vulkáni törmelékek úsznak a vízen El Hierro partjai előtt

2011-11-26T23:20:00.007+01:00

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.29. kedd, 10:50)

A webkamerákon reggel óta egyre erősödő folt figyelhető meg a tengervízen, ami fokozatosan intenzívebbé váló víz alatti vulkáni működést jelez!

A kedd délelőtti webkamera képeken egyre erősödő folt figyelhető meg a korábbi kitörési központ helyén a Las Calmas tenger vizén. Forrás: Earthquake-report webkamerák és USTREAM webkamera

Ma az eddigi 4 földrengés közül 3 15-16 km mélységből pattant ki az El Golfo öböl alatt. Az egyik 3-as magnitúdójú volt, amit a lakosság is érzett.

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.28. hétfő, 19:00)

Az El Hierro vulkáni kitörés adatait közlő IGN (Instituto Geográfico Nacional) szolgáltatása - talán a korábbi sok kritika hatásaira is - egyre bővül, a napi beszámolók után most egy fotógalériával. Ezekből válogatva álljon itt egy igazán remek fotó, mondjuk "A múlt és jelen - egy sziget születése" címmel. Háttérben a sziget partvidékén található szárazföldi kitörésekkel keletkezett vulkáni kúpjai, előtérben pedig a víz alatti vulkáni működés eseményének egy pillanta látható:

Gőzölgő "lávalufik" a szárazföldi vulkáni kúpok előterében. Forrás: IGN

Ma a felszínen elcsendesült a vulkáni működés, a folyamatos földremegés azonban jelzi, hogy a vulkáni működés nem állt le. Megszaporodtak az El Golfo alatti földrengések is, ma már a 19.-nél járunk, köztük volt 13-15 km mélységből kipattanó esemény is!

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.27. vasárnap, 21:25)

Élénk aktivitás jellemezte ma a Las Calmas tenger alatt zajló vulkáni működést. A webkamerákon jól kivehető volt a felújuló "jakuzzi" tevékenység, amit kisebb gázfelfreccsenések kísértek. A Parti Őrség hajója merészen megközelítette a parttól mintegy 1,8 km távolságban lévő kitörési helyet, remek fotókat készített és újabb mintákat szedett:

Gőzölgő vulkáni törmelékek a tengervíz felszínén és egy jókora méretű friss kőzetpéldány. Forrás: Presidencia del Gobierno de Canarias

A Föld legfiatalabb vulkáni kőzetei!. Forrás: AVCAN

A mintavétel körülményeiről egyelőre nincs pontos információ, mindenesetre a képen szereplő kőzetpéldányok meglehetősen súlyosnak tűnnek, sokuk közel 1 méter nagyságú, márpedig a képek tanúsága szerint ezek a víz felszínén úsztak egy ideig, azaz belsejüket egy hatalmas gázhólyag tölthette ki. A másik lényeges észrevétel, hogy most nem a korábbi, homályos eredetű, bazaltkéreggel bevont fehér, hólyagüreges anyag, azaz restingolit jelent meg, a maiak már tisztán bazaltos kőzetdarabok! Fantasztikus képek, kivételes érdekességű kőzetminták, amelyeket mindeddig ilyen részletességgel sehol sem figyeltek meg!
A mai földremegés képen jól kivehetők az időszakos, ismétlődő robbanások okozta amplitúdó növekedések:

A földremegés képen az amplitúdó növekedést az ismétlődő kisebb robbanásos kitörések okozhatták. Forrás: IGN

Az El Hierro vulkáni működés továbbra is tartogat újdonságokat és izgalmakat!

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 2011.11.26. szombat)

Folytatódik az "Itt a vulkán, hol a vulkán" játék... A földregések számának csökkenése és a földremegés intenzitásának mérsékelt volta alapján azt gondolnánk lassan minden csendesedik, a vulkáni működés is lassan abbamarad. A mai nap a víz felszínén megjelenő kigőzölgő vulkáni törmelékek (úgynevezett "restingolite") azonban csattanós választ adtak: Kérem szépen, zajlik továbbra is a vulkáni működés mégpedig immáron 47 napja!

Ismét megjelentek a kigőzölgő vulkáni törmelékek a tengervíz felszínén! Forrás: Earthquake-report

A földrengések száma az elmúlt 3 napban nem haladta meg a napi tízet, a hipocentrumok alapvetően 16-20 km között vannak. A magas széndioxid koncentráció azonban azt jelzi, hogy ez a magmatömeg a mélyben kigázosodik és továbbra is potenciális utánpótlást jelenthet a vulkáni működésnek.

Három vulkán is a nap képe a NASA-nál

2011-11-24T10:02:00.005+01:00

A NASA Modis weboldalán egy héten belül háromszor is egy tűzhányóról készült felvétel volt a nap képe.

November 19-én a már hónapok óta kisebb-nagyobb hamufelhőket eregető chilei Puyehue volt a kiszemelt vulkán. A hamufelhőt akkor épp dél-délnyugati irányba sodorta a szél.

Másnap pedig egy afrikai vulkán, a Nyamuragira felvétele lett a legnépszerűbb, igaz a sűrű felhőzet miatt szinte semmi sem látszik a képen. A kitörés tulajdonképp nem is a Nyamuragirán, hanem egy keleti lejtőjén felnyílt hasadék (a képen bekarikázták) mentén zajlik. Ez sokkal kevésbé heves, hawaii típusú kitörés, emiatt nem is láthatunk magasba emelkedő, messzire sodródó hamufelhőt. A feltörő láva pedig már egy hosszú lávafolyást is létrehozott, mindezekről már korábban beszámoltunk.

A mai napon ismét amerikai vulkáné lett a nap képe, a karibi Soufriére kis hamufelhőt ereget, ami nyugat-délnyugat felé sodródik a szigetről. Mindhárom kép felbontása 250 m/pixel.

El Hierro: ismét erősödő víz alatti vulkáni működés

2011-11-16T21:48:00.015+01:00

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.22, kedd, 21:30)

Az újabb repülőgépes vizsgálatok egyértelműen megállapították egy újabb kitörési pont aktivizálódását. Az új kürtő a korábban feltételezett hasadékvonal mentén található, mintegy 3,5 km-re délre La Restingától, ahol a becslések szerint a vízmélység 340 méter körül van. A kékes elszíneződés egyelőre gázkitörésre utal, azaz feltehetően vulkáni hamuanyag még nem jut a felszínre. A kékes elszíneződés ma délután is látható volt.

A kék elszíneződés egy új kitörési központra utal, ahonnan vulkáni gázok áramlanak ki. Balra: tegnapi, jobbra: ma délutáni felvétel. Forrás: IVCAN és Ian Carson fotója Armand Vervaeck fotógalériájában

A mai földrengések száma már elérte a tegnapit (eddig 24), köztük volt egy 3,3 erősségű és volt egy olyan is, ami 15 km mélyről pattant ki!

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.21, hétfő, 15:55)
Enyhül, esetleg lassan vége szakad a vulkáni kitörésnek, lassan megnyugszik a föld El Hierro alatt? A földrengések száma jelentősen lecsökkent, a mai nap idáig kevesebb, mint tízszer rengett a föld a sziget alatt és azok erőssége sem volt túl nagy! A földremegés intenzitása is csökkent, bár azért fontos megemlíteni, hogy nem szűnt meg:

Balra a földrengések számának napi eloszlása ma délután 4 óráig, jobbra a mai szeizmogram kép. Forrás: IGN

Mindez a végét még biztosan nem jelenti a vulkáni és szeizmikus krízisnek, sőt lehet, hogy most érdemes jobban figyelni a jelekre, mert könnyen lehet, hogy egy újabb vulkáni kitörési fázis következik...
...és közben megjelent egy friss hír az Earthquake-report weblapján: a Parti Őrség helikoptere nemrég tért vissza és a szakemberek egy új kitörési központot véltek felfedezni a Las Calmas tengeren kb. 300 méterrel a korábbi kürtőtől. A víz felszínén buborékosodást és kékes foltot figyeltek meg. Várjuk a hivatalos megerősítést!
21:40 - Úgy tűnik a PEVOLCA (Plan de Protección Civil por Riesgo Volcánico) is megerősítette az új vulkáni központ megjelenését és már képek is vannak erről:

Új kürtőt jelez a kékes folt?. Forrás: Ian Carson fotója Armand Vervaeck fotógalériájában

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.19, szombat, 21:44)
Szinte már várható volt... tegnap egy 3,7-es rengés, a földrengések száma esett és most hirtelen ismét erősödött a földremegés!

A földremegés intenzitás hirtelen megnőtt szombat helyi idő szerint 5 óra után!. Forrás: IGN

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.18, péntek, 10:40)

Tegnap este, helyi idő szerint negyed 11-kor hirtelen csökkent a földremegés intenzitás, ami nagyon hasonló ahhoz, ami október 12 délután történt:

A földremegés intenzitás hirtelen csökkent csütörtök este negyed 11-kor. Forrás: IGN

Ennek okáról csak feltevések lehetnek, néhányan egy új hasadék felnyílására gondolnak, azonban a hozzáférhető adatok nem elegendőek pontos következtetés levonására, marad az események további figyelése... A mai földremegés jelek kisebb robbanásokkal tarkított eseményeket jeleznek, a vulkáni működés tehát némileg takaréklángra kapcsolt, azonban még nem fejeződött be.
Az El Golfo öböl alatt kipattant földrengések száma már most majdnem annyi, mint tegnap egész nap, azonban eddig még nem volt 3-as erősségűnél nagyobb és egyelőre 17 km volt a legsekélyebb hipocentrum.

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.17, csütörtök, 21:22)

A spanyol napilapokban egyre több írás jelenik meg a vulkáni működésben részt vevő és abból némileg kiszorított szervezetek és kutatók közti feszültségről. Remélhetőleg ennek pozitív tanulságai is lesznek és e kivételes vulkáni működés tapasztalatait az izlandi példa alapján kezelik majd.
A mai napot kettősség jellemezte. Az El Golfo öböl alatt viszonylag kevés földrengés volt, aztán helyi idő szerint fél 5-kor egy 3,6 magnitúdójú földrengés pattant ki 22 km mélyről, amit a lakosok is éreztek. Ezután meglódultak a rengések és azóta is gyakoribbak. Nemrég, 7 percen belül négy rengés pattant ki. Bár a földrengések száma viszonylag kevesebb, mint korábban volt, azonban még mindig bőven elég arra, hogy fennmaradjon a készültség. Mindezek alapján korainak vélem, hogy ebből máris kevéssé valószínűsítik egy lehetséges vulkáni működést az északi területen. A rengések között volt ráadásul egy 13 km mélységből kipattant 2,7-es erősségű is. Tehát, nyugtával...
La Restingától délre viszont továbbra is igen intenzív földremegés zajlik, ami teljesen telíti a frekvencia sávot. Újabb jakuzzi tevékenységet azonban nem jeleztek. Az Earthquake-report viszont érdekes jelentéseket és képet adott közre, mégpedig a Ramón Margalef óceánkutató hajó vizsgálataiból.

A Ramón Margalef kutatóhajó akusztikus vizsgálatainak egyik eredménye, vélhetően november 13-i adat.. Forrás: Instituto Español de Oceanografía ábra az Earthquake-report weblapon

Az akusztikus vizsgálat eredménye, aminek napi jelentései letölthetők az Instituto Español de Oceanografía honlapjáról is jelzi a vulkáni felépítményt, sőt az értelmezés szerint magát a vulkáni működést is (piros szín), ami részben a vízfelszínre emelkedik, részben a vulkáni felépítmény palástján húzódik. A becslések szerint a vulkán kb. 150 méter mélyen lehet, azaz még jócskán növekednie kell, hogy a kitörés a vízfelszín fölé jusson. Hogy miért nem könnyű mindez? Ennek oka az, hogy a vélhetően laza piroklaszt üledék (=robbanásos vulkáni működés során felszínre került törmelékek anyaga) könnyen a vízmozgás áldozatául esik, azaz áthalmozódik. A jelentések arról is szólnak, hogy több kilogramm kőzetmintát is szedtek, ezek alapvetően megegyeznek a vízfelszínen is megjelentekkel. Reméljük lesznek ebből hamarosan elemzések is, ahogy ezt az izlandi vulkáni működések során már megszoktuk...

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 2011.11.16, szerda, 21:48)

A Nyamuragira és az Etna látványos kitörései miatt az elmúlt napokban keveset írtunk arról, hogy mi történik El Hierro szigetén. Pedig az események nem álltak le, amint arról a Legfrissebb Rövidhírekben azért tudósítottunk.
El Hierro szigetétől délre a víz alatti vulkánműködés továbbra is zajlik, sőt jelenleg a földremegés kép alapján meglehetősen intenzíven!

Az erős harmonikus földremegés intenzív víz alatti kitörést jelezhet. Forrás: IGN

A sötét miatt nem tudni a felszínen ez jelentkezik-e valamilyen módon, azonban ma olyan helikopterről készült fotók jelentek meg, amelyek utoljára november első napjaiban voltak láthatók:

November 16-án helikopterről készült felvételek La Restingától délre. Forrás: Volcano report

Jó esély van arra, hogy holnap ismét víz fölé csapjon a kitörés...
Északon, az El Golfo öbölben, bár a földrengések száma némileg csökkent (bár mindig napi 20-30), azonban erejük nem. Ma többször is voltak olyan 3-as magnitúdó körüli földrengések, amit a lakosok is megéreztek. A hipocentrumok továbbra is 16-18 és 20-23 km között vannak.

Etna - egy paroximális kitörés anatómiája

2011-11-16T12:47:00.021+01:00

Az Etna tegnap az idei év 18-dik paroximális kitörését mutatta be. Ez a vulkáni működés ismét rávilágít arra, hogy a korábban inkább a lávafolyásairól híres tűzhányó egyre inkább robbanásos tevékenységet kezd folytatni. Hogy milyet? Nézze és halgassa Boris Behncke videofelvételét!
A vulkáni működést ismét szinte a kezdetektől sikerült követnünk és folyamatosan mentettük a webkamera képeket. Ezek elemzése sok tapasztalatot ad és mivel sokan választják az Etnát egy kaland(os) túra célpontjaként, ezért érdemes némileg részletesebben is elemezni a történteket. Az események felelevenítésében a cataniai INGV szeizmogramját, az Etna-guide Cam3 és a RadioStudio7 webkamera képeit használjuk fel. A szeizmogramon az idő GMT-ben szerepel (azaz helyi /és magyar/ idő -1 óra) Érdemes megfigyelni, hogy adott idő alatt mennyi változás történik!
Íme a kitörés lefolyása a szeizmogram jelei alapján, bejelölve az egyes eswmények képeit:

A vulkáni kitörési fázis november 15-én, a reggeli órákban kezdődött, mondhatni váratlanul, minden előjel nélkül, jóllehet az előző paroximális kitörés óta már viszonylag hosszú idő, mintegy 23 nap telt el. A szeizmogramon a kilengések egyre gyorsabban követték egymást, bár amplitúdójuk még nem volt nagy. Rövidesen azonban kisebb robajjal stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések történtek (1. kép) az Új Délkeleti kráterben és emellett a délkeleti oldalában megnyíló hasadékból izzó lávcafatok repültek ki (3-4. kép). Ez a vulkáni működés mintegy délig tartott. Ennek hátterében az áll, hogy friss magma tört magának utat felfelé, feltehetően a benne lévő gázbuborékok feszítő hatásának köszönhetően. A feljövetelt a földremegés egyre növekvő intenzitása jelezte. A bazaltos magma robbanásos kitörését, azaz lávatűzijáték, lávafröcsögés vagy lávaszökőkút működés alapvetően a magma feláramlás sebességétől és a benne lévő gázok mennyiségétől, továbbá a kőzetolvadékban való növekedésüktől, elkülönülésüktől függ. A gázbuborékok, kisebb sűrűségük miatt a magmában gyorsabban emelkednek, mint maga a kőzetolvadék és méretük a kis viszkozitású magmában egyre nő. Ahogy a magma eléri a felszínt a gyorsabb, elsősorban a nagyobb méretű széndioxid gázbuborékok pattannak szét és ezek okozzák az egymást időszakosan követő stromboli-jellegű lávatűzijáték kitöréseket.

Bevezető, lávatűzijáték-lávafröcsögés események 10:50 és 11:59 között:

1. fotó: 10:45, 2. fotó: 11:21,
3. fotó: 11:30, 4. fotó: 11:43,
5. fotó: 11:45, 6. fotó: 11:59

Déli, 12 óra után aztán hirtelen változott a helyzet. Addig viszonylag veszélytelennek tűnően zajlott a kitörés, azonban ismerve az Etnának a működését csak az volt a kérdés, hogy mikor indul meg a jóval hevesebb és nagyobb hatósugárban veszélyt jelentő paroximális kitörés! Ekkor már életveszélyes a vulkáni kúp közelében tartózkodni!

A vulkáni működés váltását mutató események 12:06 és 12:19 között, azaz 13 perc alatt:

7. fotó: 12:06, 8. fotó: 12:14,
9. fotó: 12:14, 10. fotó: 12:19

...és ekkor, 12:13-kor hirtelen elkezdődött a paroximális kitörés! Az addigi helyi lávatűzijáték-lávafreccsegés kitörést becslések szerint mintegy 300-500 méter magasra felcsapó lávaszökőkút kitörés váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy a vízgőz buborékoktól felhabzó magma érte el a felszínt, ahol a magmában lévő gázbuborékok mennyisége akár a 70 térfogat%-ot is elérhette. A nyomáscsökkenés miatt hirtelen, robbanásszerűen kitáguló gázbuborékok apró darabokra tépték szét a magmát: sűrű vulkáni hamu és néhány cm nagyságú lapilli darabok zúdultak ki a kürtőből. A nagyobbak a vulkáni kúp környezetében záporoztak a földre, a kisebb vulkáni hamut tartalmazó felhő pedig néhány km magasra emelkedett fel. A paroximális kitörés kb. 1 óra 15 percen keresztül tartott.

A paroximális kitörés kezdetének eseményei 12:19 és 12:38 között, azaz 19 perc alatt:

10. fotó: 12:19, 11. fotó: 12:23,
12. fotó: 12:29, 13. fotó: 12:38

A paroximális kitörés 12:47 és 13:28 között, azaz 41 perc alatt:

14. fotó: 12:47, 15. fotó: 12:55,
16. fotó: 13:13, 17. fotó: 13:17,
18. fotó: 13:26, 19. fotó: 13:28

Háromnegyed 2-kor a lávaszökőkút magassága egyre csökkenni kezdett és gyorsan, 15 perc alatt befejeződött az intenzív vulkáni működés. A gázbuborékokkal telített magmatömeg a felszínre ért. Most kezdődik ismét minden előlről a mélyben mindaddig, amíg a gázbuborékok mennyisége, azok feszítőereje ismét elindít egy magmatömeget a felszín felé...

A vulkáni működés vége 13:47 (19 perccel az előző képsorozat utolsó fotója után) és 14:02 között, azaz 15 perc alatt:

20. fotó: 13:47, 21. fotó: 14:02

Az Etnán ez volt idén - 10 és fél hónap alatt - a 18-dik paroximális kitörés. Volt már ennél intenzívebb paroximális kitöréssorozat is, mégpedig az idősebb Délkeleti kráterben. 2000-ben 66, majd 2001 tavaszán-kora nyarán 16 ilyen esemény történt. Az Új Délkeleti kráter idén januárban született meg, és most már az ismétlődő kitöréseknek köszönhetően közel 200 méter magasra nőtt. A 18-dik paroximális kitörés kb. 10-20 méterrel növesztette meg a vulkáni kúpot.
A vulkáni működés részletes leírása Boris Behncke, a cataniai INGV vulkanológusának megfigyelései alapján a szervezet honlapján olvasható.

Kezdődik az újabb Etna show!

2011-11-15T10:47:00.014+01:00

13:30
...és vége. A szeizmogramon csitul a földremegés amplitúdó, túl vagyunk az Etna idei év 18. paroximális kitörésén.

Forrás: INGV Catania

tisztul a kép és ismét előtűnik az elmúlt mintegy 4 órás vulkáni működésnek a színtere, az új Délkeleti kráter kúpja:

Forrás: Etna-guide

13:15
Kitöréééés! Itt a paroxizmus! A magmába folytott nyomás, a gázbuborékok feszítő ereje a felszín köelében hirtelen szabadul fel a nyomáscsökkenés hatására és zúdítja ki a finomszemcsés vulkáni hamuanyagot.

Forrás: Etna-guide

12:50
Zajlik a lávaszökőkút kitörés, miközben sűrű hamufelhő emelkedik a tűzhányó fölé...

Forrás: INGV Catania, hőkamera és RadioStudio7

12:20-12:30 - Beleerősítés!
Fények, színek... most már jelentős mennyiségű vulkáni hamu todul ki a kürtőből! Ez az, ami a nappali kitörést teszi látványossá.

Etna kitörés 10 percben: 12:20 és 12:30. Forrás: Etna Guide

11:53 - kisebb lávafolyás is megfigyelhető a salakkúp egyik oldalában:

Forrás: RadioStudio7 és Etna Guide

10:47
Most kezdődik az Etna újabb vulkáni bemutatója! A földremegés amplitúdója kúszik felfelé és az Új Délkeleti kárterben már kisebb lávatűzijáték kitörés látható. Az idő remek, így - ha nappali fényben is - de élvezhető lesz az idei 18. paroximális kitörés!

Elindult az Etna idei évi 18. paroximális kitörése. Balra: a földremegés intenzitása egyre nő (INGV Catania), jobbra: az első, stromboli-jellegű kitörések

Javasolt webkamerák:
RadioStudio 7
Etna Guide
LAVE webcam

Az afrikai Nyamuragira új kitörése

2011-11-08T22:22:00.022+01:00

Frissítés (Szabolcs, hétfő, 2011. nov. 14, 10:55):

A gorilla.cd blogja ismét remek fényképfelvételeket adott közre a Nyamuragira (vagy más néven Nyamulagira) kitöréséről. A Virunga Nemzeti Park vezetősége úgy döntött, hogy megnyítja a lehetőséget a turistáknak, hogy közelről szemléljék a látványos lávaszökőkút kitörést. Ami valóban nem minden napi, ahogy ezt az alábbi képek is mutatják:

Lávaszökőkút kitörés a Nyamuragirán. Cai Tjeenk Willink a park egyik vezetője mosolyogva invitálja az érdeklődőket e nem minden napi látványosság megtekintésére. Forrás: gorilla.cd

A közel 1 km hosszú hasadékból feltörő lávaszökőkút olykor 200-300 méter magasra is felcsap. A könnyen folyós láva egyelőre északi irányba tart a gyengén lejtő felszínen és nem jelent veszélyt a környezetre, beleértve a térség védett gorilla családjait is.

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 12:05):

A vulkáni működés tovább zajlik a kongói Nyamuragira pajzsvulkánon. A gorilla.cd mai beszámolója alapján megfigyelhető a hasadékvulkáni működés jellemző folyamata, ahogy az 2011. márciusában a Kilauea vulkáni területen, a Kamoamoa kitörés során is történt. Kezdetben, a megnyíló repedésből lávafüggöny emelkedik fel, megindul a lávaöntés, majd ahogy a megszilárduló láva eltömi a hasadék egy részét, a vulkáni működés egy pontra zsugorodik és lávaszökőkút csap a magasba. Ez látható a képeken is.

Lávaszökőkút kitörés a Nyamuragirán. Forrás: gorilla.cd

A kitörési pont megközelítése nem egyszerű, nem csak a nehéz terep, a csúszós mohával bevont lávaköveken való botorkálás miatt, hanem ahogy a képek is mutatják, szükségesek a megfelelő felszereltségű kísérők... Holnap az OVG (Goma vulkán obszervatórium) szakemberei is a helyszínre mennek!

Forrrás: gorilla.cd

Eredeti bejegyzés (Jankovics Évi, kedd, 22:22)

November 6-án, vasárnap este látványos kitörés kezdődöt t a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Nyamuragira (vagy Nyamulagira) tűzhányón, mely Afrika legaktívabb vulkánja. A kitörés a pajzsvulkán oldalában, egy hasadék mentén vette kezdetét, melyből lávafüggöny emelkedett a magasba (nagyszerű videó), amihez kiterjedt lávafolyás is társult. Másnap, november 7-én a hasadékmenti lávafüggöny-kitörés egyre inkább "beszűkült", és a hasadék egyik végében magas lávaszökőkút csapott fel (videó).

Bal oldali kép: hasadékmenti kitörés és lávafüggöny a Nyamuragira tűzhányó oldalán 2011. november 6-án, a kép jobb oldalán a lávafolyás látható; jobb oldali kép: magasra felcsapó lávaszökőkút 2011. november 7-én. A képek forrása: Virunga Nemzeti Park.

A képek mellett legyen hát itt a két fantasztikus videofelvétel is, ami érzékletesen mutatja a tűzhányó tevékenységet:

Nyamuragira hasadékmenti és lávaszökőkút kitörés november 6-án és 7-én. Forrás, nov 6.: gorillacd és nov. 7.: gorillacd

A kitörés során kisebb gőz- és kén-dioxid felhő jutott a levegőbe, mely jól megfigyelhető a következő felvételeken (ez a kép pedig a hasadékból felszabaduló hőt mutatja):

Bal oldali kép: 2011. november 7-i műholdfelvétel a Nyamuragira vulkán kitörése során a levegőbe került gőz- és kén-dioxid felhő terjedéséről (a kép forrása); jobb oldali kép: a kén-dioxid felhő terjedése 2011. november 7-én (a kép forrása).

A Nyamuragira kitörése (a szomszéd Nyiragongoval szemben) nem jelent komolyabb veszélyt az emberekre, mivel a lakott területektől távol helyezkedik el. A jelenlegit megelőzően legutóbb 2010 januárjában volt kitörés a tűzhányón, melynek során mind a pajzsvulkán csúcsán lévő központi kráterben (a kalderán belül), mind pedig az oldalán (hasadékmenti kitörések) zajlott a vulkáni működés (a lávafolyás ekkor komolyabb fenyegetést jelentett a Virunga Nemzeti Parkban élő veszélyeztetett gorillákra). A Nyamuragira egy igen aktív tűzhányó, kb. 1-2 évente történnek kitörései.

El Hierro: események napról-napra

2011-11-07T23:29:00.008+01:00

Bejegyzés (Szabolcs, kedd, 18:40): "Jakuzzi és fokozó vulkáni működés"

Egy remek videofelvétel a bugyogó jakuzziról, azaz a víz alatti kitörés felszíni látványáról:

Forrás: chenech49 - YouTube, illetve az eredeti forrás: RTVZ.es

A La Provincia híre szerint ma délután az eddigi legerőteljesebb robbanásos vulkáni tevékenység már 25 méterrel lökte fel tengerszint fölé a gázokból, vízgőzből és vulkáni hamuból álló kitörési felhőt. Ezt követően erős kénes szag árasztotta el La Restinga környékét.

Forrás: Television Canaria in Canarias.7

Bejegyzés (Szabolcs, hétfő, 23:35): "Barna és vörös"

A mai nap tovább folytatódott a víz alatti kitörés El Hierro déli partjai előtt. A hasadék menti kitörési központokból kiszabaduló gázok körkörös buborékosodást idéztek elő a tengerfelszínen (amit a helyiek jacuzzinak neveztek el), amit olykor barnás elszíneződés tarkít, vélhetően a víz alatti kitörés során kijutott vulkáni hamuanyagtól. Egyre több a vulkáni működést illusztráló remek felvétel:

Hétfőn egy új jacuzzi nyílt nem több mint 1 km távolságban a partoktól. A barnás elszíneződés vélhetően a vízbe jutott vulkáni hamutól származhat. Forrás: Guardia Civil és Involcan

A parti őrség helikopterén az Involcan szakemberei hőkamerás felvételt is készítettek a bugyborékoló vízről, amit a következő kép mutat. A tengervíz átlagos hőmérséklete 25 Celsius fok, a jacuzziban ehhez képest jó 10 fokkal melegebb van! A melegítésről a kitörő magma gondoskodik!

Egy friss jacuzzi képe és annak hőkamerás felvétele. A jacuzziban kb. 35 Celcius fok van, ami 10 fokkal melegebb a környezeténél! A hőt a kitörő magma szolgáltatja! Forrás: Guardia Civil és Involcan

... és aki szeretné mozgásban is látni a jacuzzi-t, akkor az alábbi videofelvételt érdemes megnézni (ez vasárnap készült):

Forrás: diarioelhierro - YouTube

Raymond Matabosch, amatőr vulkán-megfigyelő friss beszámolója szerint az éjszakai sötétségben halvány vörös derengést lehet megfigyelni a vulkáni központok felett bugyborékoló vízben. (Megjegyzés (2011.11.10): azóta kiderült, hogy az illető nincs a helyszínen, így mindez csak kitaláció...)

Északon, a mai nap földrengésekben rendkívül eseménydús volt, az IGN adatai szerint 59 földrengés (M>1,5) pattant ki. Ezek közül szép számmal voltak a korábbiaknál némileg sekélyebb hipocentrumúak (16-17 km), amelyek mellett továbbra is recseg-ropog a földköpeny 20-22 km mélységben. Kérdés, hogy a következő napokban a rengések átjutnak-e már a földkéregbe, ahol vélhetően már a magma gyorsabban fel tud jönni.

...éés végre beállítottak egy webkamerát is, a rossz hír csak az, hogy többnyire offline állapotban van, de jó tudni akció esetén!

El Hierro: erősödnek a földrengések...

2011-10-30T22:32:00.050+01:00

Frissítés (Szabolcs, hétfő, 23:25):
Az események legújabb fejleményeit egy új bejegyzésben követjük tovább!

Frissítés (Szabolcs, vasárnap, 22:05):

Nincs megállás El Hierro szigetén: délen a vulkáni működés, északon a földrengések veszélyeztetnek! A vulkáni működés ma nem erősödött fel annyira, mint az sokan várták, azonban ma délután is volt két nagyobb, a tengervíz szintjén áttörő kitörés, ami kb. 20 méter magasra csapott fel. Vulkanológus szakértők (pl. Patrick Allard) szerint is a helyzet átmeneti a víz alatti kitörési fázisból a surtsey-típusú fázisba, aminek kitörési folyamata már alapvetően a vízszint felett játszódik. Mindez egybecseng mindazzal, amire korábban Balázs is rámutatott bejegyzésében. A Gobierno de Canarias friss közleménye arról is ír, hogy továbbra is több kitörési központ működik egy hasadék mentén. Az erősödő magma felnyomulást, a magma felszínközelségét pedig most már jelzi az is, hogy El Hierro déli partvidéke megtelt záptojásszagú és nehéz légzést okozó gázokkal (kén-hidrogén és kén-dioxid), ami a frissen felfelé törő magmából származik. Ugyancsak az intenzívebbé váló vulkáni működést, a bazaltos magma felszínhez való közelségét jelzi az is, hogy jelentősen megemelkedett a szén-dioxid koncentráció, a mérések szerint az átlagos érték 3,5-szeresét mérték! Figyelem felkeltő a La Provincia másik írása is, amelyben szakértőkre hivatkozva (ezek az írás alapján feltehetően az IGN geofizikusai lehetnek) azt írják, hogy a mélyben lévő magma mennyisége jóval több lehet, mint azt korábban számolták, azaz most már 1 köbkilométer magma térfogatot becsülnek! A 40 éve zajlott Teneguia kitörés során 40 millió köbméter magma felszínre jutásával számoltak. Ez a mostani becsült nagy érték már inkább ahhoz közelít, ami Lanzarote szigetén érte el a felszínt 1730 és 1736 között. Kérdés persze, hogy mi lesz ezzel a kőzetolvadék tömeggel?
Északon a földrengések tartják továbbra is izgalomban (és félelemben) a lakosságot. Ma délután bő 2,5 óra alatt három M>3 rengés pattant ki, az egyik 3,9 magnitúdó értékű volt. Ezek hipocentruma 19,2 és 21,8 km közötti volt. A mai rengések többsége 15 és 22 km között történt, azaz továbbra is úgy vélem ha lassan is, de tendenciájában közelít a felszín felé és kérdés, hogy ezek a nagyobb rengések mikor nyitnak újabb utat.

..és pont éjfélkor bejöttek az igazán remek képek a "lávalufikról"! Lehet elemezgetni, gondolkodni róluk!

Friss "lávalufi". Forrás és további kiváló képek: NHArq Flickr

Frissítés (Szabolcs, vasárnap, 16:10):

A vulkáni működés a mai napon kissé csendesebb, mint tegnap délután volt. A tegnapi képek és szeizmikus jelek azt sejtetik, hogy a kitörések szakaszos (20-40 perces) robbanásokkal zajlottak. E robbanásos kilövellések vagy jelentős mennyiségű túlnyomás alatt lévő magmás gázbuborékok felszabadulásával vagy a forró magma és hideg tengervíz keveredésének szakaszosan jellegével magyarázható. Most a földremegés egy egységes, folyamatos remegéssé váltott, ami csendesebb, de továbbra is zajló vulkáni működésre utal. A helyzet azonban bármikor változhat, ahogy jelentősebb mennyiségű gáz jut fel vagy intenzívebb magma-tengervíz keveredés történik. A kitörési központ kb. 1 km távolságban lehet a sziget déli partjától.
Északon a helyzet változatlan, ma eddig 28 földrengést (M>1,5) regisztráltak, többet mint tegnap! Bár erősségük kicsit kisebb, mint a tegnapiaké, azonban a hipocentrum úgy tűnik lassan sekélyesedik (17-20 km)...

Frissítés (Szabolcs, vasárnap, 01:30):

A tegnapi és ma reggeli igen erős földrengések (M>3,5) után már várható volt, hogy rövidesen ismét felerősödik a vulkáni működés és így is lett. Ahogy arról Balázs remek képes beszámolót adott, a vulkáni kitörések már a tengervíz fölé csapnak. Vízgőz és vulkáni hamu robban ki, ami alapján a PEVOLCA elrendelte La Restinga lakosainak kitelepítését. Mindez másodszor történik meg rövid idő alatt. Most mintegy 200 lakos hagyta el otthonát, kevesebb, mint korábban, mivel sokan az elmúlt napokban már önmaguktól elmenekültek, mert jóval veszélyesebbnek érezték a helyzetet, amint azt a hatóságok közvetítették. Az Earthquake-Report legfrissebb, szemtanúkra alapozott híre szerint este tovább erősödött a kitörés, 30-40 percenként csapnak fel a vulkáni kitörési felhők a víz fölé.

Újra kitelepítés La Restinga falujában és az ok: az erősödő vulkáni működés már a tengervíz fölé csapja fel a vízgőzt és a vulkáni hamut. Forrás: Canarias7.es

Emellett kitelepítés kezdődött a sziget északi részén is, ahol Frontera 51 lakosát kellett evakuálni az erős földrengések miatti kőomlások veszélye miatt. Lezárták a Los Roquillos alagutat is, amelyik az öbölt összeköti a sziget fővárosával. Szombaton 27 földrengést (M>1,5) regisztráltak az IGN szakemberei, szinte mindegyik 2-es magnitúdónál erősebb volt, és 4 haladta meg a M=3 fokozatot! A hipocentrum 16 és 21 km között van, azaz még mindig a földköpenyben. Egyesek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy egy újabb kitörési központ nyílik a szigettől északra, az El Golfo öbölben. Itt a vízmélység nagyobb, mint délen, azonban fennállhat annak veszélye is, hogy akár szárazföldön nyílik meg a föld.
A Kanári-szigetek vulkáni működésében a hasadék menti vulkánkitörések igen gyakoriak. Lanzarote szigetén 1730. szeptemberétől közel 6 évig zajlott a vulkáni működés, amelynek keretében 30 új vulkáni kúp jött létre egy 14 km hosszú, kelet-nyugati irányú hasadékrendszer mentén:

Vulkáni kúpok egy több kilométer hosszú hasadék mentén Lanzarote szigetén: az 1730-36-os kitörés eredménye.

és hasonló történt La Palma szigetén is 1949-ben. A Cumbre Vieja tűzhányó központi hasadéka mentén épültek fel kisebb-nagyobb vulkáni kúpok, amit egy kb. 4 méteres törés menti elmozdulás kísért.

La Palma 1949-es kitörés térképe a vulkáni kúpokkal és a létrejött hasadékkal. Forrás: Smithsonian Institute

A lehetőség hasadékok menti újabb és újabb vulkáni kúpok létrejöttére El Hierro szigetén is megvan, azaz jogos a veszély, hogy a vulkáni működés akár szárazföldre is kiterjedhet.

Frissítés: Balázs 2011. 11. 05. 21:24

A laprovincia által közölt újabb kép tovább erősíti, hogy a kitörés típusa változik. Valószínűleg lassan megkezdődik a surtsey-i típusú működés. Hasonló módon, mint ahogy az a Kavachi esetében történt (videó).

A vízfelszín megfigyelhető heves bugyborékolást az egyre sekélyebb mélységben bekövetkező freatomagmás robbanások válthatják ki. Forrás: laprovincia

Frissítés: Balázs 2011. 11. 05. 20:46

Egy nem rég közölt kép alapján úgy tűnik a kitörés a Surtsey-i típusba vált át. Ennél a kitörés típusnál már hamu és vízgőz alkotta felhők csapnak a tengerfelszín fölé. Ennek előjeleként egyre intenzívebb buborékosodás figyelhető meg a tengerfelszínén.

Intenzív buborékosodás a tengerfelszínén 2011. 11. 05. A képet a Canarias7 tette közzé.

A mai helikopteres megfigyelések során készült újabb képek tanúsítják a tengerfelszín alatt zajló intenzív vulkáni tevékenységet. A tengerben megfigyelhető sűrű, szürke tefrafelhő olyan mint a szárazföldi tűzhányók kitöréseinél.

Szürke tefrafelhő El Hierrotól délre. 2011. 11. 05. Forrás: Presindecia del Gobierno de Canarias flickr oldala.

La Restinga lakosságát ismét kitelepítették.

Frissítés (Szabolcs, szombat, 11:15):

Ma egy órán belül két újabb erős földrengés is megrázta a szigetet, egy 3,5 és 3,9 magnitúdó értékű! A tegnapi 4,4-es földmozgás után lezárták a Los Roquillos alagutat. Néhány családot kitelepítettek a kisebb kőomlások miatt. Egyszerre két természeti veszély alatt El Hierro szigete: vulkáni és földrengéses!

Frissítés (Szabolcs, péntek, 20:35):

...és közben egy teljesen friss hír: 4,4 magnitúdójú földrengés 21 km mélységből az El Golfo partvonala alatt!! Ez már komolyan érezhető lehet és kérdés okozott-e károkat (például az alagútban!)... Ráadásul egy ekkora rengés után mindig erősödött a vulkáni működés! Mi lesz holnap?

Izgalmasan alakul a helyzet a Las Calmas tengeren és továbbra is sok a kérdőjel északon, az El Golfo öbölben. A mai nap remek képek készültek, köztük Balázs az egyik igazi remeket válogatott ki, alább két további sokatmondó kép:

Víz alatti vulkáni működés nyomai a Las Calmas tengerén Forrás: Presidencia del Gobierno de Canarias

Ezeken a képeken megfigyelhető, ahogy azt Balázs is megjegyezte, hogy a vulkáni működés valószínűleg egy hasadék mentén zajlik, ahol helyenként legalább 3 egyedi kitörési központ is van. Több szemtanú szerint ezek az új valószínűsített kitörési központok egyre közelebb vannak a partokhoz, ami elvezethet oda, hogy a kitörési felhők a vízfelszín fölé kerüljenek (sőt nincs kizárva, hogy akár a szárazföldön folytatódjon a vulkáni működés). A földremegés stílusa is változott tegnap óta, most már valóban sűrű harmonikus remegéssé változott, ami szinte már összefolyik a szeizmogramon. Bár ismét megjelentek a lávalufik a víz felszínén, én úgy gondolom, hogy ez még egyelőre inkább kürtőtisztító kitörés, azaz jelentős részt gázok jönnek a felszínre és hoznak magukkal némi magmás anyagot, azonban még nem sok magma érheti el a felszínt (persze ez közvetlen megfigyelési adatok alapján, csupán felvetés), megfordítva, még van utánpótlás a mélyben. A jelentősebb gáz kiáramlást jelzi a záptojás szag megjelenése, ami kénes gázok felszínre kerülésére utal. A helyzet komolyabbra fordulását jelzi, hogy a PEVOLCA szinte folyamatosan ülésezik és értékeli a helyzetet (jó lenne ennek részleteiről is többet tudni, illetve arról, hogy végeznek-e bármilyen vizsgálatot...), a hatóságok pedig közleményt adtak ki az egészségügyi kockázatokról. Az mindenképpen egy érdekes fejlemény, hogy október 10 után ismét felerősödött a vulkáni működés, és ez követi például azt a ciklikus ritmust, ami például a Capelinhos kitörés során is zajlott.
Északon a helyzet továbbra is feszültségteljes. A földrengések itt is egy határozott vonal mentén pattannak ki, de egyelőre a földkéreg alatti földköpenyből. Amióta felújult délen a kitörés, a földrengések száma csökkent ugyan (bár ma eddig 27 rengés volt), de jellemzően erősek, szinte mindegyik rengés 2-es magnitúdónál erősebb, sőt volt ma egy 3,8 M erősségű is. Ez azt jelenti, hogy "recseg-ropog" a mélybeli kőzettest. Továbbra is bizonytalan, hogy van-e bármilyen kapcsolat az északi és déli események között.

Frissítés Balázs, 2011. 11. 04. 14:28:

El Hierro: második kitörési fázis

Ismét lávalufik jelentek meg a tenger felszínén, nem messze attól a helytől, ahol az első kitörési fázis során észlelték.

Kigázosodó lávalufik a tengerfelszínén El Hierro déli partjától nem messze. Forrás: Presidence del Gobierno de Canarias flickr oldala

Az újonnan készült felvételeken az is megfigyelhető, hogy láncba rendeződve jelennek meg az óriás buborékok a tenger felszínén, ami arra enged következtetni, hogy egy hasadék mentén tör felszínre a kőzetolvadék. Ezen új adatok birtokában kijelenthetjük, hogy az El Hierro kitörés második fázisa zajlik jelenleg, amit az első kitörési fázissal szinte teljesen egyező szeizmikus és vizuális jelek kísérnek.

Az óriásbuborékok a tengerfelszínen El Hierro partjaitól délre. Forrás: Presidence del Gobierno de Canarias flickr oldala

Frissítés (Szabolcs, péntek, 02:15):

Egy friss videofelvétel, amin úgy tűnik, hogy a Ramon Margalef kutatóhajó aktív hasadékot talált az El Golfo öbölben! Várjuk a hír megerősítését!

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 22:50):

A PEVOLCA befejezte esti ülését és az ezután tartott sajtótájékoztatón Juan Manuel Santana és Carmen Lopez nyugalomra intette a lakosságot. A bizottság szerint nem fenyegeti közvetlen veszély El Hierro lakosságát és nincs szükség kitelepítésre. Megítélésük szerint az El Golfo alatti földrengések és a La Restingától délre zajló vulkáni működés között kapcsolat van. A két 4-es magnitúdónál erősebb földrengés után felerősödött a vulkáni működés, ami erős gázkiáramlásban is megnyilvánult. Mindazonáltal a bizottság szakértői nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az El Golfo öbölben is elinduljon egy vulkánkitörés, hasonló mint ami a déli partközelben zajlik, azonban ez nem a közeljövőben várható. Ugyanakkor Carmen Lopez azt is elmondta, hogy a történelmi időkben a Kanári-szigeteken nem zajlott egyszerre két helyen is vulkánkitörés...
Az El Hierro-n lévő szakembereknek feltehetően tehát elegendő (és a nyilvánosságra hozottnál jóval több és pontosabb) információ áll rendelkezésére, ami alapján az egyre inkább félelemmel telített lakosságot újfent nyugtatják. A távolról az eseményeket követő szakemberek, akik közben azt látják, hogy szinte minden nap egymásnak ellentmondó hírek jelennek meg, csupán ebben bízhatnak - no meg abban, hogy valamikor az őket kielégítő, az izlandihoz hasonló színvonalú lépések és szakszerű tájékoztatás is megtörténik.

Barnás, zöldes folt a La Restingától délre lévő Las Calmas tengeren: az intenzívebbé váló vulkánkitörés jele. De mi történik a víz alatt? Ezt senki sem tudja, így csak találgatni lehet... Forrás: Diario El Hierro

Barnás, zöldes folt, ami a vulkánkitörés helyszínét jelzi. Forrás: Earthquake-Report

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 17:45):

Ma helyi idő szerint déltől délután 6-ig egyetlen egy földrengést sem regisztráltak!! A földremegés intenzitása azonban egyre erősödik:

Folytatódó és erősödő földremegés és annak egy kinagyított részlete!. Forrás: IGN

Egy gyors utánanézés alapján úgy tűnik nekem, hogy ez a fajta földremegés jól magyarázható nagy belső nyomás alatt lévő (azaz jelentős mennyiségú gázbuborékot tartalmazó) magmából kiszabaduló gázok felszín alatti repedésekben, hasadékokban való mozgásával és vélhetően a megnyíló repedések mentén felszínre jutásával:

Harmonikus földremegés kialakulásának egy lehetséges magyarázata. Forrás: Volcano World

Azaz elképzelhető, hogy jelenleg egy túlynomás alatt lévő magmából szabadulnak ki a magas hőmérsékletű gázok és vélhetően jutnak ki a tenger alatti felszínre La Restingától délre (figyelem, ez is a vulkáni működés része!). Ez magyarázhatja a "jacuzzi" (körkörös gázbuborékok megjelenése a tenger felszínén) ismételt működését és a tengervíz elszíneződését. A folyamat során nem feltétlenül kell magmának is a felszínre jutni és talán ez jelenleg nem is történik (ettől még vulkáni működés zajlik!). Ha ez így van, akkor talán kisebb az esély egy nagyon heves robbanásos kitörésre (mivel a "kukta" szelepe működik) és ezt esetleg tengeralatti lávaömlés követheti. Figyelem! Ez csak egy lehetséges értelmezés elméleti alapon és a rendelkezésre álló adatok alapján. A helyzet folyamatosan változhat, amit nyílvánvalóan a helyi szakembereknek kell - a teljes adatsor alapján - értékelniük és a következtetést világosan közölni a lakossággal!

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 10:45):

Noli, reggeli bejegyzése már sejtetett valamit, de a mostani erős földremegés megítélésem szerint már egyértelműen erősődő vulkáni kitörésre utal:

A földremegés intenzitása valószínűleg vulkáni működést jelez!. Forrás: IGN

Friss információkkal szolgálunk, ahogy tudunk!
A Diario El Hierro jelentése szerint a PEVOLCA szakemberei elemzik az új helyzetet. Közben egyes jelentések szerint erősödő buborékosodás tapasztalható La Restingától délre, a korábbi vulkáni kitörés helyszínén.
Miért ennyire nehezen érthető ez a helyzet, miért nem tudjuk mi történik valójában? Ennek több oka is van. Az egyik, hogy bár hasonló vulkáni működés volt az elmúlt évtizedekben, de egyiket sem követték modern műszerekkel, azaz például nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy a szeizmikus jelek hogyan változnak ilyen esemény során. A másik ok az, hogy ki vagyunk szolgáltatva az IGN által nyújtott információknak, amelyek azért nem teljesek. Sajnálatosan eddig egyetlen egy webkamera sem került kihelyezésre, ahol folyamatosan lehetne látni, hogy mi zajlik a Las Calmas tengeren...
Közben, mellékesen egy hír: már kapható az Élet és Tudomány eheti száma, amelyben rövid összefoglaló található az El Hierro eseményekről október 23-i információkkal behatárolva.
Remek fényképfelvételek a tengerfelszín zöldes-barnás elszíneződéséről a Canarias7 honlapján!

Frissítés (Szabolcs, szerda, 14:50):
Nos, végre egy tudományos elemzés eredménye! A Diario El Hierro adta közre, hogy Gimeno Torrente a Barcelonai Egyetem professzora megelemezte a La Restingatól délre zajló vulkáni kitörés tengerfelszínre jutó vulkáni kőzetét, ami meglepő eredményt adott. A kőzet két magma keveredését jelzi, a külső fekete rész bazaltos (pontosabban bazanitos; kis SiO2-tartalmú kőzet) összetételű kőzetüveges anyag, míg a fehér belső rész alkáli riolit (nagy SiO2-tartalmú kőzet; persze izgalmas kérdés, hogy honnan ez a riolitos magma, ami nemigen jellemző a Kanári-szigeteken). Torrente megjegyzi, hogy két különböző összetételű magma keveredése jelentős mértékben elősegítheti a heves robbanásos kitörést, azaz a vulkáni működés veszélye jóval nagyobb lehet, mint azt korábban gondolták. Torrente, továbbá meglepetésének, mondhatni megütközésének adott hangot, hogy korábban senki nem végzett a kőzeten tudományos elemzést, ami nem több, mint 1-2 óra (szinte szó szerint ugyanerről írtam egy korábbi bejegyzésben október 19-én éjjel...). A tudományos vizsgálat hiánya következtében jelentősen alulbecsülték a potenciális veszélyt. Természetesen, ez az előzetes eredmény sürgető kell, hogy legyen a további mintavétel és tudományos elemzések elvégzéséhez!
A bazaltos magma és riolitos magma keveredése a szakembereknek is izgalmas hír. Vélhetően hasonló folyamat történhetett itt is, mint tavaly az Eyjafjallajökull kitörés esetében, ahol a bazaltos magma egy korábbi vulkáni működés után visszamaradt, már szinte teljesen megszilárdult, nagy SiO2-tartalmú kristálypépet olvasztott fel és ezzel a vulkáni működés hevesebb, robbanásos jellegűvé vált. Egyelőre itt úgy tűnik, hogy a keveredésben részt vevő magmák mennyisége jóval kevesebb lehetett, mint Izlandon. Azonban a felszínemelkedésből számított magma mennyiségnek (kb. 50 millió köbméter) csak egy nagyon kis része érte el a felszínt és a mélyben még jelentős kőzetolvadék lehet, ami akár heves robbanásos kitörést is okozhat, ennek esélye az idő teltével csak nőhet.

Frissítés (Szabolcs, kedd, 21:50):

A mai napon eddig 45 M>1,5 földrengést regisztrált az IGN, ezek között 4 volt 3-as magnitúdónál erősebb. A mai nap lényeges változása a földremegések intenzitásának növekedése, érdemes összevetni ezt az eredeti bejegyzés ábrájával:

A mai szeizmogramon jól kivehető a földremegések intenzitásának erősödése, ami a kisebb nagyobb vulkanotektonikus földrengések nagyobb jelei szakítanak meg. Forrás: IGN

Mindez arra utal, a tegnapi friss hírekkel (vulkáni kőzetdarabok ismételt megjelenése a tengervíz felszínén) együtt, hogy felerősödött a víz alatti vulkáni működés La Restingától délre. Ez most nagy valószínűséggel friss magma felszínre kerülését is jelenti. Ezek után nehéz mit mondani arra a friss videófelvételre, ami először mutatja a Ramón Margalef óceánkutató hajó távirányítással működtetett eszközének (ROV) várva várt munkájának gyümölcsét: a videóbejátszás központi elemeként megcsodálhatjuk, ahogy a ROV gondosan begyűjt egy tengeri csillagot az óceánaljzatról... (sic!)
A továbbiakról nem könnyű mit mondani, mivel egyes adatok, legfőképpen a felszínemelkedés mértéke és iránya továbbra is ellentmondásos. Bár néhányan az El Golfo alatti földrengéseket a sziget déli részén zajló vulkáni működéshez kötik, én azonban nem zárom ki, hogy ez egy újabb magmaadag helyezkedését jelenti (továbbra is két mélységközből pattannak ki a rengések: 15-17 km és 20-24 km). A következő napok talán majd hoznak újabb, használható adatokat.
Ami azonban talán jelez valamit: A Polgári Védelem egy esetleges - vulkáni kitörés következtében elrendelt - kb. 2000 főt érintő kitelepítés végrehajtására szükséges felszereléseket szállít rövidesen Valverdébe. Márpedig ők biztosan többet, pontosabbat tudnak, mint ami nyilvánosan megjelenik... és ha elindulnak...

Frissítés (Szabolcs, hétfő, 21:20):
A földrengések (M>1,5) száma a mai napon már elérte a százat (sőt, közben túlhaladta jócskán! Fél óra alatt további 11 rengés történt! Megjegyzem, meglehetősen becsapós, hogy az IGN csak az M>1,5 magnitúdójú rengéseket jegyzi... ez ugyanis nem jelenti azt, hogy esetleg nincsenek sekélyebb, de gyengébb rengések...)! Ezek közül 5 volt erősebb a 3-as magnitúdónál! Ezek szinte minden alkalommal 22 km mélységben pattannak ki... A PEVOLCA tegnap után ma is ülésezett és megerősítette, hogy mivel deformáció, azaz felszínemelkedés nem tapasztalható az adataik alapján, ezért nem foglalkoznak közeli vulkánkitörés lehetőségével. Továbbra is úgy gondolják, hogy a rengések a vulkáni működés tektonikus visszacsatolási folyamata lehet. Most He-mérésekkel igyekeznek többet megtudni arról, hogy mi zajlik a mélyben (a He izotóparány jelezheti magma jelenlétét a mélyben). La Restingától délre tovább zajlik azonban a víz alatti vulkáni működés, amit a szakadatlanul, kisebb-nagyobb intenzitással folyó földremegések jeleznek. A Ramón Margalef óceánkutató hajó vizsgálati eredményeiről továbbra sincs semmi hír, akárcsak arról, hogy a ROV végzett-e bármilyen használható mérést... Azonban a La Provincia hírportálján újabb terepmodell ábrák jelentek meg (csupán illusztrációként), ami már egy kissé "megtépázott" vulkáni felépítményt mutat.
Hopps.., na közben még egy hír becsúszott: A Diario El Hierro friss híre arról számolt be (meglehetősen szűk szavúan), hogy La Restingától délre ismét vulkáni törmelékek jelentek meg a tenger felszínén, azaz erősebb a víz alatti vulkáni működés!
Ha már Columbo hadnagyt idéztük... és van még egy dolog: A Katla is dobott egy hármast... A Goðabunga alatt pattant ki egy 3,3 M földrengés 1,6 km mélységből.
...és még valami magyar idő szerint fél 12-kor: megérkezett a 3.9 M rengés is El Hierro-ra! Nem irigylem Frontera lakóit, minden együttérzésem velük! Folyamatosan reng a föld alattuk és nem tudni mi lesz még ennek a kimenetele!

Eredeti bejegyzés:

Erősödnek a földrengések El Hierro térségében! Az IGN nyilvános adatai szerint az előző napokban napi több mint félszáz rengés pattant ki, amelyek között egyre több a 3-as magnitúdónál erősebb. Figyelem: az IGN nem regisztrálja az 1,5 magnitúdónál kisebb rengéseket, azaz a rengések száma becsapó lehet, ezek mind az ennél az értéknél nagyobb rengéseket jelentik!

Az IGN által nyilvánosságra hozott rengések számának alakulása El Hierro térségében és a mai napi szeizmogram: ezen jól kivehetők a földremegések közötti nagyobb földlökések. Forrás: IGN

A mai napon már öt 3-as magnitúdónál erősebb rengés volt, köztük kettő 3,9 értékű. Ez azt jelenti, hogy ha ez így folytatódik tovább, akkor a következő napokban könnyen lehetnek akár 4-es magnitúdójú rengések is! A földremegések intenzitása erősen fluktuál, e sorok írása idejében éppen nő.
Az epicentrumok továbbra is az El Golfo öbölben vannak, a hipocentrumok pedig két mélységben koncentrálódnak: 15-17 km és 20-23 km. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi még a földköpenyben van, az előbbi viszont éppen a földkéreg-földköpeny határ alatt húzódik. Nincs kétségem, hogy mindez bazaltos kőzetolvadék felhalmozódására utal, bár többen felvetik azt is, hogy ezek a rengések a sziget alatti kőzetszerkezeti átrendeződésből eredhet, azaz nem vulkáni eredetűek. Hmmm, erre választ a jelen adatok birtokában NEM lehet adni! Már sokat bosszankodtam e blog hasábjain is az ellentmondó és hiányos adatok miatt (persze nem én vagyok döntési helyzetben, az a fontos, hogy azok megkapják a pontos adatokat, akik helyzetben vannak!), most ami nagyon hiányzik a felszínváltozás adatainak ismerete. Egyes hírek szerint a sziget északi része emelkedésben van, azonban ezt az IGN által bemutatott diagramok nem támasztják alá... Pedig ezek az információk rendkívül fontosak annak eldöntésében, hogy mit csinál a mélyben a magma. A kőzetolvadék felhalmozódása ugyanis felfelé való nyomással jár, azaz ezt a deformáció jelekből látni kellene! Az ellentmondó adatok következtében így minden csak spekuláció!
Egy érdekes hír, hogy Juan Carlos Carracedo tegnap könyvének bemutatóján arról beszélt, hogy a Kanári-szigetek legújabb kitörésének helyszíne nem is El Hierro kellene legyen, hanem La Palma, a Cumbre Vieja vonulata! Carracedo mindezt arra alapozza, hogy az elmúlt 2000 évben a térség legaktívabb vulkáni területe La Palma volt (több mint 20 kitörés ezen időszak alatt, míg El Hierro esetében a legjobb esetben is csak egy, leszámítva a mostanit). La Palmán az utolsó kitörés pontosan 40 éve volt, így a térség nagy ismerője szerint a következő évtizedekben minden bizonnyal látnunk kell egy újat!
De most az a fő kérdés, hogy lesz-e újabb vulkáni kitörés El Hierro szigetén! Amint azt az előbbiekben írtam, a jelen adatok alapján nem lehet biztosan megmondani. Egy azonban biztos, amit fontos tudni. A 15-22 km-es hipocentrumok nem jelentik azt, hogy még messze lehet egy újabb kitörés. A bazaltos magma innen akár 24 óra alatt a felszínre tud törni úgy, hogy közben semmi klasszikus jelet nem ad (pl. folyamatosan sekélyebb rengéseket regisztrálnak). El Hierro szigetén 3 jelentős rift zóna van, azaz szerkezetileg gyenge övezet, ami kedvez a magma gyors feláramlására. Október 10-én a bazaltos kőzetolvadék már megtalált egy ilyen zónát és ennek lehet jó esélye északon is. Érdemes tehát továbbra is figyelni mit mutatnak a jelek (amik rendelkezésre állnak)!
Hopps, éppen most jött egy hír! Nos, a polgári védelem és a PEVOLCA ma délutáni helyzetértékelése szerint a földrengések erősödése - Juan Manuel Santana szavai szerint - nem jelent különösebb veszélyt a lakosságra. Véleményük szerint a földrengések tektonikai eredetűek, amelyek a sziget déli részén zajló vulkáni működés utáni mélyszerkezeti átrendeződésből ered. A bizottság mindezt arra alapozza, hogy nincsenek más, magma felnyomulásra utaló jelek, mint például felszínemelkedés. Ehhez hozzáfűzni valóm csupán annyi: (1) remélem Santana úr nem kerül majd hasonló helyzetbe, mint az olasz szeizmológusok! Én azért óvatosabban fogalmaznék napi öt 3-as magnitúdónál erősebb rengés után... Szerintem a készültség fontos! (2) remélhetőleg a bizottság szakemberei kezében valóban a teljes és valódi adatsor van, azaz ők tényleg tudják a deformáció adatokat... (érdekes módon, ugyanezen a portálon jelent meg korábban egy ezzel ellentétes hír a Cadizi egyetem szakembereire való hivatkozással...)
Végül, mi történt eddig? A Tűzhányó blog folyamatosan beszámolt a hírekről, a jövő héten október 23-i zárással pedig az Élet és Tudományban is olvasható lesz az események összefoglalója! Keresse a következő számot az újságos standokon!

Izlandi útibeszámoló

2011-10-29T16:33:00.007+02:00

El Hierro mellett természetesen továbbra is figyelünk az izlandi tűzhányókra: a Hekla és a Katla elvileg bármikor kitörhet úgy, hogy nem ad sok előjelet, legfeljebb annyit, mint a Grimsvötn idén tavasszal. A Katla már nyár óta nyugtalan, időszakonként kisebb-nagyobb földrengésrajok pattannak ki alóla, nyáron egy kisebb kitörése is volt. Az elmúlt napokban egy újabb rengésrajt lehetett megfigyelni a vulkánon:

Földrengésraj a Katlán, köztük két 3-as magnitúdónál nagyobb rengéssel! Forrás: IMO

Nemsokára (napok, hetek, hónapok múlva...) valószínűleg a hírek élére törhet a Katla, aminek 1918-ban volt utolsó nagy kitörése és a hosszú csendes időszak vészjósló... a következő vélhetően heves robbanásos kitörés lehet, akár VEI=5 nagyságú.

A következőkben egy kedves olvasónk osztja meg friss élményeit. Dr. Várhelyi Levente nemrég Izlandon járt és erről az útról ad rövid, képes összefoglalást kifejezetten a Tűzhányó blog olvasói számára. Köszönjük!

Vihar utáni és előtti csend

Izlandot már a honfoglaló norvég vikingek is a titkok és talányok földjének tartották. Ez nemcsak a hiedelmek szerint itt tanyázó trollok, elfek és egyéb misztikus lények vonatkozásában van így, hanem földtani értelemben is sok jelenség ad okot a találgatásra.
A múlt héten nyílt lehetőség arra, hogy bejárjuk az egyik legutóbbi és a talán soron következő kitörés színhelyét, az Eyjafjall és a Katla vulkánok vidékét. Előbbi tavalyi kitörése során két alkalommal is szerencsém volt jelen lenni, így alkalmam nyílt összehasonlítani a kitörés előtti, közbeni és után állapotokat.
Elsőként az Eyjafjallajökull lehetőség szerinti megközelítése volt a célunk. Eredetileg Þórsmörk felől szerettünk volna a Fimmvörðuháls vidékére felkapaszkodni, de a Markarfljót és a Krossá folyók igen magas vízállása miatt be sem jutottunk a menedékházig. A gleccserre így északnyugat felől a Skerin útvonal mentén jutottunk fel. A tetőkráter régiójához a Goðasteinnt elhagyva vezet az út de itt már nem lehetett továbbjutni. A gleccserjég felülete az olvadást követő ismételt ráfagyás miatt járhatatlannak bizonyult, így nem sokkal a tető alatt, még a közeledő napnyugta előtt vissza kellett fordulni. A hegyen minden csendes, csak a helyenként látható frissen hullott vulkáni hamu utal a másfél évvel ezelőtti kitörésre. A hamu termékenyítő hatásának köszönhetően az alacsonyabban fekvő területeken az éjszakai fagyok ellenére még mindig dús növényzet zöldell. Odafentről azonban kitűnő kilátás nyílt a Tindafjallajökull és Torfajökull vulkánokra valamint a Heklára, amely épp téli álmát alussza. Ahogyan azonban a tűzhányó szokásait ismerjük, gyanítható, hogy 2000 után ismét hamarosan ébredezni kezd.

Az Eyjafjallajökull és a Hekla 2011 október elején. Fotók: Várhelyi Levente

Utunk következő állomása egy napnyi esőszünet után maga Katla volt, melyről izgalmas hírek érkeznek mostanság: erősödő szeizmikus aktivitás hónapok óta. Sőt, júliusban egy kisebb jökulhlaup, azaz gleccseráradás indult a hegy alól, melyet több szakember egy kis erejű gleccser alatti aktivitás következményének tart. Az izgalmak indulásunk előtt egy nappal tovább fokozódtak, hiszen egy nagyobb rengéssorozat indult a vulkáni kaldera mélyén. A Mýrdalssandur síkon kelet-nyugati irányban haladva és a Múlakvísl folyón átkelve vettük az útirányt a Mýrdalsjökull irányába. E folyón várják egy jövőbeni kitörés kapcsán az olvadékvíz nagy részének érkezését. Júliusban is ez történt, a képen láthatók az elsodort régi híd roncsai. Új, végleges hidat nem építettek, mert mindenki biztos abban, hogy a kitörés nem sokáig várat magára. Az emberek országszerte sokat beszélnek róla, a tudósok mérési adatokra, a farmerek évszázados tapasztalataikra alapozzák jóslataikat. Mindenki nagyon komolyan veszi a fenyegetést, tudván, hogy a tavalyi kitörés csak lágy fuvallat lehet egy esetleges Katla-kitöréshez képest (a Boszorkány legutóbb 1918-ban hallatott magáról). Modelleket és forgatókönyveket dolgoztak ki a kitörés következményeinek mérséklésére és rendszeres polgári védelmi gyakorlatokat tartanak a potenciálisan veszélyeztetett településeken. Meghatározták a lehetséges jökulhlaup útvonalakat és az útba eső farmokat figyelmeztették a veszélyre. Az izlandiak figyelmét persze nem kell külön felhívni egy esetleges kitörés veszélyeire, hiszen ők 1300 éve a vulkánok közelében élnek. Otthon mindenki a keze ügyében tart egy gondosan összekészített hátizsákot, amelyben a legszükségesebb holmikat viszi magával egy esetleges katasztrófahelyzetben.

A Katla és a Múlakvísl folyón nyáron elsodort híd 2011 október elején. Fotók: Várhelyi Levente

A Mýrdalsjökull többek között dél felől a Höfðabrekka felé vezető úton közelíthető meg. Kerlingardalsheiði vidékét elhagyva Hvolhöfuð mellett található az ösvény, amely a Barð hegyre (463 m) vezet, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Katla vulkánnra, kelet felé pedig a Laki-hasadék irányába. Ottjártunkkor minden csendes volt, csak a szél sivítását lehetet hallani a hegy felől...
A szeizmográfok érkékelőit azonban nemcsak a Katla tartja mozgásban. A Reykjanes-félsziget tövében, az 1. Számú főút oldalában Hveragerði geotermális mezői alatt reng a föld folyamatosan, immár hetek óta. Önmagában nem túl izgalmas hír ez egy szeizmikusan mindig is aktív területen, de a rengések gyakorisága és erőssége egyaránt emelkedő tendenciát mutat. Nem tudni, hogy ezzel összefügg-e, hogy egy hónapja egy több, mint egy méter széles hasadék nyílt meg a közeli Þingvellirben, az izlandiak történelmi helyén, ott, ahol az ösvény indul a Törvényszikla, a Lögberg felé. A balesetveszély miatt a völgy egy része még mindig le is van zárva a látogatók elől.
A másik érdekes esemény a Reykjanes-félszigeten, hogy Krýsuvík geotermális mezején is egyre forróbb a talaj az ember lába alatt. Az ezév májusában tapasztaltakkal összehasonlítva látható, hogy a felszíni vizek csaknem mindegyike állandó forrásban van és a kigőzölgések intenzitása is jóval erősebb. A hegy oldalában pedig egy teljesen új kürtő nyílt, melyen át a gőzoszlop több, mint 100 m magasra tör.
Odalent, a föld alatt tehát minden mozgásban van, a csúcsokon azonban már/egyelőre vihar utáni és előtti csend honol.

El Hierro: pro és kontra

2011-10-27T16:03:00.026+02:00

Frissítés: Szabolcs 2011. 11. 10. 17:07
A napokban kiderült, hogy az Earthquake-report által hivatkozott Raymond Matabosh nincs a helyszínen, így minden rá hivatkozott hír csak kitaláció... A blogból mégsem töröljük ezeket a megjegyzéseket, mert azt nem tartom szerencsésnek, hogy utólag másítjuk meg a leírtakat. Ez is az élet része sajnos és tudnunk kell róla... Mi is igyekszünk ebből tanulni és a hírek forrását jobban szűrni (már amennyire lehet). Fontos elvnek tartom, hogy továbbra is hivatkozással közöljük azokat a híreket, amelyeket valahonnan átveszünk és ettől igyekszünk elválasztani saját véleményeinket.

Frissítés: Szabolcs 2011. 10. 29. 17:07
...és akkor itt is látható most már a 3D terepmodell video:

3D terepmodell az El Hierro szigetétől délre azonosított új tűzhányóról. Forrás: Instituto Español de Oceanografía, cienciagob a YouTube-on

Frissítés: Balázs 2011. 10. 28. 12:49
Úgy tűnik Szabolcs szavai valahogy eljutottak az El Hierro kitörést vizsgáló kutatók fülébe. Ma ugyanis a Spanyol Tudomány és Innováció Minisztérium honlapján újabb képeket és egy videót adtak közre a Ramon Margalef kutatóhajó tengerfenék-domborzati vizsgálatának eredményeiről. Ráadásul egy 1998-as képet is közöltek a területről, így arra is lehetőség nyílik, hogy megfigyeljük milyen változásokat okozott a tengeraljzat morfológiájában a jelen kitörés (forrás). A képek közepén látható, hogy az 1998-as térképezéskor kimutatott tenger alatti völgyben (Valle Submarino) alakult ki az új vulkáni kúp (Nuevo Volcán), a kitörés során lávaöntés is zajlott, amit a vulkáni kúp lábánál lévő lávanyelv (Lengua de lava) jelez.

1998

2011

Digitális terepmodellek perspektivikus nézetben El Hierro sziget déli oldalának tengeralatti domborzatáról. Forrás: Tudomány és Innováció Minisztériuma (Spanyolország).

Megjegyzés Szabolcs, 13:49

Na nem, nem gondolom, hogy ilyen hatásom lenne... Egyébként az idézett cikk a Spanyol Tudományos és Innovációs Minisztérium honlapján megjelent közleményen alapul, ahol egy 3D terepmodell felvétel (balra az első gomb) is látszik az új tűzhányóról. Még azért jó lenne legalább 2 adat, hogy minden kétség eloszoljon: (1) a pontos hely, földrajzi koordinátákkal, vízmélység; (2) valós felvétel, esetleg film.
Emellett, jó lenne tudni azt is, hogy vajon csak egy kitörési központ volt vagy több is (amiről szóltak a hírek)? Az új vulkán alakja persze izgalmas és érdekes, ami bőven adhat gondolkodni valót a vulkanológusoknak: Például: hogyan alakult ki a széles és nagyon mély kráter? Egy ilyen mély kráter lávafolyással bajosan keletkezik, ehhez heves robbanásos kitörés kell...

Bejegyzés: Szabolcs

Nem könnyű terület a tudomány! Bár sokan azt gondolják, hogy egyszerű a munka, mert a megfigyelések egyértelmű következtetésekhez vezetnek és a szakemberek azért vannak, hogy ezt megtegyék és a következtetésekről, mint kész tényekről adjanak számot. A helyzet azonban az, hogy bár a megfigyelések és adatok sok esetben széles körben elfogadottak, mégis nagyon különböző értelmezésekhez, modellekhez vezetnek. Ez így van rendjén, a szakemberek különböző véleményei nem jelentik azt, hogy nem értenek hozzá, hanem csupán azt, hogy egy adott jelet, adatot másképpen értelmeznek (van akinek például a presszó kávé egy ihatatlan lötty, másnak pedig egy kihagyhatatlan élmény). Amennyiben ezeknek megvan a logikai felépítése, addig rendjén van, a tudományos vita nélkülözhetetlen a jobb megismeréshez vezető úton. Kellenek tehát jó adatok és ezekre épülhetnek következtetések. A helyzet akkor válik élessé, ha a következtetéseknek társadalmi hatásai is vannak, például kitelepítés, időben jövő vagy rossz riasztás stb.
Az El Hierro szigete körül zajló események sok-sok vitára adtak már eddig is okot, amelykről részben mi is beszámoltunk: "Itt a vulkán, hol a vulkán?" - lehetne ez is a mottója ennek a történetnek. Pro és kontra érkeznek a hírek, hogy pl. a tenger felszínére érkező kőzetdarabok vajon az új vulkáni működésből származnak vagy régebbi kőzetdarabok, zajlik-e vulkánkitörés vagy nem? Ez mindaddig tűnhet egy pusztán szakmai kérdésnek, amíg ennek nincs súlyos következményei pl. La Restinga lakóira.
Néhány napja arról adtunk hírt, hogy végre megvan a vulkán! Ennek a hírnek mindenki nagyon örült, mert úgy tűnt, hogy akkor végre valami tisztázódott, egy kérdés végére pont került. Persze, szokásomhoz híven azért egy kicsit berzenkedtem, hogy rendben, de miért nem látunk képeket, videót a vulkánkitörésről? Balázzsal részletekbe menve gondolkodtunk azon, hogy vajon a közölt kép (ne feledkezzünk meg arról, hogy ez nem fénykép, ez egy mérési adatokból összeállított modellkép!!!) valóban egy új vulkánt jelent? Nem lehet, hogy ez már ott volt előtte is? És akkor tessék: az Eartquake-report portál, amelynek munkatársai az elejétől kezdve követik az El Hierro eseményeket és helyi informátorokra is támaszkodnak, ma délután egy hosszú ideje a Kanári-szigeteken dolgozó, részben Tazieff nyomdokain haladó amatőr vulkánfigyelő megjegyzését adta közre. Raymond Matabosh szintén követi az eseményeket és megfigyeléseit a C4N portálon adja folyamatosan közre. Matabosh azt állítja, hogy a Ramon Margalef nem egy új vulkánt körvonalazott, hanem egy idősebb víz alatti vulkáni hegyet mutatott be. Íme, egy bejegyzésének ábrája, ami szeptember 29-én írt, azaz jóval a vulkáni működés előtt:

Forrás: Raymond Matabosh

Az ábrán két vízalatti vulkán is jelölve van, azon a területen, ahol a mostani kitörés is zajlik...

Adatok és értelmezés! Az utóbbi vitája csak azon alapulhat, hogy vannak megbízható adatok - ami most nincs, mert: (1) nem tudjuk a Ramon Margalef által azonosított vulkáni hegy földrajzi koordinátáit; (2) nem tudjuk, hogy milyen a kitörés előtti víz alatti topográfia, ott hol voltak víz alatti vulkáni hegyek; (3) nincs fényképfelvétel a kitörésről; (4) nincs (?) mintavétel az "új" vulkánról (azt már nem is tudom hovatenni, hogy a kutatóhajó, most miért az El Golfo vizein dolgozik...)

Sok-sok megválaszolatlan kérdés, ami alapján már az egyik kedves olvasónk megjegyezte, hogy valami határnak lennie kell a vitában, meddig mehetünk mi is el? Valóban, sokat gondolkodtam, hogy ezeket az információkat megjelenítsem-e, jó-e az ha egy zavaros kép kerül az olvasók elé, jó-e ez a tudománynak, jó-e a vulkanológiának? Azonban, úgy gondolom, hogy a tisztánlátáshoz szükséges! Talán kitűnik az, hogy mi a tudományos gondolkodás alapja és mennyire nehéz az, ha kivagyunk szolgáltatva a médián keresztül jövő információknak és az alapján igyekszünk döntéseket hozni. Tudósként ezért keressük mindig a következtetés mögött álló adatokat. Remélem az előbbiek miatt senkinek nem megy el a kedve tovább követni az eseményeket, nem veszik el a hitele a tudománynak, a vulkanológiának, remélem inkább a kritikus gondolkodásra mutat rá. Bár, biztos vitára is serkent az írás, majd meglátjuk...

Adatok... ha már a pro és kontra kérdés körül járunk, nem maradhat el egy másik felmerülő vitás értelmezés: mit jelentenek az elmúlt napok földrengései? Itt az adatok nagyjából világosak, az IGN folyamatosan közli a részletes és a szűrt rengésadatokat is. Kérdés ezek mit jelentenek - és persze ennek mi a következménye? Juan Carlos Carracedo, a térség geológiájának, véleményem szerint, egyik legavatottabb ismerője az ABC.es-nek nyilatkozva azt fejtette ki, hogy ezek a rengések nem egy újabb vulkáni kitörés előhírnökei (bár teljesen nem lehet kizárni), hanem inkább a földkéregben zajló, a korábbi magmás tevékenység utáni átrendeződés eredménye lehet. Azt gondolom, hogy megfontolandó vélemény, egy lehetőség ez is, azonban kérdés, hogy akkor a rengések, miért a földköpenyben indultak, miért tapasztaljuk, hogy lassan felfelé mozognak a hipocentrumok és legfőképpen, miért egy teljesen új területen jelentkeznek? Úgy gondolom, tehát, hogy legalább annyi esélye van (és én inkább emellett vagyok), hogy a rengéseket újabb magmaadag felnyomulása okozhatja. A lényeges ebben az, hogy mi a következtetés a lakosság számára? Véleményem szerint ez egyértelmű: tájékoztatás, felkészülés arra, hogy az események kimenetelében egyelőre benne lehet egy újabb vulkáni kitörés is és addig, aminek erre csak egy kis esély is van, addig nem lehet hátradőlni a fotelben.

El Hierro frissítés: Megtalálták az új tűzhányót

2011-10-25T18:12:00.008+02:00

Frissítés (Szabolcs, 2011.10.26, 10:40)

Az egyik vulkán tehát megvan, de lesz-e újabb? És ha lesz, akkor mennyi esély van arra, hogy a szárazföldön fogja, hasonló színpompás lávaszökőkút előadással ünnepelni a La Palma szigetén pontosan ma 40 éve elkezdődött Teneguia kitörést? Egyelőre a következő megfigyeléseket lehet tenni: (1) az elmúlt napok földrengéseinek száma bár nem kimagaslóan nagy (25-64) többségük viszonylag erős (M>2, sőt nemrég volt egy 3,1 magnitúdójú rengés is!); (2) úgy látom, hogy ha csak egy kicsit is, de mintha egyre inkább sekélyebb mélységből pattannának ki a rengések - 17-22 km a korábbi 22-25 km helyett. (3) a rengések epicentruma jellemzően a sziget északi öblében, az El Golfo öbölben van.
Az El Golfo a sziget legfiatalabb sebhelye, valamikor 20-30 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor 150-180 köbkilométer térfogatú kőzetanyag zúdult a tengerbe, ez mintegy 60-szorosa annak, ami a Mt. St. Helens 1980. május 8-i kitörése során lezúdult a vulkánról! A hatalmas lejtőcsuszamlásnak további lényeges következményei is lehetnek. A szigetről óriási tömegű anyag vált le, és ezzel csökkent a mélyben lévő kőzetekre ható nyomás. Manconi és munkatársainak Geology c. folyóiratban publikált modellszámításai szerint az El Golfo lejtőcsuszamlása után a földköpenyben, azaz körülbelül 20-30 kilométer mélységben több mint 1 megapascal mértékben csökkent a nyomás, ami a légköri nyomás tízszerese. Ez a nyomásváltozás jelentős mértékben hatást gyakorolt a sziget alatti magmás rendszerre. A földkéregben lévő kőzetolvadékok könnyebben a felszínre juthattak, másrészt elősegítette a földköpeny kőzetének olvadását is. Az El Golfo lejtőcsuszamlás óta sokkal inkább a földkéregben kevesebb ideig megakadó bazaltos magmák törtek a felszínre, vagyis gyorsabban, mint korábban. Az alábbi ábrán az látható, hogy az El Golfo lejtőcsuszamlás után (Post-EGL) a kitörési központok nagy része a karéjos sziklafalak által körülvett visszamaradt sebhely területére koncentrálódnak. Azaz, egyáltalán nem lenne meglepő, mi több váratlan, ha egy újabb vulkáni epizód itt játszódna le!...

Vulkáni kitörési központok elhelyezkedése El Hierro szigetén A fekete és fehér körök jelzik az El Golfo lejtőcsuszamlás után keletkezett vulkáni központokat. Forrás: Manconi és munkatársainak tanulmánya a geology c. folyóiratban

Végül, a Teneguia kitörésének 40. évfordulójára álljon itt néhány egykori kép:

Teneguia kitörés 1971 október 26 - november 18. Forrás: El Blog de Forestman

A Teneguia vulkáni kúp mostani képe. Forrás: niels.breve Flickr

Eredeti bejegyzés (Balázs)

A Tudományért és Innovációért Felelős Minisztérium (ti. arrafelé ilyen is van) közzétette az első eredményeket (spanyol nyelvű jelentés) a Ramón Margalef kutatóhajó vizsgálataiból. A Juan Acosta és Francisco Sanchez által vezetett kutatócsoport megtalálta a kitörés helyszínét, továbbá kimutatta, hogy jelenleg is intenzív gáz- és fluidum-emisszió zajlik a területen. A tengerfenék domborzatának vizsgálata alapján a kitörés során egy 100 m magas, az alapjánál 700 m átmérőjű lapos vulkáni kúp képződött, amelynek krátere 120 m széles. Az újonnan képződött vulkán alapja 300 méteres vízmélységben húzódik.

Bal oldalon: Tengerfenék domborzatot ábrázoló térkép. Jobb oldalon: A magas frekvencián végzett visszhangszondázás eredményeképpen kirajzolódik a tengerfenék és a jelenleg is zajló erőteljes gáz- és fluidum-emisszió. Eredeti képek: itt.

Az Etna meglepetésszerű 17. paroxizmusa

2011-10-25T12:50:00.020+02:00

Iker lávaszökőkút az Etnán. A 17. paroximális kitörési esemény (2011. 10. 23.). Fotó: Rocco Parisi

A szicíliai Etna október 8-i kitörése (16. paroxizmus) után az Új Délkeleti Kráter elcsendesült (ahogy azt már a korábbi paroximális kitörések után megszokhattuk). 10 nappal később (az előző két hónapban kb. ennyi idő telt el két paroxizmus között) már mindenki izgatottan várta az újabb kitörést, ám a tűzhányó továbbra sem mozdult meg. Már az Etnán dolgozó vulkanológus szakemberek is azt latolgatták, hogy talán véget ért a tűzhányón ezeknek a szemet gyönyörködtető kitöréseknek a sorozata. További 5 nap telt el, és még mindig semmi...Boris Behncke vulkanológus szerint október 23-án egész nap nem adta jelét a vulkán, hogy egy újabb paroximális kitörés közeledik. Aztán este (17:13 GMT, ottani helyi idő szerint 19:13-kor) hirtelen gyenge robbanásos kitörések kezdődtek, majd kb. 20 perccel később izzást és hőmérsékleti anomáliát vettek észre a tűzhányó csúcsrégiójára kihelyezett különböző kamerákon - olvasható a Cataniai Obszervatórium honlapján közzétett részletes jelentésben. Továbbá, megnövekedett a vulkáni tremor amplitúdója is, illetve a tremor forrása az Új Délkeleti Kráter irányába mozgott, és egyre sekélyebb mélységbe került. 17:40-től (GMT) a robbanásos kitörések intenzitása gyorsan nőtt, és nem sokkal később az Új Délkeleti Krátert teljesen kitöltötte a láva, mely a keleti kráterperemen túlcsordulva egy lávafolyást hozott létre, ami lassan terjedt a Valle del Bove völgy irányába. Az egyre intenzívebb stromboli-típusú robbanásokat folyamatos lávaszökőkút-kitörés váltotta fel (a lávaszökőkutak pár tíz méter magasra csaptak fel a kráterperem fölé). Ezután egy kürtő nyílt fel az Új Délkeleti Kráter kúpjának délkeleti oldalában, melyből egy másik lávaszökőkút tört fel, ennek következtében jelentősen megnőtt a láva effúziós ráta. Kb. fél órával később a lávaszökőkutak jóval magasabbra emelkedtek, már 300 m-es magasságot értek el a kráter felett. Ezután egy újabb kürtő lépett működésbe az Új Délkeleti Kráteren belül, a robbanásos kitörések során kirepített tefra nagy része a kúp keleti lejtőjén halmozódott fel. Kb. egy óra múlva jelentősen csökkent a vulkáni működés intenzitása, a lávaszökőkutak helyett már csak stromboli-típusú robbanások történtek, majd 21:15-re (GMT) teljesen elcsendesedett a tűzhányó. A lávafolyás viszont még majdnem másfél órán keresztül ömlött a Valle del Bove völgy nyugati oldalán.

Az Etna 2011. október 23-i (idei 17.) paroximális kitörése. A videót készítette Marco Restivo

A krátertől keletre-délkeletre található településeken (Zafferana Etnea, Santa Venerina, Dagala del Re, Milo, Giarre, Riposto) jelentős volt a hamu- és lapillihullás (lapilli=2-64 mm nagyságú piroklaszt, amit a tűzhányók robbanásos vulkáni kitörések során repítenek a levegőbe), melyet sok, esernyővel felszerelkezett lakos is figyelemmel kísért. A mostani paroxizmus több szempontból is eltért az eddigiektől: a vulkáni működés "bevezetése" jóval rövidebb volt, a lávaszökőkút-kitörések több mint 90 percig tartottak, melyeket követően lassan, fokozatosan gyengült a vulkáni működés, ellentétben az eddigi paroximális eseményekkel, melyek nem ilyen hirtelen vették kezdetüket, rövidebb ideig tartottak, és inkább hirtelen fejeződtek be.
Tehát 15 nap nyugalom után végre bekövetkezett az Etna várva várt 17. paroxizmusa, úgy tűnik, hogy a paroximális kitörések ritmusa megváltozik (lehet, hogy mostantól ritkábbak lesznek az ilyen események), amire korábban már többször is volt példa (a kitörések közötti időintervallum hol hosszabb, hol rövidebb lett).

További sok kép és videó tekinthető meg a kitörésről!

Etna paroximális kitörés: idén a 17-dik!

2011-10-23T21:14:00.010+02:00

Miközben El Hierro térségében egyre gyakrabban pattannak ki földrengések, az Etna ismét elbűvöli a vulkánok szerelmeseit: MOST zajlik az idei 17-dik paroximális kitörés, érdemes a webkamerákat figyelni és követni élőben az eseményeket:

Etna: lávaszökőkút, idén 17-szer. Forrás: Radio Studio 7 webkamera

...és remek hőkamera felvételek a lávaszökőkútról:

A lávaszökút kitörések hőkamera képeken. Forrás: INGV Catania hőkamera

...és a kanyargó lávafolyás az Új Délkeleti krátertől:

kanyargó lávafolyás az Új Délkeleti kráterből. Forrás: Radio Studio 7 webkamera

Jó szórakozást!

West Mata: fantasztikus felvételek, fantasztikus megfigyelések!

2011-10-20T12:03:00.004+02:00

Pontosan tegnap mutattunk be a Szamoa-szigetek közelében található West Mata vízalatti vulkán kitöréséről felvételeket. Nem telt el 24 óra, és most még többet tudunk már erről a különleges vulkáni működésről! Joseph A. Resing és munkatársainak most jelent meg tanulmánya a rangos Nature Geoscience folyóiratban, amelyben fantasztikus új tudományos eredményeket tesznek közre.
A ritka megfigyelés lényege, hogy nem mást látunk, mint egy szubdukciós (kőzetlemez-alábukás) zónában hogy születik meg egy esetleges későbbi vulkáni sziget alapja, hogyan indul meg a szubdukcióhoz kapcsolódó vulkáni működés! A West Mata vulkán a Lau-medence északkeleti részén található, a Tonga szubdukciós ív északi végén, kb. 200 km-re délnyugatra Szamoa szigetétől:

A West Mata víz alatti vulkán elhelyezkedése. Forrás: Wikipedia

A tűzhányót 2008 novemberében fedezte fel az NSF-NOAA (NSF=National Science Foundation, NOAA=National Oceanic and Atmospheric Administration) expedíciója. 2009-ben újra ellátogatott a kutatócsapat a helyszínre, ahol ritka pillanatokat örökítettek meg: robbanásos vulkáni működést mintegy 1200 méter mélyen! Ilyet még senki nem látott, nem gondolta senki, hogy végbemehet! Ilyen mélységben már akkora a víznyomás, hogy a felszínre kerülő magma nem tud szétrobbanni, hanem ehelyett párnaláva formájában kerül a felszínre. Ennek a különleges eseménynek az oka, a kutatócsapat mostani tanulmányában is megjelent értelmezés szerint az lehet, hogy az alábukó Pacifikus-kőzetlemezből sekély mélységben nagy mennyiségű víz, szén-dioxid és kén-dioxid szabadult fel, és a kialakuló magma ennek következtében illókban jelentős mértékben feldúsult. A felszín közelébe érkező, gázokban gazdag kőzetolvadék belső nyomása így olyan hihetetlen nagy lehetett, hogy ez a víznyomást is legyőzte, és szétrobbantotta a kőzetolvadékot. Hogyan? Nézzük és csodáljuk a vulkáni működés víz alatti erejét az alábbi filmfelvételen:

Robbanásos vulkáni kitörés 1200 méter víz alatti mélységben: lávabuborékok keletkezése és szétpattanása. Forrás: NFS és NOAA

A kitörés során mintegy fél-másfél méter átmérőjű "lávabuborékok" robbantak ki a Hadesnek keresztelt kürtőből, aztán lávacafatok darabjaira hullottak.
A vulkáni működés különlegessége mellett a másik izgalmas felfedezés magának a vulkáni kőzetnek az összetétele volt. A kőzet úgynevezett boninit, egy nagy szilícium-dioxid (57-60t% SiO2) tartalmú, de ugyanakkor nagy MgO-tartalmú (8-15t%) ritka vulkáni kőzet, amelynek képződését még sehol nem figyelték meg. Honnan ez a furcsa kémiai összetétel (az SiO2-tartalom andezit jellegű, ugyanakkor a magas MgO-tartalom a bazaltokra jellemző)? Ez a magma keletkezésének körülményeire vezethető vissza. A boninites magma olyan földköpeny anyag részleges (igen nagy mértékű) megolvadása során alakul ki, ami normál esetben nem olvadna meg, mert már több alkalommal átesett olvadáson, és a magmaképződésben szerepet játszó komponensek már távoztak belőle. Ezt a kőzetet harzburgitnak nevezzük. A harzburgit jóval nagyobb hőmérsékleten olvad meg, mint a földköpeny uralkodó kőzete, a lherzolit. Olyan hőmérsékleten, ami nem jellemzi a földköpenyt. De segít a víz! A szubdukciós övezetek bizonyos területein (általában ott, ahol megkezdődik az alábukás folyamata) az alábukó kőzetlemezből nagyon nagy mennyiségben szabadulnak fel az óceáni kőzetburokban csapdázódott illók, mint például a víz, szén-dioxid és kén-dioxid. Ezek az anyagok átjárva a harzburgit kőzetet csökkentik annak olvadáspontját, és ezzel alkalmassá teszik, hogy magma képződhessen. Ez történik itt a Lau-medence területén is. A Tonga-ív északi vége egy jelentős kanyarulatot ír le, ami törést idéz elő az alábukó, fiatal és ezért viszonylag magas hőmérsékletű és illókban gazdag kőzetlemezben. Ez pedig kedvező helyzetet teremt boninites magma kialakulására!
Fantasztikus új tudományos megfigyelések, remek eredmények!

El Hierro: elképesztő hírek

2011-10-19T14:32:00.014+02:00

Frissítés: Balázs 2011. 10. 19. 21:50

Az AVCAN közzétett néhány közeli fotó t a tengerfelszínen úszó kőzetdarabokról. Ezek a kőzetek nem hasonlítanak a korábban már említett Serreta kitöréskor megfigyelt lávalufikra, kevésbé hólyagosak és a lávalufi belsejét fehér könnyen széteső anyag tölti. ki Az viszont egyértelműen látszik, hogy a kőzetek fekete kérgét hirtelen megdermedt hólyagos, bazaltos magma alkotja, míg a belső fehér rész valószínűleg a lávalufiban a kigázosodás során kicsapódott karbonátásványok lehetnek (videó 5:30-6:15 között). A fekete bazaltos kéreg vélhetően a mostani kitörés magmáját képviseli, amit az támaszthat alá, hogy a felszínre bukkanó kőzetekből még jó ideig fehér színű gáz áramlott ki miközben a vízfelszínen lebegtek. Ezek után értetlenül állok a Szabolcs által is hivatkozott La Provoncia cikk előtt, miszerint nem mutattak ki bazaltot a vizsgált mintákban a kutatók.

Minta az EL Hierro kitörés során (október 14-én) a vízfelszínen észlelt kőzetekből. Forrás: AVCAN

Bejegyzés: Szabolcs

A mai nap elképesztő hírek jelentek meg az El Hierro déli partjai előtt zajló vulkáni működésről! Van-e, volt-e vulkáni működés? Van erre bizonyíték? Újra ott vagyunk ahol kb. 1 hete!
A La Provincia ma reggel arról adott hírt, hogy a hétvégén megfigyelt vulkáni kőzetdarabok a tengerfelszínen nem a vulkáni működésből származnak, azaz nem a víz alatti felszínre került magmát képviselik! Az előzetes vizsgálatok alapján a kőzetek nem bazaltok, hanem a tenger alatti felszín idősebb kőzetanyagai, amit a repedésekből kiáramló gázok hajtottak fel. Külső részük valóban fekete, belül azonban fehérek és rendkívül törékenyek. Szakértőkre hivatkozva a lap arról ír, hogy a fekete külső rész hőhatás következtében alakult ki. Íme az AVCAN által közölt képek a kérdéses kőzetekről:

Az El Hierro déli partjai előtt a tengervíz felszínére került kőzetdarabok. Forrás: AVCAN Facebook

A képen látható darabok kinézete valóban a leírtakat tükrözik, azonban számos kérdés merül fel:
1) ha ezek a tenger alatti felszín felszakított kőzetdarabjai, akkor hogyan kerültek a vízfelszínre? Mitől váltak hirtelen könnyebbé a tengervíznél?
2) Miért tört ki belőlük gáz, ahogy azt számos kép mutatta ~~, mint ez a korábban Tomi által betett kép is~~ :

Az El Hierro déli partjai előtt a tengervíz felszínére került kőzetdarabok. Kép IGN

3) Víz alatti körülmények között, hogyan alakulhat ki ilyen "kőzetégési" folyamat?
4) Ki vizsgálta meg ezeket a kőzetdarabokat, mi a fehér és fekete rész pontos kémiai összetétele, milyen a mikroszkópos képük, milyen ásvány van bennük? Hány mintát vettek a tengerből, mindegyik ugyanolyan volt? Ki vette őket? A tudományos adatközléshez ezek elengedhetetlen információ!

Volt-e, van-e vulkáni működés, van-e erre közvetlen megfigyelés, bizonyíték - ismét ezek a kérdések merülnek fel, őrületbe kergetve elsősorban La Restigna lakóit, akik már nagyon vissza szeretnének térni otthonukba!
Többen azt várják, na majd a Ramon Margalef fedélzetén érkező ROV (=Remotely operated underwater vehicle, azaz távirányítású vízalatti jármű) szolgáltat majd biztos adatokat! Ezek a műszerek alkalmasak közvetlen mérések elvégzésére, kamerájukon keresztül filmfelvételeket adnak a mélyben lejátszódó folyamatokról. Az NSF-NOAA által működtetett Jason ROV például így mutatott egy tengeralatti kitörést:

A Jason ROV által felvett víz alatti kitörés 2009-ben (West Mata vulkán, Samoa szigetek). Forrás: NFS és NOAA

Elvileg ezt kellene látnunk El Hierro közelében, DE ITT NINCS ERRŐL KÉP! És valószínűleg nem is lesz! Merthogy, Európa egyik legjobban felszerelt óceánkutató hajója csak tegnap késő este indult el Vigoból, péntek előtt nem ér a helyszínre! Ha pedig odaér, akkor - szintén a La Provincia híre szerint - a fedélzetén lévő Liropus 2000 ROV nem használható a feltételezhető vulkáni központ közelében. Nem bírja a magas hőmérsékletet és a savas vizet!...

Mit lehet ehhez hirtelen hozzátenni? Jelenleg zajlik egy víz alatti esemény (minden bizonnyal vulkánkitörés), a tudomány jelenlegi technikai felszereltsége lehetővé tenné, hogy (1) fontos tudományos adatokat lehessen gyűjteni egy víz alatti kitörés lefolyásáról, körülményeiről; (2) bizonyítani lehessen, hogy mi zajlik a víz alatt és ez alapján meghozni a szükséges intézkedéseket! Nos?...

Továbbra is pöfékel a chilei Puyehue-Cordón Caulle tűzhányó

2011-10-18T13:47:00.017+02:00

Bizonyára sokan emlékeznek a Chilében található Puyehue-Cordón Caulle tűzhányóra, mely 2011. június 4-én lépett működésbe, és a vulkáni hamu számos problémát okozott nemcsak a tűzhányó közvetlen környezetében, de egész Dél-Amerikában, sőt a hamufelhő az egész Földet megkerülte (többször is). Azóta bár kevesebbet hallani a Puyehue-ról, a vulkán továbbra is, immár négy és fél hónapja folyamatosan működik. Most azonban újra a média címlapjaira került, ugyanis vasárnap Argentína, Chile, Uruguay és Paraguay repterein ismét problémákat okozott a vulkáni hamufelhő. Számos belföldi és nemzetközi repülőgépjáratot (melyek többek között az Egyesült Államokba, Peruba, Brazíliába és Mexikóba indultak volna, illetve amelyek Buenos Airesbe és Montevideoba repültek volna) elhalasztottak vagy töröltek.
A SERNAGEOMIN tegnapi jelentése szerint a Puyehue tűzhányón érvényben lévő riasztási fokozat piros (a legmagasabb fokozat). Habár a jelentésben említést tesznek növekvő vulkáni aktivitásról, a kitörés intenzitása az elmúlt hónapokhoz hasonlóan kicsi, melyet mérsékelt hamu- és gőzkibocsátás jellemez (vagyis kevésbé jelentős a tűzhányó által kibocsátott hamu mennyisége). A Chilei Meteorológiai Intézet szerint egy anticiklon okozza a jelentősebb hamuhullást és a légi közlekedési problémákat. A következő településekből jelentettek hamuhullást: Buenos Aires, Cordoba, Mendoza és Montevideo.

Webkamerakép a Puyehue vulkánról itthoni idő szerint 2011. október 18-án 17:05-kor (a kép forrása).

A NASA Earth Observatory honlapján számos nagyszerű műholdfelvétel tekinthető meg a tűzhányóról (június 4. és október 9. között készült képek), melyeken folyamatosan követhető a vulkáni működés intenzitásának változása, a hamufelhő nagysága és elterjedése, a hullott tefra (hamu és horzsakő) által beborított területek, valamint az idén képződött lávafolyás kiterjedése.

Bal oldali kép: 2011. július 31-én készült műholdfelvétel a Puyehue tűzhányóról, melyen a 2 km magas, K-ÉK felé tartó hamufelhő árnyékot vet az aktív kürtőtől ÉNY-NY-DNY-ra található aktív, viszkózus lávafolyásra (a kép forrása); jobb oldali kép: 2011. augusztus 18-i műholdkép, melyen megfigyelhető a 2,5 km-rel a kráter fölé tornyosuló, É-ÉNY felé terjedő hamufelhő, a lávafolyás (déli része már megszilárdult, kihűlt, melyen kis mennyiségű hó is látható), a szürke hamuval borított hó az aktív kürtőtől ÉK-re, valamint egy korábbi, 1960-ban működött kürtő, illetve abból kiömlött lávafolyás (a kép forrása).

2011. október 9-i műholdképek a Puyehue vulkánról. Bal oldali kép: hamis színes műholdfelvétel, melyen a piros színű terület (magas hőmérséklet) a vulkáni kürtőt és az abból kifolyó aktív lávafolyást jelzi; jobb oldali kép: a bal oldali képen téglalappal jelölt rész kinagyítva, melyen megfigyelhető a 4 km-rel a kráter fölé emelkedő, délkelet felé terjedő hamufelhő és az aktív kürtőtől ÉNY-NY-DNY-ra található vastag lávafolyás, mely a június óta tartó vulkáni működés terméke (a képek forrása).

A felső kettő és az alsó kettő műholdfelvételt összehasonlítva jól kivehető, hogy a korábbi képeken még fekete lávafolyást októberben már szürke hamu borítja, illetve az is, hogy a lávafolyás kiterjedése, alakja alig változott július 31. és október 9. között (a jelentések szerint augusztus 19. és október 9. között nem figyeltek meg aktív lávafolyást).

El Hierro: esti gyorshírek

2011-10-17T22:56:00.007+02:00

Frissítés (Szabolcs, 23:50):
Máris jönnek az újabb hírek (köszönjük bejegyzést tevő olvasónknak is!), hogy mintegy 100 méter magas gőzoszlop jelent meg. Azonban még az AVCAN Facebook hírei között is óvatosságra intenek és további információkat várnak!
Szintén új hír, hogy - szerencsére - elhalasztották a döntést, hogy La Restigna lakói visszatérhessenek otthonaikba, mivel erős kénes, záptojás szag terjeng a levegőben. Ez viszont megint csak jelezheti, hogy közeleg a vízfelszín fölé emelkedő kitörés...

Eredeti bejegyzés:

Gyorsan zajlanak az események, ezért néhány gyors információ, értékelés, vélemény... Először is egy roppant érdekes, mi több izgalmas filmfelvétel (köszönjük Nolinak, hogy felhívta a figyelmet rá!):

Így kezdődött a Surtsey kitörése is 1963. novemberében. Forrás: CabildoElHierro - YouTube

Amit látunk a képsorokon, a körkörös buborékosodás egyértelműen annak a jele, hogy a vízalatti vulkáni működés rövidesen felszínre kerülhet! Pontosan így kezdődött az izlandi Surtsey kitörése is: sok haltetem, majd gázbuborékok körkörös megjelenése!!!
Ez teljesen megerősít véleményemben, amit Ramón Casillas barátomnak, tenerifei kollégámnak a mai indulás előtt mondtam: "a jelenlegi állás szerint nagyon valószínűnek tartom, hogy ahogy elmegyek a Kanári-szigetekről, akkor rövidesen megindul a látványos freatomagmás kitörés!" A vulkánremegések (tremorok) továbbra is stabilan folytatódnak, talán kicsit erősödnek is.
Várható események: néhány nap után már látható kitörések is lesznek, olyanok, ami a Salamon-szigeteknél található Kavachi vízalatti kitörése során figyeltek meg, íme:

A Kavachi vízalatti kitörése 2000 májusában. Forrás: Etnatao - YouTube

Mindazonáltal, amit tapasztaltam kint létem alatt az nem túl megnyugtató. Sajnos itt is érvényesül a kiszorítós "tudománypolitika". A helyismerettel rendelkező geológusok nem kapnak szerepet a szakmai vezércsapatban és sajnos nagyon ellentmondásosak a hírek, vélemények, adatok hozzá nagyon ritkán kapcsolódnak. Ezt jól jelzi az, hogy a 150 méteres vízmélység, mint a kitörés helye a legjobb szándékkal is csak hozzávetőleges becslés, pedig nagyon nagy a fontossága. A precíz műszerekkel rendelkező hajó pedig csak a hét vége felé érkezik, lehet, hogy akkor már nem is lesz rá szükség... A helyzet pedig feszült, ki kell mondani, hogy vulkáni krízishelyzet van, ez a helyi média tudósításaiból egyértelműen kitűnik. La Restigna lakóit mégis engedik haza menni, mondván, majd a hidrofon segít és időben lehet tudni azt, ha a kitörés veszélyessé válik. NEM! Meg vagyok róla győződve, hogy maximális elővigyázatra van szükség! Mivel nincsenek pontos adatok, nincsenek megfigyelések arra, hogy mi történik a víz alatt, a felszíni eseményekből és a szeizmikus jelekből lehet ítélni, ez pedig nagy esélyt mutat arra, hogy a kitörés BÁRMIKOR (ez a vulkanológiai előrejelzésben annyit jelent, hogy jó esélye van annak, hogy napokon belül akármikor) a vízfelszín fölé kerülhet. Sokan a Surtsey kitörését említik (erről tudósított, ezt részletezte Évi is bejegyzésében), mint lehetséges esemény, azonban van egy másik forgatókönyv is: egy olyan kitörés, amit az Azori-szigetekbeli Capelinhos produkált 1957-58-ban. Ez annyiban különbözött a klasszikus Surtsey kitöréstől, hogy nem lokális kakastaréj kilövellések és vízgőzzel vegyített hamuoszlop emelkedett fel, hanem a kitörési felhő alján gallérszerűen terjedt oldalirányba a vulkáni hamuanyag (ennek neve alapi torlóár):

A Capelinhos kitörés 1957-ben. Figyeljük meg a kitörési felhő alján gallérszerűen szétterjedő alapi torlóárt. Forrás: Richard V. Fisher

Egy ilyen eseménynek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Azaz, amire szükség lenne - és erre nem láttam, nem hallottam ténykedést: Elkészíteni a vulkáni események lehetséges forgatókönyveit és ennek megfelelően értékelni, hogy azok milyen veszéllyel járnak, mekkora területre terjedhetnek ki és ennek megfelelően veszélyzónákat jelölni ki! Minden, a vulkáni veszélyhelyzethez kapcsolódó utasításnak ezen kell alapulnia. Ehhez persze nem csak elméleti ismeretek kellenek, hanem ADATOK is, közvetlen MEGFIGYELÉSEK! Ennek hiányában pedig maradnak a találgatások, ilyen-olyan vélemények...

El Hierro - geológiai modellek a kitörésről

2011-10-17T14:25:00.009+02:00

Frissítés (Szabolcs, 22:40)
Éppen megérkeztem a Kanári-szigetekről, nem csak fuerteventurai élményekkel, hanem sok hasznos tapasztalattal az El Hierro kitörés kapcsán is (és végre ékezetes billentyűzettel!). Rövidesen adok egy rövid helyzetértékelést, most egyelőre az alábbi modellekről annyit, hogy az első és negyedik ábra magyarázata egy korábbi bejegyzésünkben is szerepelt - érdemes azt is hozzáolvasni. Az Azori-szigetekbeli 1999. januári serretai kitörésről kiváló képes összefoglaló található a Smithsonian Intézet honlapján!

Eredeti bejegyzés (Tomi):

A tenger alatti kitörés El Hierro mellett egyre sekélyebb vízben zajlik. Erre enged következtetni a szeizmikus adatok mellett a tenger elszíneződését követő buborékosodás is. A kitörés kapcsán egyrészt számos 3D-s modell született El Hierro térségéről, földtani szelvények, melyek a vulkánkitörések helye és a földrengések epicentrumai közti távolságot magyarázzák. Emellett korábbi, hasonló kitöréseken alapuló magyarázó ábrákkal is találkozhatunk, melyek segítenek megérteni, mi is történik. Ezek közül mutatunk be négyet.

Első ábránk a földrengések hipocentrumait, a kitörés helyét és a magma vándorlását mutatja be. A modell szerint a magma a földköpeny (Manto) és földkéreg (Corteza Oceánica) határán kezdett felgyülemleni egy magmatározó rendszerben. E rendszer "feltöltődése" okozta a mélyben kipattant földrengéseket, ahogy a magma gyakorlatilag megrepesztette az alsó-kéreg kőzeteit. El Hierro három félszigete által kijelölt három tengely egy-egy rifzóna (hasadékrendszer), melyek mentén feláramlott a magma az eddigi kitöréseknél. Hasonlóképp történt most is. A magmatározóból az olvadék utat talált magának a sziget déli riftzónája alatt, ahol jóval kevesebb ellenállásba ütközött (emiatt kevés rengés pattant ki közepes mélységben, hanem csak nem sokkal a felszín alatt. Végül megindult a tenger alatti kitörés, majd folyamatosan vándorolt északra, mindvégig a riftzónában maradva. Forrás: Laprovincia.es

El Hierro déli félszigete és annak tenger alatti folytatása. Az ábrán jól látható, hogy a kitörések mind a riftzóna tengelyét jelentő vízalatti háton történnek. Kezdetben a szigettől távolabb, egy kilométeres vízmélységben, majd egyre közelebb és sekélyebb vízben. A szigeten lévő kis narancssárga vulkánok a korábbi kitörési központokat jelölik. Forrás Canarias3D.es és GoogleMaps.

A képen már az eddigi utolsó kitörési központot ábrázolták, mely szintén a déli riftzóna tengelyénél jelent meg. Itt a tenger már elég sekély, mindössze 150 m mély a víz. Ez már közel van ahhoz a határhoz, ahol a tenger alatti, párnaláva-kitörés átvált robbanásos, Surtsey-típusúba. Ennek jelei a szabályos időközönként felszínre törő buborékok. Ettől helytől a part felé egyre sekélyebb a tenger, széles sávban a 100 m-t sem éri el, tehát egy kicsivel a szigethez közelebb felnyíló hasadék biztosan gyönyörű robbanásos kitöréssel lepne meg minket. Forrás Canarias3D.es és GoogleMaps.

Bő egy évtizede, 1999-ben az Azori-szigeteken történt kitörés magyarázó ábrája. A Serreta kitörése geológiailag nagyon hasonló környezetben zajlott. A jelenleg El Hierron tapasztalt jelenségek nagyon hasonlóak az azoriakhoz, a fenti ábra segíthet a mostani kitörés és a vele járó események megértésében. Az ábrán jobbra van a mély víz. A legmélyebb vízben felnyílt kürtőből felszínre kerülő magma párnalávákat alkot a nagy víznyomás miatt ("Classic" pillows vent). Kicsit sekélyebb vízben, az ábra közepén a gázgazdag olvadékból létrejött kis lávacafatok (Fluis lava very rich in volatiles) a sok oldott gáz miatt a felszínre tudnak emelkedni, ahol hamarosan szétesnek, gáz távozik el belőlük majd a megszilárdult kőzetdarabok elsüllyednek (Steam and volatiles explosions...sunk). A baloldali már a sekély vízben zajló, robbanásos fázis. Ennek még csak a közelében van a kitörés, tehát még nem szór vulkáni hamut a tenger szintje fölé a tűzhányó, azonban kissé sekélyebben felnyíló kürtő esetén ez történne. Forrás: Gaspar J.L. et al, 2003.

1999 januárjában készített felvétel a Serreta kitörése során a tengeren megjelent bazaltdarabokról. Miután a gázok eltávoztak belőlük, visszasüllyedtek a tengerbe. Pontosan ezt a jelenséget tapasztalták most El Hierron. Forrás: EarthZine

El Hierro: merre tovább?

2011-10-15T19:12:00.014+02:00

Frissítés (Évi 2011.10.16. 22:30)

Ma délelőtt La Restingából nagy buborékokat figyeltek meg a tengervíz felszínén (a korábban említett elszíneződött területeken), melyek kb. 15 percenként jelennek meg:

A vízfelszínen időszakosan megjelenő nagy buborékok egyike. A kép forrása: Laprovincia.

Az eseményről (a kitörés során felszabaduló gőz és gázok megjelenése a víz felszínén) egy videó is készült, mely itt megtekinthető. Ezeknek a nagy buborékoknak a megjelenése (a korábban észlelt tengervíz-elszíneződések és a tegnap megfigyelt vulkáni kőzettörmelékek után) egy következő fontos esemény a tenger alatti vulkáni kitörés előrehaladtában. A vulkáni működés a következőképpen folytatódhat: a buborékok megjelenése után ahogy a vulkáni kürtő egyre közelebb kerül a tengervíz szintjéhez, fehér gőzfelhő csap fel a tengervíz szintje fölé, melyet sötétszürke ("kakastaréjszerű") hamufelhő kísér, végül ha elég sokáig tart a kitörés (vagyis van elég magmautánpótlás), akkor egy új kis sziget épülhet fel El Hierro-tól délre. Ezek után ha még mindig folytatódik a vulkáni működés, a kürtő már a tengervíz szintje fölé kerülhet, és a víztől elzárva az addigi freatomagmás kitörések helyett hawaii-típusú magmás robbanásos kitörések következhetnek be. Ez a forgatókönyv a Surtsey-típusú kitörés jellemzője, mely az 1963-67 között Izland délnyugati partjai előtt felépült Surtsey tűzhányóról kapta a nevét (hasonlóan híres példa, melynél az említett kitörési szakaszok mindegyike megtörtént, az azori-szigeteki Capelinhos születése 1957-58-ban).
A mai hírek szerint La Restinga lakosai visszatérhetnek otthonaikba. Ennek elsődleges oka az, hogy hidrofonokat telepítettek a tengervízbe, melyek további információt nyújtanak az ottaniaknak, és csak valóban szükség esetén telepítik ki majd újra a lakókat.

Frissítés (Szabolcs 23:55) (ékezetek javítva - Évi)

A mai nap nagy híre természetesen a vulkáni törmelékek megjelenése. Az itteni helyi TV társaság folyamatosan szolgáltatja a híreket a vulkáni működésről és hatásairól. Ramon barátom kétszer is nyilatkozott, még szerencse hogy ma hamarabb visszaértünk a munkából. A legfontosabb: Vulkánkitörés zajlik El Hierro közelében!
A szakemberek egyre inkább hangoztatják, hogy a vulkáni működés kiléphet a szárazföldre, ami felmérhetetlen veszélyt jelent - a jelenleg kiürített - La Restinga településre. A legutóbbi jelentések szerint a kitörés a parttól 2,4 km-re zajlik, ahol 150 m mély a víz, azaz eléggé sekély. Ez annyit is jelent, hogy annak is megvan az esélye, hogy a kitörés hevesebbre vált, és freatomagmás robbanásos kitörések következnek be. Egyes szakemberek azt sem zárják ki, hogy a vulkáni működés egy új kis szigetet is létrehozhat. A tremorok (földremegések) szintén a folyamatos vulkánkitörést jelzik. Merre tovább El Hierro? Érdemes továbbra is figyelni az eseményeket, mert amennyire előre lehet jelezni a következő napokat: szinte bármi lehetséges!
Végül egy újabb kép a tengeren úszó vulkáni kőzetdarabokról itt látható!

Eredeti bejegyzés (Szabolcs):

Néhány gyors helyi hír (ismét ékezetek nélkül). Most már a kételkedőket is meggyőzheti, hogy vulkánkitörés zajlik a tenger alatt! Nem sokkal korábban adtak közre egy videót, ahol a tenger felszínén vulkáni törmelékek jelennek meg, némelyikükből gázok szabadulnak ki, íme:

Vulkáni kőzetdarabok El Hierro szigetétől délre. Forrás: diariroelhierro - YouTube

A vulkánkitörés tehát zajlik, bar továbbra is rejtve a szemek elől. Most volt kinn egy hajó, és a rádió szerint vett mintákat a tengerből is és a tengeren úszó vulkáni törmelékekből is, rövidesen tartanak egy sajtótájékoztatót. Közben az AVCAN Facebook weblapján beraktak egy érdekes magyarázatot arról, hogy mi történhet a víz alatt. A képen (amit talán a fiúk rövidesen be tudnak majd illeszteni) az Azori-szigeteken 1999-ben zajlott serretai kitörés magyarázata látható, ami kísértetiesen hasonlít az El Hierro-i helyzetre.

A serretai vízalatti kitörés modellje. Forrás: AVCAN Facebook bejegyzés

Egy másik érdekes ábra (talán ez is rövidesen megjelenik itt is a fiúk jóvoltából) pedig azt szemlélteti, hogy miért pont La Restingától délre zajlik a kitörés, pedig az epicentrumok nem ott jelentkeztek.

El Hierro alatti magmakamra modell. Forrás: La Provincia

Ennek magyarázata pedig röviden a következő: El Hierro alakjáról korábban már adtam magyarázatot. Egy másik jellegzetesség, hogy a sziget belsejében nagyjából a közepétől kiindulva három irányba futnak riftzónák, azaz olyan törési zónák, amik mentén tágulás történik. Egy ilyen tágulásos törési zóna fut La Restingán keresztül dél felé, és itt zajlik a kitörés. A 12-14 km mélységben felhalmozódott magma e tórészóna felé találta meg a felszín felé vezető utat, ahol könnyebben feltörhetett. Valószínűleg ennek tudható be az is, hogy nem tapasztaltunk a köztes zónában földrengéseket, itt ugyanis nem kellett nagyon utat törnie a kőzetolvadéknak. Ehelyett földremegés tapasztalható, amit a magma feláramlása válthat ki.
A földremegések most is tartanak, ami a vulkáni működés folyamatosságát jelezheti, a napi néhány mélybeli (14-16 km fészekmélységű) földrengés pedig arra utalhat, hogy lassan utánpótlódik a magma. Merre tovább El Hierro? Itt szintén naponta azt hangsúlyozzák, hogy megvan az esélye annak, hogy a tórészóna mentén felnyílik egy hasadék, és a vulkánkitörés akár a szárazföldön is folytatódhat. Ezért La Restinga lakosai továbbra sem térhetnek haza, sőt azt is megtiltották, hogy a halászbárkákat elvigyék.

El Hierro - a negyedik napon

2011-10-13T13:28:00.033+02:00

Frissítés: Tomi, 2011. 10. 14. 08:01

Újabb felvétel a kitörés okozta tengervíz-elszíneződésről, ismét presicanarias videója. Jól látható a sziget mellől induló, délnyugat felé sodródó sárga színű sáv.

Frissítés: Szabolcs 23:43

Buenos Noches - Szép Éjszakát! - ismét röviden és ékezetek nélkül megint (talán Balázs majd megint javít)...
Egy nehéz terepi munka után (hatalmas, katasztrofális kimenetelű lejtőcsuszamlások kőzetanyagát vizsgáltuk) gyors tájékozódás, szerencsére a fiúk szinte minden lényegeset leírtak, így csak egy gyors morgolódás marad...
Megnéztem a magyar médiát mennyire érdekli az, hogy a Kanári-szigeteken 40 év után újra, El Hierro szigetén pedig több mint 2500 év után (vagy mintegy 400-500 év után) vulkánkitörés történik, ami miatt egy falut is ki kellett telepíteni és aminek még nem tudjuk a véget... Hát, siralmas... meg sem mozdítja a hazai média ingerküszöbét!... Hol van az Infórádió, hol van a HVG, hol van a Hir24, akik korábban megtisztelve minket információt vettek át tőlünk, mert úgy gondoltak érdekelheti az embereket, hogy egy vulkánkitörés mit okozhat, miért történik és ez valóban az emberekre tartozik, erről valóban kell tudni sokaknak!... Hol vannak ezek az újságírók? Emberek, EZ TÉNYLEG NEM HÍR? EZ TÉNYLEG NEM ÉRDEKEL SENKIT? Ez a Való Világ? nesze nektek Gy---, akinek esetleg pocakfájása van, vagy VVx elcsúszott élete, ami már korábban is zsákutcában volt, ez a hír, erre kell rászaladni, ezzel kell az embereket izgalomba hozni, ezzel kell az embereket nevelni!? Azt hiszem most mar tényleg szólni kell az izlandi boszorkánynak - Hé, Katla, ne várakozzál már, pörkölj oda nekik, tudják meg megint, hogy mit jelent egy vulkánkitörés, tudják meg mi a természet ereje!!!
u.i.: elnézést, hogy nem az El Hierro kitöressél foglalkozom most, de azért mégis...

Frissítés: Balázs 19:22

A földremegés ismét gyengül. Ezt a változást most is a kitörésben lévő nyílás(ok) szűkülésével magyarázhatjuk. A tengerfenéken felszínre törő magma hirtelen dermed meg, így szép lassan a saját útját zárja el. Amennyiben ez így van, előfordulhat, hogy újabb helyen tör majd fel a kőzetolvadék. De az is lehet, hogy a kitörés elcsendesül. Később meglátjuk! Nem tudni azonban, hogy mikor látjuk végre az El Hierro partjaitól délre eső tengerfenéket. Tegnap még az jelent meg a hírekben, hogy a Telefonica rendelkezésre bocsájtja a hajóját, amin egy távirányítású tengeralattjáró is van, hogy megkezdődjenek a tenger alatti vizsgálatok. Mára eldőlt, hogy ez nem valósul meg (El Pais - spanyol).

El Hierro spektrogram. Forrás: IGN.

Bejegyezte: Sági Tamás 2011-10-13 13:28

A kitörés valószínűleg már a negyedik napja tart - bár ahogy már korábban jeleztük, egyesek még most is megkérdőjelezik. Természetesen előfordulhat, hogy a magma még nem tör a felszínre, ha ilyen szeizmikus jeleket látunk, azonban, ahogy Szabolcs írta, nem ezen van, nem ezen kell legyen a hangsúly. Tegnap egy hirtelen, éles változás következett be, amit a szeizmikus jelekből szűrhettünk le. A változás valószínűleg összefügg egy sekélyebb mélységben felnyílt újabb hasadékkal.


Csak emlékeztetőül: balra a tegnap helyi idő szerint délután fél háromkor bekövetkezett gyengülés a harmonikus földremegésben. Jobb oldalt a jelenlegi állapot: a remegések folyamatosan erősödnek, már a kezdeti fázis erősségét felülmúlják.

A tengervíz korábban említett elszíneződéséről Noli küldött egy videofelvételt is. A rövid film presicanarias felvétele:

A NASA űrfelvételén jól kivehető a kitörés következtében elszíneződött tengervíz. A baloldali képen a Kanári-szigetek egésze és a szomszédos Afrika nyugati partja látható. Felbontás: 250 m/px, a kép szélessége 578 km. Jobbra El Hierro kinagyítva, a szigettől délnyugatra hosszú sávban látszik a tenger színének változása. Az úgynevezett Kanári-áramlat, mely egy hideg tengeráramlat, a térségben délnyugat felé mozog, ezt szépen mutatja a kitörés által megszínezett víz elnyúlt sávja, tulajdonképpen nyomonkövethetünk egy vízalatti "kitörési felhőt". A kis kép szélessége ~90 km. Mindkét képen felfelé van észak. Ez az elszíneződés is, mint a haltetemek megjelenése a kitörés mellett szól.

GeoLurking elkészítette az El Hierrotól délre eső terület szintvonalas térképét, ennek felhasználásával készült az alábbi, módosított kivágat:

Egyre valószínűbb, hogy már legalább két kitörési központ is van a szigettől délre. Az ábrán ezek feltételezett elhelyezkedését tüntettük fel. A mélyebben lévő 3700 m-re a parttól található, a sekélyebb egy kilométerrel közelebb a parthoz. Pontos helyet nem tudunk mondani, a kis körívek 3700 (piros) illetve 2700 (narancs) méter távolságot jeleznek a parttól. Ezek alapján is látszik, hogy valószínűleg 500-700 és 300-500 m mélyen van a két kitörési központ. Az IGN szerint 750 és 500 m mélyen helyezkednek el.

Az El País által közölt modell szerint a kitörési központok szintén 500 és 750 m mélyen vannak, azonban La restingától kissé délnyugatra. Ezt jelzi az "Erupciones" felirat. Az AB pontok közti vonal az alul látható földtani szelvény nyomvonala. A szelvényről: jelzi a jelenlegi kitörés helyszíneit (Erupciones avistadas). Az A és B pontok közti sávot három részre osztja: 1 - a tengervíz elég mély ahhoz, hogy párnaláva alakuljon ki, nincs robbanásos kitörés, 2 - a sziget partjaitól számítva több száz méteren keresztül sekélyebb a víz, mint 100 m, ha itt nyílna fel hasadék, biztosan robbanásos kitörés lenne. 3 - a sziget területe. Az egyes területekhez tartozó ábrák - hogy milyen lenne ott a kitörés - a kép tetején találhatók. Egyéb feliratok: Océano Atlántico = Atlanti-óceán, Corteza Oceánica = óceáni kéreg, Manto = földköpeny. Forrás: IGN

Takeshi Sagiya GPS méréseiből GeoLurking készített ezt a háromdimenziós modellt El Hierro szigetéről. A modell a melegebb színekkel (piros) a felszín emelkedését, a hidegekkel (lila) a süllyedést mutatja. A zöld jelöli azt a területet, ahol nem, vagy alig mérhetően változott a felszín magassága. Ez egyértelmű jele a magma benyomulásának La Restinga környékén és arra enged következtetni, hogy helyes döntés volt a falu kitelepítése.

Az előző bejegyzéshez sok komment érkezett, köszönjük az így küldött híreket, észrevételeket mindenkinek!

Harmonikus földremegések El Hierron - tenger alatti kitörés zajlik!

2011-10-10T10:48:00.057+02:00

Frissítés: Szabolcs, 2011. 10.12. 23:20

Buenos Noches Fuerteventura-ból, és ékezetek nélkül (elnézést mindenkitől)!...(ékezetek javítva)
Miért vagyok itt, amikor El Hierro mellett zajlik a vulkánkitörés? Egyrészt mert úgysem látszik semmi, másrészt mert itt alánézhetek a tűzhányóknak...
Na de most El Hierro! Néhány gyors gondolat amíg megy az internet, és válaszolok a megjegyzésekre, amennyire innen tudok!A legfontosabb dolog: készenlét! Senki se foglalkozzon azzal, hogy ellentmondó hírek jelennek meg arról, hogy van-e egyáltalán kitörés (nagy valószínűséggel van)! Bármi történhet a következő napokban, ezt nem lehet kiszámítani! Mik a veszélyek? Aminek nagyon-nagyon pici a valószínűsége, hogy szökőár lesz! Ettől tehát feltehetően nem kell félni és nem erre kell készülni (azaz mindenki nyugodtan utazzon, ha megvan a jegye, Tenerifere és a Kanári-szigetek többi szigetére, nem lesz veszélyben a szökőár miatt)! Ami viszont lehet: a kitörés eszkalálódhat, azaz egy hasadék nyílhat fel és a kitörési pont közelebb kerülhet a szárazföldhöz! Ez sokkal veszélyesebb, mint ha magán a szigeten törne ki egy tűzhányó (ez azonban csak El Hierro szigetén és valószínűleg a déli részeken lévőket érinti)! Miért? Azért, mert ha sekély vízben történne a kitörés, akkor valóban az következne be, amit korábban már egy videófelvételen bemutattam, azaz ami Tonga közelében is lejátszódott, egy heves freatomagmás kitörés, aminek a hatótávolsága kiszámíthatatlan és amihez gyorsan terjedő torlóárak is kapcsolódhatnak! Nem biztos, hogy ilyen bekövetkezik, de az esélye megvan, tehát ilyenre is fel kell készülni! Ezért teljesen elfogadható, hogy La Restinga lakosait kitelepítették!
Egy másik fontos dolog! Nem túl jó érzéssel olvasom azokat a híreket, amelyek megkérdőjelezik a kitörés tényét (pl. AVCAN Facebook-on olvastam ilyeneket). Egy ilyen esetben a legfontosabb dolog az, hogy el kell mondani az embereknek azt, hogy egy olyan természeti esemény zajlik, amit nem lehet kiszámítani, nem lehet előre jelezni, hogy merre megy tovább - főleg úgy, hogy nem lehet látni mi történik, mert nagy valószínűséggel minden a tenger alatt zajlik! Azaz ne azt kérdőjelezzük meg, hogy van-e kitörés vagy nincs, hanem azt hangsúlyozzuk, hogy a lakosságnak (elsősorban El Hierro déli részén élőknek) fel kell készülniük, hogy akár veszélyesebbre is fordulhat a vulkáni működés! Pont! (Senki ne foglalkozzon azzal, hogy esetleg egy szervezetet a Kanári-szigetek Vulkanológiai Intézetének hívnak, ettől ők még nem tudnak többet - de nem akarok senkit megbántani, csak a tényeket írni...)!
Mit mutatnak az adatok? A vulkáni földremegések intenzitása az utóbbi órákban többször változott, de továbbra is ERŐSEBB mint a normalis intenzitás. Ez azt jelenti, hogy továbbra is zajlik a vulkáni tevékenység (FONTOS - ehhez nem kell feltétlenül az, hogy a felszínre jusson a magma, elég az is, hogy ennek a lehetősége meglegyen)! A helyi szakemberek egyelőre arra jutottak, hogy két körzetben zöld elszíneződést tapasztaltak és haltetemeket találtak La Restignatól nem messze a tengeren (mi ez ha nem vulkáni működés eredménye?...). Ebből arra következtettek, hogy már két kitörési központ is van (2,7 és 3,7 km távolságban a tengerparttól, egyelőre még több mint 500 méter mélyen). Nem tudni lesz-e folytatás, azaz újabb kitörési központ nyílik vagy tovább nyílik egy hasadék (megítélésem szerint azért nincsenek rengések 2-12 km mélységben, mert egy hasadék nyílhatott fel, ahol a magma gyorsan felfelé áramolhatott...).
Az üzenet: legyen mindenki felkészülve akár még a legveszélyesebb helyzetre, lehetőségre is (és ne azon gondolkozzon, hogy kinek, milyen hírcsatornának, milyen nevezetű nyilatkozónak higgyen)! Időm lassan lejár, figyelje mindenki továbbra is a Tűzhányó blog híreit!

El Hierro tenger alatti kitörés - 3. nap

Frissítés: Balázs, 2011.10.12. 18:50

Az IGN munkatársai szerint nem jelent rosszat a földremegés intenzitásának hirtelen csökkenése. Azonban arról nem nyilatkoztak, hogy mi állhat a hátterében. A helyi hatóságok a Telefonica segítségét kérték, akik rendelkeznek a megfelelő felszereléssel, hogy végre elinduljon a vízalatti adatgyűjtés, a kitörés helyének meghatározása, fényképek készítése, minták gyűjtése (canarianews 12/10/2011 16:45).

Közben Noli jelezte, hogy a földremegés lassan erősödik. Íme:

El Hierro spektrogram. Forrás: Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet

Frissítés: Balázs, 2011.10.12. 17:08

Hupsz! A földremegés intenzitása kb. 20 perccel ezelőtt drasztikusan lecsökkent! Mintha elzárták volna a csapot. Úgy tűnik a kitörés hirtelen elgyengült. Hawaii-n a Kilauea-n idén többször is megfigyelhető volt, hogy magma nagyon rövid idő alatt eltűnt a kürtőből - mint amikor kihúzzuk a dugót a kádban - és új utat találva magának egy másik helyen tört a felszínre.
Előfordulhat, hogy most is ez történik a tengerfenéken, vagyis épp új utat keres magának a magma.

El Hierro szeizmogram balra, spektrogram jobbra. Forrás: Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet

Frissítés: Balázs, 2011.10.12. 15:44

Továbbra is erős földremegés jele látható az IGN valós idejű szeizmogramján, de az elmúlt órákban kissé csökkent a jel intenzitása. Nem egy drasztikus változásról van szó, de a földremegés erőssége egyértelműen gyengül. A jel amplitúdójában és frekvenciatartományában látni a változást. Ismét csak találgatás, de azt gyanítom, hogy nem a kitörés végének közeledtét jelzi ez a változás, csupán azt, hogy szűkül a kürtő szélessége, amelyen keresztül felszínre nyomul a magma, így némileg csökken az erupciós ráta. Íme a szeizmo- és spektrogram:

El Hierro szeizmogram balra, spektrogram jobbra. Forrás: Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet

A legutóbbi hírek szerint La Restinga lakói csak gyógyszerekért és fontosabb dokumentumaikért térhettek vissza lakhelyükre. A kanári-szigeteki kormányzat elnöke pedig arra kéri a sziget lakóit, hogy őrizzék meg a nyugalmukat.
Eközben egy, az El País által ma közölt cikkben továbbra is arról lehet olvasni, hogy kérdéses, valóban megkezdődött-e a kitörés, vagyis a magma felszínre nyomulása (ez esetben a nagy vízmélységnek köszönhetően a lávaöntő kitörés).

********************

Frissítés: Balázs, 2011.10.11. 22:01

Az IGN honlapján látható valós idejű diagramokon jól látható, hogy továbbra is nagyon erős földremegést regisztrálnak az El Hierro-n lévő szeizmométerek, ami valószínűleg a forró magma és a tengerfenék közelében elhelyezkedő hideg víz heves reakciójának az eredménye. A jel felerősödése ugrásszerű volt reggel 6 óra (UTC) után nem sokkal. Azóta folyamatos, egybeolvadó kék sáv látható a szeizmogramon (lásd az alábbi ábrán bal oldalon a felső részt). Az alatta lévő spektrogramon az is látható, hogy ez a jel intenzívebb, és nagyobb frekvenciatartományban észlelhető. Véleményem szerint ezt a változást az erupciós ráta hirtelen növekedése okozta, ami valószínűleg abból fakadt, hogy újabb hasadékok nyíltak fel a tengerfenéken valószínűleg a sziget partjához közelebb. Az új hasadékokon keresztül pedig még több magma nyomulhat a felszínre. A nagyobb magmamennyiség több energiát biztosít, így a magma-víz reakció is intenzívebb, ami magyarázhatja a felerősödött földremegést. (De ez csak spekuláció!)

El Hierro szeizmogram balra, spektrogram jobbra. Forrás: Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet

A kitörés El Hierro partjaitól körülbelül 5 km-re déli irányban zajlik a tengeraljzaton. A magma tulajdonképpen El Hierro szigetének déli irányú tengeralatti nyúlványán tör fel jelenleg. Azonban egyes hírekben (11/10/2011 20:42) arról olvashatunk, hogy az IGN munkatársai arra utaló jeleket észleltek, mintha a magma egy része a sziget partjai felé nyomulna. Amennyiben valóban ez a helyzet, úgy változás állhat be a kitörés stílusában, ahogy azt már korábban írtuk (17:12-es frissítés). Fontos megjegyezni, hogy bár a kitörés egy ilyen esetben robbanásos jellegűvé változna, de ha a sziget partját nem közelíti meg túlságosan (kb. 2-2,5 km-nél közelebb), akkor ez a kitörés sem jelent majd nagy veszélyt La Restingára. Továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a magma egy része a szárazföldön törjön a felszínre. A jelenlegi helyzet alapján ez várhatóan El Hierro déli csúcsán következik majd be.

A 3 D-s térképek a kitörés jelenlegi helyét szemléltetik. Forrás: El Mundo

Frissítés: Balázs, 2011.10.11. 20:55

A riasztási szint emelésével párhuzamosan kitelepítések is zajlottak El Hierro szigetén. A lakosokat La Restinga-ból a sziget más területeire szállították, írja az El Mundo. A kitelepítések elővigyázatosságból történtek, és nincs kizárva, hogy La Restinga lakói estére hazatérhetnek, nyilatkozta Juel Manuel Santana. A Radio Televisión Canaria folyamatosan közvetíti az eseményeket.

Frissítés: Balázs, 2011.10.11. 17:12

Egy kedves olvasónk jelezte, hogy vörös színűre emelték a riasztási szintet La Restinga térségében. A sziget többi részén maradt a sárga fokozat. A hírt az AVCAN is közölte.
A riasztási szint emelésére azért volt szükség, mert ahogy azt korábban írtuk egyre erősödő földremegést detektálnak a szeizmométerek. Továbbá a hatóságok attól tartanak, hogy a kitörés központja a part felé tolódik. Amennyiben ez bekövetkezne és a kitörés központja sekély (>2-300 m) vízbe helyeződne át, úgy a forró magma és a tenger víz reakciója freatomagmás kitöréseket eredményezne vagyis robbanásossá válna a kitörés (Jelenleg ez azért nem következik be, mert nagy vízmélységben nyomul a felszínre a magma.). Egyelőre azonban ez a forgatókönyv csak egy lehetőség, nem szükségszerűen bekövetkező esemény. Fontos szem előtt tartani, hogy a riasztási szint emelése az esetleges veszélyre figyelmeztet. Vagyis a vörös jelzés önmagában még nem jelenti azt, hogy máris észlelni annak a jelét, hogy hamarosan a parthoz közelebb tör felszínre a magma, robbanásokat előidézve a kitörési központjában. El Hierro szigetét folyamatosan figyelik a spanyol vulkanológusok és azonnal értékelik a bejövő adatokat.

Frissítés: Tomi, 2011.10.11. 14:20

Ahogy Balázs is írta, nagy a bizonytalanság a kitörés körül, gyakorlatilag csak geofizikai adataink vannak és azokkal kell gazdálkodnunk. Tengeralatti kitörések naponta zajlanak az óceánközepi hátságoknál, így még csak nem is különleges esetről van szó. Hasonló helyzet alakult ki Japán partjainál 1989 nyarán, amikor az Ito-oki vulkán kitört. Az alábbi ábra a kitörés előtti-utáni szeizmikus eseményeket mutatja (Forrás: Encyclopedia of Volcanoes).

A helyzet kísértetiesen hasonlít a mostanira El Hierron. Először földrengések pattantak ki a térségben (üres oszlopok a diagramon), ezek számának folyamatos csökkenése, majd szinte teljes megszűnése után alacsony frekvenciájú rengések kezdtek kipattanni, majd megjelentek a harmonikus földremegések (seizmic tremor - fekete vonalak). Ezt követően két nappal megtörtént a vízalatti kitörés is.
Ez jól mutatja, hogy nem feltétlen a földremegések kezdete jelzi a kitörést, de mindenképpen egy kitöréshez nagyon közeli helyzetet mutat. Nem egyszerű tehát a spanyol geológusok dolga, amikor el kell dönteniük, mi történik a víz alatt. Rafael Abella geológus nyilatkozta a Laopinion.es hírportálnak, hogy az ilyen típusú rengések (tremor) azt jelzik, hogy a magma a felszín közelében van, vagy akár ki is tört.

A harmonikus földremegések szeizmogramján egyértelműen látszik az erősödés, szembetűnő a megnövekedett amplitúdó (Forrás: IGN):

Frissítés: Tomi, 2011.10.11. 11:11

A Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet megerősítette a kitörést! Gyakorlatilag azokat az információkat (tremor megjelenése, kitörés helye a szigettől 4-7 km-re délre a tenger alatt) adják meg ők is, amelyek már tegnap is rendelkezésünkre álltak. Ők is említik a sok haltetemet. 2 km-es vízmélységről beszélnek a kitörés helyén, szerintem esélyesebb a fél kilométer közeli vízmélység, ugyanis a sekély rengések helyszíne az a tenger alatti hegyhát, ami a sziget egyik nyúlványának a folytatását jelenti. A tenger mélysége pedig ezen a helyen, 7 km-re a szigettől nem éri el a 2 km-t.
A földremegések amplitúdója és frekvenciája is erősödött tegnaphoz képest.

********************

2011. 10.10.

Frissítés: Szabolcs 23:18

Gyors bejelentkezés Teneriféről: Reggel volt egy érzésem, hogy ma történik valami, de aztán jött a taxi... Hogy mi is, azt kiválóan érzékeltette Balázs bejegyzése. Ahogy pestiesen mondják: "látja, nem látja, na látja...", avagy "itt a piros, hol a piros..." - most akkor mi is van? Láthatóan a hazai média küszöbingerét sem törte át a hír, miszerint nagy valószínűséggel vulkánkitörés kezdődött a Kanári-szigetek legfiatalabb szigete mellett. Helyi kollégával beszélve is, nem fér kétségem ahhoz, hogy a földremegések ("tremors") vulkánkitöréshez kapcsolódnak. A kitörés, az általam a legmértékadóbbnak tekintett helyi vulkanológus, Juan Carlos Carracedo szerint, valamint más Kanári-szigetekre specializált szakemberek szerint is kb. 500-600 méter mélységben a tenger alatt történhet, azaz a korábban felvázolt vulkáni működési lehetőségek közül a legkevésbé látványos esemény következett be. Ilyen vízmélységben a nyomás akkora, hogy a magma nem képes robbanással kitörni, ehelyett párnaláva formájában buggyan a felszínre (egy korábbi beszámolónkban már mutattuk, hogyan is néz ki a párnaláva). Ez azt jelenti, hogy a felszínen nem látszik semmi, úgy tűnik minden nyugodt és valóban megerősítették, hogy El Hierro-n nem történtek intézkedések, a lakosság - ahogy egy kedves bejegyzőnk is említette - alapvetően nyugodt. Ez így is van, egyelőre valóban nincs veszélyhelyzet (mindaddig, amíg a kitörés nem közelít a szárazföld felé, azaz nem nyílik meg egy hosszanti hasadék).
Itt azonban arról is olvastam beszámolót, hogy nagy számban figyeltek meg haltetemeket a feltételezett kitörési hely környékén, kollégám pedig arról is mesélt, hogy bizonyos halak már hetekkel ezelőtt távoztak a helyszínről.
Mindazonáltal érthető a zavarodás: van kitörés vagy nincs, veszélyes vagy nem? Ez talán részben annak is köszönhető, hogy nem az történik amit sokan vártak, nem lávaszökőkút emelkedik a magasba, nincs lávafolyás... Pedig hát ilyen egy "igazi" vulkánkitörés... - gondolják sokan. Pedig a Földön évente zajló vulkánkitörések nagyon nagy része (valószínűleg több mint kétharmada) nem látható! Nem is tudunk róla, mert szemünktől elfedve, víz alatt játszódnak le - mint ahogy feltehetően most is El Hierro szomszédságában! A vulkánkitörések sokszor ilyen szemérmesek...

A vulkánkitörés feltételezett helye. Forrás: El Mundo.net in Jon Fríman blog

Frissítés: Balázs 21:56

Egyre intenzívebb a földremegés, amit a jel amplitudójának növekedése jelez:

El Hierro szeizmogram balra, spektrogram jobbra. Forrás: Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet

Frissítés: Balázs 18:33

Kitörés, vagy mégsem? Látni nem lájuk mégis érezzük. Mi történik El Hierro partjaitól délre?

Ahogy Tomi is írta korábban, az El Hierro tanácsa megerősítette, hogy a több mint két hónapja tartó erőteljes szeizmikus aktivitás típusa - amely korábban is egyértelműen magmás eredetű volt - megváltozott és megkezdődött a kitörés. Több spanyol vulkanológus is megerősíteni látszik a kitörés hírét. Juan Carlos Carracado egyértelműen azt nyilatkozta, hogy kitörés zajlik kb. 500 m-es mélységben a tengerfenéken kb. 7 km-re La Restingától. Ramon Ortiz nyilatkozatában azt mondja a jelen szeizmikus jel (tremor - földrezgés/-remegés) nagy valószínűséggel tenger alatt zajló kitöréshez kapcsolódik. Az AVCAN (Kanári-szigetek Vulkanológiai Egyesülete) arra hívja fel a figyelmet, hogy ellentmondások vannak egyes nyilatkozatok között, ezért kissé zavaros mihez is köthető a jelenleg is detektált fölremegés.
Azt mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a földrezgések megjelenése nagyon fontos információ, hiszen vulkánkitörések közben szokták detektálni. Mi az oka a bizonytalanságnak? Az bizonyos, hogy jelenleg is földrezgéseket detektálnak a szeizmométerek. A jel eredete azonban nem csak kitörés lehet, sekély mélységben (<3km) a magmában meginduló buborékosodás vagy a felszín alatti víz és magma heves reakciója is kiválthatja, de egyértelműen azt jelzi, hogy a magma nagyon sekély mélységben van, akár elérhette a felszínt, vagyis elkezdődhetett a kitörés. A földrezgések tehát a kitörés szeizmikus előjelei, de abból fakadóan, hogy a jel mögött álló folyamatok egy kitörés során is zajlódnak, önmagában a jelből nehezebb következtetni arra, hogy elkezdődött-e már a kitörés.

Frissítés: Tomi, 13:55

A Canaries News legfrisseb hírei közt szerepel, hogy El Hierro tanácsának elnöke megerősítette a tengeralatti kitörést. A legutóbbi adatok alapján 2000 méter mélyen, La Restingától 8 km-re délre tört ki a vízalatti vulkán. A tengerészeti hatóságot négy hajó is értesítette a kitörésről. A szeizmikus tevékenységben nincs változás, továbbra is a magma okozta harmonikus földremegésé a főszerep:

Frissítés: Tomi, 13:27

Lehet, hogy már zajlik egy tengeralatti kitörés? Hivatalos források még nem erősítették meg, úgyhogy óvatosan kell kezelnünk, de Juan Carlos Carracedo vulkanológus azt nyilatkozta a Noticias de Canarias-nak, hogy 6-7 km-re a partoktól, legalább 500 m mély víz alatt megindult a kitörés. Amint új információk birtokába jutunk, jelezni fogjuk, mi a helyzet.

Eredeti bejegyzés: Tomi, 10:48

Harmonikus remegést (tremor) jeleznek az El Hierron lévő szeizmográfok! Ez egy olyan földrengésfajta, ami kifejezetten a magma mozgásához, felfele nyomulásához köthető. Az elmúlt napokban a földrengések száma fokozatosan csökkent. Tegnap délután ugyan volt két, hármas magnitúdónál erősebb (ezt már a legtöbb ember érzékeli), de összességében nem volt sok földrengés, ugyanakkor megjelentek sekély mélységűek is.

A fenti szeizmogram jól mutatja, hogy tegnap nem volt sok rengés, de volt két viszonylag nagyobb. Forrás: Spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet

Ma hajnalban is még csendes volt a kép. Aztán történt valami, és a ritka rengéseket felváltotta egy folyamatos, harmonikus remegés.

Ma hajnalban, negyed ötkor (magyar idő szerint negyed hat) harmonikus remegés váltotta fel a földrengéseket El Hierron. A szeizmogram feliratai - a fentihez hasonlóan - a következők: vízszintesen percben tüntetik fel az időt, az egyes vízszintes vonalak pedig egy-egy óra eseményeit jelentik (UTC-szerint), így jobbra és lefelé telik az idő. Fent a mérőállomás neve és a mérés napja látható. Forrás szintén az IGN

Etna - a 16. paroxizmus

2011-10-09T21:37:00.012+02:00

Az Etna ismét jó hétvégi programot nyújtott. Az idei 16. paroximális kitörése volt már a tegnapi! Szombaton délelőtt kilenc órakor a vulkanikus eredetű földremegések megerősödtek.

A földremegések felerősödése a kitörés csalhatatlan jele.

Kicsivel dél előtt, délután egykor már az Új Délkeleti kráterben számos kürtőből tört fel a magma gyönyörű, stromboli-típusú kitöréseket létrehozva. Két órával később már egy lávafolyás indult meg egy délkeleti irányú keskeny hasadékban. Emellett alacsony lávaszökőkutak jelentek meg, éppen a kráteren kívül. Sajnos a felhős-esős időjárás, a sűrű köd megnehezítette a kitörés megfigyelését. A kitörés délután négy után jelentősen erősödött, és egy rövid, de igen heves szakaszban csúcsosodott ki. Lávaszökőkutak törtek az ég felé, hatalmas, sűrű, kelet felé sodródó hamufelhővel kísérve. Ekkor már több lávafolyás is elindult délkelet felé. Délután 17:20-ra már véget is ért a kitörés. Ironikus, hogy addigra az ég is kitisztult...ekkor már csak a Valle del Bove alját elért lávafolyást láthatták a kutatók és érdeklődők, többek közt a VolcanoDiscovery lelkes és mázlista csapata, akik nem sokkal előbb értek az Etnára.

Boris Behncke felvétele a kitörési felhőről.

Algore979 felvétele a kitörésről.

Földrengések Izlandon is - mocorog a Katla?

2011-10-05T10:16:00.018+02:00

Frissítés: Tomi, 2011.10.06. 15:22

Szép az idő a Mýrdalsjökull felett, ezt láthatjuk a gleccsert figyelő Mila webkamera képén is, mely délkelet felől mutatja a jégmezőt. A kamera élőképén látható vibrálás teljesen hétköznapi dologra vezethető vissza: a szél mozgatja a készüléket.

Frissítés: Balázs, 2011. 10. 06 0:21

Rövid helyzetértékelés jelent meg az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján a Katlán zajló intenzív szeizmikus tevékenységről. Az elmúlt bő 10 évben két hasonló szeizmikus nyugtalanság volt a tűzhányón 1999-ben és 2002-2004 között. Az mostani erőteljes szeizmikus aktivitás júliusban kezdődött. Azóta több száz kisebb földrengést regisztráltak a Katla alatt. A tegnap hajnali intenzív földrengés raj során kipattant rengések fő tömege 5 km-nél sekélyebb mélységű volt. Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy kitörés zajlana a tűzhányón, de figyelembe véve a fokozott szeizmikus tevékenységet ez a helyzet hirtelen megváltozhat - írják. Ezért a tűzhányót folyamatos megfigyelés alatt tartják. A jelentésben egy nagyszerű ábrasort közöltek, amelyben az 1999-2011 közötti időszakban regisztrált szeizmikus adatok szerepelnek:

Az ábrasor a Katla kalderája alatt 1999-2011 között kipattant rengések adatait mutatja. Forrás: Izlandi Meteorológiai Intézet.

Bejegyzés: Sági Tamás, 2011. 10. 05. 10:16
Az Izlandi Mýrdalsjökull gleccser központi része alatt egyre több és erősebb földrengés pattan ki. Ahogy a Legfrissebb Rövidhírek közt Szabolcs írt erről, a Goðabunga alatt erős a szeizmikus aktivitás.
Az elmúlt 30 órában már három, hármasnál erősebb földrengés pattant ki a térségben, ezek közül egy megközelítette a 4-es magnitúdót is. Emellett egy nappal korábban is volt már hármas erejű földrengés, továbbá az utóbbi hat-nyolc órában több tíz rengést észleltek az Izlandi szakemberek, melyek közül számos 1.5-2.5 M közti volt.

Földrengésraj a Mýrdalsjökull alatt. A fenti térképen az elmúlt 48 óra rengéseit láthatjuk. A színek, mint az alul lévő diagramon is, a földrengések kipattanásának időpontját mutatják. A hármasnál erősebbeket zöld csillag jelöli. A fekete fogazott vonal a Katla kalderáját jelöli. Pirosak az elmúlt hat óra rengései, a sötétkékek a legrégebbiek. A diagram vízszintes tengelyén szereplő rövidítések izlandiul vannak, balról jobbra: hétfő, kedd, szerda. A ma hajnali rengések után kis szünet következett, majd délelőtt újabbak következtek. Érdemes lesz figyelni az IMO honlapját! Az alsó diagramról leolvashatjuk az egyes földrengések magnitúdóját. Forrás: IMO - Izlandi Meteorológiai Szolgálat

Az elmúlt napokban folyamatosan pattantak ki földrengések a kalderában, egyre növekvő gyakorisággal, sekély mélységből. A legerősebb rengések epicentrumai korábbi kitörési központoknál, a Katla kalderájában helyezkednek el. A földrengéseket legnagyobb valószínűséggel az éledező Katla vulkáni rendszer okozza, a felfele nyomuló magma jeleit láthatjuk. A kaldera helyzetében bekövetkezett változást mutatják a harmonikus földremegések (tremor) amplitúdójában bekövetkezett ugrás, különösen a 2-4 Hz frekvenciájú tartományban:

A harmonikus földremegések a Godabunga (fent) és Lagu Hvolar (lent) mérőállomás adatai alapján. Az első állomás a Katlától nyugatra, a második keletre helyezkedik el. A földremegések felerősödése is ma hajnalban történt, együtt a földrengésekkel. Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat

Benedikt Ófeigsson geológus (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) úgy nyilatkozott, hogy az események miatt nem szükséges a polgári védelem riasztása, ugyanakkor a Katlától délre, a tengerpartnál fekvő Vík település lakói kitelepítési gyakorlatot tartottak egy esetleges jökullhlaupra készülve.

Mi is történik tehát a Katlánál? A nyár folyamán hasonló földrengések és földremegés-erősödések során egy kisebb áradást is megfigyeltek, melyet olvadékvíz okozott. Jelenleg már elfogadott magyarázat a jelenségre, hogy egy kisebb, jég alatti kitörés volt a Katla kalderájában. Eddig még semmmi jele az olvadékvíz növekedésének vagy egy újabb gelccserbeszakadásnak, - még csak készülődik az izlandi boszorkány.