2010. szeptember 30., csütörtök

Földindulás! - 3 napos interaktív földtudományi kiállítás a Természettudományi Múzeumban

Miközben figyeljük a Föld aktív (Karangetang, Planchón-Peteroa, Kljucsevszkoj, Sinabung, Reventador) és esetlegesen jövőben aktivizálódó (pl. Grimsvötn, Etna, Mayon, Taal) tűzhányóit, a Vulkán Nap után egy új helyszínen mutatjuk be a vulkáni működés minden csínját-bínját. A Magyarhoni Földtani Társulat rendezésében péntektől vasárnap estig Földindulás lesz a budapesti Természettudományi Múzeumban! Csütörtökön és pénteken rendkívüli földrajz órákat tartanak a kutatók. Az iskolák számos téma között választhattak. Az érdeklődés igen nagy volt, minden hely elkelt, volt hogy egy földrajz órán két vagy több osztály is részt vett! Van tehát érdeklődés a földrajz, a földtudomány, a geológia és geofizika tudománya felé! Természetesen a vulkánokról szóló földrajz óra igen népszerű volt, így mindkét napon 4-4 földrajz óra szólt erről a témáról. Az óra alatt most is kitört egy tűzhányó és végigkísértük azt, hogy mi történt Kr.u. 79-ben a Vezúvon és környezetében és ennek milyen üzenete van a mára és jövőre nézve!
Péntektől vasárnapig a Természettudományi Múzeum aulájában 16 standon bemutatkoznak a földtudományi kutatóhelyek, intézmények, nemzeti parkok. Van mit mondanunk a társadalomnak! - lehet ez a mottója is ennek a rendezvénynek. Igen, szeretnénk bemutatni, hogy a földtudományok hogyan járulnak hozzá, hogy a természettel barátságban jobban éljünk, hogy ismerjük természeti értékeinket, hogy tudjuk azt, hogy a földtudományi szakemberek szakmailag hitelesen hozzá tudnak szólni számos égető kérdéshez, mint például a klímaváltozás kérdésköréhez (mivel ismerik a Föld történetét), hogy választ tudnak adni, miért törnek ki a vulkánok és ezeknek milyen közeli és távoli hatásaik vannak, hogy ismerjük a felszíni és felszínalatti vizeinket, hogy biztos földtani hátteret jelentenek a geológiai térképezési munkák, hogy korszerű módszerekkel egyre nagyobb hatékonysággal találjuk meg a mélyben fekvő szénhidrogén nyersanyagokat stb.
A rendezvény kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa azt is, hogy milyen földtani, természeti értékeink vannak és ezek hogyan szolgálhatják egy kistérség jövőbeli fejlődését. Bemutatkozik a néhány hónapja az UNESCO és a Nemzetközi Geopark Hálózat becses Geopark címét elnyerő Novohrad-Nógrád Geopark, valamint bemutatjuk azt is, hogy mit kínál majd a régió első vulkán parkja, a Kemenes Vulkán Park, aminek kivitelezése idén áprilisban indult el és remélhetőleg 2012-ben megnyitja kapuját a nagyközönség előtt. De megismerhetjük Budapest környékének, a Balaton-felvidéknek, északkelet-Magyarországnak és az Alföldnek földtani kincseit is.
A standoknál geojátszóházak várják az érdeklődőket, lehet majd kiadványokat és egyéb termékeket vásárolni és mindenekelőtt kellemesen, sok ismerettel gazdagodva, hasznosan kikapcsolódni.
Szeretettel várunk mindenkit!

Best Blogger Tips

2010. szeptember 28., kedd

Kutatók éjszakája 2010 - Vulkán Nap: milyen volt?

2010. szeptember 24-én ötödik alkalommal rendezte meg az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja a Kutatók éjszakája rendezvényhez kapcsolódóan a Vulkán Napot. Idén, minden eddigi rekordot megdöntött a Vulkán Nap látogatottsága és már a befogadóképességünk határait feszegettük. Mintegy 500 érdeklődő kereste fel a délután 2 órától este 10-ig folyamatosan zajló programokat. Rendezvényünkről beszámolt többek között az RTL Klub híradója két változatban is, tudósított róla az index.hu, ahol egy rövid videofelvétel is látható a vulkánkitörésről. Élő közvetítést adott a vulkánkísérletekről a Moha Online.
A Vulkán Nap hangulatáról egy képgallériában összeállított fotósorozat, valamint a következő néhány kép tanuskodik.

A vulkánkitörések:


A közönség:

Készülnek a tűzhányók:

Belenéztünk a kőzetek belsejébe!

Volt Vulkáni hamu túra, ahol szemünk elé tárult az izlandi vulkáni hamu!

És persze ott voltunk az I. Kutatói Blog és Weboldal Találkozón!


Jövőre folytatjuk!

Best Blogger Tips

2010. szeptember 27., hétfő

Színes hétfői vulkánhírek: Reunion, Korea plusz ... Szaúd-Arábia és a vulkánok

Túl vagyunk a fergeteges Kutatók éjszakája 2010 - Vulkán nap programon (rövidesen jövünk képes beszámolóval!), a mai napon pedig színes vulkánhírekkel érkeztünk. Tomi beszámolt arról, hogy kitörés előtt van a Reunion szigeten lévő Piton de la Fournaise tűzhányó, a Föld egyik legaktívabb vulkánja. Évi a figyelmet ezután egy a koreai-kínai határon lévő egyelőre alvó vulkánra irányította.
Most álljon itt még egy újabb színes vulkánhír: az előző évben majdnem bekövetkezett, legközelebb azonban már nem kizárt, hogy valóban látványos tűzhányó kitörés lesz Szaúd-Arábiában! Ki hitte volna, hogy még ott is vannak vulkánok!
2009 májusában erős (2-4 magnitúdójú) földrengések rázták meg Szaúd-Arábia nyugati részét, mégpedig egy vulkáni terület kellős közepén! Mintegy bő 2 hónap alatt több mint 30000 földlökés történt, közel 40 ezer embert kellett kitelepíteni!

Szaúd-arábiai vulkáni táj. Forrás: SGS/USGS és AFP/Newscom

A vulkáni terület neve: Harrat Lunayyir, működéséről finoman szólva nem sokat tudni... csupán annyit, hogy voltak kitörések a történelmi időkben. A Harrat Lunayyirt legalább féltucat bazalt tűzhányó kúp építi fel. A fenti képeken is jól kivehetők a salakkúpokat átvágó lávafolyások, amelyek olykor a Vörös-tengert is elérték.
Tavaly májusban nem sok hiányzott, hogy egy újabb vulkáni kúp lépjen működésbe, ahogy erről egy most megjelent tanulmány beszámolt. A földrengések oka ugyanis magma felnyomulása volt, a magma a földköpenyből majdnem a felszínig jutott. Két kilométer mélységben azonban "meggondolta magát" és ahelyett, hogy a felszínre tört volna "kényelmesen" elnyúlt, azaz egy több kilométer hosszúságú, csupán néhány méter vastag kőzettelért hozott létre. Ez a magyarázat összhangban van a földrengések jellegével. Ilyen nagyszámú földrengés ugyanis elsősorban magmás tevékenységgel magyarázható, míg a tektonikus rengéseket elő- és utórengések, közte pedig egy nagyobb földrengés jellemzi. A rengések között volt azonban egy nagyobb erejű is, ami egy hosszú hasadékot nyitott a felszínen:
Forrás: Ahmed Al-Hussaini felvétele az Eruptions blogon.

A kutatók úgy vélik, most egyfajta "összeköttetés" történt a földköpeny és a felszín között (létrejött egy gyengeségi zóna), legközelebb akár már könnyebben el is érheti a felszínt a bazaltos magma. Az esemény természetesen felkavarta a tudományos világot (vajon mi okozhatta a mélybeli magmaképződést és a magma felnyomulást egy olyan területen, ahol nem érintkeznek nagyobb kőzetlemezek?), de fontos üzenete is van. Bár ezen a területen évszázadok (esetleg évezredek) óta nem voltak vulkánkitörések, ennek lehetőségével azonban számolni kell a jövőben és erre fel kell készülni!

Best Blogger Tips

Közelgő kitörés a Mt. Baekdu tűzhányón?!

*
A Mt. Baekdu (más néven Changbaishan) vulkán, mely Kína és Észak-Korea határán helyezkedik el (magassága 2744 m, mellyel a Koreai-félsziget legmagasabb hegye), egyre komolyabb jeleit mutatja egy esetleges közelgő kitörésnek (a tűzhányó ébredezéséről korábban már beszámoltunk). A szunnyadó tűzhányó legutóbbi ismert kitörése 1903-ban volt, azóta nem mutatott aktivitást. 2002 júniusában azonban kisebb rengéseket észleltek, és egy 7,3 magnitúdójú földrengés rázta meg a környéket, melyet követően jelentősen megnőtt a rengések gyakorisága. A vulkánt figyelő kínai kutatók szerint naponta közel 100 kisebb rengés detektálható. Emellett, 2002 óta 10 cm-t emelkedett a tűzhányó felszíne, mely a rengésekhez hasonlóan szintén arra utal, hogy magma áramlik fel a mélyből. 2006 októberében egy orosz műhold alapján jóval magasabb volt a vulkán felszíni hőmérséklete, mint azelőtt. Továbbá, egyre nő a kipusztult örökzöld fák száma a területen, melyet valószínűleg a vulkánból kiáramló gázok (pl. szén-dioxid) okozhatnak. Mindezek alapján Yoon Sung-hyo, a koreai Pusan Nemzeti Egyetem (Pusan National University) geológusa szerint hamarosan, akár néhány éven belül kitörhet a Mt. Baekdu, ezért még ebben az évben minden részletre kiterjedő óvintézkedéseket terveznek. Hamarosan összehívják a vulkanológusokat és a minisztériumi hivatalnokokat, hogy minél előbb elkészítsenek egy tervet, mely benyújtható a koreai elnöknek. A tűzhányó kitörésének súlyos következményei lennének elsősorban Észak- és Dél-Koreára, Kínára, Japánra és Oroszországra. A Mt. Baekdu leghevesebb kitörésekor (körülbelül 1000 évvel ezelőtt) a vulkáni hamu 1,2 m vastagságban borította be az egész Koreai-félszigetet. A vulkán 5 km széles és 850 m mély kalderája közel 2 milliárd tonna vizet tartalmaz, így a vulkánkitörés következtében óriási áradások indulnának el, melyek utakat és otthonokat borítanának be a vulkán 30 km-es környezetében. A kitörés során egy körülbelül 25 km magas hamufelhő törne fel a tűzhányóból, mely megbénítaná a légiközlekedést, ezzel komoly gazdasági károkat okozva a környező országokban.


A Mt. Baekdu tűzhányó krátertava, a Heaven Lake (Cheonji). A kép forrása: Google Earth.



Best Blogger Tips

Kitörés előtt a Piton de la Fournaise?

Kitörésre utaló jeleket észleltek az Indiai-óceán Réunion szigetének vulkánján.
2009/2010 fordulója volt az utolsó kitörési időszak, mely előtt jelentősen megerősödött a vulkán szeizmikus tevékenysége. Jelenleg ehhez hasonló a helyzet, szeptember 23-án több tucat földrengést regisztráltak a műszerek, mindeközben a felszín lassan, de biztosan emelkedett (3 cm-t), sugallva, hogy magma tör fel a mélyből. A hatóságok megemelték a készültségi szintet, a hegyet tilos megközelíteni. A kitörés során várhatóan lávaszökőkutakat, lávafolyásokat láthatnak majd a megfigyelők, remélhetőleg érdemes lesz nézni a webkamerákat. Szerencsére a vulkán a sziget kis népsűrűségű délkeleti részén található, esetleges kitörése nem jelent nagy veszélyt a lakosságra.


Itt található a tűzhányó:


Nagyobb térképre váltás



Ha ráközelítünk műholdfelvételen, szerencsés módon épp az egyik utolsó kitörés lávafolyása látható:


Nagyobb térképre váltás

Best Blogger Tips

2010. szeptember 26., vasárnap

Es Safa Vulkáni Mező


A héten egy nagyon érdekes műholdkép került fel a NASA "A nap fotója" című sorozatába. A kép kuriózumát az adja, hogy igen kevés információt tudunk a Közép-Kelet tűzhányóiról, és minden egyes hasonló jellegű felvétel számos újdonsággal szolgálhat.
Az Es Safa Vulkáni Mező Szíria déli részén, Damaszkusztól 80 km-re K-re található, az Arab lemez legnagyobb vulkáni területének, a Harrat Ash Shamah Vulkáni Mezőnek a részeként. A Harrat Ash Shamah terület a Vörös-tengerrel párhuzamosan helyezkedik el, Északkelet-Izraeltől Dél-Szírián és Jordánián keresztül Szaúd-Arábiáig húzódik, és több mint 50 000 négyzetkilométert foglal magában.
Az Es Safa területen számos vulkáni kürtő található, melyek főként a holocén (~ 12 000 évtől máig tartó időszak) során voltak aktívak. A legnagyobb jelenkori működés során egy forró lávató képződött 1850 körül.



A műholdkép központi sötét területén a legutolsó kitörés során képződött lávafolyások láthatóak, melyek a náluk idősebb, világosabb lávafolyásokat beborítják. Szintén világos foltokat mutatnak a sárgásbarna üledékek, melyek a sekély mélyedésekben gyűltek össze.
A salakkúpok a terület egészén szétszórva jelennek meg, azonban sok közülük kirajzol egy északnyugat-délkeleti eloszlást, mely arra utal, hogy a feltörő magma egykoron ilyen irányú töréseken keresztül jutott a felszínre.

Forrás: NASA
Best Blogger Tips

2010. szeptember 24., péntek

Mégsem gyengül a Planchón-Peteroa aktivitása?


A NASA Earth Observatory oldalán két új műholdképet láthatunk, amelyek a Chile és Argentína között húzódó határnál található Planchón-Peteroa vulkánról készültek. Mind a két képen egy-egy sötétszürke hamu és gáz-felhő látható, amely délkelet felé sodródik. Az első kép szeptember 18-án készült, megfigyelhető rajta, hogy a lehullott hamu szürkére színezte a havat. A helyi lakosoknak azonban nem csak a hamuhullás okoz gondot, erős kénszagot is jelentettek a környékről. A jórészt állattartásból élő gazdák aggódnak, hogy ez esetleg ártalmas lehet a jószágoknak. A második felvételen a szeptember 21-én 6,1 km magasságba emelkedő hamufelhő figyelhető meg. Arról sajnos nincsenek egyértelmű értesüléseink, hogy az argentin hatóságok tettek-e valamilyen intézkedéseket arra vonatkozólag ha a tűzhányó aktivitása erősödne. A NASA oldalán olvasható, hogy az illetékes szerv emberei figyelmeztették a vulkántól 94 km-rel keletre fekvő Malargüe település lakosait, hogy álljanak készen, ha veszélyessé válna a kitörés.
Feltételezhető azonban, hogy mind a chilei, mind az argentin geológiai szervezete megfigyelés alatt tartja a vulkánt. Bár a Chilei Geológiai és Bányászati Hivatal (SERNAGEOMIN) honlapján a legutolsó jelentés több mint egy hetes. Ebben még a tűzhányó aktivitásának gyengüléséről írtak, ahogy arról mi is beszámoltunk.



Best Blogger Tips

2010. szeptember 23., csütörtök

Gyors hír: erősődő földrengések a Bárðarbunga és a Grimsvötn alatt...

Miközben erősen készülünk a holnapi Vulkán Napra, fél szemünk azért ott van az éppen aktuális történéseken. Például, az elmúlt 24 órában számos földrengés pattant ki a Vatnajökull hatalmas jégsapkája alól, ahol történetesen két tűzhányó is lapul: a Bárðarbunga és a Grimsvötn. A rengések e két tűzhányó alól indulnak ki. Mindkét tűzhányónak időszerű a kitörése, tehát érdemes követni a következő napok eseményeit. Elképzelhető, hogy a riftzóna szerkezeti mozgásai erősödtek fel vagy esetleg újabb magmaadagok érkeznek és töltik fel a magmakamrát, de az sem kizárt, hogy mindez vulkáni kitörésben végződik majd. A Bárðarbunga nyugatlanságáról korábban már beszámoltunk. Mindkét tűzhányó kitörése jelentős veszélyekkel jár, mivel megolvasztja a jégtakaró egy részét és pusztító jökullhlaupot indíthat el. Alább az Izlandi Meteorológiai Intézet legfrissebb képe a földrengések epicentrumairól:

Forrás: IMO

Best Blogger Tips

2010. szeptember 22., szerda

Kutatók éjszakája - Vulkán Nap: 2010. szeptember 24!


Idén ötödik alkalommal rendezzük meg a Kutatók éjszakája programon belül a Vulkán Napot. Hagyományainkhoz híven ismét több helyszínen zajlanak majd az események kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Vulkánjátszóházban lehet majd vulkánt készíteni gyurmából vagy gyöngyből.


Újdonság lesz a "Vulkánkitörés!" szerepjáték, ahol mindenki beleélheti magát egy vulkanológus, egy szeizmológus vagy egy polgári védelmi szakember szerepébe, mert a hosszú idők óta nyugodt tűzhányó éledezni kezd, sőt ki is tör! Mit kell ilyenkor tenni, kinek mi a feladata?...

A szomszédos teremben közben folyamatosan törnek ki a vulkánok: látványos robbanásos kitörések és lávaöntések egyaránt megfigyelhetők lesznek! Az is kiderül majd, hogy mi a kapcsolat a sör és a vulkáni kitörés között és vannak-e vízen úszó kőzetek?


Ki akarja megfogni a földköpeny kőzetét vagy egy friss lávakőzetet, ki akar hallani csilingelő vulkáni kőzetet? Egy másik teremben erre is lesz lehetőség! Hogyan lehet belenézni egy sötét bazalt kőbe? Most mindenki megtapasztalhatja, sőt saját maga készíthet mikroszkópos kőzetpreparátumot!



A korábbi évekhez képest szintén újdonság lesz a Vulkáni hamu túra, ahol a kíváncsi „tudós-kirándulók” megismerkedhetnek a vulkáni hamu kutatás lépéseivel, természetesen kiindulva az idei Eyjafjallajökull kitörés tapasztalataiból. Terítéken lesz az izlandi vulkán által kipöfögött hamuanyag!

A vulkán napi forgatag pénteken délután 3-tól este 9-ig tart az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén (1117 Budapest, Pázmány sétány 1/C) a Vulkanológiai csoport szervezésében. Az előzetes regisztráció során minden hely elkelt, ami ismét legalább 300 látogatót jelent! Aki azonban szeretne ellátogatni valamelyik programunkra, keresse fel a helyszíni vulkánpultot, egy-egy helyet mindig tudunk találni!...

A programok azonban este 9 után is folytatódnak! Az ELTE másik épületében, az északi tömbben este 9 órától Harangi Szabolcs, vulkanológus, Fövényi Attila, repülésmeteorológus és Szilágyi Károly, a ferihegyi repülőtér szóvivője várja az érdeklődőket és igyekszik megválaszolni a kérdést, vajon "Kell-e félni a vulkánkitörésektől?" A nagy előadóteremben lévő egy órás programra még bőven van szabad hely, lehet regisztrálni, be lehet kukkantani!

Végül, de nem utolsó sorban, este kb. fél 11-től már a Millenárison leszünk, ahol javában zajlik az I. Kutatói Blog és Weboldal Találkozó. A fél 11-től induló blokkban pedig ott lesz a Tűzhányó blog is!

Mindenkit vár szeretettel az:

Best Blogger Tips

2010. szeptember 21., kedd

Klyuchevskoy kitörések képekben

*
(A kép forrása: EnglishRussia)

Nagyszerű felvételeket közöltek nem rég a Kamcsatka-félsziget egyik legaktívabb tűzhányójának, a Klyuchevskoynak a kitöréseiről! A Klyuchevskoy egy tipikus rétegvulkán tankönyvbe illő vulkáni működéssel. Ezt a fényképek és a vulkánról szóló legutóbbi jelentés is szépen példázza. A tűzhányón jelenleg is lávafolyások, Stromboli-típusú kitörések és gyakran heves, hamuszóró robbanásos kitörések figyelhetők meg. A nagyobb kitörések alkalmával akár 10 km magasra is feljut a vulkáni hamu, így a tűzhányó légiközlekedésre is veszélyt jelent. A Klyuchevskoy tehát nemcsak gyönyörű, szimmetrikus kúp alakú formája, de a működés jellege alapján is a klasszikus tűzhányók sorába illik. A jelenlegi kitörési ciklus még tavaly augusztusban kezdődött és azóta is szinte megszakítás nélkül tart. A vulkánról további képek tekinthetők meg a KVERT honlapján!

Best Blogger Tips

Eyjafjallajökull: miért okozott ekkora káoszt?

Az Eyjafjallajökull idei tavaszi kitörése óriási káoszt okozott Európában. Mi lehetett ennek az oka? Ezt a kérdést boncolgatta egy kutatócsoport a Journal of Quaternary Science tudományos magazinban közelmúltban megjelent írásban. A kutatócsoport a kérdést hosszabb időtávlatba helyezte, megvizsgálva azt, hogy vajon a múltban voltak-e hasonló esetek?


Az elmúlt 10 ezer évben több mint 600 olyan vulkáni kitörés zajlott Izlandon, amelynek vulkáni hamuanyaga jelentős területet borított be és ebből több tucatnyi kitörésnek anyaga Európába is eljutott. Mintegy 12 ezer éve az úgynevezett Vedde hamu Közép-Európában is hullott, a forrás valószínűleg a Katla hatalmas kitörése lehetett. A legszorgosabb "hamuküldő" tűzhányók a Katla mellett a Hekla és a Bárðarbunga (megjegyzem mindháromnak időszerű már a kitörése, a Bárðarbunga alatt pedig különösen nyugtalan a föld). A Hekla legutóbb 1947-ben küldött némi vulkáni hamu anyagot Észak-Európába.
Az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése a korábbi izlandi kitörésekhez viszonyítva alapvetően szerény-közepes mértékű volt. A kaotikus hatása részben arra vezethető vissza, hogy jelentősen megnőtt a légiforgalom az elmúlt évtizedekben, a fő ok pedig az időjárási viszonyokban kereshetők. A kitörés idejében a nyugatról fújó futószelek (ez viszonylag ritka Izland felett, ahol a szelek inkább északra térítik el az esetleges vulkáni hamuanyagot) Európára terítették a nagyon pici szemcsékből álló vulkáni hamufelhőt. Ehhez persze az is kellett, hogy a vulkáni kitörést a forró magma és az elolvadó jég olvadékvizének keveredése okozza, ami heves robbanásos kitörést okozott és ehhez kapcsolódóan mikrométer nagyságú szemcsékre szakította szét a magmát. Ezek a vulkáni hamuszemcsék pedig könnyen utaznak a szelek szárnyán akár több ezer kilométer távolságba is! A múltbeli izlandi vulkánkitörések azt jelzik, hogy ez az eset nem teljesen egyedi. Az úgynevezett kriptotefra kutatások (olyan tavi vagy folyóvízi rétegekben, ahol a vulkáni hamu csak nagyon kis mennyiségben van jelen és csak gondos vizsgálatok tárják fel jelenlétét) segíthetnek pontosítani azt, hogy milyen gyakran volt olyan vulkánkitörés, aminek vulkáni hamuanyaga Európát is elérte.

Mi a helyzet most az Eyjafjallajökull alatt? A földrengések az Eyjafjallajökull és a Myrdalsjökull között pattannak ki és alapvetően tektonikus eredetűek, azaz nincs jel arra egyelőre, hogy felújul a vulkáni működés. A mai napon mindenesetre megjelent egy gőzfelhő a tűzhányó felett, ami kivehető volt az újra működő Mila webkamerán is:


Best Blogger Tips

Csomád vulkán expedíció képekben I.


A Csomádon zajlott egy
hetes terepi vulkanológiai vizsgálatokat követően megkezdtük a labormunkát, jelenleg nagy erőkkel zajlik a mintaelőkészítés (a kőzetek felszeletelése, vékonycsiszolatok készítése, ásványszeparátumok előállítása, stb.). Nehéz időszak ez a kutatás során. A mintaelőkészítés a vizsgálatok egyik legfontosabb része, hiszen jó mintapreparáció nélkül az adatok is silányak lesznek. Azonban ennek tudatában is nehéz kivárni, hogy elkészüljenek a preparátumok és megkezdhessük a mikroszkópos vizsgálatokat. De addig is úgy gondoltam, indítok egy képes beszámolót az expedícióról, amihez csatlakozhat a Vulkanológiai Csoport többi tagja is saját képeivel.
Az első terepi napon egy helyi vezetővel (Jánosi Csaba) jártuk a Csomád környéki homokbányákat disztális tefrarétegek után nyomozva. A tefra konszolidálatlan vulkáni üledék, amely a kitörés után a levegőből ülepedik ki és halmozódik fel a kitörés helyétől távolodva egyre vékonyabb rétegekben. Attól függően, hogy mekkora szemcsék alkotják, nevezhetjük hamurétegnek (hamu: a szemcsék 2 mm-nél kisebbek) vagy lapillikőrétegnek (lapillus: 2-64 mm közötti szemcsék). A tefrarétegek vizsgálatával megtudhatjuk, milyen messzire jutott el a kitörés anyaga, ami utal a kitörés hevességére. A vulkáni anyag elterjedésének iránya segít meghatározni az egykori szélirányt, a tefraréteg korának meghatározása pedig a kitörés korát adja meg. A Csomád esetében ez segíthet pontosítani a vulkáni működés időbeliségét, amelyről még nem tudunk eleget.

A reggeli konzultáció során jelöltük ki az aznapi útvonalat (az asztal bal felén (lentről-felfelé): Ioan Seghedi (Román Akadémia), Jánosi Csaba, Karátson Dávid (ELTE), jobb oldalon (fentről): Harangi Szabolcs, Sági Tamás (Vulkanológiai Csoport)).


Homokbánya Tusnád határában. Hány geológus kalapács látható a képen? :)
Ebben a feltárásban egy folyóvíz által lerakott rétegsor bukkan elő. Vagyis a vulkáni eredetű törmelékanyag a kitörést követően áthalmozást szenvedett. Ilyenkor több kitörés anyaga is összemosódhat, így a Csomád vulkanológiai rekonstrukciója során az ilyen képződmények kevésbé használhatók. A feltárás önmagában ettől még tankönyvbe illő rétegsora nagyszerű látványt nyújtott.


A tusnádi borvizes kút és...

a borvíz múzeum.


1. kép: Vulkáni hamuréteg a Csíkszentmártonhoz közeli kavicsbányában. 2. kép: Vulkáni hamu elemzése (balra: Harangi Szabolcs, jobbra: Karátson Dávid). 3.kép: A bűnjel: a vulkáni hamu (Sági Tamás). Ebben a feltárásban már olyan vulkáni üledéket találtunk, amely vulkánkitörés következtében került jelenlegi helyzetébe.


Horzsaköves tefraréteg Kézdivásárhely közelében. Jelenleg ez a legtávolabbi, ismert feltárás, amelyben a Csomád robbanásos kitöréseinek anyagát tanulmányozhatjuk. Az átlagosan 15 cm vastag hullott horzsakőréteg 21 km-re található a Szent Anna krátertől, ami igen heves robbanásos kitörésre utal.


A horzsakőréteg sok látogatót vonzott...


A nap végén is hatalmas lelkesedéssel rohamoztuk meg a bányafalat a tefrarétegek után kutatva. Torja, homokbánya.

Földtani dokumentáció, avagy versenyben a fényképezőgépek! (Lentről: Ioan Segedhi, Harangi Szabolcs, Karátson Dávid) (Torja)

Ez a tortaszerű rétegsor különböző szemcseméretű hamurétegek egymásutánja. (Torja)


Az első rész záróképe: a Csomád és egykori környezete, ahogy a Borvíz múzeumban láttuk. A Csomád egyik lávadómja, a Nagy-Haram (a kép felső részén középen) és a Bálványos (a kép felső részén balra) épp kitörésben.



Best Blogger Tips

2010. szeptember 20., hétfő

A Hét Vulkán Képe sorozat eheti nyertese

*
Ezen a héten a Hét Vulkán Képe sorozat nagyszerű képeihez egy, a szicíliai Etnán készült felvétel csatlakozott 38. tagként. A kép 2002 novemberében készült, mely a Torre del Filosofo nevű menedékház közelében nyílt új hasadék mentén zajlott kitörést mutatja.
További gyönyörű képek találhatók e kitörésről itt!


Lávatűzijáték-szerű kitörés, melynek hátterében Catania kikötője látható.
A képet készítette: Thorsten Boeckel.


Best Blogger Tips

2010. szeptember 17., péntek

Etna: mi látszik a webkamerák képein?

A vulkáni működés folyamatai ma már közvetlenül is követhetők. Nem kell odautazni egy tűzhányóhoz, hogy lássuk kitörését (bár az élmény bizonyára csekélyebb…). Tavasszal, az Eyjafjallajökull kitörése több webkamerán keresztül is megfigyelhető volt, a kiváló minőségű képek alapján akár a kitörés jellegére is következtetni lehetett. Ma már egyre több webkamerát helyeznek ki aktív tűzhányókhoz. Így láthatjuk, hogyan pöfékel az indonéziai Sinabung, tegnap bemutattunk webkamera képet a costa-ricai Turrialba kitöréséről és felhívtuk a figyelmet az Etnára néző webkamerákra is.
Aki, most Budapest idő szerint 10 óra körül nézi az Etna webkamerákat, akkor megfigyelheti, hogy több kráterből is fehér gőzfelhő emelkedik ki. Kitörésben az Etna? Nos, ez nem vulkáni kitörés, amire Boris Behncke, az INGV munkatársa is többször rámutatott. Ez a fajta jelenség akkor következik be, amikor a levegő erősen párás az Etna csúcsa körül. Ekkor a levegőből vízgőz csapódik ki a kráterekből kiáramló fumarolákra. Jelenleg a Délkeleti kráter (Milo és Schiena dell'Asino webkamerák, Montagnola webkamera jobboldala), valamint olykor a Bocca Nuovo (Montagnola webkamera baloldalán) kráter mutat erős kigázosodást, azaz ezekből zajlik erős gázkiáramlás. Itt látjuk tehát a felemelkedő gőzfelhőt. Ez nem robbanásos vulkáni kitörés, mivel nem hoz a felszínre kőzetolvadékot vagy felszínalatti kőzetdarabokat. Ez a vulkáni kigázosodás és az időjárási viszonyok összjátéka.
Az alábbi képek azt a ritka pillanatot mutatják, amikor a kigázosodás és vízgőz-kicsapodás egyszerre két kráterből is felemelkedő fehér gőzfelhőt eredményeznek.

Képek forrása: INGV. A Cuad webkamra képe, budapesti idő szerint délelőtt 10 órakor

Képek forrása: INGV. Balra a Montagnola, jobbra a Milo webkamra képe, budapesti idő szerint délelőtt 10 órakor


Best Blogger Tips